Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)
1988-03-14 / 73. szám
1988. március 14., hétfő Dunántúlt napló 5 Dinamikusan bővülő testvérmegyei kapcsolatok Beszélgetés Tadeusz Salwával, Krakkó polgármesterével A múlt hét második felében Baranyában tartózkodó krakkói testvérmegyei tanácsi küldöttség szombati hazautazása előtt sajtótájékoztatót tartott. Ezen a találkozón nyílt mód a vajdasági köz- igazgatási rangú Krakkó polgármesterével. Tadeusz Sal- wa-val beszélgetni. A kérdéseket is megelőzve Tadeusz Salwa, Krakkó életének legjellemzőbb adatairól tartott tájékoztatót. Elsőként említette, hogy Krakkónak 745 000 lakosa van, a közigazgatásilag hozzá tartozó 10 város és 28 község lakóival együtt a vajdaság lélekszáma 1 260 000. Az ipari termelés volumenét tekintve a krakkói vajdaság a 4. helyen áll Lengyelországban. Az egykori királyi székhely műemlékekben különösen gazdag. Hatezer műemléket tartanak nyilván, s a történelmi belváros két területét is az egyetemes kulturális örökség listájára vette fel az UNESCO. Krakkó 30 múzeumában összesen 2,5 millió muzeális tárgyat őriznek. A város különösen jelentős idegenforgalmi centrum: 3 millió látogatót számoltak tavaly és elnyerte az idegen- forgalommal foglalkozó újságírók nemzetközi szervezetének Aranyalma díját is. Krakkónak 13 felsőoktatási intézménye van, összesen 45 ezer nappali tagozatos hallgatóval. A legősibbnek, a Jagelló Egyetemnek már a 14. századtól hosszú időn át magyar diákjai is voltak, külön kollégiumuk is volt, most ezt, vagy egy ehhez közeli épületet kívánnak a Magyar Kultúra Házának kialakítani. Beszédesek a kulturális élet adatai: a városnak 14 színháza van, 3 művészeti főiskolája. Kérdésünkre, hogy milyen tapasztalatokkal járt baranyai látogatásuk, miben látják az együttműködés leggyümölcsözőbb területeit, Tadeusz Salwa a következőket válaszolta: — Nagyon elégedettek vagyunk látogatásunk tapasztalataival. Olyan vendégszeretettel fogadtak bennünket, amit máshol nem tapasztaltunk. Ismeretes, hogy a lengyel gazdasági reform jelentős mértékben a magyar reform példáján alapszik. Ezért különösen fontos volt, hogy vendéglátóink valóban testvéri őszinteséggel ismertettek meg bennünket annak eredményeivel, de elkerülendő részkudarcaival is. Kölcsönös szándékként alig egyéves együttműködésünk kereteit kiszélesítettük az egészségügyre' és a mező- gazdaságra is, az utóbbinál különösen sok segítségre számítunk a magyar szakemberektől. Együttműködésünkben megkülönböztetett jelentőségű a kulturális csere, s kölcsönösen tanulhatunk egymástól a műemlékvédelemben is. ígéretes terv a devizamentes cserekereskedelem fellendítése. A közeljövőben Krakkóban magyar gasztronómia-napok kezdődnek, s küldöttséget várunk Baranyából a csereüdültetés kereteinek megbeszélésére. Lényegesnek tartom az ifjúsági csoportok látogatáscseréjét, s azt is, hogy üzemek, intézmények szintjén is jöjjenek létre együttműködési kapcsolatok a két testvérmegye kö.zött. Hasonlóan fontos a személyes kapcsolatok bővítése. Személyes meggyőződésem, hogy a látogatásunk idején Pécsett megalakult magyar—lengyel baráti klub nagy lendítője lesz ennek. D. I. A talár után a tanúk esketése következik? Egyedülálló zenei élmény NSZK-beli harsonaművész a Csontváry Teremben „Kéri o tanú megesketé- sét?’’, vagy „Figyelmeztetem, eskü alatt vall" — ezek igencsak gyakori motívumai mindazon krimiknek, amelyekben a történet egy része —, akár regényről, akár színdarabról, akár filmről van szó — a bírósági tárgyalóteremben zajlik. Persze mindez leginkább azoknak a történeteknek a jellemző fordulata, amelyek az angol* szász jogrendszerű igazságszolgáltatás keretei között zajlanak. Ha nálunk valakit tanúként idéznek a bíróságra, azt az előbbieknél jóval, kevesebb és semmiképpen nem ünnepélyes aktusként jelentkező pszichikai ráhatás szorítja az igazmondásra. Több, mint négy évtizede, már a tanúkat nem esketik meg a bíróságon, csak figyelmeztetik az igazmondási kötelezettségükre, illetve ennek megszegése, büntetőjogi következményeire. Ez a figyelmeztetés többnyire csak általános, nem tér ki arra, hogy a hamis tanúzást a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, s a büntetési tétel olyan ügyekben, ahol halálbüntetés is kiszabható, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés. Az összes többi szocialista országban is hasonló a helyzet: a tanúktól nem igényelnek esküt. Az indok igen egyszerű. Régebben a Bibliára tett kézzel tettek esküt, s ez a vallási jelleg nem fér össze a szocialista jogrendszerrel. Más érvet nehéz lenne felhozni, azt pedig különösképpen nem, hogy az ünnepélyes eskük, fogadalmak létjogosultsága, jelentősége lejárt volna. Gondoljuk csak végig: hányféle eskü, fogadalom szerepelhet az életünkben? Kezdhetjük az úttörőavatástól a katonai esküig, a különféle hivatásos, friss diplomásaink esküjéig, mint például az orvosi eskü. Esküt tesznek a bírák, és a miniszterek, a különböző egyházi felekezetek méltóságai —, s lehetne még folytatni a sort. Sőt, már szinte extrém eset: a névadó ünnepségeken fogadalmat tesznek a szülők és a névadó szülők arra, ami a legtermészetesebb, hogy a gyermeket testi, szellemi, erkölcsi fejlődését szolgálóan nevelik. A tanúk nem tesznek esküt, a bírák meg arra panaszkodnak, hogy munkájukat mind erősebben nehezítik a szándékosan hamis tanúvallomások. A szándékosság itt lényeges elem, hiszen számos olyan tanú van, aki szubjektíve az igazat mondja, csak éppen a személyisége „szűrőjén át” érzékeli az objektív valóság tényeit, s akaratlanul is félre- magyarázza azokat. A szándékosan hamis vallomás — s ebbe a tények elhallgatása is beletartozik —, a fentebb említett ok miatt csak igen nehezen bizonyítható. A látens bűnözésben bizonyára a hamis tanúzás bűncselekményi kategóriája lehet az abszolút listavezető. Baranyában 1985-ben a 2441 tárgyalt büntető ügyből 5, 1986- ban a 2416-ból 2, 1987-ben a 2441-bőM fő ellen indult hamis tanúzás miatt eljárás.Vajon hány voft a le nem fülelt, hamis tanú? Éppen ezért a bírák — bár ódzkodnak az eljárást bonyolító eskü visszaállításának elvi lehetőségétől is — gyakran mégis úgy vélekednek, ha az esküvel csak 5—10 százalékkal csökkenne a bebizonyít- hatatlan, de valószínűen hamis tanúvallomások száma, akkor máris megérné a visszaállítás. Kérdés: mire esküdjenek a tanúk? Mondhatni, kézen fekvő a válasz: az Alkotmányt tartal- mozó, címerrel ékesített, díszes kötetre tett kézzel, az igazmondásra. Mindez csak játék" a lehetőségekkel. De sok évtizedes szünet után, a bírói talár is visszakerült az igazságszolgáltatás praktikus kellékei közé. D. I. Kivételes zenei élményben részesülhettek azok, akik a vasárnap délelőtti Csontváry matinét meghallgathatták. A Német Szövetségi Köztársaság kulturális hete a Magyar Nép- köztársaságban c. rendezvény hivatalos programjában kon. certet adott Armin Rosin harsonaművész, ami voltaképp a nemzetközi koncertéletben is a zenei ritkaságok közé tartozik. Ármin Rosin már 21 éves korában a bambergi szimfoni-' kusok szóló-harsonása volt. A stuttgarti rádiózenekarnál működött, majd 1980-tól a Stuttgarti Zenei Főiskola tanára, a harsona-, rézfúvós és kamarazene szakon. Szólistaként egyedülálló karriert csinált: 'ő vezette be a harsonát, mint koncertező szólóhangszert Európa Könnyen lehet, hogy az ősi magyar rovásírás egyik legrégebbi leletét, - egy kődarabot —, Pécsett őrzik. Hogy pontosan mit véstek bele elődeink, az még nem egyértel- 'mű. Vitatkoznak rajta azok, akik elhivatottságból, szenvedélyből, megszállottságból kutatják őseink életét a minél alaposabb megismerés érdekében. Mi az egyik megfejtővel, a pécsi Kukái Sándorral beszélgettünk, aki a városi tanácson építészként dolgozik és negyven éve foglalkozik a rovásírással.- A követ 1984-ben, Pécsett, a Jókai és Citrom - utca sarkán, az egykori Benedek- templom cintermének részbeni feltárásakor találta meg Kárpáti Gábor régész — mondja. A megfejtéssel a közelmúltban készültem el. Több , olvasatot, vagyis lehetséges szöveget kaptam a jelekből. A hangversenytermeibe. Sok neves dirigens vezénylésével, sok nagyhírű zenekarral adott hangversenyeket, s előadásában a harsona csaknem teljes repertoárját lemezre vették. (Egyébként ő játszott először a világon harsonakoncertet nagylemezre.) Eddig több mint 30 kompozíciót, versenyművet komponáltak neves szerzők, köztük világhírű komponisták az ő részére. Pécsi koncertjén is egy ilyen művet hallhattunk, a jeles, NSZK-beli zeneszerző, Jan Koet- sier Concertino harsonára és vonószenekarra c. zeneművét a liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának zenekarával szólaltatta meg a vendégművész, Antal György vezénylésével. A háromtételes kődarab fényképét elküldtem Forrai Sándor tanár úrnak, Budapestre, aki szintén értelmes szöveget olvasott a jelekből. Különböző megfejtésekre jutottunk, nem mindenben azonos a véleményünk. A rovásjelek fordított alakja alapján mindketten úgy véljük, hogy a jelek az oda eltemetettek nevét őrzik. Abban is egyezünk, hogy az 1200-1300-as évek között íródhattak. Alátámasztja ezt többek között 'a Bene- • dek-templom ma is meglévő romja, amely eredetileg román stílusban épült, később gótikus stílusban bővítették. Eltérünk egymástól abban, hogy a betűösszevonásokhoz és mássalhangzókhoz más-más magánhangzókat olvasunk. Forrai tanár úr szerint Benedek- rendi apácák nevét tartalmazza a felirat, akik a közeli Abaligetről származtak. Olvasata: Aba szenti (szentjei) vamű egyik érdekessége, hogy II. azaz lassú tétele a „blues"- ok hangulatára, stílusára emlékeztet, mint az ismertetőből kitűnik: Duke Ellington emlékére. A részben bajor népzenei anyagból építkező záró té. tel, a Rondo pedig befejezésében egy tüzes boogie- woogie ritmusú zárórészbe torkollik. Armin Rosin virtuóz játékával lelkesítő és egyedülálló élményt adott. A műsor első részében Händel-, Andrissen- és . Weiner-műveket hallottunk a zenekar előadásában. A kpncerten részt vett az NSZK budapesti nagykövetségének I. titkára, Hans-Peter Annen és több nyugatnémet újságíró is. W. E. gyünk, aki Eszter, Anna és Erzsébet. Az én megfejtésem olvasata a következő: Torod tegyünk, Kajszatas Aba, Anya Zsebed. E szerint oda temették el az apát, Kajszatast, illetve az anyát, Zsebedet és ott ülték meg a tort. Kukái Sándor szerint a lelet azért is fontos, mert az eddigi rovásírásos emlékeink főleg Erdélyből ismertek. Egyes kutatók szerint csak a szé- kelységnek volt az írásrendszere, mások szerint viszont ' a honfoglaló teljes magyarságé, és a Kárpát-medencében alakult ki, bár nyomai a honfoglalás kora elé vezetnek. Egy harmadik véjeménycsoport szerint viszont a magyar rovásírásra a XV. század közepe előtt nincs emlékünk és az avar rovásírásból éledt fel a reneszánsz hatására. Ez a Pécsett megtalált kődarab egyik bizonyítéka lehet annak, hogy Mérlegzáró a sellyei Agrokémia Szövetkezetben A tavalyival fennállása óta a legsikeresebb évet zárta a sellyei Agrokémia Szövetkezet, célkitűzéseiket minden területen jelentősen túlteljesítet- ■ ték. Az elmúlt évben 72 százalékos nyereségnövekedést ért el a szövetkezet, ami lehetővé tette, hogy a tagság keresetét éves szinten 137 százalékra emeljék. Az 563 millió forintnyi termelési érték 123 millió forinttal haladia meg az előző évit, de a szövetkezet a nép- gazdasáai elvárásoknak is kiemelkedően tett eleaet, hiszen évi 2 millió USD-os deviza- meatakarítássol, közel 600 ezer USD-os tőkés exporttermelést valósított mea. Nem csökkent a Sellyén előállított termékek magas minőségi színvonala, sem. A szép eredményekről tanúskodó mutatók pozitívan hatottak a szövetkezet beruházási, fejlesztési, karbantartási és felújítási, valamint kereskedelmi tevékenységére is, amivel egyben már a további fejlődés lehetőségét is biztosítani kívánják. A tegnapi mérlegzáró közgyűlésen a szövetkezet vezetősége az idei év gazdasági célkitűzéseit is a tagság elé terjesztette. Eszerint a további jelentős mértékű termelésnövekedést lehetőleg zökkenő- mentesen igyekeznek megvalósítani. Idén a laborépület beruházásával meg akarják indítani az 5 éves beruházásfejlesztési programot, a műszaki fejlesztés területén pedig az élelmiszeripari segédanyagok gyártásának fejlesztését és termelésbe állítását fogják kiemelten kezelni. K. E. a teljes magyarság ismerte és alkalmazta, illetve, hogy a XV. század előli is használták. Erre utal László Gyula régész professzor véleménye is, miszerini István király ezüst pénzén rovásírásra utaló jelek vannak. Kukái Sándor, a Nemzeti Múzeumtól kapott fényképek segítségével évek óta foglalkozik az első királyaink, így Szent István pénzével is. Az egyes rovásjelekeí akkor sikerüli' azonosítania, amikor megtudta, hogy a képen látható jelek q verőtő mintázatai, vagyis tükörképei az eredeti rovásjeleknek, tehát meg-, •fordítva kell olvasni őket. István király ezüst pénzéről a következő olvasatot fejtette meg: A hercegség Géza birodalma. Ha ez így igaz,, akkor 997 előtt, azaz Géza fejedelem halála előtt verhették az érmet, s ez újabb adalék lehet, ahhoz, hogy a magyar rovásírás nem a XV. században éledt .újjá; ugyanis a többi pénzen, — II. Endréig — véaig- kisérhető a rovásírás. T. É. Ősi rovásírás lelet Pécsett