Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-03 / 62. szám
1988. március 3., csütörtök Dunántúli napló 3 n falvak szőlődombjaihoz szokott baranyainak szokatlan látvány ez a terület. Az országút közelében teljesen sík részen sorakozó hangulatos pincék azonban egy percig sem hagynak kétséget afelől, hogy ez Lippó „szőlőhegye". Ha az idegent szívesen látják a helybeliek, akkor a Panyevába invitálják. Egy percig sem kell nyugtalankodnia, jó helyre hívják. Legfeljebb attól tarthat, hogy egy idő után már nem tudja megmondani, hogy melyik hordóban milyen bor van . . . Ennek a hangulatos, barátságos emberek lakta településnek a nevét 1274-től jegyzik, Ly- pow alakban. Pavleko- vics Andrásné tanulmánya szerint a római korból fennmaradt helybeli emlékekből arra lehet következtetni, hogy már akkor lakott település volt. Később felerészben a Maróti, felerészben pedig a Lippói család kezére jutott a terület. Lippó székhelyközség, és ma is többnemzetiségű falu. Magyarok, németek és délszlávok lakják. Az első vegyesházasságot 1948 decemberében kötötte a lippói Frank Máriával a Felvidékről áttelepült Szőqs János. Líppo Segítség a háztájinak Csillag Ferenc a háztájiban csirkéket tart Lippó és társközségei - Sá Tiszta ivóvíz Fiatalok utcája rok, Ivóndórda és Bezedek — életében több funkciót is betölt a lippói Béke Őre Termelőszövetkezet. Az 1600 lélekszámú négy községből majd minden család kapcsolatban áll valamilyen formában a szövetkezettel, többeknek a munkahelyet biztosítja. Háromszázan aktívan vesznek részt a termelőmunkában, a szövetkezet nyugdíjasai pedig 136-an vannak. A tsz-nek azonban nemcsak a szövetkezeti tagokkal élő a kapcsolata, idestova már csaknem húsz éve integrálja a négy község lakóinak háztáji gazdálkodását is. Az otthoni tevékenység általában a tsz profiljához igazodik, így az emberek többnyire sertés, szarvasmarha és pecsenyecsirke nevelésével foglalkoznak. A csaknem két évtizedes jó kapcsolat mára már azt eredményezte, hogy a szövetkezet a helybéli felvásárláson túlmenően igény szerint takarmánynyal, vagy alapanyaggal is kiszolgálja a háztáji termelőket. Mivel a tsz-nek saját keverőüzeme van, nem okoz gondot a lakosság ellátása, a lippói és az ivándárdai takarmánybolt a házhoz szállítást is vállalja. Elsősorban a tsz kiszolgálásában, de a háztáji gazdálkodás támogatósában is új vonalat hozott a zsírporüzem telepítése Lippón. A takar- mónypiacon keletkezett hiány pótlására 1985 végén határozták el az üzem létesítését, amelynek termékét elsősorban a baromfinevelésben kívánták hasznosítani. 1987 februárja óta folyamatosan termel az üzem. Az eljárás lényege, hogy szemes takarmányból kukoricagrízt állítanak elő, amit extrudálás után visszadarálnak, majd ipari zsírral keverik. Ilyen módon a keményítő emészthetőbb állapotban kerül az állatok elé. Ma -már az üzem termelésének háromnegyed részét értékesítik, csak a fennmaradó hányadot hasznosítják a szövetkezeti és a háztáji gazdálkodásban. Mivel több kilométeres körzetben Lippó környékén nincs más önállóan gazdálkodó egység, a tsz egyben a Községi Közös Tanács révén a négy falu legfőbb támogatója is. Az elmúlt évben mintegy 600 000 forinttal járult hozzá a törpevizmű terveinek elkészítéséhez, valamint a dögkút létesítéséhez. A szövetkezét építőbrigádja besegít a falvak kisebb beruházásainak kivitelezésébe, a szocialista brigádvezetők kapcsolatban állnak az iskola tanulóival, de ezen túl még akad idő és energia az óvoda és a helyi sportkör támogatására is. A lippói - akárcsak a többi hasonló nagyságú tanács — kevesebb pénzből gazdálkodhat az idén. Számítások szerint a székhelytelepülés és társközségeinek fejlesztésére 1988-ban 25 százalékkal kevesebbet fordíthatnak. A rendelkezésre álló 7 millió forintot igencsak be kell osztaniuk, rangsorolniuk kell az elvégzendő feladatokat. A térség legnagyobb gondja, hogy a kutak fertőzöttek, nincs egészséges ivóvíz. A megoldás - egy kis regionális vízmű megépítése — már nemcsak terv, hiszen a helybeliek Lippón és Bezedeken is megszavazták: támogatják az elképzelést. Maga a beruházás több mint 100 millióba kerül és várhatóan 1989-90-re készül el. Igaz, addig még létre kell hozni egy vízműtársulást, erre már az időpontot is kitűzték: az alakuló összejövetel március 8-án lesz Villányban. Ezt versenytárgyalás követi, itt dől el, hogy ki lesz az építője a mároki kúttól Töttösön, Lippón át Bezedekig húzódó közel 14 kilométeres vezetéknek. A helybeliek lakásonként 40 ezer forintot fizetnek, a lippói tanács 10—13 milliót ad, a ■megyei tanács 5 milliós cél- támogatást biztosít, de számítanak a téesz és az áfész támogatására is. Lippón egyébként a felmérések szerint 585, Bezedeken pedig 116 köbméter víz lesz a napi fogyasztás. A települések másik, ugyanAmi'kor jó évtizede az általános művelődési központ fogalma berobbant a hazai köz- művelődésbe, a közvélemény, természetesen, megoszlott. Voltak fenntartás nélküli pártfogói és ellenzői. Azután kezdett divattá válni, művelődési központ nevet kapott az is, ami igazából sohasem volt az, és nem is vált azzá. Ahol felismerték a „központiság" előnyeit gazdasági, szervezési, együttműködési lehetőségeit, ott beváltak a művelődési központok. Lippói tapasztalatgyűjtő utam és a tanács elnökével, Honvéd Ferenccel, az iskola igazgatójával, Huth Gézával és a közművelődési igazgatóhelyettessel. Varga László- néval folytatott beszélgetés után úgy látom a lippói általános művelődési központ létcsak megoldásra váró gondja a belterületi vizek, vízfolyások rendezetlensége. Erre ugyancsak egy társulat megalakításával szeretnének megoldást találni. A patakok, árkok rendezésére a tanács idén 210 ezer forintot fordít. A székhelyközségben 400 ezer forintot biztosítanak út és járda építésére. Az Ifjúság utcában a már elkészült házak előtt készítenek utat és járdát. Az utóbbit a lakók társadalmi munkában végzik, a tanács biztosítja a szükséges anyagokat. Az iskola és az óvoda rendbetételére 200 ezer forintot szánnak, a szolgáltatóház tatarozása 48 ezer forintba kerül. Nem maradnak ki a fejlesztésekből, felújításokból a társközségek sem. TEHO-pénzből ravatalozó épül Ivándárdán, ahol egyébként az elöljáróság, a klub rendbehozására is előirányoztak 150 ezer forintot. Bezedeken a tanácsi szolgálati lakás felújítását tervezik, Sárok községben a járda javítása lesz soron. A feladatok elvégzéséhez 200-200 ezer forintot biztosít a tanács. Lippó és társközségeinek ellátását fejlett kereskedelmi hálózat biztosítja. A mohácsi áfész az elmúlt években — a lippói italbolt kivételével - az összes üzletét felújította, korszerűsítette. A térség lakóinak van azonban egy régóta megoldatlan problémája, a megye- székhelyre busszal csak kerülővel, Mohácson át juthatnak el. rehozása és fenntartása a sikeres megvalósítások közé so. ro Iható. A nyolcosztályos iskola, az ifjúsági ház, a könyvtár, a szakmailag önálló háromcsoportos napközi otthonos óvoda egymás szomszédságában található, de ami még fontosabb: tevékenységüket összehangolják, megtervezik. Több szakkörből választhatnak a tanulók, a kézimunka-szövő szakkörtől a népi gyermekjátékok tanulásán át a számítástechnikáig. Üttörő-fúvószeneka- ruk már meghívásokat is kapott a környékre. Külön figyelnek a diáksportkörre, a sportszakkörökre, sportpályáik ritkán néptelenek. Tavaly alakult az úttörő takarékszövetkezeti csoport. Felnőtteknek kézimunka és KRESZ-szakkör inSzépek az Ifjúság utcai házak. Az itt fakók szerint augusztusban érdemes igazán ide eljönni, amikor a megbeszélt hétvégi napon az utca elejére „önhatalmúlag" kiteszik a behajtani tilos táblát és áll a bál. összejönnek a lakók, asztalokkal, székekkel kitelepülnek az utcára, közösen főznek, az asszonyok rétessütő versenyt rendeznek és a késő éjszakába nyúlóan beszélgetnek, mulatnak. Érdemes ide jönni most is. Nem csak az Ifjúság utcai, takaros és szinte kivétel nélkül nagy gazdasági épülettel lehatárolt telkek, házak miatt, hanem a Petőfi utcaiakért és azokért is, amelyek az ösz- szességében is rendezett képet mutató főutcában az utóbbi években épültek. Az Ifjúság utca egyik oldalát még a hetvenes évek elején építették be a nagyrészt dúlt, havonta egy gyerekműsort tartanak, a Bóbita, a Mesélő Színház, a Kaláka együttes többször fellépett már náluk. Bálok, alkalmanként íróolvasó találkozók, képzőművészeti kiállítások, néptáncestek hívogatják a falubélieket. Műsoros, zenés estek egyre ritkábban, mert már roppant drágák. Büszkék az ifjúsági vöröskereszt csapatukra, az úttörők határőrszakaszára. A videó-mozi a termelőszövetkezet klubjában működik. Fejlesztéseiket, . rendezvényeiket igyekeznek úgy megvalósítani, hogy a társközségek se maradjanak ki abból. Szeretnének vásárolni az iskolának videófelszerelést. A varroda melletti régi góréval is terveik vannak. Mezőgazdasági gépek, régi ipari eszközök kis múzeua termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok. Közben a Petőfi utcában is megkezdődött az építkezés. A gazdálkodóshoz mért telkek nem voltak drágák, igaz, hogy a villany és az út, illetve a járda jelentette a közművesitettséget. A község főutcáján, nagyrészt a régi házak helyén, illetve toldalékként épültek új házak. A két új utca házait is számítva, az elmúlt 15 év alatt több mint ötven ház épült a községben. Biztató az építkezési kedv a legkisebb lélekszámú — 170 fős — közvetlen határmenti Sárokon. Tavaly négyen kezdtek építkezni, s egy házba már be is költöztek. Idén újabb építésiengedély-kére- lem érkezett a tanácsra. A 355 lakosú Bezedeken ketten, a 318 fős Ivándárdán heten vágtak bele a nagy munkába. mává szeretnék majd egyszer berendezni. Gondjaik közé tartozik, hogy kevés az iskolában a szakos tanár. Az elmúlt tíz évben nagy volt az elvándorlás a pedagógusok között és kevesen telepednek le a községben, inkább ingáznak a városokból. Rendezvényeik, lakodalmaik fő színhelye az ifjúsági házbéli tornaterem. Szerenték főző- -raktárhelyiséggel bővíteni, étkészleteket, evőeszközöket kölcsönözni. Az oldalt írták: Barlahidai Andrea, Ferenci Demeter, Kaszás Endre, Török Éva. A fotókat Läufer László készítette. Az Ifjúság utcai új házak Csalogató programok felnőtteknek, gyerekeknek
