Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-19 / 49. szám

1988. február 19., péntek Dunántúli napló s Baranya és Somogy előnyöket ígérő kézfogása Egyesült a BÉV és a SÁÉV Ötezer dolgozója van az új építőipari vállalatnak Tegnap egyenrangú partnerként egyesült Baranya és So­mogy legnagyobb állami építőipari szervezete, a BÉV és a SAÉV. Az előzményekről. A SÁÉV' vállalati tanácsa 1987. de­cember 15-i több mint kétharmados szótöbbséggel meghozott határozatában kimondta: „A vállalati tanács feltétel nélkül hozzájárul, hogy a SÁÉV egyesüljön a BÉV-vel, amennyiben a BÉV által támasztott feltételrendszer teljesül és az egyesü­léssel egyetért a BÉV vállalati tanácsa.” (Munkatársunk telelonjelen- tése) Nos, az említett feltétel- rendszer teljesült, és a BÉV vállalati tanácsa tegnapi ülé­sén kimondta az igent. Ab­ban a reményben, hogy az mindkét fél — tehát mindkét most már korábbi vállalat — számára hasznos lesz. A két volt cég egyesüléséig, illetve új vállalattá alakulásáig az építésügyi és városfejlesztési miniszter megbízása alapján az új vállalat létrehozására három fős előkészítő bizott­ság alakult MischI Róbert (BÉV vezérigazgató) elnökle­tével. Tagok: Szabó Gyula (SÁÉV igazgató) és dr. Fe­hér Mihály (BÉV gazdasági igazgató). Az ö feladatuk többek között — az átmeneti állapotban — az ügyek vite­le, megalakítani a vállalati tanácsot, amely majd létre­hozza a szervezeti és műkö­dési szabályzatot és új ve­zetőt választ. Ez legkésőbb március 31-ig bekövetkezik. Tegnap délután Kaposvá­ron sajtótáiékoztatót tartottak a volt SÁÉV székházban, amelyen Petróvai László épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter-helyettes, valamint Mischl Róbert és Szabó Gyula számolt be a két cég egye­süléséről, illetve annak .indo­kairól. Petrcvai László elmondotta, hogy a SÁÉV pénzügyi hely­zete bizonytalanná vált, ön­erőből nehezen tudta volna fenntartani magát, és meg­erősíteni helyeztet, így a vá­lasztási lehetőségei közül (sza­nálás, csődeljárás) a legelő­nyösebbnek tűnő mellett dön­tött, kéri egyesülését a BÉV- vel, mint egy eredményesen te­vékenykedő szervezettel. Milyen előnyöket ígér az együttes munka? Az eddigi­eknél is nagyobb életteret, (Baranyában nincs elég mun­ka, Somogybán viszont van), hatékonyabb szervezetet és szellemi tőkét (ebben a BÉV volt az erősebb), megszüntetik a- fölösleges párhuzamot, jobb szervezettséggel és hatéko­nyabban tevékenykedhetnek. A mozgásterük tehát megnö­vekszik, így a piacon is erő­teljesebb lehet a jelenlétük. Az új vállalat a két koráb­binak jogutóda lett, így te­hát a korábbi megrendelők és partnerek közül senkit sem érhet károsodás. (Jótállás, ga­ranciális jog stb.) Ilyen méretű vállalati egye­sülés még nem volt az or­szágban, a több mint 5000 dogozó az ország egyik leg­nagyobb építőipari vállalatává teszi a dél-dunántúlit. A két volt vállalat üzleti és szak­mai kapcsolata évek óta egy­re gyümölcsözőbb. Most meg­mutathatják, hogy hivatalosan is együvé tartozva mire ké­pesek. Murányi László Megkérdeztük: Mi lesz a komlói tehóval? Elterjedt a hír. hogy Komlón nem kell fizetni a tehát, ami­nek az összege családonként 600 forint. Téves a hír, tudtuk meg a városi tanács elnökétől, Mor- ber Jánostól. A lakók megsza­vazták és azt kérték, hogy a befolyó összeget a majdani uszoda építésére fordítsák. Ezt a tanács megígérte és szavát állja. Az új létesítmény kiala­kítása ez év elejétől már meg­kezdődött a sportcsarnok mel­lett. A terveket a Mecseki Szén­bányák tervezési részlege ké­szítette társadalmi munkában. A Karbantartó üzem a terüle­tet bekerítette és az Anyagel­látó üzem csaknem másfél millió forint értékű anyagot vásárolt. Az uszoda medencé­je 16x25 méteres lesz, verseny­célokat is szolgál. Az építke­zés várható befejezési határ­ideje 1994—95. A tehát egyébként a mintegy 7000 kö­telezett közül szinte mindenki fizeti, letiltást csak 60—70 esetben alkalmazott a tanács. Utoljára 1990-ben kell tehát fizetni. Kisvállalkozók lapja az Ötletben Az ötlet, a KISZ KB gazdaságpolitikai lapja kisvállalkozói magazint jelentetett meg. Az ötlet mellékleteként utcára ke­rülő magazin a polgári jogi társaságoknak, a gazdasági munkaközössé­geknek, a vállalati gmk- knak, a szakcsoportoknak, a kisszövetkezeteknek és az egyéni vállalkozóknak ad tanácsokat. Foglalkozik az adókkal, a szabályo­zókkal, a vámokkal kap­csolatos kérdésekkel. Fó­rumot biztosít a kisvállal­kozók gondjainak, gaz­dálkodási problémáinak rendszeres megvitatására. A melléklet minden hó­nap utolsó keddjén jele­nik meg. Izgalmas verseny a megyei döntőkön A pécsi Széchenyi Gimnázium győztes csapata Sertéshús, bor, országos élvonalban A jégverés ellenére rekord­évet zárt Villány Eddigi legeredményesebb évét zárta a villányi Új Alkot­mány Tsz, amely tegnap Vil lányban a községi művelődési házban tartotta zárszámadási közgyűlését. Spiesz Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke hat­ezer forint híján 57 millió fo­rint üzemi nyereségről számol­hatott be a tagságnak, ami több mint duplája az előző évinek. Ezt, a megyei szinten is ma­gas eredményt 96 százalékban alaptevékenységből érték el, amelyben a növénytermesztés aránya 65 százalék, de az eredményhez nagymértékben hozzájárult az állattenyésztés, a szőlészet-borászat és az er- dőgadaság is. A megye egyik legnagyobb értékű vetésszer­kezetét — szőlő, cukorrépa, szója, lencse — találta telibe a múlt év július 25-i jégverés. A tsz közös földjeinek nem volt olyan négyzetmétere, amit ne ért volna jégeső. Villányban és a környező falvakban nem maradt ép háztető, cserép, ab­laküveg. Az emberek otthonu­kat, kertjüket, szőlőjüket igye keztek menteni. A tsz építőbri­gádja hetekig dolgozott a helyreállításon. A növényterme­lés és a szőlészet termésének, árbevételének több mint egy- harmada kárbaveszett. A meg­maradt értéket a tagok nyúj­tott és éjszakai műszakokban, sorozctos hétvégi és ünnepnapi munkával megmentették. Gyommentes volt a cukorrépa, a szója. A jégverés után fellé­pő betegségeket célszerű nö­vényvédelemmel fogták meg. A sérült kukoricát haletetési és szeszipari célra értékesítették. A közös és háztáji állomány részére a szomszédos szalántai tsz segítségével vásároltak egészséges kukoricát. Á Pécsi Szimfonikus Zenekar angliai és franciaországi turnén Több mint egyhónapos angliai és franciaországi tur­nén vesz részt a Pécsi Szim­fonikus Zenekar. Koncertjeik egyik színhelyén, Northamp- tonban hívtuk föl Szkladányi Pétert, a zenekar ügyvezető igazgatóját: — Hans Schlote salzburgi impresszárió hívott meg minket erre az útra. Mi va­gyunk most az olasz Com- pagnia D'Opera Italiana di Milano zenekara. A társu­latnak változnak a tagjai és minden évben más-más zenekarral indulnak külföldi szereplésre. Több világsztár is énekel jelenleg a társu­latban, mint például Bruno Danmoríte, a Milánói Scala A telefonnál Szkladányi Péter Norfhamptenból vezető baritonistája, Manuel Contreras columbiai tenoris­ta, vagy Aaron Bergell ame­rikai tenorista. Van bolgár, román, japán és természe­tesen sok olasz énekes is a társulatban. — Önök először találkoz­tak az énekesekkel. Hogyan sikerültek a próbák, az el­ső fellépések, összebarátkoz- tak-e a társulattal? — Nagyon kedves, barát­ságos emberek, senki sem sztárkodik. A kemény pró­bák után tegnapelőtt volt az első bemutatónk Buxston- ban, tegnap pedig a legis­mertebb northamptoni szín­házban léptünk fel és ma egy órakor is tartottunk egy hangversenyt. Jól sikerültek az előadások. Eddigi sze­replésünkről a színház me­nedzsere, Robert Moore és Hans Schlote úr is elisme­réssel szólt. Éppen most ol­vasgattam az első megje­lent újságcikket a Tosca be­mutatójáról. Mind az éne­kesekről, mind a zenekarról elismerően ír a kritika.- Hogyan érzik magukat a pécsiek?- Mindenki jól van és él­vezzük a napsütéses, tava- szias időjárást, a szép tá­jakat. Ezen a héten itt ma­radunk, reméljük múzeumok­ba is eljutunk, megismerke­dünk a várossal. — Miként folytatódik a koncertét? — Február 21-én Oxford­ban adjuk elő a Toscát, majd visszamegyünk a kon­tinensre és március 27-ig Franciaországban turnézunk. FJarmincegy előadást tar­tunk Észak- és Dél-Francia- országban, utána indulunk haza. Addig is üdvözöljük a baranyaiakat. B. A. Spiesz Ferenc fontosnak tar­totta elmondani, hogy az érté­kes kultúrákra való tekintettel a tsz évek óta magas biztosí­tási díjat fizet, nem vállalják az olcsó alábiztosítás kockáza­tát. Ők a biztosítást vállalko­zási kategóriának tekintik s a továbbiakban is annak fogják tekinteni, csakis így térülhet­nek meg — legalább nagyjából — elemi kár esetén a vesztesé­geik. Szép eredményt, 12 millió tiszta nyereséget hozott a ser­téságazat. Különösen a húsmi­nőség javításában léptek na­gyot. Beneveztek az országos sertéshústermelési versenybe, ahol kategóriájukban második helyezést értek el. Tervük az. hogy a marhahizlalást az idén felszámolják, mivel túl sokba kerül a szétszórt istállók kiszol­gálása, drága az alapanyag is, s az eddig nyereséget biztosító lengyel bikahizlalás lehetősége megszűnt, A sertéságazatot kí­vánják fejleszteni. Fáni-major- ban építenek egy 180kocáste- nyésztelepet, a központi ma­jorban pedig egy modern ta­karmánykeverőt. Három év alatt 28 hektár új szőlőt tele­pítettek, ezt a programot az idén is folytatják. Tavaly a villánykövesdi és villányi pin­céket újították fel, a követke­zőkben bővítik az erjesztő- és tárolóteret. Három borukkal három érmet — aranyat, ezüs­töt, bronzot — hoztak el az or­szágos borversenyről, egyik bo­ruk pedig ,,Baianya legjobb vörösbora" címet kapta meg. Háztáji forgalmuk csak tejből, vágómarhából és vágósertésből 39,4 millió volt tavaly. A jó gazdálkodós eredmé­nyeként növelték a tagok sze­mélyes jövedelmét. Az egy fő­re eső éves kereset 98 719 fo­rint, s'ez 13,6 százalékkal több az előző évinél. Részt vett és felszólalt Mayer György, a Siklósi Városi Párt- bizottság titkára, aki megyei, városi és helyi párt- és állami szervek nevében gratulált a szövetkezet eredményeihez.- Rné ­Ki tud a Szovjet­unióról? Ilyen még nem volt, leg­alábbis Baranyában, a Ki tud többet a Szovjetunióról vetél­kedők történetében. Tegnap a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola klubjában jó másfél órás küzdelem után meglett a győztes csapat. Igen ám, de két gárda juthat tovább a területi döntőre a megyei gimnáziumokból és szakközépiskolákból jelentke­zettek közül. A második és har­madik helyen az alapfeladatok után holtverseny alakult ki. Másfél órán át küszködött egy­mással a Komlói Kun Béla Gimnázium és a pécsi Zrínyi Kereskedelmi Szakközépiskola kvartettje a továbbjutást jelen­tő második helyért. Ahogy lát­tam, a diákok élvezték az újabb és újabb feladatokat, és természetesen a maratoni üt­közet végén igen elkeseredet­tek voltak a kunbélások, hi­szen hajszállal bár, de csupán harmadikok lettek. Ök is tud­ták, hogy a holtverseny-labirin­tus közepe táján külön telefon ment a fővárosi szervező- bizottsághoz: lehetne-e, hogy Baranyából három csapat jus­son tovább. Ezt aztán elutasí­tották, mondván, hogy ez a megyei keretszám, és Baranya amúgy sem tartozik azok közé a megyék közé, ahonnan a legtöbben jelentkeztek összes­ségében az idei versenyre. Ezekben a napokban ren­dezték a szakmunkásképzők és a középiskolai felnőttoktatás­ban résztvevők számára is a megyei vetélkedőket. Az aláb­biakban ismertetjük a végered­ményt: a gimnáziumok és szak- középiskolák közül a márciusi területi döntőbe jutott a Szé­chenyi egyik szakközépiskolai csapata (IV/C) és az említett zrínyisek, a szakmunkásképző­sök közül a területi döntőn részt vehet a Pécsváradi Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, míg a fel­nőtt csapatok közül a Széche­nyibe estire járók vívták ki el­ső helyezettként a továbbju­tást. A területi döntők után rendezik az országos döntőket, ezek egy felvonását a tévé is közvetíti. Baranyából egyéb­ként összesen 31, 4 fős csapat nevezett, közülük 10 szakmun­kásképzős, 4 pedig felnőtt­csoport volt. Bozsik L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom