Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-09 / 39. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XLV. évfolyam, 39. sióm 1988. február 9., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Kádár János mikolüoptása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn munkalátogatást tett a párt fővárosi bizottságán. Kíséretében volt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Az MSZMP főtitkárát a párt- bizottság székházában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Zathureczky Tibor, az apparátus pártvezetőségének titkára fogadta. Kádár János a pártbizottság vezető munkatársaival elmélyült, nyílt véleménycserét folytatott a pórtélét aktuális kérdéseiről: a párt vezető szerepéről, a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről, az ideológiai tézisekről folyó viták tapasztalatairól; a pártszerveknek és szervezeteknek, a budapesti kommunistáknak, a társadalmi, gazdasági kibontakozást szolgáló munkájáról; a párttagságot foglalkoztató politikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Ivónyi Pál, a Központi Bizottság tagja, a fővárosi tanács elnöke. tíz hónap alatt KIVONJAK A SZOVJET CSAPATOKAT AFGANISZTÁNBÓL Mihail Gorbacsov nyilatkozata A CSAPATKIVONÁS KEZDETE: 1988. MÁJUS 1S. A genfi — afgán— pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elősegítésére törekedve a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság megállapodott a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét időpontjában: ez 1988. május 15. E dátumot követően tíz hónap alatt befejeződik a kivonás — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Mihail Gorbacsov tett Afganisztánról. Az SZKP KB főtitkára nyilatkozatát hétfőn olvasták fel a szoviet televízió esti híradójában. A nyilatkozat rámutatott, az említett dátumot abból kiindulva határozták meg, hogy a rendezésről szóló megállapodásokat legkésőbb 1988. március 15-ig aláírják, s ...I. ». i • • ' utwn Kei nőnappal ke- söbh hntnlvhn Ipnnpb Hn március 15-nél korábban megtörténik az aláírás, korábban megkezdődik a csapatkivonás is. — A utóbbi időben felvetődött az a kérdés, nem lehetne-e úgy ütemezni a szovjet csapatkivonást, hogy már az első szakaszban kivonnák a szovjet kontingens nagyobb részét. Nos, még ezt is meg lehetne tenni. Az afgán vezetés és mi egyetértünk ezzel — állapította meg az SZKP KB főtitkára, hozzá(Folytatás a 2. oldalon) Tájékoztató a Mecseki Szénbányák he!yzetéról Szocialista! brigád- uezetök tanäcskoi A tartalomból: Harc az élebben maradásért(3. oldal) Üdülőhelyi díj Pécsett-? (5. oldal) Számitógépes szervezés a Pécsi Hőerőműben (3. oldal) Vota a 3PTE Tanárképző Karán Nyelvtanulás a felsőoktatási intézményekben A francia, az olasz szemináriumot és a közművelődési szakcsoportot tanszékké minősítették A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemében A legfrissebb hír: a Pénzügyminisztérium jóváhagyta a szanálási okmányt, amit szerdán aláírnak A Mecseki Szénbányák vállalati szocialista brigádvezető küldöttek tanácskozását tartották tegnap délután Pécsett, a József Attila Művelődési Központ nagytermében. Az ülésen először Csethe András vezér- igazgató szólt az egybegyűltekhez, tájékoztatót adva a vállalat termelési és gazdálkodási helyzetéről, az 1988. évi feladatokról.- A Mecseki Szénbányáknak talán soha nem volt olyan szüksége a szocialista brigád- mozgalom maradéktalan támogatására, mint a jelen időszakban. Változó világunk, országunk nem könnyű gazdasági helyzete az elmúlt évben a mecseki szénbányászat elé is olyan mércét állított, amit - elsősorban 1986-ban — csak léc alatt tudott leküzdeni a vállalat - mondta bevezetőjében a vezérigazgató. A korábbi évek gyenge gazdasági teljesítése következtében jelen pillanatban szanálási eljárás előtt áll a vállalat, sőt a Népszava tegnapi cikke szerint még ez is az illetékes pénzintézmények kedvező hozzáállásának függvénye. A szanálási megállapodás pedig kemény kötelezettségeket ró a vállalatra. 1987-ben a Mecseki Szénbányák 2360,1 kt szenet termelt, ami az előirányzottnak 100,4 százaléka, az 1986-os termelést pedig 35,8 kt-val haladja meg. A vezérigazgató külön elismeréssel szólt a Naaymányo- ki Brikettüzemről, ahol a termelt 450.9 kt több mint 10 százalékkal meghaladja az előző évi szinten KivaionaK számító eredményt. 1987-ben megállt a hosszú évek óta tartó szénminőség romlás, a termékek átlaqos fűtőértéke a korábbi évekéhez képest 912 KJ/kq-mal javult. A vállalat az 1987-es vágathajtási tervét alapvetően teljesítette. Gondot okoz viszont, hogy a különböző vágatnemek teljesítése a feltáró vágathojtás rovására történt. Mivel ez a jövőt szolgáló tevékenység, a lemaradás a holnap termelését teszi bizonytalanná. A vállalat a szakmai tervében ütemezett költségtömeget 320 millió forinttal lépte túl az elmúlt évben, de ezt az árbevétel növelésével ellensúlyozni tudták. Az előző évihez képest 816 millió forint árbevétel többletet realizáltak, melynek nagyobb hányada — 604,5 millió forint — a kokszszén árbevétel többletből származott, mégpediq nagyobbrészt minőségjavulás eredményeként. A létszómhelyzet alakulása továbbra is kedvezőtlen, a magyar fizikai dolgozók száma az elmúlt évben 496 fővel csökkent, míg a nem fizikai dolgozók 56 fővel lettek kevesebben. Az elkövetkező három évben a vállalat a szanálási megállapodásban lefektetett szigorú feltételek között működhet. Eszerint még ez az az év, amelyben a vállalat mérleg szerinti eredménye még negatív, de meghatározott nagyságú lehet, az utána következő években már pozitív mérleg szerinti eredményt kell felmutatni. A vállalat tavalyi és idei — mintegy 840 millió forintos — mérleghiányait a szanálási alapból fedezik. A Mecseki Szénbányák 1988. évi termelési feladata a tavalyi tervvel azonos, tehát 2360 kt. A brikett-termelési terv 450 kt, míg a vógathaj- tási feladat összesen 22,3 km, A hatékony munka érdekében többek között növelni kívánják a termelés koncertráltsá- gát, tervezik a vállalati szervezet, a tervezési rendszer, a vezetői érdekeltség korszerűsítését, a belső ösztönzési, ér- dekeltséai rendszer kidolaozásót, intézkedéseket tesznek a munkaerő megszerzésére és megtartására. A talpraóllást szolgálja majd az év során kidolgozandó költségkímélőbb fejlesztési változat is. A vezérigazgatói tájékoztatót követően a brigádvezetők tették meg észrevételeiket hozzászólásaikban, omelyekben többen érintették a létszám- hiány, a kedvezőtlen munka- feltételek, a bérfejlesztés és a kisgépesítés problémáit, javaslatokat tettek a munkaverseny reformjára. A hozzászólások után Jambri- csek József szb-titkár ismertette a vállalat politikai és gazdasági vezetőségének javaslatát az 1987. őszi kommunista szombat bevételének felosztására. A szocialista brigádvezetők a Bányászati Alapítvány javára 127 000, a JAMH videóhálózatára 90 000, a fúvószenekar javára 130 000. az 1988-as bányásznapra 250 000, ifjúsági célokra 250 000, valamint a szocialista brigádok támogatására 421 532 forintot szavaztak meg. Egyetértettek azzal is, hogy a legközelebbi kommunista műszakot március 26-án, szombaton az alacsony nyugdíjas bányászok megsegítésére tartják. A tanácskozás utolsó pontjaként Balás László műszaki vezérigazgató-helyettes ismertette az ez évi vállalati mun- keverseny célkitűzéseit és értékelési rendszerét. Ezt a brigádvezetők azzal a változtatással fogadták el, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) A tanárképző főiskolákon végzők a mai napig sem tanulnak — kötelező jelleggel -, oz oroszon kívül más idegen nyelvet. Leendő és mai általános iskolai tanáraink tehát legfeljebb önszorgalomból, saját pénzből, vagy az intézmények által nyújtott - és a feltételek romlása miatt —, fokozatosan háttérbe szoruló fakultatív formában alapozhat- jóg meg nyelvtudásukat, illetve csiszolhatják a középiskolákban megszerzett ismereteidet. Bármilyen furcsa is, egy 1985-ös művelődési minisztériumi rendelet kötelezővé teszi a második idegen nyelv tanítását a tanárképző főiskolákon és az egyetemek tanárképző karain is, de az elröppent két-három év alatt csak Szegeden indult be. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a tanárképzés egyetemi szintjein négy félévig, középhaladó szintről indulva tanulnak a hallgatók ez orosz mellett még egy nyelvet is. Ismeretes, hogy a KISZ Központi Bizottsága a felsőoktatással foglalkozó, közeljövőben sorra kerülő kormányülésre tett előterjesztésében szór galmazta a felsőoktatási idegen nyelv tanítás jelentős ki- szélesítését, az orosz nyelv óraszámának csökkentését, a felsőiskolákban dolgozó nyelvtanárok létszámának jelentős emelését. Felvetették azt is, hogy az egyetemeket és tanárképző főiskolákat senki sem végzehesse el anélkül, hoqy valamilyen nyelvből középfokú nyelvvizsgát ne tegyen. Nem csoda tehát, hogy igen nagy érdeklődés kísérte a JPTE tanárképző kari tanácsának azt a napirendi pontját. amely dr. Háry Lászlónak, a kar idegen nyelvi lektorátusa vezető nyelvtanárának előterjesztésében a felsőoktatási nyelvoktatási rendelet végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és a lehetséges megoldásokról tájékoztatott. Az előterjesztés összhangban van a cikk bevezetőjében említett célkitűzésekkel, és külön is kitért arra. hogy minimális tanár létszámemeléssel a kar idegen nyelvi lektorátusa 1989 szeptemberétől képes lesz arra, hogy a főiskolai képzésben részt vevők is tanulhassanak az orosz mellett még egy nyelvet, két félévnyi, heti négy órás időtartamban. A vitában felszólalók is szorgalmazták az előterjesztés kezdeményezéseit és kérték a lektorátusnak és a kar nyelvi-kommunikációs intézetének további széles körű együttműködését. A kari tanács ezen kivül döntött arról, hogy az intézetek és önálló tanszékek vezetői is legyenek ezentúl a kari tanács szavazattal rendelkező tagjai. Ennek megfelelően — más változtatásokkal is - módo sítottók a kar nemrégiben el fogadott szervezeti-működés szabályzatát. Ha az egyetem tanács is elfogadja a módo sítást, akkor a tanárképző kari tanácsa az eddigi 29 helyett több mint 60 tagú lesz. A tanács elfogadta, hogy a francia, az olasz szeminárium és a közművelődési szakcsoport ezután tanszékként tevékenykedjen. Ezt és más szintén tegnap tárgyalt személyi ügyeket, kinevezéseket az egyetemi tanácsnak jóváhagyásra továbbította. Bozsik L. A Budapesti Kongresszusi Központban megkezdődött a XX. magyar játékfilmszemle. A filmszemle első napján a bemutatókon részt vett Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke is (balról), a képen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, a zsűri elnöke társaságában. (TELEFOTÓ: MTI—KS—DN)
