Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-03 / 33. szám
1988. február 3., szerda Dunántúli napló 3 Gaidasäg cs mmmUH&pm&m (2L) ■ A vállalat lépjen fel konkrét megrendelíként —■■■ *---------------------------------Idézet egy tanulmányból: „A vállalatok egy része csökkenő érdeklődést mutat a szakmunkásképzés iránt... Máris kisebb az igény ... több, úgynevezett elméletigényes szakma tanulói iránt. Ugyanakkor még mindig növekszik az úgynevezett kézműipari szakmák iránti kereslet, amelyek tipikusan a fejlődő országok szerkezetére jellemzőek... Ez a struktúra feltehetően nem a jövő század szakmunkásigényére lesz jellemző Magyarországon".- * i. A távhőszolgáltatásról Hőközpont Pécsett, a Komócsin Zoltán téren Enyhébb tél - kevesebbet fizetünk? A megszerzett szakmai tudás egyéni és társadalmi hasznosításának feltétele, hogy az iskolában szerzett képzettség, valamint annak alkalmazhatósága között ne legyen lényeges eltérés és abból adódó jelentős feszültség. Ez a munkavállalók közérzetén túl a munkamorál meghatározója is. (Kis eltérések fejlesztő szerepűknél fogva még előnyösek is lehetnek.) A gazdaságnak a szakképzésről és az iskola- szerkezetről alkotott erőteljes kritikája abban nyilvánul meg — ahogy ezt egy országos kutatási eredmény is mutatja t—, hogy nő a „lefelé" elhelyezkedők száma, nő a hasz- nosíthatatlanul maradt bizonyítványok, elsősorban szakmunkás-bizonyítványok száma. Gimnáziumi érettségivel a fiúk, szakmunkás-bizonyítvánnyal a lányok tudnak nehezebben munkát találni. Az egyéni problémákon túl ez megjelenik az iskolák moráljában, a tanuláshoz, a munkához, esetenként a társadalomhoz való viszony alakulásában is. A képzettségnek megfelelő munka vállalási esélye intenziven hat vissza az iskolai teljesítésekre. A környezeti gazdaság értékítélete az iskolákról és az iskolatípusokról abban is megnyilvánul, hogy mesterségesen felerősítette az iskolarendszeren belüli szelektív mechanizmusokat, azaz már előre eldönti, hogy a munka- vállaló iskolája típusától, a típuson belüli pozíciójától függően milyen munkafajták közül vállalhat. „Mondd meg hova jártál, (esetleg) milyen tanuló voltál, és én megmondom mi a munkád, mit dolgozol" fogalmazza meg ezt egy másik tanulmány. A probléma azonban az, hogy az előzőek nem a kölcsönös bizalmon alapulnak. Meddő próbálkozások A környezeti gazdaság képes-e a középfokú szakképzettek kezelésére? Ügy tűnik, nem. A társadalom előtt állnak olyan feladatok, amelyek elvégzése relatíve magas képzettséget igényelnek, de ezen társadalmi szükségletek elismerése nem ment végbe, így eztán nem születtek olyan új munkahelyek, ahol azokat a munkákat el lehet végezni. Ezzel analóg módon a munkahelyek, illetve a munkafelPécs központi forgalomirányítási rendszerének létrehozása jó ütemben halad. Ennek egyelőre nem sok látható jele van, hisz a fővállalkozást végző Ganz Villamossági Művek és az alvállalkozók munkája még nem látványos: a műszerek, berendezések java elkészült, a forgalomirányító berendezések többségét is összekötötték kábelekkel, illetve ahol szükséges volt, a készülékeket átalakították. A rendszer kivitelezésének döntő része tavasszal kezdődik, miután versenytárgyaláson eldől, hogy melyik cég építi föl a foraalomtechnikai központot. Ez a Pécsi Közúti Igazgatóság udvarában készül el: a három- szintes, 350 négyzetméteres épületben helyet kap a KIG számítóközpontja, egy tanácsterem, orvosi rendelő, az útadatok nem változtak úgy, hogy a megszerzett tudós hasznosítására és használatára lehetőség nyílna. Példaként: jelentős számú elektronikai szakember áll „ugrásra készen" kihasználatlanul, feladatra várva. A feszültségek csökkentésére az oktatásirányítás időnként a szakképzés célját kényszerül megváltoztatni. Ennek volt eredménye az ún. szakmunkás- képzési célú szakközépiskolai képzés bevezetése, vagy a technikusképzés megszüntetése, majd az újraindítása. Ezek ezonban meddő próbálkozások, mivel az iskolák keretein belüliek, s nem a környezeti gazdaság kényszerítésének következményei. A szakképzett fiatalok élet- feltételeinek alakulása a munkavállalás, a munkaerőpiaci pozíciójuk függvénye. Komoly gond, hogy a ma munkába állók, a relatíve képzettebb generációk előtt lényegesen kisebb lehetőségek vannak, melynek aztán eredménye a tömeges „lefelé elhelyezkedés". Ahogy az egyetemek-főiskolák nem ismerik el minősítő értékűnek az érettségi vizsgát (ezért is kényszerülnek felvételit tartani), úgy a gazdaság sem a szakmai minősítő vizsgákat, hiszen számukra semmiféle kötelezettséget nem jelentenek. ügyelet és a forgalomirányítási központ. Az irányítóközpont helyiségéi augusztusban kell átadni, hogy elkezdődhessen a szerelés. Miért van szükség központi forgalomirányításra Pécsett? A gépjárművek számának növekedésével egyre nagyobb az igény a forgalmasabb csomópontok jelzőlámpás irányítására. A jelzőlámpák biztonságosabbá teszik a közlekedést, de az ingadozó forgalomnagyság miatt a járműveknek akadályt is jelenthetnek. Ennek kiküszöbölésére nyújt megoldást a számítógépes, forgalomhoz igazodó, rugalmas, központi forgalomirányítás. A problémakör biztos megoldásának gyógymódja helyett egy lehetséges módszer feltétlen kínálkozik. A jelenlegi szakképzésből hiányzik a kölcsönös kötelezettségek és garanciák vállalása. Ebbe beleértendő az iskola, a tanuló (szülő) és a környezeti gazdaság is. A gazdaságból saját érdekében ki kell kényszeríteni igényeinek megfogalmazását az iskolákkal, a pályát kezdő fiatalokkal szemben. Ez a szakmai elvárásokon túl a munkaerőtervezés alapjául szolgáló válalati létszámtervezést is magába foglalja. A vállalat lépjen fel konkrét megrendelőként az iskolával szemben (ezzel azonnal kiderülne, hogy mely szakokra, szakmákra van igazán szükség), és a képzés anyagi terheit az iskolának fizesse meg (ezzel meg igazolná a valódi szükségletet). így a gazdaság a munkaerő tudományos tervezésére kényszerülne. Ez magával hozná az iskolák kötelezettségeinek tisztázását is: kivel szemben kell a képzést megfelelően biztosítani. Az állam természetesen ugyanolyan megrendeléseket tehetne, mint egy vállalat — kötelezettségeivel együtt. Például az egészségügy, az oktatás stb. területeken. Ezzel is további versenyhelyzetet teremtve. Ez a közvetlen kapcsolat az iskolákat is a fejlesztés kényszer- helyzetébe hozná. (Helytelenül értelmezett az az iskolai önállóság, amely teljes függetlenséget hirdet környezetétől.) A társadalomtól és a gazdaságtól elszigetelt iskola élet- képtelen. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz is, hogy egy- egy kisebb közösség, például kisebb falvak, tsz-ek stb. megrendelhessenek egy bizoA Pécsett megvalósuló rendszer az előre elkészített és a gépbe betáplált forgalomirányító programok közül a mindenkori forgalomnak legmegfelelőbb programot választja ki. Ezt a fontosabb csomópontoknál elhelyezett detektorokon érzékelt adatok kiértékelése után végzi el. Ez azt jelenti, hogy a komputer dönti el például — a szükségnek megfelelően —, hogy az adott csomóponton hány másodpercig mutasson pirosat a lámpa. A központi forgalomirányítás eredményeként a mostani helyzethez képest csökken a megállások száma — valóban „zöldhullámban” közlekedhenyos típusú szakemberképzést :— anyagi garanciákon túl a biztos munkavállalás lehetőségét is nyújtva. (Hazánkban is egyre nagyobb becsülete lesz a biztos munkahelyeknek.) A jelenlegi rendszerben a szakképző iskolai felvételek alapja a legtöbb esetben a tanulók tanulmányi eredménye. Az iskolák a nekik leginkább megfelelő tanulókat kívánják kiválasztani a hozzájuk jelentkezők közül. így aztán adott típusú szakemberekből egyes földrajzi területeken túlképzés, másutt hiány jelentkezik. Ma ezt egy középiskola minden közvetlen hátrány nélkül megteheti, hiszen nem kell számolnia az elhelyezkedési problémák következményeivel. Legalábbis látszólag. Az érdekeltség az iskolákat abba az irányba vinné, hogy ne csak a képzési időben gondolkodjanak, hanem az azt követő időszakkal is számoljanak. Amennyiben nem jön újabb megrendelés — akár azért, mert a gazdaság által minősített szakemberek nem megfelelőek számára, akár azért, mert a szak, vagy szakma nem megfelelő —, az iskolának más kínálattal kell élnie. Ez azonban az iskolák személyzeti és gazdálkodási önállóságát igényeli. Ebben a modellben tehát az iskola nem kiszolgáltatott a környezeti gazdaságnak — bár kiszolgálja azt —, hanem az erőteljes piaci viszonyokon alapuló társa annak. Kötelezettséget vállalni A szakképzésben részt vevő tanuló, illetve szülei semmiféle kötelezettséget nem vállalnak, nem is kényszerülnek vállalni azért, hogy a lehető legjobban elsajátítsa a szakmát, megállja helyét az iskolában. Az iskolának igen kevés eszköz van a kezében — bár a pedagógiaiak nem lebecsülendők — arra, hogy igazán jó munkára késztesse a tanulót mindaddig, amíg a környezeti gazdaság ebben nem partner. A jelenlegi alulfoglalkoztatás nem segít. Az iskolák és a környezeti gazdaság kapcsolatának alakulása jelentősen befolyásolja az életutat tervező, a pályát választó fiatalok döntési viselkedését, felelősségérzetük fokát. A pályaválasztási tanácsok hitelét a későbbi munkavállalási esély meghatározza. A gazdaság ennek kockázatát nem háríthatja egyedül az iskolára. Amennyiben a gazdaság nem kínál megfelelő szintű szamai munkát, ezzel valójában a szakképző iskoláknak nem lesz mire képezni szakembereket, úgy még nehezebb helyzetbe kerülhetnek. tünk, — a vezetőt a lámpák mellett elhelyezett sebességkijelzők figyelmeztetik a megfelelő tempó betartására, kevesebb lesz a várakozási idő, így az utazási, eljutási idő. S az sem utolsó szempont, hogy lényegesen nő az üzembiztonság, hisz amennyiben egy forgalomirányító berendezés elromlik, ezt azonnal látja a központban ülő diszpécser és intézkedni tud. Pécsett jelenleg 18 jelzőlámpás forgalomirányító van az országos közutakon, 6 a tanácsi közutakon. A jelzőlámpák működését 19 helyszínen beépített gép irányítja, amelyekből 10 összehangoltan működik. A Meglepően kellemes, szokatlanul enyhe december és január után sokakban felmerül a kérdés, vajon a távhőszol- gáltató vállalatok adnak-e valamilyen kedvezményt a lakosságnak, lévén, hogy kevesebb energiát használnak fel. A válasz: nem. Ennek okáról Fenyvesi Józsefet, a Pécsi Távfűtő Vállalat igazgatóját kérdeztük. — A 6/1982-es árhivatoli rendelet szerint a távhőszolgáltatás — a lakások fűtése, használati meleg vízzel történő ellátása — átalánydíjas. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos fűtési idényben — ez október 15. és április 15. között tart - a külső hőmérséklettől függetlenül a lakosság a megállapított díjat fizeti. Tehát a távfűtő vállalatok, így a PÉTÁV akkor sem kérhet többet a fogyasztóktól, ha napokig mínusz 25 fok van, illetve kevesebbet, ha plusz 10—15 Celsius fok a hőmérséklet. Előfordulhat olyan enyhe időjárás márciusban, hogy napokig nem kell fűte- nünk. Azonban ezekre a napokra is ugyanúgy elszámoljuk a fűtési díjat, mintha fűtöttünk volna. A rendelet értelmében a fűtési idényen kívül akkor kell megkezdeni a fűtést, ha a meteorológiai előrejelzés szerint egymást követő három napon keresztül a napi átlaghőmérséklet 12 Celsius fok alatt van vagy a prognózis egy napra 10 fok alatti hőmérsékletet jósol. A pótfűtés nem átalány- díjas. csak azokra a napokra kell fizetni, melyeken fűtöttek. tervezett forgalomirányítás első ütemébe a Ivov-kertvárosi lámpák kivételével valamennyi jelzőlámpát bevonják. Erre várhatóan 1989 közepéig kerül sor. A központ, illetve a számítógép kapacitása lehetővé teszi a további bővítést: így 1990-re a kertvárosi jelenleg meglévő és a későbbiekben megvalósuló lámpákat is bekötik. A pécsi forgalomirányító központ beruházásának költségeit — ez az összeg megközelíti a 25 millió forintot — a városi tanács és a Pécsi Közúti Igazgatóság közösen fizeti. Roszprim Nándor Fenyvesi József elmondta, hogy Magyarországon a fűtési idényben a 100 éves külső átlaghőmérséklet 4,7 Celsius fok. Á távfűtő vállalatok tervezésének ez az alapja: ha ennél melegebb van, akkor eredményt könyvelhetnek el, ha hidegebb, veszteséget. Az elmúlt évek ebből a szempontból nem voltak kedvezőek, hisz 1985-ben október 15-től április 15-ig 3,16 Celsius fok volt az átlaghőmérséklet, 1986- ban 2,69 fok; ez utóbbi hőmérséklet azt jelentette, hogy a Pécsi Távfűtő Vállalatnak 30 millió forint volt a vesztesége. Tavaly a januári átlaghőmérséklet is jóval alatta maradt a 100 éves átlagnak, sőt az idei január — legalábbis 25-ig — átlaga is mindössze 2,42 Celsius fok volt... — Ez azt jelenti — hangsúlyozza az igazgató —, hogy a fűtési idényben történő fűtés veszteséges, amit a pótfűtésekkel — az ebből származó bevétel az elmúlt esztendőben 26 millió forint volt — tudunk csökkenteni. S természetesen nem elhanyagolható az állami támogatás sem, ami nélkül a lakosságnak a jelenlegi összegnél - a fűtés díja légköbméterenként 34,20, a használati meleg víz köbmétere 17,40 forint — jóval többet kellene fizetni. Végső soron az enyhébb tél a vállalatnak nem jelent „hasznot”, a népgazdaságnak azonban mindenképpen, mert a költségvetésből kevesebb támogatást kell többek között a távfűtő műveknek nyújtani. A lakások átlaghőmérsékletének — a hőfok helyiségek szerint változik — 8 és 20 óra között 20 Celsius foknak kell lennie. A Pécsi Távfűtő Vállalat abban érdekelt, hogy ezt minél kisebb fajlagos hőfelhasználással biztosítsa. Ezért arra törekednek, hogy egyre kevesebb energia vesszen el: többek között fokozottan figyelnek a vezetékek szigetelésére, a hőérzékélők optimális beszabályozására . . . Az igazgató kéréssel fordul a lakossághoz: tapasztalatok, hogy a PÉTÁV lakáshőmérsékletet mérő embereit nem szívesen engedik be a lakók. Pedig ők azért járják az épületeket, hogy ellenőrizzék, megvan-e az előírt hőfok a lakásokban, nem pedig azért, hogy ha ennél melegebb van, akkor ott azt „visszavegyék". A mérés közös érdek, ezért kéri, tegyük lehetővé bejutásukat a lakásokba. R. N. Czuczor József A számítógép a mindenkori forgalomhoz igazítja a programot Központi forgalomirányítási rendszer Pécsett II. éves fűszer-csemege eladó szakmunkástanulók szakmai gyakorlaton a pécsi 10. számú ABC-ben. Fotó: Proksza László
