Dunántúli Napló, 1988. március (45. évfolyam, 60-90. szám)

1988-03-13 / 72. szám

Belépés csak különleges engedéllyel Állami Pénzverő, Budapest Hatalmas kaszárnyaforma épület, üllői út 102. ÁLLAMI PÉNZVERŐ — böngészem a feliratát. Beljebb kerülve Per- jési György gazdasági igazga­tótól tudom meg, hogy nem is sokat tévedtem: az épület a Monarchia idején lovassági laktanya volt. * Az európai pénzforgalom­ban jelen lévő magyar nemes­fémpénzeket több, mint 600 éven át, a trianoni békeszer­ződésig Körmöcbányán (Krem- nice) verték. Az Állami Pénzverő 1924 óta működik Budapesten, ahol ma pénzt, azaz fémpénzeket is gyártanak — a Magyar Nem­zeti Bank igényei szerint. Az MNB folyamatosan megrende­li, az Állami Pénzverő pedig elkészíti az elhasználódott fémpénzek pótlásához kívánt mennyiséget. Egy meglepő tény: a hazai forgalmipénz-verés elenyésző, mindössze 17 százalékát jelen­ti az Állami Pénzverő termelé­sének. (Ideértve az alkalmi emlékpénzeket és a csupán numizmatikai értékkel bíró emlékérmeket is.) Az itt készülő gyártmányok egy része jelenleg nemeslém- lélkészíermék, ipari célokra le­mezek, huzalok, szegecsek, festékek, vegyszerek, köztük pl. a legismertebb, a fototechni­kában alkalmazott ezüstnitrát, össztermékeik megközelítően a felét pedig a készárugyártmá­nyok adják. Itt első helyen áll az arany- és ezüstékszer- gyártás. Az ötvös díszmű gyárt­mánycsoportba a nem ékszer- jellegű, általában valódi kö­vekkel díszített tárgyak, to­vábbá az ezüst használati tár­gyak, kegyszerek tartoznak. Az ezüst díszművek egyéb­ként az Állami Pénzverő fő ex­portárui. Mintegy 3—3,5 ton­na ezüstöt (és kb. 60—65 kg szinaranyat) dolgoznak fel évente, természetesen megfe­lelő ötvözésekkel — exportra. Készítenek ezenkívül ún. fém- tömegcikkeket (fémgombok, állományjelzők stb. a fegyve­res testületek megrendelésére), s itt állítják elő az állami ki­tüntetéseket, jelvényeket és plakettokat is. (A kitüntetések egyébként — a két legmaga­sabb kivételével — nem ne­mesfémből készülnek.) A nemesfém-nyersanyagot az MNB-től szerzik be. Az ara­nyat 12,5, az ezüstöt 26—35 kg-os tömbökben. Szállításuk­hoz, ahogyan készáruik szállí­tásához is, megfelelő, speciá­lis gépkocsipark áll rendelke­zésre. Természetesen fegyveres kísérettel. * Az Állami Pénzverőben fo­kozott és rendkívül szigorú biz­tonsági rendszabályok uralkod­nak. Az idegen számára jósze­rével észrevétlenül. Magát a gyárterületet kí­vülről egy 10 méteres zöldsáv, ún. „gyepű" veszi körül. Belül valamennyi üzem speciálisan védett. Zárrendszerekkel, kü­lönböző fotocellás, rezgésre ér­zékelő s egyéb elektronikus berendezésekkel. A pénzgyár­tó részleg biztonsága ennél is szigorúbb. Egyszer beléphetett ide egy külföldi delegáció, mi­nisztériumi kísérettel. Némi tortúra utón többször vissza kellett fordulniuk, mivel a műszer „bejelzett” . . . Végül, mikor a pénzügyminiszter-he­lyettesnek is ki kellett pakolnia minden fémtárgyát, végre be­mehettek ... A dolgozó, de el­vileg mindenki, aki ide belép, meztelenre vetkőzik, s előbb a fekete, majd a fehér öltözőn át juthat el a munkahelyére, miközben a speciális „csipogó" műszerrel is mérik őket. A legfontosabb óvintézkedés mégis az elszámoltatási rend­szer. A raktárból kapott ne­mesfémmel, illetve munkada­rabbal centigramm értékben el kell számolniuk. * Érthetően, a gyárterületen itt fotózni tilos, nekünk se lehe­tett. (Csak a mintateremben.) S idegen még különleges enr gedéllyel is csak kivételesen juthat el valamelyik munkahely­re. Akárhová persze nem .. . Kísérőm jóvoltából néhány percre bekukkanthattam az ék­szergyártó, ún. „smuk" részleg­be. Az ajtónál különleges láb­törlőn keresztül léphet be az ember. A teremben a hosszú, rekeszes munkaasztaloknál ék­szerész szakmunkások, több­ségben nők, aranytárgyakon dolgoznak. Magyarán: éksze­reken. Előttük, a derekuk tájé­kán műanyag „lavór” védi az aranypor, reszelék lehullását. Egy régi aranymíves szak­munkás jókora, kb. zölddiónyi brosstű alkotóelemein dolgozik. Minta után, egy nyugatnémet ékszerboltos megrendelésére. Leveleket, virágokat formál a most még fehéres színű arany­ból, hónapok óta, megszámlál­hatatlan apróbb-nagyobb fog­lalattal a brillek részére. Elké­szülte utón a tárgyat políroz­zák, „engoldozzák”, vagyis aranyfényét különleges galva- nikus eljárással kapja meg az ékszer. Végül a brilliánsokot foglalják bele — ami már is­mét külön szakma. Elköszönve megtudom még: eddig egyetlen iparművészeti témájú film stábja léphetett be ide a „smuk” részlegbe. Új­ságíró még nem . . . Wallinger Endre A rettenetes Moby Dick Elismerés a Komlói Carbon ifjúsági szervezetének Petteny Imre, a vállalati KISZ-bizottság titkára lengeti meg a dr. Fodor Lászlótól átvett zászlót Gyors- és gépíró­verseny Elnyertek a KISZ lf örös lfändorzäszlajät A tévé Gregori Peck-soro-j zotában láthatjuk ma dél­után a Moby Dicket. A film kapcsán szólunk Moby Dick, a „rettenetes, a gyilkos fehér bálna" legendájának valóság­magjáról és zoológiái kérdő­jeleiről. Herman Melville híres — és szerzőjének akkor teljes bu­kást hozó — regénye 1851-ben íródott. Ez a század a bálna­vadászat hőskora. A világ­tengeren például 1842-ben 824 bálnavadászhajó úszott, közü­lük 594 az USA zászlaja alatt. A bálnavadászok vitorlásai csak 200—400 tonna vízkiszo- rításúak voltak, s ezekkel egy­huzamban másfél-két évig . is a nyílt óceánon tartózkodtak. S nem ritkán megesett, hogy ezek a hajók, még inkább a legénységük a megsebzett ce­tek haláltusájának áldozatai­vá váltak. A tengerészek le­gendáiban, meséiben nem is annyira a nagy fogások sze­repeltek, hanem azok a, külön névvel megkülönböztetett ce­tek, amelyek rendkívüli tulaj­donságaikkal sokszor sikerrel verték vissza a vadászok pró­bálkozásait, tragédiákat, hajó- katasztrófákat okoztak. A leg- hírhedtebb Moby Dick, a „fe­hér bálna" volt. Az egykorú amerikai sajtó leírásai szerint a valóságban is létezett. Ami­kor végül elejtették, 19 szi­gonyt találtak a testében. Bűn­lajstromán 30 ember halála, 14 csónak össz.ezúzása, három bálnavadászhajó végveszélyt okozó megrongálása és két kisebb kereskedelmi hajó el­süllyesztése szerepelt. A leírá­sokban még egy adat akad: Moby Dick 33 méter hosszú volt. Szénáspuszta. Gödrétől alig 4—5 kilométerre van. Amint le­kanyarodunk a rendőrségi te­repjáróval a kövesútról, deré­kig érő sártenger. Csikágó — mondják a gödreiek —, ott már. embert is vertek agyon. Ázsia — mondja kísérőm. A hegy­oldalban fehér házikók bújnak, törött ablakon fütyül a szél. Mi az ami furcsa e csendes tájon? Embert nem lát­ni az utcán, talán minden ti­zedik ház ablakán rezdül meg egy piszkosfehér függöny. Aho­va igyekszünk, csők gyalog tu­dunk felkapaszkodni a domb­oldalra. A málladozó vakolatú épület valamikor iskola volt, most letépett ajtók, rácsos vakablakok, az üdvárt felverte a gaz. Pedig laknak itt, mert a ház végében lakat csörög a rozsdás vasláncon. • — Amikor itt jártunk helyszí­nelni — mondja Fazekas István főtörzsőrmester —, az udvaron egy éhes kutya a másik tete­mét falta. Bent, a „szobában", chova most nem tudunk be­Pont ezzel a mérettel kez­dődnek a zoológiái kételyek. iMoby Dicket „fehér bálná­nak" nevezték. A regénybeli elpusztíthatatlan, rettenetes erejű tengeri emlőst ómbrás cetnek írja le a gazdag ten­gerész tapasztalatú író, s fil­mekben is így szerepel. Mond­hatnánk: a „fehér bálna" el­nevezés fakadhat a laikus köz. nyelv egyszerűsítéséből. Pedig hót minden bálna cet, de nem minden cet bálna. Fehér bál­nafajtát nem ismer a zooló­gia, viszont a norvég, vagy más néven kék óriásbólna mé­rete elérheti, olykor meg is haladhatja a 33 méter hosz- szúságot. Albínó egyed per­sze minden állatfajtánál elő­fordulhat, tehát az egyébként szürke színű ámbrás ceteknél is. Erről a tengeri emlősről a tudomány is elismeri, hogy ha feldühítették, a nagyobb cet­vadász hajókat is megtámad­ta. Melville is egy olyan is­mert eset alapján írta le Moby Dick végső öldöklő ro­hamát, amelynek ámbrás cet volt a főszereplője. Az Essex nevű 400 tonnás vitorlást 1820. november 20-án egy ámbrás cet süllyesztette el a déli ten­geren. Egy-egy kifejlett hím a 20—24 méteres hosszúságot ér­heti el, s ekkor a súlya 60 tonna is lehet. De hol van ez a 33 méterhez? Tehát vagy kételkedünk a mérés pontos­ságában, vagy elfogadjuk a feltételezést: létezhetett olyan kivételesen nagy ámbrás cet is, amely fajtájának legterme­tesebb példányait .is másfél- szeresen felülmúlta és ráadá­sul albínó volt. D. I. jutni, két roggyant heverő, piszkos rongyokkal letakarva, egy kisasztal, egy kredenc, s benne az összes élelem, egy kanál zsír a lábas fenekén. A család, akik itt laknak, az anya és három gyermeke. Innen indult a két nagyob­bik, az egyik tizenhat, a másik tizenhét — indult? —, dehogy, hajtotta őket az éhség néha­napján dolgozni, fát vágni, is­tállót takarítani a falu végén lakó öregemberhez és . a fele­ségéhez. S amikor eljött a bér­fizetés napja, hát akkor ren­dezni kellett a tartozást. Szó Dr. Fodor László, a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottságának első titkára elismerő szavak kíséretében adta át tegnap délelőtt Komlón a KISZ KB „Vörös Vándorzászló" kollektív kitüntetést a Carbon Könnyű­ipari Vállalat KISZ-es fiataljai­nak. Hogy mivel érdemelték ki a vállalat fiataljai a komoly el­ismerést, az az ünnepélyes pillanatokat követő taggyűlé­sen derült ki, amelyen a ve­zetőség az elmúlt évben vég­zett munkáról számolt be. A komlói Carbon KISZ-tagjoi ta­valy eredményesen vették ki szót követett, majd a 62 éves férfit g földhöz vágták, aztán következett a felesége. Betusz­kolták őket a szobába, s kényszerítették őket, hogy a „jogos" bérüket - az öreg által felajánlott 150 forint he­lyett —, 1000 forintot odaad­ják. Ezután felpakolták a konyhában a disznóvágásból ottmaradt húst, majd távoztak, s az ajtót 'rázárták a két idős emberre. A két fiatalkorú ellen több feljelentés is érkezett a falú­ból. Bemásztak a nyitott ab­lakokon, s elvittek minden élel­részüket a vállalati termelő munkából, de emellett bőven akadt energiájuk a mozgalmi tevékenységre is. A vezetőség jónak minősítette az elmúlt év politikai nevelőmunkáját, ami­től nem maradt el a fiatalok többirányú továbbképzésének támogatása sem. A korábbi évek gyakorlatának megfelelő­en a már említettek közül is kiemelkedik a szervezet el­múlt évi közművelődési, sza­badidős és sporttevékenysé­ge. A szép eredmények, a jó munka jó kapcsolatokat is sej­tetnek. Az ünnepségen a komlói met amit találtak, tejfölt, tú­rót, hurkát, szalámit, de ciga­rettát, pénzt, kést, borotvát is. A két testvérrel a pécsi Bünte­tésvégrehajtási Intézetben be­szélgettem. S. 16 éves múlott, jelenleg is állami gondozott. Á Kalo­csai Nevelőintézetből engedték haza szabadságra. A nyolc általánost már elvégezte, s életében összesen 13 napot dolgozott. — A gödrei tsz-ben dolgoz­tam — mondta. Aztán mondták a munkatársaim, hogy te inté­zeti, te tolvaj!, Én meg, gon­doltam, hogy kalap, kabát, s otthagytam őket. Z. idén májusban tölti be a 18. életévét. Van egy élettársa, és egy nyolchónapos gyereke. Mindkettőt az élettársa édes­anyja tartja el. Ő már dolgo­zott alkalmanként néhány hó­Belvárosi Általános Iskola paj­tásainak vendégszereplése, akik az 1848-as forradalmi eseményekről megemlékező műsorukkal köszöntötték az ünneplő KISZ-eseket. Az ünnepi taggyűlésen a vállalat, valamint a város gaz­dasági, illetve mozgalmi ve­zetésének képviselői a válla­lati KISZ-bizottság ez évi sze­mélyi összetételére tették meg javaslatukat. Az alapszerveze­tek képviselői továbbra is a tavalyi titkárnak, Petteny Im­rének és további nyolc tag­jának szavazta meg a bizal­mat. » K. E. napot. Az „esetről" így be­szélt: • — Jogos volt, hogy elvettük az ezer forintot. — S ha nem adják oda az öregek? — Akkor talán agyon is ver­tem volna őket — villan a sze­me. Ma ismét végigfutottam gon­dolatban a szénáspusztai ta­nyát. S eszembe jutott a két fiú testvére, aki még otthon van. A hatodik osztályos, ér­telmes tekintetű fiú, aki vé­konyka tornacipőjében nekivág a hónak, sárnak; s kilométe­reket gyalogol a gödrei is­koláig. Amint a gödrei iskola igazgatója elmondta, meleg ebédet kap az iskolában, s még évvesztes .sem volt. A napköziben tanul,' otthonról semmit sem hoz. Délutánonként nekivág a szénáspusztai dűlő­nek, majd este nyugovóra tér a mocskos rongyokkal letakart vackon, ahol azelőtt hárman aludtak. M. Gy. Fehér blúzos, fekete szok­nyás lányok népesítették be tegnap a pécsi Radnóti Mik­lós Közgazdasági Szakközépis­kolát. Baranya, Tolna, So­mogy, Vas és Zala megyéből érkeztek a gimnóziúmok, szak- középiskolák és szakiskolák legjobb gyors- és gépíró ta­nulói, hogy kipróbálják ügyes­ségüket és tudásukat. Az országos tanulmányi ver­senyek hagyományos rendje idén változott meg először: ed­dig ugyanis az iskolai fordu­lókat rögtön az országos kö­vette. Most a kettő közé egy úgynevezett területi megméret­tetés is került - ennek szín­helye a pécsi iskola. A 69 gépíró lány és az egyetlen fiú 10 percet kapott arra, hogy egy szöveget le­másoljon. Minden gépelési és helyesírási hibáért pontlevonás járt. Ugyanígy értékelték a 13 gyorsírót is, akik öt percig kézzel rótták a rövidítéseket, majd géppel is leírták, szak­nyelven „gépbe tették át” a mondatokat. A verseny nyertesei: gyors­írásból Péter Szilvia (Pécs, Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola). Gépírásból négy első helyet osztottak ki iskolatípusok szerint: Szőke Veronika (nagykanizsai Köz­gazdasági Szakközépiskola), Bugovics Attila (szombathelyi Közgazdasági Szakközépisko­la), Hederics Zsuzsanna (Gyors- és GéDÍró Szakiskola, Kaposvár) és Király Katalin (tamási Béri Balogh Adám Gimnázium). Ó. Zs. A tavalyival, fennállása óta, a legeredményesebb évét zár­ta a sellyei Agrokémia Szö­vetkezet. A termelés bővítése és a nyereség nagyarányú növeke­dése mellett elmúlt évi tevé­kenységével a szövetkezet a népgazdaság elvárásainak is maradéktalanul megfelelt. Az év közben elvégzett további beruházások, felújítások és karbantartások, valamint a dinamikus műszaki fejlesztési munka már az ez évi termelés alapját adják. A szövetkezet idei tervei kö­zött a további termelésnöve­lés mellett új laborépület te­lepítése is szerepel. A mű­szaki fejlesztés területén az élelmiszeripari segédanyagok gyártásának fejlesztésével és termelésbe állításával kívánnak kiemelten foglalkozni. vasárnapi mm MStm ------------- .mm... ~~ . .. .+«■.......m * • WMB :MmWm Ököljog Mérlegzáró a sellyei Agrokémiánál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom