Dunántúli Napló, 1988. február (45. évfolyam, 31-59. szám)

1988-02-01 / 31. szám

<#■ Két apa — egy színész (5. oldal) Építési telkek Pécsett (3. oldal) t Uj játékosok a PMSC női csapatában (7. oldal) A Camel filozófiáj (8. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Új szín a termelési palettán Épül a tésztagyár Mentesített, kanadai Shaver a bári baromfiüzemben Jó évet zárt tavaly a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári baromfiüzeme, mint azt dr. Bangó László üvemvezető el­mondotta. Mit is jelent ez? Közel 4,5 millió Shaver-starc- ross tojóhibrid naposcsibét forgalmaztak, ebből 2,6 millió belföldön kelt el, a többit két közel-keleti országba exportál­ták, Irakba és a Jemeni NDK- ba. A szülőpár naposcsibe fron­ton is akadt 128 000 darabos exportjuk Csehszlovákiának, a többit saját telepeiken nevel­ték tovább. Előnevelt jércékből több mint félmilliót a hazai piac vett föl, 216 000-et pedig exportáltak. A húságazat kö­zel 10 millió naposcsibét bo- csájtott ki, s jóirányú volt a kisárutermelők integrációja: 1,8 millió broilert adtak a háztáji magántermelők. Az idén több fejlesztést sze­retnének végrehajtani, s ezek között talán a legizgalmasabb az úgynevezett mikoplazma- mentesitési program beindítá­sa. A program első ütemeként rövidesen elkészül Székelysza- barban egy nagyszülő-karan- téntelep, ahova Kanadából származó, import Shaver nagy­szülőpór naposcsibék kerülnek. Ezzel szorosan összefügg a program második lépcsője: egy karantén-szülőpár keltető. Ez Bárban, egy használaton kívül helyezett épületben kap otthont, megfelelő átalakítás­rekonstrukció nyomán. A kel­tető fontos láncszem lesz ab­ban, hogy a nagyszülőpárok­tól származó tenyésztojások nyomán a naposcsibék mente­sülnek a mikoplazmától és a lymphoid leukózistól. Miért jó ez? Biztos az eddigieknél jobb kelési százalék és a technoló­gia garantálja a végtermék naposcsibék megbizható, jó egészségi állapotát, s ezen ke­resztül gazdaságosabb tojás- termelés érhető el. S ha már a tojásokról esett szó, mondjuk el: a baromfi­üzem új vállalkozásba kezd. A már említett keltetőépület má­sik szárnyában egy tésztaüze­met hoznak tető alá, ahol egy műszakban tíz embert foglal­koztatnak majd. E 3,2 milliós tésztoüzemi beruházás — me­lyet az idén augusztusban fognak befejezni - évi 100 tonna házitésztát ad. Mint azt dr. Bangó László említette, ez­zel új színt hozva a kombinát termelési palettáján. K. F. Magyar szabadalom Magyar szabadalmat is felhasználhatnak Kalifornia államban a földrengés sújtotta épületek statikai helyreállítására. A szaba­dalmazott eljárást Urbán István építésmérnök dol­gozta ki és felajánlotta a magyar 'államnak, azzal, hogy azt küldjék meg esetleges hasznosításra olyan országoknak, ahol gyakoriak a földrengések. A szabadalmi eljárást Házi Vencel, hazánk washingto­ni nagykövete az állam fővárosában, Sacramentó- ban nyújtotta át George Deukmejian kormányzónak. Gyermekparadicsom a lettyen Tavasz a télben Tettye, vasárnap délelőtt, 10 óra után. Vakítóan tűz a Nap — ablakon át szinte melegít —, de csípős szél fúj. A tv és a fűtött szobák rabságából ki­szabadult szülők érkeznek a gyerekeikkel, nagyszülők az unokáikkal. Ki gyalogosan, akár bcbakocsit tolva, ki autóval, ki busszal. A kedvenc Tommy és Jerry után ebédig csábító a friss levegő és a sok játék. Fél tizenegyre már annyian vannak a Tettye játszóterén, mint igazi nyári vasárnap dél­előtt. Január utolsó napja. Bár hi­vatalosan tél van, ám a ter­mészet nem lapozgatja a nap­tárt. A fű között kis virág (ta­lán. pipitér?) nyílik, egy kis­lány ibolyát talál, egy bokor bontogatja a sárga virágát (talán aranyeső?). A telet va­lójában csak a szökőkút védő­ruházata igazolja. Any,a és lá­nya a Nap felé fordítja arcát. Kék melegítős férfi a sétány félreeső részén egyik fekvő­támaszt végzi a másik után. Apa pórázon vezeti vizsláját, körülötte száguldozik két kis­gyerek. az egyikük kérleli az apját: „Menjünk fel a szikla­falra!" Közben befut a 33-as busz, s a leszállók máris in­dulnak az alsó játszótérre. A Tettye varázsa megunha- tatjan. A sziklafalról gyönyörű a kilátás a városra. Bal kéz felől mint magányos szikla­sziget napfürdőzik a Havihegy. Az idő tiszta, még a Ivov- kertvárosi betonrengetegen túl is jól látni a házakat. A lép­csőkön óvatosan lefelé tartva egy kislány katicabogarat ta­lál, s mint ritka kincset babus­gatja a tenyerén. (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön Oanyi, a pécsi egyetemisták játékos-edzője lő ziccerből gólt a nagyatádi kapuba. Mindez azonban nem volt elég a győzelemhez. A DN Kupa vasárnapi eredményei a 8. oldalon találhatók. Fotó: Läufer László Á Hold „betakarta" az M 45-öt 18 évenként Fiastyúkfedés Közismert tény a Nap- és Holdfogyatkozás, de a „Fias- tyúk-fogyatkozás” mint kifeje­zés is meghökkentő. Az M 45 halmazt, népi nevén a Fias- tyúkot, amely 7 csillagból áll —■«18 évenként rövid időre tel­jesen eltakarja a Hold az em­beri szem és a távcsövek elől is. Január 27-én este fél nyolc és fél tíz között pécsi amatőr diákcsillagászok a Planetá­riumból azt fürkészték egy amerikai tükrös távcsővel, hogy a most épp félhold a pécsi égbolt déli részén nyugatnak haladva hogy is „nyelte el” a mögötte sok-sok fényév távol­ságra lévő hét apró csillagot. A tetőzés fél kilenckor követ­kezett be, akkor történt meg a teljes fogyatkozás. Mindezt a távcsőbe erősített fényképezőkkel fotózták is. Az Apáczai Nevelési Központ csillagászati klubjának lelkes tagjai, így többek között Gy/- mesi Lajos, Halmi Gábor, Hoffmann János és Patacsi Zsolt lélegzetvisszafojtva dol­goztak, hisz életükben először láttak ilyen égi jelenséget. Munkájukat a 36 éves Keszt­helyi Sándor klubvezető irányí­totta. Az eseményre készültek, mert az értesítést Mizser Atti­lától, a Csillagászati Kutató Intézet tudományos munkatár­sától kapták, hogy mely na­pon is következik be az újabb „Fiastyúk-eltünés”, amit bo­nyolult számításokkal előre pontosítottak a pesti csillagá­szok. Szerdán Mizser Attila, a pécsi klub szakmai támoga­tója is távcsövezett, fotózott, de a piszkéstetői obszervató­riumból. Cs. J. Uj nyelv Új nyelvet talált ki egy odesszai mérnök, összesen kétszáz tőszóval, csupa olyannal, amelyik egyetlen nemzetközi nyelvben sem szerepel. A tízezer szavas új nyelv az „aliundi" elnevezést kapta. A kétszáz tőszó va­riációiból áll. Szavai rövi­dek, általában legfeljebb öt-, illetve hatbetüsek. Az aliundi szerkezete megfelel a nemzetközi kommunikációban haszná­latos rendszereknek, és ezekben is jól hasznosít­ható; a számítógépes nyelv és a nemzeti nyel­vek között kiválóan lehet alkalmazni afféle köztes nyelvnek, mert minden nyelvtani kategóriára meg­felelő készlettel bír.

Next

/
Oldalképek
Tartalom