Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-07 / 37. szám

Szagok a széfben Hella, a ráncospofájú hölgy Anglia, a század húszas évei­ben. Egy középiskolai kollé­giumban eltűnt az egyik diák órája. Akkoriban a Scotland Yard már javában használta nyomozásai során a kitűnő szaglásé kutyákat. A szóba jöhető diákokat sorba állítot­ták - és közülük egyet kivá­lasztott a kutya. Kicsapták a diákot, de a dolog - végig hangoztatva ártatlanságát — annyira megviselte, hogy pszichológiai kezelésre szo­rult. Évek múltán erről tudo­mást szerezve, az óra elorzója jelentkezett a Yard-on, elis­merte vétségét. De akkor miért az ártatlan gyereket válasz tóttá ki a kutya? Ez a kisdiák félt a kutyától. Szembesülve az ebbel, félelme fokozott testkipárolgást ered­ményezett — az eb a szokat­lanul erős szagingerre „vevő volt" - jelezte, itt valami nem stimmel . . . A szagbank ennek ellenére ma is használatos segédeszkö­ze a bűnüldözésnek. Mindjárt hozzá kell tenni: az ily mó­don szerzett ismeretek önma­gukban nem bírnak bizonyító erővel, más terhelő tényeket is fel kell tárnia ahhoz a nyo­mozásnak, hogy a szagminták „súgása" nyomós érv legyen. Hozzánk a német bűnüldözés gyakorlatából került a 70-es évek közepén, s ma már ott tartunk - például a Baranya Megyei Rendőr-főkapitónysá- gon is -, hogy a szagazonosí- tásho? megfelelő helyiség áll rendelkezésre - szabadban az egyik emberről ótfújja a szél a szagot a másikra, az azono­sítást végző kutyát ez megza­varhatja -, s a kitűnő szak­emberek által kiképzett ku­tyák óriási „találataránnyal" tudják beazonosítani a külön­böző szagokat. Mi kell ehhez? Szinte sem­mi. Az eldobott gyufaszál is kellő mennyiségű információt tartalmaz egy megfelelően képzett kutyának. Elég az azo­nosításhoz egy gomb, vagy éppen egy forintos is. Egy ci­pő pedig — mármint az eb ol­daláról nézve — valóságos mennyország! Különösen, ha viseltes... Volt erre egyéb­ként példa, amikor egy pécsi tyúktolvaj menekülés közben elveszítette egyik szandálját. . .- A jól levett szagminta rendkívüli eredményességgel használható a bűnüldözés sza­kaszában — mondja Fejes Ká­roly rendőr százados. - Ezért is fontos, hogy egy betörés színhelyét a felfedezője, vagy a károsult hagyja érintetlenül, amíg a bűnügyi szakemberek és a kutyák ki nem érnek. A szagbank - mint egy túl­méretezett, túlpreciz spájz: csupa egyforma, rengeteg csa­varos tetejű üveg. Mindegyik­ben egy Ágnes-pelenka. Az Ágnes-pelenkának fontos sze­repe van: nem azért, mert pél­dául személykiválasztásnál a lebukott túlzottan beijedne..., hanem azért, mert anyaga ki­tűnően magába szívja és hosz- szú ideig tárolja a különféle szagokat. 8-10 év elmúltával is fel lehet azonosításra hasz­nálni. Szagfészek, szimatkatlan - ne keressük most a bűnügyi technikusok szakkifejezései­nek jelentését. Vessünk inkább egy pillantást Hellára, a rán­cos pofájú hölgyre, egy angol vérebszukára. Nagy remény­ség, fajtatulajdonságainál fog­va is, mert — mint mondják — egy véreb inkább elpusztul, semmint otthagyja a nyomot. Vagy figyeljük Ladyt: gazdája öt üvegben tett a földre kü­lönböző szagokat, s a 8 éves németjuhász szuka három má­sodpercen belül kiválasztotta a megfelelőt a minta alapján. S mindezt mintha csak játék­ból tenné, sőt: alig várja már, hogy „dolgozzunk egy kicsitI” Legalábbis ez olvasható ki ér­telmes, szép pofájából. Gya­korolnak hát még egy kicsit kiképzőjével, bár — gyanítom - Lady csal: amikor gazdája gumikesztyűben nyúlva a szag­bankból elővett üvegekhez - megcseréli a sorrendet, úgy lá­tom: Lady a szeme sarkából odasandít... Ami kutyaésszel mindenképpen érthető: sza­lámi a jó munka díja. Mészáros Attila Megújul a nagykanizsai csónakázótó Hordalékfogó göf épül a hó felső végébe Sokakot foglalkoztató téma volt annak idején a nagyka­nizsai csónakázótó romlása, amely végül is az élővilág csaknem teljes kipusztulásához vezetett a vizében. A tó korábbi népszerűsége miatt nem csoda hát, ha a kanizsaiak szivükön viselik to­vábbi sorsát. Megújhodásának útját, amelynek korábban há­rem verziója is felmerült, a helyi Városgazdálkodási Vál­lalat szervezi. Az első elkép­zelés szerint a leeresztett tó télen kifagy és így tavasszal újra feltölthető. A második hordalékfogó gát építését ja­vasolta, míg a harmadik ugyanezt egy alapos meder­kotrással is kiegészítette vol­na. Végül a középső verziót fogadták el azzal a módosí­tással, hogy sort kerítenek a bevezető vízfolyások, valamint a tó egy részének medertisztí­tására is. A megújulást elősegítő mű­tárgyak tervezését a Szombat- helyi Vízügyi Igazgatóság vál­lalta. Eszerint a tó felső végé­be egy vasbeton építménnyel megerősített földgát épül. Így a leválasztott kisebb vízfelü­let, amelynek szintje elképzel­hető, hogy a nagy tó vízszint­je felett lesz - iszapfogóként működne. A terv kivitelezését szintén a Szombathelyi Vízügyi Igazgatóság végzi, míg a szük­séges anyagiakat a korábbi üzemeltető cégek ráfordításá­ból, valamint 44 helyi gazdál­kodó szerv hozzájárulásából teremtik elő. Jelen pillanatban körülbelül hárommillió forint áll a kivitelezők rendelkezésé- re. A tó megmentésére irányuló nagyarányú beruházás jó alkalmat nyújt a régi épüle­tek, a kikötő, a partvédő mű­vek és a sziget felújítására is. Ezeknek a munkáit a helyi Vízrendezési Társulat irányít­ja. A tó teljes megújulásához ez az év feltétlenül szükséges. Bár még koránt sincs szó a munkák befejezéséről, az ille­tékesek már most gondolnak arra, nehogy megismétlődjön később is a tragédia. A tervek szerint új rendszabály óvja majd a tó állagát. Csökkente­ni kívánják a terhelését, a különböző rendezvények he­lyett inkább a kirándulókat csalogatja majd ezentúl a szép vízi környezet, de tervezik a szakmai szempontok alapján történő haltelepítést is. A tó megújításával foglal­kozókban felmerült egy strand kialakításának gondolata is, ám ez újabb komoly kiadáso­kat jelentett volna. Ilyen té­ren enyhíti a kanizsaiak gond­ját a márciustól próbaüzem alatt álló, május 1-jén át­adandó új fedett uszoda. K. E. Mohácson évszázadok óta élnek együtt magyarok, horvá- tok, szerbek és németek. Meg­mutatkozik ez a városban la­kók konyháin, de tapasztalhat­juk az éttermek kínálatában is. Aki például a délszláv ize­ket kívánja megkóstolni, az a szerb templom mögötti Korsós utcában, a közelmúltban meg. nyílt Korsós étterem asztalainál foglal helyet. Szkróbó János, az étterem, tulajdonosa, aki két és fél év. tizeddel ezelőtt Pécsett ismer­kedett meg a szakácsmester­séggel, és az étterem megnyi­tásáig a mohácsi Koronában volt helyettes vezető, a hagyo­mányos szerb csevapcsicsa, razsnyica és birkapörkölt mel­lett helyi specialitással, a Kor­sós módra készített sertésbor­dával dicsekszik:- Kiadós, otthon is köny- nyen elkészíthető. Nyitott ser­téskaraj közé teszünk egy szelet gépsonkát, amit befe­dünk csirkemájas-gombás ra­guval, s azt beborítjuk vékony szelet sajttal. A karajt össze­borítva panírozzuk és kiránt­juk. Köretet mindenki kedve szerint készíthet, ugyanez vo­natkozik a savanyúságra is. — Mivel az étterem egy családi vállalkozás, mit eszik a családi személyzet legszíve­sebben, amikor bezárják az ajtót? — Otthon is könnyen elké­szíthető baboskáposztát. Pirí­tott hagymába rakjuk a ki­nyomkodott savanyúkáposztát, amit ízesítünk törött és csö­vespaprikával, beterítjük ba­nyababbal, amire füstölt olda­last vagy sonkát teszünk. Mindez fölengedve vízzel, fedő alatt 75—80 százalékos puha­ságára főzzük. Ekkor sós kelt- tésztából gombócokat gyúrunk, ami az ételre rakva, annak gőzében megpuhul. Erős vörös­bor való mellé. — Eddig szinte az izek tob­zódásáról szóltunk. Úgy tud­Sertés­borda Korsós módra juk, hogy a tésztáknál is van helyi specialitásuk. — Igen, a Korsós palacsin­ta. A palacsintalapot megken­jük mazsolás túróval, lefedve a tésztalappal cukrozott dió­val megszórjuk, majd egy ba­rackízzel kent palacsintával lefedjük. Osszegöngyölve cso­koládéval leöntjük, tejszínnel megspricceljük, kakaóporral leöntjük és vegyes befőttel tá­laljuk. — Ha valaki busójáráskor a Kanizsai Dorottya Múzeum Szerb utcai történeti kiállítása és a szerb templom ikonosztá- za megtekintése után betéved a Korsós ucába, megkóstol- hatja-e ezeket az ételeket? — Jóllehet vasárnap szün­napot tartunk, de most kivéte­lesen a vendégek miatt ki­nyitunk. Azt azonban el kell mondanom, hogy lehetőleg ne délután 2 után jöjjenek, mert addig már minden hely foglalt. K. L. A Földhivatal ügyeletén 11 óra felé a negyedik ügy­fél nyitotta az ajtót az ügye­letet tartókra. Tulajdonlap­másolatot kért, ám annyit tu­dott csak intézni, hogy felír­ták a nevét, s azzal bocsátot­ták el, hogy hétfőn, ha be­megy a „másik” irodába, so­ron kívül kapja meg az iratot, ha netán sokan állnának sor­ban. A „másik” iroda a Széche­nyi tér 9. alatt van, itt műkö­dik a Pécs Városi Földhivatal telekkönyvi részlege. Az „egyik” pedig a Bajcsy-Zsi- linszky utca 35. alatti földmé­rési csoport — tegnaptól szombatonként itt tart össze­vont ügyeletet a Földhivatal. Az intézkedés indoka elfogad­ható: a volt meqyeháza szom­bati nyitva tartósa az egy- szem ügyeletes „kedvéért" — kockázatos. Ti. portaügyelet nem lévén, bárki bemehet, s anélkül, hogy valaki is kérdez­né, bekóborolhatja az egész épületet, s ebből bizony akár betörés is lehet. Ettől most már nem kell tartani. Viszont ennek az ára, hogy telek­könyvi ügyekben csak kezde­ményezésre van mód, s nem érdemi ügyintézésre. Nem úgy, mint egy héttel előbb, amikor a fent említett tulajdonlap­másolatot ki is adhatták vol­na, egy helyen lévén az irat­tár és az ügyelet. Földmérési ügyekben pedig hiába van az ügyelet helyszínén a térkép­anyag, ha szombatokon ilyes­mit nemigen keresnek. H. I. A restaurátor csak addig kell, amíg nincs Berzsenyi - műanyagban... Aki szereti a könyveket, jól érzi magát Kaposváron, Tol­nai György műhelyében. Való­jában nehéz eldönteni, mi az itt folyó munka lényege: kö­tészet, vagy könyvrestauráció. Mert a kettő között jeles kü­lönbözőségek vannak, amit a mester úgy fogalmaz, hogy amíg a könyvkötőnek munkát jelent a feladat, addig a res­taurátornak élvezetet. Ez utóbbi, rendkívül szép és magában igen nagy felelős­séget hordozó munkát műve­lők kevesen vannak.- Két szép régi könyvtár van itt Somogybán: egyik a Táncsics Mihály gimnáziumé — ismeri a mondást: „A köny­veknek megvan a maguk sor­sa!”, és ez erre a gyűjte­ményre is áll, mert különböző okok miatt szétszóródott, már csak az eredeti állomány fele került vissza a patinás intéz­ménybe —, a másik a csurgói gimnáziumé, ez még egész­ben van. Sokat hallottam könyvtáros koromban: nincsen szakember, aki ezeket az ér­tékes gyűjteményeket rendbe tenné. Elkezdtem járni az ügy után, végül is minisztériumi szinten kaptam engedélyt: semmi akadálya annak, hogy megfelelő képzés után restau­rálásukkal foglalkozhassam. Jöttek volna egyébként az Or­szágos Széchényi Könyvtár szakemberei ide helybe, hogy a gyakorlati képzést itt oldják meg — de nem volt erre meg­felelő helyiség . . . A könyvrestaurálás nem ol­csó dolog. A csurgói gyűjte­mény rendbetételéhez szüksé­ges műhely kialakítása pél­dául 20 millió forintba kerül­ne. Tolnai mester műhelyében a munkát biztosító eszközök zöme már rendelkezésre áll.- Az az igazság - mond­ja a mester -, hogy a könyv­tárak se igen tesznek különb­séget kötészet és restauráció között. Pedig az utóbbi jegy­zőkönyv alapján dolgozik, min­den apró mozzanatnak írott nyoma van, s oly munkát kell végeznie, hogy az bármikor „visszacsinálható” legyen. Ne­künk le kell nyomoznunk a könyv múltját, s ha minden tisztázott — a papír minősége, a használt tinta, vagy nyom­dafesték összetétele, a hajda­ni könyvkötő műhely hol volt —, okkor bátran nyúlhatok a kötethez. — Bátorság kell hozzá?- Inkább úgy mondom : meg- gondoltság. Régi-régi könyveket tesz az asztalra. Közülük négy a Cso­konai könyvtárból való — min­den bizonnyal lapozta ezeket a költő is. „A Négy Evangé­listák Szerént való Dominica... Kolosvárott Nyomtattatott Ve­res-egyházi Mihály által, 1675. Az ajánlás: Tekéntetes és Mél­tóságos Urnák TELEKI MIHÁLY úrnak. — Ezek lesznek a vizsga- munkáim. Ingyen vállaltam fel, mintegy 400 000 forintot ér. — Mi volt a legemlékezete­sebb munkája? — A kiskőrösi evangélikus egyházközség anyakönyve. Eb­ben szerepel Petőfi születési bejegyzése is. De van ellen­példám is. Egy múzeum ren­delt meg tőlem munkát, de amikor megtudták, milyen költ­ségekkel jár a restaurálás, a már letisztított, kifoltozott, fel­fűzött köteteket elvitték könyv­kötőhöz, aki például Berzsenyi imakönyvét műanyagba kötöt­te .. . Márpedig egy-egy ilyen értékes kötetnél csak egyetlen cél lehet: az eredeti állapot helyreállítása! Ezek a köny­vek ugyanis — felfogásom sze­rint - a nemzeti kincs nagyon értékes részei.- Hozzáférhetőek a restau­ráláshoz szükséges anyagok?- A KlOSZ-nak van egy anyagbeszerző apparátusa, so­kat segítenek. Rajtuk keresz­tül jutok például olyan japán fátyolpapírhoz, ami a régi kö­tetek lapjaira ragasztva nem látszik. Sokat tesz a könyvek restaurálása érdekében a Szé­chényi Könyvtár is, tőlük is kapunk segítséget.- Cégjelzése szerint könyv­kötő. Ha sikerrel leteszi a gyakorlati vizsgát a restaurá­lásból, kicseréli a táblát? — Szeretném. Bár az a ta­pasztalatom: a közgyűjtemé­nyek — könyvtárok, múzeumok — csak addig keresik a res­taurátort, amíg nincs ... Mészáros Attila vasárnapi 5 Vasárnapi szakácstanács..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom