Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-16 / 75. szám

► e Dunántúli napló 1988. március 16., szeida m­Információk Közlemények Az Apáczai Nevelési Központ uszodája 1988. március 19-én reg­gel 8-tól délután 1 óráig zárva tart. A Pécsi 1. Postahivatal kéri az ügyfeleket, hogy a Sándor, József napi várható nagy forgalom mi­att üdvözlő távirataikat a névnap előtt legalább két nappal, illetve meghatározott napon való kézbesí­téssel kérjék. így a szószámra 50 százalék díjkedvezmény jár, s a kért napon a kézbesítés biztosított. • Rendezvények Kertbarátok és Kistenyésztők Klubja. Márciu» 17-én, csütörtökön növényvédöszer, műtrágya, és kis­gép bemutatót szervez az Agro- ker Áruházban (Tüzér utcai felüljá­ró mellett). Találkozás 15.00 órakor az áruház bejáratánál. Adótanácsadást tartanak az APEH szakemberei minden szerdán 17-19 óra között Pécsett, a Nevelé­si Központban. Énekes- az áruházban. Komár László énekes március 18-án 17 órakor Pécsett, a Mecsek Aruház földszintjén dedikál. Nemrég jelent meg ,,Ez a divat" cimü lemeze. — Nagyanyáink kézimunkái cím­mel látható kiállítás a szigetvári könyvtárban. A zömmel fehér hím­zést bemutató kiállítást a Múzeum- építők Köre gyűjtötte és rendezte. Március 16-án 15.30-kor Pécsett, a TIT Bartók Klubban dr. Bécsy Tamás tart előadást. Témája Ör­kény István műve, a Pisti a vérzi­vatarban. 16-án, 14.30-kor a Sásdi Mű­velődési Központban Kerner Lőrinc tart előadást ,,Tudósító voltam Berlinben" címmel. Pécsváradon, a Nyugdíjas Szabad- egyetemen március 17-én dr. Új­vári Jenő tart előadást, művelő­déspolitikánk időszerű kérdéseivel foglalkozik. Siklóson, a HNF Városi Bizottsá­gán, a Kossuth tér 3-ban, március 17-én 17 órakor dr. Bottler Ferenc tart előadást Tudomány, kultúra, közélet cimmel. Az előadó törté­nész, a TIT főtitkára. A TIT Művészeti Szabadegyeteme keretében Nemeskürty István ,,Könyvdráma, irodalmi dráma" ci­mü előadására a meghirdetettnél egy nappal később, március 17-én 17.30-kor kerül sor Pécsett, a TIT Bartók Klubban. Perlakiné Tőkés Mária Magdolna terv- és statikus tűzzománc-képeiből nyílik kiállítás március 16-án 9 órakor Pécsett, a József Attila Művelődési Központban. A pécsi DOZSÓ-ban kézműves- vásárt szerveznek március 16-án 9 órától. Egyebek között bőrdíszmű- veket, öveket, táskákat, erszénye­ket, szatyrokat, hátizsákokat kínál­nak. Két fővárosi rock-együttes lép fel a pécsi DOZSÓ-ban március 16- án 19 órától, így a Kézi Chopin és a Keleti Fény Együttes. Március 18-án 15 órától a Pécsi Úttörőházban Az égbolt titkai cim­mel csillagászati előadás lesz a csillagok keletkezéséről és pusztulá­sáról. ' e Közérdekű Gergely Róbert és barátai elő­adóestje lesz 1988. március 18-án 22 órai kezdettel a Corsó kávéház­ban. Pécs, Színház tér 2. Telefon: 12-987. Áramszünet lesz március 17-én és 18-án 8—16 óráig Szatina, Gyümöl- csény és Godisa községek egész területén. Tájékoztatjuk az érdekelteket, hogy a pécsi köztemető C, D, F, H jelzésű parcelláinak sírjai 1987. december 31-vel elévültek. A sírhe­lyek f. év április 1. és december 31. közötti időben újabb 25 évre megválthatok. A meghosszabbítást — kizárólag gondozott sírok eseté­ben - az arra jogosultak a válla­lat központjában (Pécs, Bolgár Nép* hadserea útja 97.) intézhetik. A ha­táridőn belül meg nem váltott sír­helyeket a temető fenntartója - újbóli temetések céljából — hasz­nálatba veszi. Baranya Megyei Temetkezési Vállalat igazgatósága e — Bűnmegelőzési tanácsadó szol­gálat, Pécs, Németh L. u. 16. Te­lefon: 41-563. ügyfélszolgálatot tart: szerdán 17.00—19.00 óráig. Egészségügyi szolgálat KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyer­mekkórház. Gyermeksebészeti, kór­házi felvételt igénylő gyermekfülé­szeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napo­kon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyá­szat). III. kerület: I. sz. Belgyógyá­szati Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sé­rülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Pécs város és a csatolt községek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemé­szeti betegek: POTE Szemészeti Kli­nika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül-Orr-Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti helyi­ségeiben minden este 7 órától más­nap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­nak minden éjszaka este 7 órától másnap reggel 7 óráig a járóbete- gefc részére a Testvérvárosok terei körzeti rendelőben orvosi ellátást biztosítunk. A kertvárosi hívásokat to­vábbra is a Lánc utcai rendelőinté­zetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig a Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügye­leti helyiségeiben — gyermekek ré­szére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7. (bejárat a Bajnok utca felől) este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Tele­fon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * SÓS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Nyugdíjas telefonszolgálat szom­bat, vasárnap kivételével minden­nap 17—19 óráig hívható a 41-907-es számon. * Ifjúsági telefonszolgálat telefon­száma: 24-550. Hívható: 17-21 óráig. Tárgyalóképes, autóval rendelkező, rendszerszervező munkatársat keresünk IBM PC szoftver ismeret előnyben. BEREZES MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezni lehet: Pécs, József Attila u. 19. vagy telefonon a 11-730, 13-888-as szómon. A jégvert szőlők metszése, ápolása A múlt évi szeszélyes időjárásban a jégeső gyakorisága és kártétele Dél-Dunántúlon az átlagosat lényegesen meghalad­ta. A villány—siklósi történelmi borvidéken a jégeső először jú­nius 10-én, majd július 25-én okozott rendkívül súlyos kárt. Az első természeti csapás különösen Siklós térségét, a második az egész borvidéket sújtotta. A júliusi jégverés területi kiterjedése és pusztító hatása olyan mértékű volt, amilyenre a legidősebb aazdák sem emlékeznek. A 20 kilométer hosszan el­terülő borvidék közel kétezer hektárnyi szőlőültetvényében egyetlen ép szőlőtőke sem ma­radt. Ennek következtében a termelők a sok év átlagának mindössze az egyötödnyi ter­mését (2 tonna/hektár) szüre­telték. A dió - helyenként a tyúktojás - nagyságú jég azonban nemcsak a szőlőle­veleket és a szépen fejlődő fürtöket verte meg, hanem a tőke hajtásait, a törzsét és a kordonkarokat is mélyen meg­sebezte. A határszemléken ar­ról győződtünk meg, hogy a jégverés következményei 1988- ra is súlyosan kihatnak. A ku tatóállomás munkatársai labo­ratóriumi vizsgálattal megál­lapították, hogy a borvidéken a szőlővesszők rügyei - ter­mőhelytől. tőkeformától, fajtá­tól füagően — 30—90 százalék­ban elpusztultak. Az ép rügyek termékenysége sokkal kisebb, mint más években. A rügyek és a vesszők károsodása Sik­lós térségében a legnagyobb. A sebzett, legyengült szőlőtő­kék csak a szokásostól eltérő metszéssel, ápolással hozhatók rendbe. 1988-ban a metszéssel és az ápolással arra kell töreked­ni, hogy- a tőkék termőegyensúlya mielőbb helyreálljon;- a sebzett karok, törzsek fokozatosan felújításra kerülje­nek és több, jobb termésünk legyen mint a múlt évben. A tőkék metszése Azt tanácsoljuk, hogy a metszés előtt minden ültet­vényben győződjenek meg a rügyek és a vesszők épségéről, egészségi állapotáról. A rü­gyeket éles késsel vágják ót és állapítsák meg, hogy hány százaléka üde zöld színű. Ezt figyelembe véve kerülhet sor a metszés végrehajtására. A tő- kénkénti rügyterhelést az el­halt rügyek arányában célsze­rű növelni. Valamennyi szempontot fi­gyelembe véve azt tanácsoljuk, hogy a súlyosan jégvert terü­leteken a szőlőmetszést 1988- ban két menetben végezzék: Rügyfakadás előtt előmetszés- re, rügyfakadás utón pedig — áprilisban — utámetszésre van szükség. Az elömetszésre az ábrán négy példát láthatunk. Az I., 2. kép az ernyőművelésű tőke (végálló szálvesszős) metszési változatait mutatja be. Az /. kép szerint a tőkéken megha­gyott szálvesszőket vízszintesen és ne ívelten kössük le, mert a jégvert vesszők könnyen el­pattannak. A 2. képen bemu­tatott változatot akkor alkal­mazzuk, amikor a vesszők olyan mély sebzést kaptak, hogy a legkisebb hajtásra is eltörhet­nek. A 3. kép a kordonművelésű, a 4. kép pedig az egyesfüg­göny művelésű tőkék metszé­sére mutat be sematikus áb­rát. vastag hajtás éppen olyan rossz, mint a sok vékony. A teke tövéből fakadó hajtáso­kat ebben az évben nem sza­bad eltávolitani. Ezek ugyanis az esetek többségében azt jel­zik, hogy a tőketörzs sérült vagy beteg. A tőből előretörő hajtások közül kettőt nevel­jünk fel és jövőre ezekkel le­válthatjuk a sebzett törzseket, karokat. Mind a metszéskor, mind pe­dig a hajtásválogatáskor fo­kozottan figyeljünk arra, hogy a tőkéken a jövőt megalapo­zó hajtások a megfelelő he­lyen fejlődjenek. JEGVERT TŐKÉK METSZÉSE szükség, mert a súlyosan ká­rosodott tőkék életképességét csak a rügyfakadást követő időben tudjuk megállapítani Ha a tőkék a vártnál gazda­gabban hajtanak, akkor a fe lesleges hajtásokat vesszővel együtt tövestől távolítsuk el. Az élettelen, száraz vesszők le- metszése is fontos művelet. Hajtásválogatás A tőkék végleges terhelését hajtásválogatással állíthatjuk be. Május közepén-végén már jól elbírálható, hogy a haj­tások közül melyek a legélet­képesebbek. Az ikerhajtások közül az egyiket, a zsúfoltan fakadók közül pedig a legke­vésbé megfelelő helyzetűt tá­volítsuk el. A tőkéknek a megerősödés­hez, szellősen kialakított nagy lombfelületre életbevágóan nagy szükségük van. Hajtás­válogatóskor ügyeljünk orra, hogy a tőkén maradó kevés, Növényvédelem A jégvert tőkéket a sok seb­zés, a rendszertelen hajtásfej­lődés, továbbá a múlt év őszén járványszerűen fellépő lisztharmat és atkafertőzés miatt fokozott gondossággal szükséges védeni. Rügylakadás előtt 2" ,,-os Novendával ja­vasoljuk a permetezést. A mű­veletet bőséges léhasználattal, lemosósszerűen kell végezni, ügyelve arra, hogy a tőkén lé­vő sebeket is gondosan beper­metezzük. Amikor a hajtások 4-5 centiméter hosszúságúak, tavaszi kiegészítő permetezést cjánlunk. Lisztharmat ellen Karathane FN 57 0,1 százalé­kos, az atkák ellen pedig c Neoron 0,15 százalékos tö­ménységben különösen hatá­sos. A kétféle szert együtt le­het kipermetezni. A jégverést szenvedett ül­tetvények rendbehozatala sok kézi munkát, nagy erőfeszítést és gondos, szakszerű ápolást igényel. Dr. Diófási Lajos Az uborka kiültetése a lóliaházakba E hónap elején megkez­dik az uborka kiültetését a fóliaházakba. A bakhá­takat már előre elkészítet­ték. Egy 7,5 méter széles fó­liaházban négy bakhát húzódik 110—120 centi­méterre egymástól. Ügy készülnek, hogy 40—50 centiméter mély árkot ásunk és abba szalmabá­lát teszünk. A szalmát nit­rogén műtrágyával meg­szórjuk, megtapossuk, az­tán erősen beöntözzük, hogy mielőbb felmeleged­jen. Utána az árokból ki­hányt földet visszadobjuk a szalmára. A föld vas­tagsága legalább 30 cen­timéter legyen, mert öntö­zés után nagyon megülep- szik. ültetés előtt talajhőmé­rővel mérjük meg a bak­hát hőmérsékletét. 20 fok­nál ne legyen kevesebb, hiába a 30—40 fokos hő­mérséklet a fóliaházban, ha a talaj hideg, ne ül­tessünk, mert a legszebb palánta is tönkremegy. Az uborka egyik legér­zékenyebb növényünk, rendkívül gyorsan reagál a hőmérsékletre, a vízada­golásra és a szellőzte­tésre. Téves az a felfogás, hogy az uborkoházakat nem kell szellőztetni. Azt a külső hőmérséklet mond­ja meg, mikor és mennyi ideig szellőztessünk. Mivel az uborkának igen nagy a levele, sokat pá­rologtat. Ezért igen ma­gas, legalább 80 száza­lékos páratartalom kell. Vegyünk páratartalom­mérőt, mert azt. hogy mennyi a levegő nedves­ségtartalma, megérezni nem lehet. Ha nem meg­felelő a páratartalom, sárgulnak a levelek, hiába öntözünk. Az öntözés hőre történjék. Mindig árasszuk el bő vízzel a bakhát- közöket, hogy ott állandó sár legyen. Ott cipővel közlekedni nem lehet, csak gumicsizmával. Török Ferenc Gy ümölcstermesztes - korszerűen Ätoltäs Ha a termelők számára egyes fajták nem felelnek meg valamilyen oknál fogva (pl. terméketlenség, tájba nem illő fajta, piacon nem keresett a termése stb.) és a fa még fia­tal, úgy ilyenkor indokoltabb az átoltás, mint a kivágás és az újratelepítés. Újabban már terjedőben van a kiskerttulajdonosok kö­zött az a módszer is, hogy egyetlen egyedre több fajtát is „rávisznek" a kertek hely­szűke miatt, így pl. körtefájuk 3—4-féle nyári körtét terem. Ennek a célnak az eléréséhez is az átoltást kell alkalmaz­nunk, ha már termőkorú a fánk. Biztos sikert várhatunk az alma, körte esetében, a csont­héjasok közül a meggy, a cse­resznye, szilva adhatja a leg­jobb eredményt. Az átoltásra kerülő fa ki­választásához célszerű a kö­vetkező szempontokat figyelem­be venni: csak egészséges, ép gyökérzetű, életerős fát vá­lasszunk ki; az átoltásra ke­rülő ágak lehetőleg ne legye­nek vízszintes helyzetűek, in­kább 30—50 fok közöttieket válasszunk ki; ezek az ágak ne legyenek 2—3 évesnél idő­sebbek és ne legyenek 10 cm átmérőnél vastagabbak. Az átoltás az ágak előké­szítésével kezdődik. Legyen szempont, hogy inkább hagy­junk meg több, fiatal, 3—5 cm átmérőjű ágcsönkot, mint kevesebb és vastagabb ág­részt. A lecsonkolt koronaága­kon a fiatalabb, gyengébb vesszőket, gallyakat nem sza­bad teljes egészében lemet­szeni, közülük többet meg kell hagyni úgynevezett ,, szívó- ágaknak” a tápanyag, vízfor­galom biztosítása érdekében. Az oltási módok közül leg­elterjedtebb — és talán leg­hamarabb elsajátítható is — az ún. kecskelábékezés. A le­csonkolt ág végén 2—3 be­metszést végzünk az ág vas­tagságától függően ék alak­ban, borotvaéles kacorkéssel vegy oltókéssel. Ezután az ol­tóvesszőt készítjük elő, 2—3 rü- gyes hosszúságban, olyan pon­tos ék alakú felületet vágva, hogy az tökéletesen illeszked­jék a csonkolt ág bemetszésé­vel. Nagyon kell arra ügyelni, hogy a csonkolt ág és az oltó­vessző szövetei nagyon ponto­san fedjék egymást. Az összeillesztés utón az ol­tást be kell kötöznünk (raffia, fólia, víz stb,) és szükséges ol­tóviasszal is bekenni. Ha az oltócsap nem csúcsi rügyben végződik, akkor az oltóvessző végét is be kell kennünk ol­tóviasszal ! Az oltásokat mindig a fa csúcsi végén kezdjük és onnan haladjunk lefelé, így elkerül­hető az oltások véletlen kitö­rése. Szokás a madarak okozta oltócsapkitörés ellen úgy véde­kezni, hogy egy erősebb vesz­szöt a csonkra rákötöznek, Így a madarak erre ülnek, nem az oltóvesszőre. Az oltóvessző rügyeinek ki­hajtása után ezeket a hajtá­sokat válogassuk meg úgy, hogy oltóvesszőként csak egyet neveljünk tovább, a többi haj­tást 1 levélre bekurtitjuk, és ezt a nyár folyamán többször megismételjük. Ugyaniqy ke­zeljük a szívóhatás érdekében meghagyott gallyakat is. Két év alatt fokozatosan eltávolít­hatjuk a szívógallyakat. Az átoltott fa több gondos­kodást igényel, mint más gyü­mölcsfák, a fiatal hajtások ér­zékének a oombabeteqségek- re, ezért gondosabb növényvé­delmet alkalmazzunk. Folyama­tosan szükséges a víz biztosí­tása is. Ha módunk van rá, rendszeresen öntözzük az átal­lott fát. Ha erre nincs mód, úgy szerves trágyával (vagy egyéb szerves anyaggal) ár­nyékoljuk a talaját. Buzássy Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom