Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-21 / 80. szám

1988. március 21., hétfő Dunántúli napló 7 Kónya viszi el a második félidőben a jobb szélen a labdát. Dukon, Limperger és Bánki csak szemlélni tudja az eseményeket. Fotó: Cseri László A zöld-fehér zászlók csak az elején kerültek elő Egy főiskolás nyerte a Daciát Aki látta a PMSC váci ven­dégszereplését, nemigen gon­dolhatta, hogy egy hét alatt ennyit javul majd a formája a pécsi gárdának. Szombat délelőtt, mint rendesen, ez­úttal is benéztem a Színház téri totózóba, s végighallgat­tam egy-két beszélgetést, fő­leg a plusz egyes mérkőzés esélylatolgatásaira voltam ki­váncsi. Nos, a tippelők nagy része ikszre vette a PMSC— FTC találkozót, mondván, mindkét csapat gyenge for­mában van és különben is a döntetlen a legvalószinűbb. Igaz, voltak néhányon, akik úgy érezték, hogy a pécsi szurkolónak a totón is bíznia kell csapatában, de a több­ség a papírformát irta a szel­vényre. Utólag bánhatják. Persze szombaton délelőtt nem csak a totózóban volt téma az FTC vendégszereplé­se. A pécsi rádióban Kovács Imre mikrofonja előtt a „császár" (polgári nevén Al­bert Flórián) válaszolt a hall­gatók kérdéseire, s legtöbben fiáról kérdezték az aranylab- dás szakosztályigazgatót. Ho­gyan játszik, hasonlít-e az ap­jára, azért került-e a csapat­ba, mert a rokonok minden­hol előnyt élveznek? — hang­zottak a kérdések, Flóri pedig nem „kapta fel a vizet", min­denre udvariasan válaszolt. Azt mondta, döntsék el a szurkolók maguk, helye van-e a Fradiban a fiának, de csak a játéka alapján. Hát, szó mi szó, a kis Al­bert Újmecsekalján nem vil­logott, ,'e is cserélték a 70. percben. A helyére beállt To- por húsz perc alatt is többet mutatott, mint a trónörökös, igaz ő sem tudott segíteni a Ferencvároson. Beszélik, hogy a Szombathelyről még Dal­noki ideje alatt leigazolt kö­zéppályás mostanában azért nem kerül be a zöld-fehérek kezdő tizenegyébe, mert ösz- szeszólalkozott a szakosztály- igazgatóval, amit az nem vett jó néven, s békülés helyett inkább beállította saját fiát. Hogy ennek ki örül a leg­jobban? Úgy néz ki, egyelőre az ellenfelek, mert Topor hiá­nyát jócskán megérzi az FTC középpályás sora. Bár nem valószínű, hogy Topor még, ha többet ját­szik is, bármit tudott volna tenni a PMSC ellen, szombat délután. Az 1-0-ás eredmény ugyan nem tükrözi, mekkora volt a különbség a két csa­pat között, a helyzetek alap­ján viszont örülhet a Ferenc­város, hogy ennyivel megúsz­ta a pécsi kirándulást. Csend­ben voltak szurkolói is, sze­rencsére ezúttal nem okoztak különösebb botrányt, igaz, a hírek szerint egy részüket mór Dombóváron „lekapcsolták" a szerelvényről rendzavarás miatt, a maradék renitenske- dőt pedig a pécsi pályaudva­ron bírták jobb belátásra. Voltak azért így is szép szám­mal Fradi-szurkolók a lelátó­kon, de a zöld-fehér zászlók csak a mérkőzés elején kerül­tek elő. Az első tíz perc ki­vételével ugyanis nem na­gyon volt minek örülni a fő­városi drukkereknek, hisz a mérkőzés nagy részében a Lovász és Túri által vezényelt PMSC esélyt sem adott Pin­téréknek még a döntetlenre sem. (Különösen örömteli volt a fiatal Braun hazai bemutat­kozása.) A PMSC—FTC mérkőzésnek volt még egy nagy nyertese, Kovács Zoltán főiskolás, aki 100 forintja ellenében a szü­netben kisorsolt Dacia slussz­kulcsával térhetett a meccs végén haza. Valószínűleg ő örült a legjobban szombat délután, de annak a tizenhat- ezer nézőnek sem volt oka a bánkódósra, akinek „csak” a játék és a győzelem öröme jutott. Pauska Zsolt • További eredmények: Siófok — ZTE 2-1 (0-0), MTK-VM— Úipest 2-0 (1-0), Rába ETO— Vác 3-2 (2-1), Honvéd—Vi­deoton 2-0 (0-0), Tatabánya —DMVSC 3-0 (1-0), Vasas— Békéscsaba 1-1 (1-1), Hala­dás— Kaposvár 4-0 (1-0). Az NB I. állása: 1. Bp. Honvéd 18 11 4 3 29-15 26 2. Rába ETO 18 10 4 4 28-19 24 3. Tatabánya 18 7 8 3 41-22 22 4. Ú. Dózsa 18 8 6 4 34-20 22 5. Holadás 18 7 8 3 27-19 22 6. PMSC 18 8 5 5 22-17 21 7. MTK-VM 18 8 3 7 34-34 19 8. Vosos 18 5 7 6 23-25 17 9. Vác 18 5 6 7 21-21 16 10. Ferencváros 18 4 8 6 23-24 16 11. Siófok 18 6 4 8 24-28 16 12. ZTE 18 5 6 7 18-23 16 13. Békéscsaba 18 4 7 7 15-29 15 14. Videoton 18 3 8 7 19-23 14 15. DMVSC 18 4 6 8 20-32 14 16. Rákóczi FC 18 2 4 12 14-41 8 így láttám A PMSC—FTC mérkőzésen ezúttal Bálint György, a Tol­na megyei Népújság sportro­vatának munkatársa értékelte a pécsi játékosok teljesítmé­nyét. Véleménye a következő: Bodnár (0) — Kónya (5), To­rna (6), Braun (6), Czérna (6) — Megyeri (5), Túri (6), Bérczy (6), Lutz (4) — Lo­vász (7), Nagy (5).------------------------------------------------­­P MSC­Ferencváros 1-0 (1-0) Pécs, 16 000 néző. V.: Pádár. Gólszerző: Torna (34. perc). Sárga lap : Bér­czy (59. perc), Kónya (69. perc), illetve Pintér (57. perc). Pécsi MSC: Bodnár — Kónya, Torna, Braun, Czér­na — Megyeri, Túri, Bér­czy, Lutz — Lovász, Nagy (Udvardi, 80. perc). Ferencváros: Józsa — Vaszil, Pintér, Strausz, Keller — Albert (Topor, 70. perc), Bánki, Limper­ger (Zsivótzky, 67. perc) — Zsinka, Fischer, Du­kon. A 8. és a 12. percben Bérczy előtt tfdódott gól­szerzési lehetőség, a má­sik oldalon Dukon sza­badrúgása okozott izgal­mat. A 26. percben nagy helyzet alakult ki a fővá­rosi kapu előtt: Lovász ügyesen szöktette Lutzot, aki jó helyzetből a kapus­ba lőtt. A 34. percben Nagy I. a 16-os jobb­oldali sarkától végezhetett el szabadrúgást, beívelé­sét Torna az ötösről fe­jelte a jobb alsó sarokba (1-0). Továbbra is a PMSC támadott többet, a meg­szerzett labdát rendre ügyesen játszották meg, Túri és Lovász gyakran hozták zavarba a sokat bizonytalankodó vendég­védelmet. A szünet után a Pécs kevésbé volt aktív, mint a szünet előtt. A mérkőzés vége felé ismét feljavult a PMSC, előbb Lutz, majd Udvardi került helyzetbe, de végül maradt az 1-0. Utánpótlás* bajnokság FTC—PMSC 1-0 (1-0). Új- mecsekalja, 1000 néző. V.: Veres. PMSC: Bogyay (Kova- csevics) — Becker, Bódog (Bá­rány), Berényi, Vokó — Keidl, Tóth A., Palaczki, Kocsis — Schneider, Hánzs. Edző: Koller Viktor. G.: Vajda. Az FTC már a találkozó elején .meg­szerezte a győztes gólt, s vé­gig jobb volt a pécsi csapat­nál. A PMSC legjobbjai: Becker, Vokó, Kovacsevics. Megvan az első győzelem! PMSC-TFSE 33-20 (13-8) NB I. nők. Pécs Városi Sport­csarnok, 500 néző. V.: Csallós, Tavarnai. PMSC: Hang — Su- tyor 9, Szanyi, Tóth 8, Kru- zsicz, Dolmány 5, Szabó 9. Csere: Takaró (kapus), Dézsi 2, Gereguly, Ancil. Edző: Su­dár Ferenc. Akárcsak az előző hazai mérkőzéseken ezúttal is Tóth nyitotta meg a pécsi gólgyár­tást. A főiskolások azonban nem vártak sokáig a válaszok­kal, iay bő tíz percen át ők ve­zettek. Szabó a 10. percben büntetőből egyenlített, majd három perccel később Dol­mány átlövésével átvette a ve­zetést a PMSC. Egy újabb Sza­bó és Dolmány találattal 7-4- re megugrottak a pécsiek, ám Szanyi szabálytalansága miatt emberhátrányba került a PMSC, s így a TFSE-nek sikerült szé­píteni. A fővárosiak azonban csak megközelíteni tudták a hazaiakat, mert amikor már csak egy gól volt a különbség, akkor kieaészültek Szabóék és egymást váltva lőtte gólját Szabó, Tóth, Dolmány és Su- tyor, aminek eredményeként hat perc alatt 7-6-ról 12-6-ra elhúzott a Pécs. Kicsit korán kiengedtek Tóthék, így ha Gé- cziéknek sikerült is némileg csökkenteni hátrányukat, így is ötgólos előnnyel zárta a fél­időt a piros-fekete gárda. Szünet után tíz percen át lé­pést tartott a hazaiakkal a vendégegyüttes. Igaz, ebben nagy szerepe volt annak, hogy a kézzel fogható közelségbe került első NB l-es győzelem idegessé tette a fiatal hazaia­kat. Aztán a negyvenedik perc­től beindult a pécsi gólhenger. Hang jó indításait rendre gól­ra váltotta a gyors Sutyor és a szemfüles Tóth, s amikor meg­merevedett a vendégek védő­fala, akkor Dolmány átlövései, valamint Szabó és Sutyor szél­ső góljai vitték előre a hazaia­kat. A 49. percben vezetett először tíz góllal a PMSC. Ek­kor lépett pályára egy bünte­tő védéséért a fiatal csereka pus, Takaró. A kapusváltás megzavarta a büntetőket addig magabiztosan értékesítő Simi- cset, aki kihagyta a hétméte­rest. Nem Így Szabó, aki hat­szor állt oda a büntetőhöz és valamennyi lehetőségét kihasz­nálta. Mivel a hajrában Su­tyor kétszer, Tóth pedig egy­szer még betalált, sikerült a ha­zai lányoknak a 33. gól belö- vése is. Nehezen lendültek játékba a pécsiek. Nyilvánvaló volt, hogy érezték: itt a nagy lehetőség a győzelemre. Éppen ezért sok labdafogási hibát vétettek a lányok. Igaz, ebben az idő­szakban a vendégek váloga­tott átlövője, Géczi még szaba­don célozhatta Hang kapuját. Tóth kísérő zavarása meghozta a kívánt eredményt, mert egyre több hiba csúszott a főiskolá­sok játékába. Amikor pedig a második félidő közepén nyil­vánvalóvá vált, hogy ezt a mérkőzést csakis a Pécs nyer­heti, akkor „Ha lúd, legyen kö­vér" alapon, szorgalmas gól­gyártásba kezdtek a pécsiek és sikerült megszerezni az első bajnoki pontokat. A kapuban Hang jól védett, a csapat mo­torja ezúttal is Tóth volt, aki karmesteri elfoglaltsága mel­lett alaposan kivette részét a góllövésböl is. Sutyor indítás­ból és szélről, míg Szabó főleg a hétméteresek értékesítésével tűnt ki. A vendégek legered­ményesebb játékosai: Simics 8, Géczi és Drigán 3-3 góllal voltak. Kapu László Megkeresték, de... ...Refi Zalaegerszegnél nyugatabbra vágyik „Hároméves szerződésem van a Komlóval” — Nem akarsz harmadszor is NB 11-es gólkirály lenni? — Dehogynem. — Ehhez azonban a jelen­legi gólmennyiség kevés. — Tavaly ilyenkor még csak tíznél tartottam, most már 15 megvan, s így háromgólos elő­nyöm van a dunaújvárosi Le- hotával és az egri Tatárral szemben. — De nekik még rengeteg lehetőségük van a tavasz hát­ralévő 16 mérkőzésén. — Nekem is lesz annyi meccsem. — Ezek szerint nem mész a ?TE-be? — Nem volt szó komolyan a dologról. Annyi igaz, hogy megkerestek. Én közöltem, még hároméves szerződésem von a Komlóval. Ha meg tud­nak egyezni egymással, jöjje­nek újra, s akkor tárgyalha tunk. ■Komlón kisebb vihart kavart lapunk múlt vasárnapi számá­nak írása Réfi esetleges átiga­zolásáról. A rosszmájúbbak már a Dunaújváros elleni gyengébb teljesítményének okait is az esetleges távozás­ban látták. A csatár cáfol. - öt hetet hagytam ki az alapo­zás során. Ilyen még nem for­dult elő velem, ezért a kelle­ténél is jobban siettettem a gyógyulást, s persze újra rá­sérültem. Az emberben ezek utón belülről dolgozik a félsz, óvatosabb, nehogy újra baj legyen. A sok kihagyás után lehet, hogy egy-két meccsen még nem úgy jön össze, de ígérem, hamarosan újra a régi leszek. Réfi tehát marad Komlón, de annyit még elárult, belül komolyan foglalkoztatja a tá­vozás - külföldre. — Hoqyan adhatja el ma­gát egy NB I l-es játékos r. határokon túlra? — Nem árulom én magam, de hát nálunk rengetegen ér­deklődnek külföldi szakembe­rek. S ha valahova, az oszt­rák vagy az NSZK második li­gájába kell egy nem túl gyors, jól fejelő, a kaput ér­ző játékos, én is szóba kerül­hetek. G. G. Á műkorcsolyázó-vb hírei A magya.r jégtáncsport vi­lágbajnokai, Regőczy Krisztina és Sallay András is résztvevő a kedden kezdődő műkorcso­lyázó- és jégtánc vb-n. Igaz, nem a jégen mutatják be tu­dósukat, másból „vizsgáznak”. Sallay András — mint az 1984-es Európa-bajnokságon - most is a rendezésből veszi ki részét. Regőczy Krisztina a Kerekes Krisztina, Szentpéteri Csaba jégtánckettős edzőjeként mu­tatkozik be. így beszélt tanít­ványairól :- Már hatodik éve dolgo­zom együtt a fiatalokkal. A szülők kértek meg 1982-ben, hogy irányítsam a gyerekek felkészülését. Később egy bos­toni egyesület felajánlotta ne­kem a jégtánc vezetőedzői tisztet. Felvetődött a kérdés: mi legyen tanítványaimmal? Áthidaló megoldásként ma­gamhoz vettem őket. így let­tem edzőjük, pótmamájuk és barátnőjük egyszeméiyben. Kezdetben nehéz volt meg­szokni ezt a hármas szerepet, de sikerült.- Mit vár tőlük a vb-n?- Versenyzőkoromban sem helyezési szómban határoztuk meg az elvárásokat. Minden egyes viadalon önmagunkat kívántuk felülmúlni, ez volt a puszta cél. Tanítványaimnak ez az első erőpróbája a felnőttek között. Várom, hogy tudásuk legjavát nyújtsák, s a hazai közönség előtt bizonyítsák te­hetségüket. A Regőczy-Sallai kettős so­hasem szerepelt világverse­nyen hazai közönség előtt.- Sajnos, a mi pályafutá­sunk idején még nem állt a Budapest Sportcsarnok, nem volt részünk itthon a korcso­lyázás ilyen nagy ünnepében. Megérkezett az amerikai küldöttség utolsó csoportja is. Már Brian Boitano, az 1986. évi világbajnokság, s az idei calgaryi [éli olimpia aranyér­mese is Budapest vendége. A kiváló sportoló, aki néhánv hónapja a Népstadion-Novarat Kupán már elkápráztatta a budapesti közönséget, a kö­vetkezőket mondta:- Akár hiszik, akár nem, há­rom nappal az olimpiai győ­zelmem után mór újra edzet­tem. A sportban soha sincs megállás, különben lemarad az ember.- Régóta ígéri a négyfor­dulatos toe-loop-ot. Most meg- ugorja?- ünnepélyesen megígérem a magyar közönségnek, hogy megpróbálom. Mindent elér­tem a korcsolyázásban — or­szágos, világ- és olimpiai baj noki cím —, csupán a négy­fordulatos ugrás hiányzik. Ezt csaknem olyan fontosnak tar­tom, mint hogy másodszor is világbajnok legyek. Egyébként a legutóbbi edzéseimen négy alkalommal is sikerült!- Változtat-e kűrjén?- Csak az ugrások sorrend­jén. A négyfordulatos toe- loop-ot a második helyre tet­tem az ugrások között, ami­kor még friss leszek. Egyébként most is a Napóleon című film zenéjére futok, s a koreográfia is hasonló lesz - fejezte be Brian Boitano, aki még nem döntött arról, hogy folytatja-e sportpályafutását. Tervei: olasz éttermet nyitni San Franciscó­ban, vagy egy jégrevűhöz való elszerződés. A magyarok közül az Engi Klára, Tóth Attila jégtáncket­tős a 6-8. helyre pályázhat, Téglássy Tamarát gyengébb olimpiai szereplése ellenére a 14-16. hely valamelyikére vár­ják, Száraz András számára sikert jelentene, ha az első húsz közé kerülne, míg a Ke­rekes Krisztina, Szentpéteri Csaba vb-újonc jégtáncos duó­tól mór az is szép teljesítmény lenne, ha három-négy ellenfe­let megelőzne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom