Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-04 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XLV. évfolyam, 34. sióm 1988. február 4., csütörtök 1 ILI U ILI ­Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Milyen kedvezménnyel utozhatoak a nyugdíjasok? (5. oldal) Drog-stop! (5. oldal) Megújul az amatőr kórusok minősítésének rendszere (5. oldal) Zárszámadások Baranyában A megye egyik legkorszerűbb gépműhelye üzemel a belvárdgyulai termelőszövetkezetben Marjai József moszkvai tárgyalásai Marjai lózsel, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazda­sági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, aki a KGST Végrehajtó Bizottságának 126. ülésén vesz részt Moszkvában, az ülés ideje alatt találko­zott Alekszej Antonov- val, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyet­tesével, a bizottság szovjet társelnökével és Konsztan- tyin Katusevvel, a szovjet külgazdasági kapcsolatok miniszterével. A megbeszéléseken át­tekintették a bizottság leg­utóbbi, budapesti ülésén hozott határozatok teljesí­tésének helyzetét, tárgyal­tak a KGST-tagországok tudományos-műszaki hala­dása 2000-ig szóló komp­lex programja végrehajtá­sának kétoldalú vonatko­zásairól, a magyar-szov­jet kereskedelmi és gaz­dasági együttműködés, va­lamint az 1988. évi áru­csere-forgalom jegyzőköny­vének véglegesítésével kapcsolatos még nyitott kérdésekről. Értékelték a közvetlen vállalati kapcso­latok és a közös vállala­tok létesítésével elért ered­ményeket és meghatároz­ták e téren a további te­endőket. Miniszterelnök- helyettesünk megtekintette a szovjet gépgyártás ered­ményeit reprezentáló „Gép- ipar-88" kiállítást. Társadalmi bizottság dönt Pécsett, a Légszeszgyár utcában dolgoznak a postai vonalépitök Negyvenegymilliós fejlesztés Belvárdgyulán Telefon - szociális keretből Ahol a pénzből is Földminőségben a sereghaj­tók között van, gazdálkodás­ban, tőkeerőben, fejlődési di­namizmusban évek óta a me­gye, sőt országos élvonalban halad a belvárdgyulai Közös Út Tsz, amely ismét igen sike­res évet tud maga mögött. Er­ről adhatott számot a tegnap Belváidgyulán megtartott zár- számadási részközgyűlésen Vi­tek Pál, a termelőszövetkezet elnöke. Tavaly, azonos földterületen, csökkent taglétszámmal 11 szá­zalékkal növelték a termelést. A tsz közös vagyona 31 millió­val gyarapodott. Eddigi legna­gyobb beruházási programju­kat hajtották végre, 41,4 mil­lió forintot invesztáltak építke­zésbe, a sertéstelep moderni­zálására és az ültetvényhez ve­zető utak kiépítésére. Növénytermelésben a máso­dik legjobb évük volt fennál­lásuk óta. Fő növényük, a szán­tó 50 százalékát elfoglaló ku­korica pedig helyi rekordter­mést adott, több mint 10 ton­nát hektáronként. S nem sík­vidéki humuszföldön, hanem alacsony aranykoronás dombos területeken. Egy hektár kuko­ricáról 20 000 forint nyereséget értek el. A zöldborsón 13 000, a zöldbabon 8200, a búzán 5000 forint lett a hektáronkén- . ti nyereségük. Húsz hektár új szőlőt telepítettek, s az idén újra ennyit fognak. Kétévi bortermésük vár el­adásra a pincében, és 1400 vagon eladni való kukorica van a magtáraikban, özemi nye­reségük tavaly 52,3 millió volt, de további 20 millió forint nyereséget hoztak át áruban az 1988-as évre. Pénzt csinál­tak a pénzből is, hisz 112 mil­lió forintért vásároltak részvé­nyeket, ezek kamata, osztalé­ka tavaly 13 millió volt tisz­tán. A megyei KTA-n keresz­tül több ízben kisegítették a pénzzavarban lévő tag tsz-eket is. Teljesítményük arányában az előző évi 103 000-ről 109 000 forintra növelték a tagok egy főre eső éves keresetét és 10,4 millió forint év végi részese­dést fizettek ki. A nyugdíjasok pénzt csinálnak támogatását félmillióról 1,2 millióra növelték. A fiatalok lakásépítését 1,1 millióval tá­mogatják. Stabil gazdasági, pénzügyi alapokkal kezdhetik az új évet. Or. Bíró Sándor, a Tsz Szövet­ség titkára gratulált az ered­ményhez, hangsúlyozva, hogy a belvárdgyulai vezetőség hi­vatása magaslatán végzi mun­káját. Devecseri József, a mohácsi városi pártbizottság első titká­ra méltatta a szövetkezet ered­ményeit, amelyek a mohácsi térségben is „dobogósnak" számítanak. A pályakezdő, ön­álló családot alapító fiatalok segítésére hívta fel a figyelmet. Helyzetük a jó tsz-ekben sem könnyű, ezért olyan munkafel­tételeket kell teremteni szá­mukra, amelyek között boldo­gulni tudnak. — Rné Korszerűsítési programok Bólyban — Mérlegelve az új közgaz­dasági környezetet, már tavaly is igyekeztünk úgy dolgozni, hogy kivédjük annak várható negatív hatásait - hangsúlyoz­ta Cséplő György, a bólyi me­zőgazdasági termelőszövetke­zet elnöke a tegnapi zár- számadó küldöttgyűlésen. — Csökkenő létszám mellett nö­veltük az árbevételt, a terme­lési értéket, valamint a bruttó jövedelmet. Magunknak is bi­zonyítva ezzel, hogy egy átla­gosnál kedvezőtlenebb évben is lehet jól gazdálkodni. (Folytatás a 2. oldalon) B^ns^nssKmmssmsnna^BnmnBBnmmBsmKBKBBSB A Magyar Posta 1986 jú­niusában — Pécs kijelölt terü­letén — telefonkötvényt hirde­tett a hírközlés fejlesztésére. 1989. június 30-ig a távbeszélő bekapcsolása csak kötvénytu­lajdonosok részére történik. A posta kötvényekről szóló ren­delkezése azonban lehetőséget biztosított arra, hogy a kötvé­nyes kapacitás 5 százalékát olyan igénylők részére használ­ják fel, akik egészségügyi és szociális körülményeik alapján kötvényt nem tudnak vásárolni. Pécsett, a Városi Távközlési üzem kötvényirodájában 4500 kötvényt adtak el, és ennek arányában 225 igénylőnek tud­nak telefont biztosítani a szo­ciális keretből. Igénylést kizá­rólag azok nyújthatnak be, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 3200 forintot, egyedül­álló esetében a 4000 forintot, továbbá ha a kérelmezőnek, s a vele egy háztartásban élő­nek a lakáson kívül nincs in­gatlana, illetve személygépko­A Mecseki Szénbányák villamos üzemében ellenőrzik és bemérik a Lengyelországból érkező WLEP—602. típusú 18,5 KW teljesít­ményű, bányákban használatos ventilátorokat. Képünkön Gyimesi László és Szabó Jenő ellenőrzi a készülékeket. Fotó: Kóródi Gábor csijo. Ez utóbbi vonatkozásá­ban kivételt képeznek az ingye­nes üzemanyagutalványban ré­szesített mozgássérültek. A szociális kérelmek elbírá­lására 1987 novemberében tár­sadalmi bizottság alakult a Pé­csi Városi Tanács, az MSZMP Pécs Városi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Pécs Városi Bi­zottsága és a Mozgássérültek Baranya Megyei Egyesületének pécsi csoportja, valamint a posta egy-egy képviselőjének részvételével. A bizottság fel­adata, hogy elbírálja az igény­jogosultságot, illetve erről a helyszíni környezettonulmány során is meggyőződjön. Az el­bírálásnál előnyben részesítik azokat, akiknél az anyagi kö­rülmények mellett egészségi állapotuk is indokolja elsőbb­ségüket. Az igényjogosultak kedvezményes belépési díjat — ikerállomásnál 4000 forint, fő­állomásnál 6000 forint — fizet­nek és az állomás felszerelé­sekor a teljes szerelési költsé­get. Jelenleg 148 szociális igény­lést tartanak nyilván a Városi Távközlési özem kötvényirodá­jában. Teljesítésük az elbírálás után csak akkor jöhet szóba, ha az adott területen a kötvé­nyesek kaptak már telefont, továbbá a bekapcsolás mű­szakilag megoldható. Az első ütemben — a társadalmi bi­zottság márciusi ülésén — az uránvárosi kérelmeket bírálják el, ahol a kötvényesek igényeit már kielégítették. Majd a pa- tacsi, az ürögi, a Szigeti vá­rosrész és a Széchenyi tértől keletre eső terület következik. A kötvényes kötelezettségek teljesítését 1989. június 30-i határidővel vállalta a posta, a szociális igényeket pedig 1989 december végéig tervezik meg­oldani. Az első ütemben terve­zett kérelmek elbírálása után másodfokú társadalmi bizott­ságot hoznak létre, hogy biz­tosítsák a fellebbezési lehető­séget azoknak, akik nem érte­nek egyet az első fokú bizott­ság döntésével. M. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom