Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)
1988-02-13 / 43. szám
A szocialista országok életéből A szófiai „Balkán" Szálló átépítésében bolgár, osztrák, jugoszláv és más cégek vettek részt. Az ötcsillagos szálloda, a világ egyik legnagyobb szállodai hálózatához, a Sheratonhoz tartozik. 172 szoba, 16 lakosztály, 4 étterem, bécsi cukrászda, nappali- és éjszakai bár áll a vendégek rendelkezésére. Az épület alatti két szinten úszómedence, viz alatti masszázs, szauna, tornaterem és szolárium található. Négy szakszerűen felszerelt helyiség alkalmas konferenciák és szimpozionok rendezésére. Á szlovák elektronika központja Krakkói hírek A krakkói repülőtér már régóta szűknek bizonyult. A közelmúltban határozatot hoztak bővítéséről és átépítéséről. A döntés értelmében először 1990-ig új helyiségeket építenek a már meglévő épülethez. Majd miután ezzel elkészültek, hozzáfognak egy új, nemzetközi repülőtér építéséhez. * A közelmúltban rendezték meg Svédországban, Bleking- ben és környékén a krakkói kultúra napjait. A svéd—lengyel baráti társaság képviselői Krakkóban jártak, hogy megbeszéljék a kulturális együttműködés további lehetőségeit. A krakkói kultúra napjai idején rendezett kiállításokon eladott tárgyak teljes bevételét — 18 500 koronát - átutalták a krakkói belváros felújítási alapjára. Atomerőművek Új atomerőművi reaktorblokkot helyeztek üzembe a bulgáriai Kozlodujban. Ez az ötödik blokk, mely 1000 megawattos teljesítményével az ország áramtermelésének 10%-át biztosítja. A korábbi négy reaktorblokk teljesítménye egyenként 440 megawatt. Az új reaktor felépítésében, illetve üzembe helyezésében segítséget nyújtottak a magyarok, ju- goszlávok, lengyelek, kubaiak, vietnamiak és a nicaraguaiak. A következő kozloduji blokk üzembe helyezése 1988-ra várható, mely teljesítménye szintén 1000 megawattos lesz. * A Balti-tenger partján fekvő Zarnowiecben épül Lengyelország első atomerőműve. Ez 1990-ben kezdi működését. A második erőművet a Warta folyó partján, Klempiczben tervezik. Ennek első blokkját várhatóan 1996-ban helyezik üzembe. Szakértők az építés befejezését 2002-re jósolják. Sajtójelentések szerint a beruházási költségek 60%-át biztonsági berendezésekre fordítják. Az elektronikai ágazat termelését 1990-ig több mint 60 százalékkal növeli meg Csehszlovákia. Kelet-Szlovákiában például hétezer új munkahely létesül az évtized végéig, ugyanis ebben az országrészben minden feltétel adott az elektronikai ipar fejlesztéséhez. Különösen Kacsán dolgozik már most is sok szakember, s a képzésről a műszaki főiskola villamosmérnöki kara, valamint több szakközépiskola és szakmunkásképző intézet gondoskodik. A következő években ugyanitt szakosított elektrotechnikai középfokú szakmunkásképzőt nyitnak. A kelet-szlovákiai elektrotechnikai ipar fejlesztő- és kutatóintézeteiben számítástechnikát alkalmaznak a tervezésben, próbaüzemeltetésben és a gyártástechnológiák automatizálásában. Úgyszintén Kassa a székhelye a Fémipari Kutatóintézet, a Műszaki Főiskola, a Safárik Egyetem Természettudományi Kara és a Szlovák Tudományos Akadémia közös kutatóbázisának. A több mint tíz esztendeje alapított intézmény teremCsaknem 2300 jugoszláv szakember végzett tudományos-műszaki munkát 1987-ben 19 fejlődő országban. Ezenkívül a jugoszláv oktatási intézményekben 65 fejlődő ország 1080 ösztöndíjasa folytatott tanulmányokat, beleszámítva a 230 egyetemi hallgatót is. Eredményesnek bizonyultak a tanfolyamokon történő továbbképzések is. Ilyen kurzusokat szerveznek - többek között - a mezőgazdaság, a halászat, az útépítés, a szeizmológia és az egészségügy területén. E képzési formában 51 ország 162 diákja vesz részt. Tanul- rfrányi kirándulások keretében az elmúlt évben 130 ázsiai, afrikai és dél-amerikai szakember tartózkodott Jugoszláviában. Jelentős tevékenységet f oly Mintegy 400 növényfajtát figyelnek a szovjet biológusok a csernobili atomerőmű körzetében a célból, hogy mikor lesz ismét művelésbe vonható a terület. A vizkultúrás melegházakban uborkát, paradicsomot, káposztát, zöldborsót, hagymát, tököt, ribizlit és málnát kezdtek nevelni a baleset után. A szabad ég alá is kiültettek számos kütetté meg a folyamatos kutatás és termelés alapjait. Az intézet épülő üzeme később a roboti- záfós, az elektronizálás és az automatizálás központja lesz; biztosítják majd elemek és egységek szerelését, beépítését és üzembe helyezését a gépkocsiiparban, a textilgép- és a mezőgazdasági gépgyártásban, továbbá a finommechanikai és optikai berendezések gyáraibcn is. Két éve alakult meg a prágai Hírközlési Kutatóintézet kassai kirendeltsége, ahol a te- lemetrikus berendezések fejlesztése olyan feladat, amely- lyel az intézet az Interkozmosz- program sikereihez járul hozzá. Jelenleg a kirendeltségen a tervezett létszámnak még csak az egyharmada dolgozik. Megkezdték az intézet üzemének az építését is, melyben 1990-ben már több mint 700 dolgozónak biztosítanak munkalehetőséget. Saját üzemet létesít Kassán a Tesla elektrotechnikai konszern is: a gyár 1995-re épül fel, s 2500 alkalmazott részére lesz munkaalkalom. tatott az Újvidéken székelő UNIDO—jugoszláv közös központ, amely a fejlődő országok fejlesztési terveinek megvalósításához nyújtott segítséget. A központ 37 országból érkezett 120 személyt képzett ki élelmiszeripari vezetőnek és mérnöknek. Emellett 100 jugoszláv szakembert közvetített ki a tájékoztatás fejlesztéséhez. Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy minél több adatot tároljanak az UNIDO bécsi információs bankjában. Ezek révén ugyanis a fejlődő országokban levő üzlettársakkal hatékony módon ismertethetik a lehetőségeket. Jugoszlávia az ilyen célokra létesített külön álap révén is hozzájárul a világ legkevésbé fejlett országainak- felvirágoztatásához. lönböző fajtájú palántát, s azt vizsgálják: milyen termést hoznak, mennyiben térnek el a normálistól, alkalmasak-e fogyasztásra. Nyikolaj Csernih biológus kandidátus, a kihelyezett laboratórium vezetője elmondotta, hogy a leveles zöldségekben a radioaktív anyagok — a sugárszennyezett fehérjék — magasabb arányban vannak jelen, mint a bogyós termésűekben. Jugoszláv szakemberek a trópusokon Mit terem a föld Csernobil körzetében? fii képviseljen, milyen érdeket? A példa sr“T,.. gelő tíz tehénnek terem annyi füvet, hogy naponta 10 liter tejet adhassanak. A faluban tíz gazda él: mindegyik egy tehenet hajt ki reggel a közös legelőre. Az egyik azonban gondol egyet, s még egy tehenet küld erre a legelőre. A teheneknek így kevesebb fű jut, következésképpen kevesebb tejet is adnak — 9 litert. Kilenc gazda tehát rosszabbul járt, hiszen a tíz liter helyett csak ennyit fejhetnek le. A tizedik gazda, a két tehenes viszont 18 liter tejhez jut — ő tehát jól járt. Példáján felbuzdul szomszédja, ő is két tehenet hajt ki, azaz 12 jószág legeli a füvet - egy tehénnek még kevesebb fű jut - még kevesebb tejet adnak: egyenként már csak nyolc litert. Az egytehe- nes gazdák vesztesége már két liter, míg a két kéttehenes így is 16 liter tejhez jut . . . Nézzük, hogyan változik a falu közös tejtermelése. Az optimális 10 tehenes állapotban 10x10, azaz száz liter tejhez jut a falu. A tizenegy tehenes állapotnál már csak 11x9, azaz 99 liter tejhez jutottak közösen. A hiány tovább nő a tehenek számának emelkedésével: 12x8 = 96 liter, 13x7 = 91 liter... A kísértés nagy további tehenek beállítására, hiszen a hiány növekedtével nő a kereslet is a tej iránt, így nő annak az ára . . . Végül már mindenki két tehenet tart, az egy tehénre jutó fűmennyiség felére csökkent - az pedig már csak arra elég, hogy a teheneket é'etben tartsa, arra már nem, hogy tejet is termeljenek. A falu tej nélkül marad . . . Hankiss Elemér példája az egyéni és a közösségi érdek ellentmondására világít rá. Előbb-utóbb mindig akad egy gazda, aki saját érdekét igyekszik érvényesíteni, s megpróbálkozik a tizenegyedik tehén legeltetésével, innen pedig törvényszerűen jut el a folyamat addig, hogy a tejtermelés megszűnik a faluban. Ez az állapot azonban életre hívhatja a közös érdek felismerését. Ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg a ciklus, a gazdáknak valamilyen garanciát kell vállalniok. Elhatározhatják, hogy mindenki maga képviseli a közös érdeket, s önként vállalja, hogy csak egy tehenet küld a közös legelőre. Mint láttuk azonban, a kísértés nagy, de az is lehet, hogy új gazdák kerülnek a faluba öröklés, vagy más ok miatt —, a folyamat tehát bármikor újra kezdődhet. Ezért „társadalmi” formákat kell találni a közösségi érdek védelmére: maguk közül meghatározott időre ellenőröket választhatnak, akiket jogokkal ruháznak fel. így már nagyobb esélye van annak, hogy a napi száz liter tejben megnyilvánuló közös érdek ne csorbuljon. De még így is elképzelhető, hogy időlegesen kialakul egy csoport, (mely mondjuk akkor éppen az ellenőrző bizottság három tagjából tevődik össze): ők hárman megállapodnak, hogy két-két tehenet küldenek a legelőre - ők a tíz liter helyett így 14 liter tejhez jutnak, míg a többiek csak héthez. Nyilvánvaló, ez a csoportérdek szemben- áll, mind mások egyéni érdekével, mind a közös érdekkel egyaránt. A példa 10 gazdós falvábön hamar helyreállítható a közös érdek védelme. A valóságban azonban már sokkal áttekinthetetlenebb az egyéni, a csoport- és a közösségi érdekviszonyok hálózata: foglalkozások, tevékenységek sokféleségét, a társadalmi munkamegosztásban különböző szinteken részt vevők, különböző iskolázottsági szinten levők egyéni és csoportérdekei kerülhetnek szembe a társadalom érdekével. Elvileg mindenki tisztában lehet a társadalom érdekével, különösképpen, ha ezek az érdekek meg is fogalmazódnak. Kérdés azonban, hogy képviselheti-e egyén, vagy csoport akár a felismert társadalmi érdeket, s ha igen, akkor menynyire, ha pedig nem, akkor miért nem. Felismert társadalmi érdek például, hogy a teljesítmény nélküli bér ne áramoljon ki, hiszen ha a pénz mennyisége jobban emelkedik, mint az érte megvásárolható áruké, akkor infláció keletkezik. De mondja-e valaki is, hogy nem kell fizetésemelés, hiszen a teljesítmény változatlan, s ez a társadalmi érdek; mondja e bármely csoport, hogy lemondunk a keresetünk egy részéről, mert csökkent a teljesítményünk? A társadalmi érdek nyilvánvalóan így nem érvényesülhet. Annál inkább sem, mert nemcsak egyéni elhatározásokon múlik a társadalmi érdek képviselete. Például: adott egy vállalat, mely közepes szinten termel. Elhatározza, hogy ja- vítia a műszaki-technológiai színvonalat, hogy minőségibb terméket ál'ithasson elő - ez viszont megkívánia, hogy kvalifikáltabb munkásokat, műszakiakat foglalkoztasson. Ilyen embereket csak akkor kaphat, ha iobban meqfizeti őket. mint a betanított és segédmunkásokat — tehát már akkor több bér áramlik ki nála, még mielőtt a minőségibb áru megjelenik. Szgkember- keresletével azonban elindít egv folyamatot: a szomszéd gvár, hogy megtarthassa az e'- ső vállalathoz csábított szakemberét. fizetésemelésben részesíti, hogy ne menjen el . . . Valószínű, S. két gyárban erre kényszerülnek a vezetők, illetve az üzemi demokrácia fórumai — függetlenül attól, hogy tudatában van- nak-e vagy sem a társadalmi érdeknek: a csoportérdek erősebb —, s természetszerűleg azt fogja képviselni az üzemi szak- szervezet éppen úgy, mint a pártszervezet. Ma gyakorta nehezedik olyan kívánalom párt- és társadalmi szervek üzemi tisztség- viselőire, hogy következetesen képviseliék a társadalmi érdeket. Addig nincs is különösebb gond, amíg egyéni és csoportérdek nagyjából egybeesik a társadalmi érdekkel. Ám ezek ritkán és akkor is csak rövid ideig eshetnek megközelítő pontossággal is egybe. S mihelyst nem, nyomban „kettős", sőt „hármas tudat" alakul ki a tisztségviselőkben: mást kell mondaniuk, mint amire cselekedni kényszerülnek, s mint ami egyéni érdekük. Nyíltabbá és könnyebben megoldhatóvá válik az érdek- képviselet, ha abból indulunk ki, hogy mindenkinek azt az érdeket kell képviselnie, ami a sajátja. Leegyszerűsítve: a dolgozónak azt, hogy megélhetése biztosított legyen, hogy növekedjen fizetése. A csoportnak (vállalatnak) azt az érdeket kell képviselnie, hogy ki tudja elégíteni dolgozói egyéni érdekét; tudja foglalkoztatni őket számukra is elfogadható bérért, s hogy tudjon fejleszteni. Nyilvánvalóan ezt csak úgy tudja megtenni, ha nyereségesen tud dolgozni. S bár egyéni és csoportérdek már itt szembekerülhet egymással, hiszen a dolgozó az azonnali béremelésben érdekelt; az üzemi demokratikus fórumok alkalmasak lehetnek arra, hogy ezeket az érdekeket egyeztessék: az egyének is felismerhetik azt a közös érdeket, hogy előbb beruházni szükséges, korszerűsíteni, hogy hosszabb távon megbízhatóan emelkedő keresetük legyen . . . De ki képviselje a társadalmi érdeket? A társadalom, mondhatnák, s leegyszerűsítve rögtön azt is érthetjük alatta: a társadalom minden tagja. Ám mint láttuk, ez így nem valósítható meg. Ha azonban a társadalmat nemcsak úgy fogjuk fel, hogy emberek halmaza, akkor nyomban nem (csak) az egyéneknek, csoportoknak kell képviselnie a társadalmi érdeket. Hiszen egy társadalomban vannak szervezetek, egy társadalomnak van uralkodó nézete, pártja, alkotmánya, országgyűlése, törvényhozása, államapparátusa e törvények képviseletére, van rendőrsége, ügyészsége, bírósága . . . Ez a társadalom akkor hatékony, ha ezek a „társadalmi szervek" képesek megismerni a társadalom egyéneinek és csoportjainak valós érdekét. Ezt nyilvánvalóan csak akkor ismerheti meg ha ezek az érdekek tisztán megnyilvánulnak. Az egyéni és csoportérdekek ismeretében az is felismerhető, hogy ezek mennyire esnek egybe, vagy mennyire különböznek a társadalmi érdektől. S ha nem esnek egybe, s többségükben általában nem, egy részt olyan feltételeket kell teremteni, melyek az egyéni-csoportérdekek irányát a társadalmi felé irányítja, másrészt jogi-törvényi szabályozásra is szükség van a társadalmi érdeket romboló egyéni és csoportérdekek visszaszorítására. Amikor tehát megújhodásról, kibontakozásról beszélünk, ezért tesszük hozzá: társadalmi-gazdasági a kibontakozás. A társadalmi kibontakozás pedig azt is jelenti, hogy az érdekek felismerhetők legyenek, tisztán jelentkezzenek, s azok képviseljék, akik arra hivatottak: az egyéni érdeket az egyén, a csoportérdeket a csoport, a társadalmit pedig a társada lom. Ha az egyénre, csoportra hárítjuk a társadalmi érdek képviseletét és érvényesítését, anélkül, hogy ennek közgazdasági, jogi szabályozási feltételei ne lennének meg, ekkor ez az érdek — az egyén, a csoport legjobb igyekezete ellenére is - csorbul. Ha viszont ezek a feltételek adottak, akkor az egyén, a csoport is „felvállalhatja" azokat —, részint, mert nem tehet mást, részint pedig, mert egyeztetődtek az érdekek. Társadalmi érdekeink számos dokumentumban megfogalmazódtak az utóbbi években: ezen érdekek jogosultságát senki sem vitatta, egyetértett velük. Ám mégsem valósulhattak meg, mert hiányoztak hozzá az érdekek társadalmi szintű egyeztetési formái és lehetőségei — illetve a régi formák időközben szűkké lettek —, mint ahogy nem voltak megfelelőek ezen érdekek érvényesítésének gazdasági, jogi, törvényi feltételei sem. S ez megnyilvánult a vállalatok és főhatóságok közti „tervalkukban" éppen úgy, mint különböző címeken történő „támogatásokban”. kulcskérdése ma *" a gazdaságnak, hogy megteremtődjön a gazdaság szereplőinek egyenlősége, hogy megszűnjön a tómo- gatások-elvonások kuszasága, s mind tisztábbá váljon mindenütt: mi mennyire hatékony és nyereséges. De ez csak egyik eleme, eszköze a társadalmi gazdasági kibontakozásnak: szükség van á politikai intézményrendszer meqújhodására is. Ezen belül pedig arra, hogy a különféle érdekek milyen keretek között és milyen képviselettel érvényesülhessenek. Bodá László
