Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-08 / 38. szám

1988. február 8., hétfő Dunántúli napló 3 Egy komloi tanarnö szabadalmaztatott játéka Galaktika vagy Galaxis? Fantáziái-, tárlátást, logikáh fejleszt­Amikor egy matematika-fizi­ka szakos tanárnő a gyes után kénytelen megelégedni a nap­közis tanári állással, az — leg­alábbis ebben az esetben sem­mi esetre sem — jelenti, hogy felhagy az alkotó, konstruktív, újat kereső gondolkodással, ellenkezőleg. Igyekszik még ezen a téren is minél jobban felhasználni eredeti szakképe­sítését. Teplánné Dudás Mária komlói tanárnő esetében ez különösen jól sikerült, olyany- nyira, hogy amit egyszer kita­lált napközis tanítványai szá­mára, azt olyannyira tovább­fejlesztette, hogy az Országos Találmányi Hivataltól szaba­dalmat kapott rá. Lakásába lépve, bármerre néz az ember, itt is, ott is az általa föltalált játékot veszi észre, sőt később, a beszél­getés során egyre több kerül elő, a másik szobából is.- Amikor napközis tanár lettem, egyre inkább érdekel­ni kezdett minden olyan sza­badidős tevékenység, ami já­tékos formájú, szórakoztató, s egyszerre manuális és gondol­kodást, konstruktivitást fej­leszt. Sok mindent kipróbál­tam, kitaláltam, s egyszercsak jctt a „nagy ötlet". Láttam egy elemekből összeragasztott gömböt, s elkezdtem azon tör­ni a fejem, hogyan lehetne va­lamilyen szellemes megoldást találni arra, hogy elemeket ne ragasztani kelljen, hanem ki­ki tetszése szerint, a legkü­lönbözőbb formákat létrehozva összerakhassa. Hosszú töprengések közepet­te, meglehetősen sok számít- gctás árán, lassacskán kiala­kult a játék mai formája. Elő­ször köröket vágott ki, s ezek szélén három bevágással kí­sérletezett. Később továbbfej­lesztette az ötletet, s ma már különböző méretekben, há­rom, négy, öt és hat bevágá- sos síkidomok szerepelnek a játékkészletben. Ha ezeket a lapocskákat összecsúsztatjuk, amelyek természetesen illesz­kednek egymáshoz, különféle testeket, gömböt, állatot, szin­te bármit össze tudunk rakni. Jelenleg négyféle kör és négyféle ellipszis létezik a „Formaépítő és szemléltető eszköz” néven szabadalmazta­tott játékban. Miközben beszélgetünk, időnként, szinte már oda sem figyelve, villámgyorsan össze­rak egy-egy alokzatot a fehér, sötétbarna és áttetsző mű­anyag lapocskákból. Mint ki­derült, az általa most már rendszeresen használt lapokat nem másból, mint iskolai mű­anyag füzetalátétekből ő ma­ga, egyesével, körömollóval vágta ki. Amikor ez a telje­sen egymásba kapcsolódó rendszer elkészült, akkor a Danubia Szabadalmi Hivatal elkészítette a beadványt, s benyújtották az OTH-hoz, ahol egyértelműen pozitívan véle­kedtek a találmányról, olyany- nyira, hogy egy éven belül meg is kapta a szabadalmat. Igen, csakhogy akkor még mindig nem volt rá gyártó. Felesleges most felsorolni, hány helyen próbálkozott, míg végül rátalált az Alkotó Ifjú­ság egyesülésre, amelynek Ba­ranya megyei képviselete pár napon belül szerződést is kö­tött a tanárnővel, s vállalták, hogy a találmányt menedzse­lik, reklámozzák, játékpszi­chológussal is megvizsgáltat­ják, s gyártót keresnek hozzá. A játéknak nevet is kell ta­lálni, ő most vagy a Galakti­ka vagy a Galaxis névre gon­dol . . . Dücsö Csilla Mennyiért horgászhatunk? Halak, vizek, vidrák Uj ABC-áruház Szigetváron Ha most azt mondom: 1988- ban egy területi horgászjegy ára a Drávára mindössze 300 forintba kerül, akkor teljesen jogos ennek továbbgondolása: és a benzin, amíg odáig el­jutunk? Valóban, ez is pénz. De ha valaki helyben horgászik, ak­kor is számolnia kell azzal, hogy — mint annyi minden másnak — a horgászatnak is emelkedtek erre az esztendőre az árai. Természetesen ezt le­het indokolni, s ennek érdeké­ben kerestük meg dr. Kovács Zoltánt, a Magyar Horgász Szövetség Baranya Megyei In­téző Bizottságának titkárát. — A horgászvizekben döntő­en már csak telepített halak vannak, természetes szaporulat­tal számolni nem lehet. Vagyis: a halat venni kell. Az utóbbi három-négy évben a halárak mintegy 50 százalékkal emel­kedtek. Ma egy kilogramm sül­lő 150 forintba, egy kiló ponty 95 forintba kerül. Kiszámoltuk, hogy a fogási naplókban sze­replő adatok szerint összesen 251 342 kilogramm halat szá- koltak horgászaink, ennek bolti értéke csaknem 20 millió fo­rintot jelent. — Feltételezhető, hogy a drágulás kedvezőtlenül hat a horgászlétszámra. — Sőt: ismét emelkedett a taglétszám 2,5 százalékkal, 13 556-ra. Ez egyébként ará­nyos a horgászvizek területének növekedésével. Most is két egyesület van alakulóban, s idén több új tavat vehetnek használatba a horgászok. A többség véleménye: emel- ikedjen a jegyek ára — ha nem is a halárakkal arányo­san —, továbbá olyan lehető­ségeket keresni, amelyek révén kellemes szórakozást, eredmé­nyes fogást kínál egy-egy hor- gászvíz. Az egyik járható út: az olcsóbb — de nagyon szép, zömmel a Balatonból szárma­zó — dévérek, illetve kárászok telepítése. — Melyik a legdrágább egyesület Baranyában? — A pogányi. Idén a terü­leti jegy óra 2250 forint, de itt is fogják a legtöbb halat, mindegyik horgászra 39,4 kilo­gramm jut. A nagy tömegeket vonzó Pécsi-tóra a területi jegy ára 1300 forint, megemlítem még a Balatont: 100 forinttal emelkedett erre az évre, így 600-at kell a jeayért fizetni. — Mi az IB legnagyobb gondja? — Látható: nem a telepített halak mennyisége okoz gondot, sokkal inkább a vizek: mind­egyiknek több gazdája van, az összhang közöttük ritka, elvész a sok bába közt a gyerek, s ennek a vizek látják a kárát: eliszapolódnak, feltöltődnek, még az olyan is, ami —- pél­dául a Herman Ottó-tó — vé­delem alatt áll . . . A másik gondunk: meglepő módon el­szaporodtak a vidrák, gyéríté­sük tilos. Éppen ma reggel kaptam a hírt: az IB anyapon- tyos tavából 8,5 kilogrammos halat ölt meg egy vidra . . . M. A. Nyilván nem az jut elsőként a legújabb szigetvári ABC-bolt- ba lépők eszébe: ezt az üzle­tet mór 1985-ben át kellett vol­na adni ... A pultok, gondo­lák, konténerek ugyanis tömve áruval, minden részen — a mélyhűtő kamrától a pénztára­kig, a kirakatüvegek tisztasá­gától a letörölgetett borospa­lackokig — észre kell venni: rengeteget dolgozott az a 30 kereskedő, aki ma reggel 10 órától várja a vásárlókat köz­vetlenül a centrum mellett lé­vő új áfész-üzletben. — Az eladótér 400 négyzet- méter, összesen 850 négyzet- méter alapterületű a bolt — mondja dr. Kiss György, a Szi­getvár és Vidéke Áfész elnöke. — A beruházást még 1982-ben kezdeményezte a városi tanács, lebonyolítója végül az OTP lett, nekünk az áruház 21 millió fo­rintba került. A létesítmény a legnagyobb kereskedelmi egysége — 163 között — az áfésznek. Néhány „extra" is jellemzi, például az, hogy padlófűtése van, négy hű­tőkamrája, Tyler-hűtőberende- zések. A mai nyitás napján a bolt mintegy 5 millió forintos árukészlettel várja a vevőket. A tervezett forgalom erre az évre 70 millió forint. Miután a bolt szabad kezet kapott az árubeszerzés forrásainak meg­keresésében, várható, hogy a város egyik legnagyobb forgal­mú ABC-je lesz. Az is a javá­ra írandó — hallottuk az el­nöktől —, hogy ennek az ABC áruháznak a megnyitásával a bolt profiljába tartozó árucik­keket tekintve a tágabb bel­városi rész teljesen ellátottnak minősíthető. Van persze gondjuk is — bár ebből a vásárlók semmit sem éreznek —: mindenekelőtt az, hogy a KFA-tól kapott 10 milliós kölcsön visszafizetését már a múlt évben meg kellett volna kezdeni — csakhogy a bolt 1985 helyett végül is a harmadik határidőre készült el. A másik: a „környezeti kom­fort" még várat magára. A bolt mellett folytatódik más létesít­mények építkezése, az ABC-ben dolgozók azt remélik: mindez nem megy a forgalom rovásá­ra. M. A. Uj forintértékek, szorzószámok a pécsi lakásgazdálkodásban Rendeletmódosítás egyszeri használatra Jövőre az adóhivatál igazol Évek óta a család egy főre jutó jövedelme a lakáshoz- jutás egyik feltétele. Ezt időn­ként módosítani kell, „termé­szetesen" felfelé, hiszen a las­sú infláció következtében ugyancsak lassan emelkednek a bérek is. Üjabb ilyen igazí­tást hajtott végre legutóbbi ülésén Pécs Megyei Város Ta­nácsa. A módosítás — mint dr. Ásvány Lajos igazgatási osztályvezetőtől megtudtuk — egyszeri, vagyis csak a mos­tani elosztásra vonatkozik. Az 1988-as ideiglenes névjegyzék elkészült, jelenleg a felszó­lamlások idejét éli, a végle­gesítésnél pedig már a most megállapított értékekkel szá­molnak. Az 1986. évi 5. sz. — a lakásgazdálkodósról szóló — tanácsrendelet módosításánál egyébről is szó volt.- Három irányba terjedt ki ebben a szakaszban a „lakás­építés és lakásgazdálkodás városi koncepcióját kialakító munkabizottság” ténykedése. Egyrészt a jövedelmi oldalra, és az ügy alapos vizsgálata után úgy döntött, hogy min­den igényjogosultsági kategó­riában egységesen 600 forint­tal magasabb egy főre jutó jövedelmet kell idén figyelem­be venni. így pl. egy fiatal há­zas igénylő esetében eddig 3500 forint volt az értékhatár, most 4100 lett. Az emelésnél azt vették fi­gyelembe, hogy a bruttósítás­nál alapbéresítették a 310 fo­rint húspénzt, s hogy szerény­mértékű béremelésre is sor ke­rül. A munkáltató az igazo­lást - az eddigiektől elté­rően - az 1987-es naptári év­re adja ki a lakásügyi ható­ság formanyomtatványán. — A módosítás másik célja: állami lakásokhoz jutni a la­kásról különböző jogcímeken használatbavételi díj visszaté­rítése ellenében történő lemon­dás által. Az állami lakásépítés csökken, a szociális bérlakás­ra várók köre viszont nem, ezért szükségünk van ily módon sze­rezhető lakásokra. Lényegesen olcsóbban juthatunk ezekhez, mintha építenénk. Tavaly pl. 49,3 millióért 227 lakás került vissza a tanácshoz elosztásra. Idén bármilyen szobaszámú összkomfortos és komfortos la­kás esetében az eddigi ötszö­rös helyett hatszoros a visz- szatérités mértéke, félkomfor­tos és komfortnélküli lakások­nál viszont a rendeletmódosí­tás mérlegelési lehetőséget ad a hatóságnak. Eddig ugyanis egységesen 4 volt a szorzó­szám, most viszont 1-4 alkal­mazható a lakás helyétől és állapotától függően. Újdon­ság, hogy aki az életkörülmé­nyei változása miatt mond le nagy lakásáról, cserébe pedig az igényjogosultsága felső ha­tárának megfelelő nagyságú lakást kér, 4,5, az alsó határ esetében pedig 5 a szorzó­szóm. Idén a tanács a pénzügyi tervben 30 millió forintot biz­tosított - a fejlesztési alap ré­szeként - e célra. A harmadik módosítás az ún. programos családok támo­gatásával kapcsolatos. 1984- ben hozták létre hároméves időtartamra a kiemelt társa­dalmi rétegek - fiatalok - lakástámogatási rendszerét. A pécsi tanács tavaly úgy dön­tött, hogy a programot foly­tatni kell.- A változás a személyi kört nem érinti — folytatja a tájé­koztatást dr. Ásvány Lajos. - Továbbra is fiatal házasokról, 2 vagy több gyermekes csa­ládokról, 2 vaay több gyerme­két egyedül nevelő szülőkről van szó, a támogatásnál pe­dig az 1986. december 31-ig benyújtott érvényes lakásigény­lés a mérvadó. A támogatás alsó hatóra 50, a felső ha­tóira 140 ezer forint, ami a gyermekek számától függően 20—60 ezer forint többlettámo­gatással egészíthető ki. Az egy főre jutó jövedelem mér­tékét itt is figyelembe kell venni. A kedvező kamatozású kölcsön összegét az eddigi 40-140 ezer forint helyett 40- 180 ezer forintban állapítot­ták meg. Mindez tehát 1988-ra érvé­nyes. Hogyan lesz 1989-ben? Ez az országos szinten is ké­szülő lakásépitési-lakásgazdál- kodósi koncepciótól függ. Annyi biztos, hogy a jövedel­met nem a munkáltató fogja igazolni, hanem az adóhivatal közli majd a hatósággal az ideiglenes névjegyzékre kerül­tek adóalapját. H. I. Nyitottabb fel­vételik, álmok... „Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a ka­pui előtt. Adj erőt, hogy be tudjak lépni, adj hitet a magas falak előtt!" Az Edda együttes sikerszámá­nak kezdősorait nyugod­tan választhatná mottóul az egyetemi-főiskolai je­lentkezéseknek nekivágó valamennyi jelentkező. A dalszövegnél maradva: erőt és hitet adhat, külön is önbizalmat növelhet a felvételik nyitottsága, az eddigieknél jóval több le­hetőség az információkra. Még akkor is örvendetes ez, ha igazi erőt, igazi hi­tet csak a tudás adhat, a felkészültség nagyszerű­sége, o belefektetett mun­ka rügyező tavaszvórása. Tényleg, legutóbb azt álmodtam, hogy újra fel­vételizek. Körülrajonga- nak engem, mint a jövő leendő értelmiségijét. És bejelentik: édes gyerme­kem, most olvastunk a fel­vételiről, hogy idén is nyi­tottabb lesz, és ennek mi nagyon örülünk. Ezért sze­retnénk neked elmondani a felvételi vizsgák körüli napok programját! Miután megírtad az írásbelidet, egy csendes vasárnap délutánon csa­ládostul elmegyünk és megnézzük az Írásbeli eredményedet, amit az in­tézmény most köteles még a szóbeli vizsga előtt ki­függeszteni. Az ezután következő napokban gya­koroljuk a sorsolást: ho­gyan kell benyúlni egy dobozba, és abból köny- nyed mozdulattal egy szá­mot kivenni. Tudod, hátha éppen téged jelölnek, hogy magadnak és a töb­bieknek a több felvételi bizottságból egyet kivá­lassz! Van más dolog is; az írásbeli és a szóbeli között memorizálod az Írásbeli feladatokat, fel­készülsz belőlük utólag még egyszer, mert tudod, és te is olvastad, hogy a szóbeli vizsgán észrevéte­leket tehetsz <» javítással kapcsolatban, és megjegy­zéseid jogosságáról fel- lebbviteli bizottság dönt. Felébredtem. Álmomra pontosan emlékeztem, hi­szen pontosan megismé­teltem benne az előző nap olvasott tavalyi és idén is érvényes jogszabályokat a felvételik fokozottabb nyi­tottságáról. Aztán úgy gondoltam, tanulok. Sokat tanulok inkább, akkor ke­vesebb meglepetés érhet. És ha felvettek, okkor majd álmodok egy világot magamnak.. . Bozsik László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom