Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-17 / 16. szám
Rózsa Sándor ködmönétől Isaura estélyi ruhájáig leimez farsangra - csak Budapesten A kölcsönzés díja 300-500 forint A hagyomány naptárai szerint január 6-án kezdődik a farsang, s tart vízkeresztig. így hát éppen benne vagyunk. Az apropó kapcsán a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalathoz kopogtattunk be, hogy megkérdezzük: hogy állunk a bohókós jelmezek frontján? Mindazt előrebocsájtva, hogy éppen 15 éve szűnt meg a pécsi- kaposvári—szekszárdi—zalaegerszegi jelmezkölcsönzés - hogy csak régiónkról szóU junk —, s alakultak át esküvői- és alkalmi ruhá!< kölcsönzőivé a lerakatok. Dr. Frei lánosné, a pécsi „Mátka” kölcsönző vezetője említette, egyedül a Mikulás süvege és kaftánja maradt még e-mellé. A fővárosi székhelyű vállalatok kölcsönzési főosztály- vezetője, Kuszái Péterné készségesen segített a válaszadásban, előrebocsájtva: helyiség - raktár — és főleg jelmez híján hagytak föl a vidéki kínálattal. Mis-' kolcon, Békéscsabán, Szegeden, Székesfehérváron és Szombathelyen kisebb volumenű gyermek jelmeztár ugyan akad, felnőttek számára azonban csak a budapesti kínálat az egyedüli Magyarországon. Ide koncentrálták, a Vili. kerületbe, a Luther utca 1-be és az V. kerületbe, az Irányi utca 18—20 alá, s e nagyraktáraik nagyrészt a színházak" bál élnek. Jelmezeik ugyanis a színházi élethez szükséges kellékek zömmel: szerepekhez kapcsolódó öltönyök és ruhaköltemények. Minden akad: 48-as huszártiszti egyenruhától Wermacht- egyenruháig, az Isaura-esté- lyitől Veszelka Juli pruszlik- jáig: be lehet öltözni nyuszinak, békának, papagájnak; Drakulának és Frankensteinnek, no és Pom- pomnak... Ezekben a napokban ugrásszerűen megnő a forgalom, helyből — vidékről indul a farsangi roham. Kérésre postán is küldenek, — az év más időszakában, így farkangkcr ez nem megy, nehézkes, hiszen mi. nimálisra apad egy-egy hétvégén a kínálat. (Két-három szombat adja az évi csúcsot.) A gyermekjelmezek kölcsönzési díja 3 napra 100-tól 300 forintig terjed, a felnőtt jelmezek - a kiegészítő kellékektől függően, esetleg dárda, kardi pajzs és glória (?) — jóval 300 forint felett. A kölcsönzés feltételei a szokásosak; kell hozzá a személyi igazolványba bejegyzett, legalább 1 éves folyamatos munkahely. Akadnak tetemes késedelmi dijak, s aki netán elveszti jelmezét, köteles az újraelőállításhoz szükséges költséget megtéríteni. Kozma F. HnZ(assag)l receptek Mi fő a családjogász konyhájában? „Borsay Jenő emlékének” Oh/éné vés a bajai múzeum A család összetartására már kaptunk egy újabb receptet, a módosított Családjogi Törvény hatálybalépésével. Jogilag ez rendezett, de furdalta oldalamat a kíváncsiság, mi lenne ha bekukkantanék egy családjogász konyhájába, vajon ő „mit főzött ki kuktájában"? Somlainé dr. Filó Erikáról, a JPTE családjogász docenséről hallottam, hogy 26 éve mintaházasságban él. Amint betoppantam hozzá a tanszékre, aznap éppen 26-an vizsgáztak nála a családjog fortélyaiból, több-kevesebb sikerrel. — Szóval egy jó recept kellene - mondja -, nekem pedig kocsonyahús, de most azonnal, — pillant órájára, amely éppen kettőt mutat — mert hatórára vacsoravendégeket várok. Érdekelt az expressz kocsonyahús, s másnap felhívtam. — Nem lett zavaros?! Mint kiderült, a négy óra alatt főtt és fagyott kocsonyából egy körömnyi sem maradt, mind elpusztították a vendégek. — Gondolom konyhamüvé- izeiből is felkészült, amikor férjhez ment. — Hogyne, harmadéves egyetemista voltam, amikor férjhez mentem. Tejberízst már tudtam főzni, de mindig oda- kozmált, amikor végre „kozma nélkül" sikerült, a férjem meg is jegyezte: Te, ebből hiányzik valami?! Aztán megembereltem magam, s felkerestem édesanyámat, a magyaros ételek készítését tőle, a gombásakat a társbérlőnktől, a zöldségben párolt, sajtmártóssal Hétvége a múzeumban-soro- zat keretében Néprajzi gyermekjátszóház c. délelőtti foglalkozást hirdetett szombaton délelőttre a Janus Pannonius Múzeum. Jótszóház sokféle volt már Pécsett is, másutt is — szerencsére. Hiszen a gyermekével törődő szülő előbb-utóbb rájön: időszerű lenne megtanítani gyerekeinket játszani... De hogyan, és mire? Ehhez nyújtónak segítséget a tegnapihoz hasonló rendezvényeik. A pécsi múzeum néprajzi osztályán megkapó kép fogadott. Három különböző helyiségben kisiskolások, lónyok-fiúk vegyesen — fülig agyagoson —, belefeledkezve a formálás örömébe, gyurmázott, korongo- zott, fonalazott. — Örvendetes, minket is meglepett ez a nagy érdekleöntött tengeri hal receptjét norvég barátainktól, a fűszerezést vietnami módra, férjem unokabátyjától tanultam. — „Családi" receptek? — Hagyni kell, hogy a férfiak is kibontakozhassanak, például a szabadtéri sütésfőzésnél nem sok kárt okozhatnak, a közös bevásárlás pedig határozottan pihentető számukra. Hagyni kell, hogy a gyerek kijárjon a konyhába, Réka lányom tízéves kora óta ezt teszi, ma ő a sütemények, saláták specialistája a családban. Hogy néha találkozzunk is, legalább naponta kétszer közösen étkezünk szépen terí- tetet asztalnál. — Konyhai fortélyok? — Télen sok főzelék, amely habarással főzelék ízű malődés — mondja Szabó Zoltán, a múzeum munkatársa. — Annál is inkább, mivel programszerűen ez az első ilyen alkalom a múzeumi hétvége sorozatában. Szeretnénk állandósítani: havonta egyszer . .. Körbenézek kicsit. Az elme- rülten gyurmázók mögött egy kis szobában fiatal szőke lány mutatja be éppen a korongozás alapfogásait: Kovács Krisztina fazekas. — Úgy, jobb kezed kívül, a másikkal fölülről lefelé, belülről formázod; ez az ún. „bütyökfogás" —, mondja egy tízévesforma fiúcskának, aki igyekezetében egy picit a nyelvét is kidugja . . . Miközben lelkesen rugdalja a korongot. Másutt, a szövőszékek körül rad, főzéshez édes lila hagymát használok, a vadhúsokat pácolás helyett kuktában, zöldséggel párolom. A vegyeskörethez, a zöldborsót, a kukoricát, a kelbimbót párolás helyett lobogó sós vízben főzöm néhány percig, a párizsit kukoricalisztbe forgatva készítem. Nyáron pedig, naponta keverek gyümölcsturmixot, amelybe túrót is csempészek amit kü|ün nem esznek meg a gyerekek. — S egy ünnepi ebéd receptje?- Kacsa, háromféleképpen, és déligyümölcs - puding. A franciás változat: cukrot pirítok, leöntöm másfél liter vörösborral és 2 deci noracslével, hozzá egy citrom reszelt hémost nem szőnek, azaz szőnek, de egyelőre nem a székeken. Egymással szember 2-2 kisiskolás, általában lányok, ún. paszományt pödörnek a színes fonalszálakból. Itt-ott néhány anyuka is bekapcsolódik a műveletbe. Ezalatt a kiállítóhelyiségekben tárlatvezetés folyik. Régi, 60—100—120 éves ormánsági népi használati eszközök, berendezett parasztszoba belső tárgyai között. Lehet, ezt a 60—70 gyereket éppen ez a délelőtt hozta közelebb egy kicsit a nép, nemzet és hazafiság, sajnos, egyre elvontabb fogalmához . . . Februárban papírmunkák szerepelnek a programban. W. E. ját, majd addig forralom, amíg a karamell elolvad. A feldarabolt kacsát megpirítom, majd leöntöm a fenti mártással, s másfél órát párolom lefedve. Ha a kacsa izmosabb, a hasát megtöltöm almával, narancsgerezdekkel, s így párolom fólia alatt. Köretnek, szilvád, naspolyát, Imeggybefőt- tet adok. A harmadik vlátoza- tot pedig borssal, majoránnával fűszerezem, s pároltkáposztával tálalom. A déligyümölcs- puding receptje: Egy tálban, egy sor banán, babapiskóta, narancs és ananász kerül, leöntöm ananászlével és rummal, erre jön a banánpuding, s a tetejére narancskocsonya, majd ananászkarikákkal díszítem. Marton Gy. Hősök, megszállott harcosai a közjónak, az emberi haladásnak mindenkor akadtak. Szerencsére ... A nagyokat, Giordano Bruno, Misztótfalusi, Körösi Csorna vagy épp Jelky András nevét megjegyezte az utókor. De hányán lehetnek a „kis" ügyek közkatonái? A névtelenek ... Nemrég a Bajai Városi Múzeum 50. jubileumán egy kis füzetkébe pillanthattam bele. A füzetet még 1958-ban a múzeum akkori fiatal, ma már nyugdíjas néprajztudós igazgatója, dr. Sólymos Ede írta, A Türr István Múzeum története címmel. Beslő borítóján ez áll: „Borsay Jenő emlékének". Ki lehetett Borsay Jenő? Az I. világháború után bót- monostori jegyző, majd nyugdíjas, Baján. Amatőr régész, a bajai múzeum egyik létrehozója és első vezetője volt. Fiatalon, még a századvégen Zom- borba került, ahol már javá- bon működött a vármegye Történelmi Társulata. (A múlt emlékeit gyűjtötték.) Ez a társulat — a Bácskára vonatkozó — értékes tárgyi-történeti gyűjteményt halmozott fel. Borsay maga is fölkészült és elhivatott gyűjtővé lett. Zombor múzeumában külön „Borsay-gyűj- temény" címen kezelték három évtizedes gyűjtő munkájának kő-, bronz-, avarkori és egyéb leleteit, régiségeit. Trianon azonban ezt is elszakította. A megcsonkított ország viszont az egyezmény alapján a „tulnan maradt" muzeális értékeket 20 év alatt visszakövetelhette. Ennek ügyében Borsay jó másfél évtizeden át cikkezett, agitált, könyörgött... Emlékiratok, levelek, kérvények özönét küldte el nagyembereknek, akik valóban segíthettek volna az ottani gyűjtemény szláv anyaggal való kicserélése ügyében. Am elaludt ez az ügy is; a gazdag zombori értékanyag elveszett a magyar nemzet számára. Borsay ezután — néhány értelmiségi társával együtt — a város múzeumáért harcolt, amely csaknem 20 éves küzdelem után jött létre Baján: 1937 őszén. Az addig összegyűlt muzeális onyag kezelésével Borsay lenőt bízták meg. Havi 50 Pengő „díjért” . .. önzetlen munkáját senki nem honorálta. Még jó szóval sem. Egyéni tragédiáját pontosan jelzi a polgármesterhez írott levelének egy részlete, 1939 augusztusában: ........előteremtettem a semmiből, anyagi eszközök teljes hiányában a kezdeti állapothoz képest számottevő gyűjteményt köz- és művelődéstörténeti, valamint ipartörténeti emlékekből; s megvetettem egy nép- és természetrajzi gyűjtemény alapját (...) M inthogy azonban sze'gény ember vagyok, aki szerény nyugdíjamból három fiúgyermek középiskolai oktatását csak a legnagyobb nélkülözések közepette eszközölhetem, ami mellett sem hanyatló egészségi állapotom javítására, sem illő megjelenéshez méltó ruházkodásra anyagiak hiányában nem áldozhatok, (...) kérem, méltóztassék módját ejteni, hogy 50 pengő- nyi tiszteletdijom 100 pengőre emeltessék fel folyó augusztus 1-jétöl .. Fedezet erre sem jutott. Borsay Jenő három hónappal később, 1939 októberében elhunyt. A múzeum ügyét mások vették át. Az intézmény 1945 után gyarapodott, gazdagodott; állandó kiállítása ma is Európa-hírű, egyedülálló néprajzi gyűjtemény. Átutazóban érdemes rászánnunk legalább egy fél órát. Belépve pedig, ha netalán eszünkbe jutna, szenteljünk egy gondolatot néhai Borsay Jenőnek, aki a legnagyobb egyéni nyomorában is oroszlánként harcolt városa múzeumáért. Amíg bele nem pusztult. . . És hogy eszünkbe juthasson ez, Baja város Tanácsának nemes gesztusa lehetne, ha a múzeumépület falán táblával örökítené meg az emlékét. Borsay Jenő 120 évvel ezelőtt született. W. E. Néprajzi játszóház Pécsett A koronggal ismerkednek a gyerekek
