Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-11 / 10. szám

Garantáltan megfelel a szabványnak Zártkertekbe való faházak Az építésügyi hatóság szabta meg a szempontokat A 30 négyzetméter alapterületű dombóvári faház Akármilyen szedett-vedetj tákolmányt nem lehet a zárt­kertekben felállítani, az épí­tésügyi hatósági előírások szi­gorúak. Erre a célra nem al­kalmasak a hétvégi üdülőtel­kekre szánt faházak, többek között azért sem, mert a zárt­kerti műveléshez kapcsolódó gazdasági funkciókat nem ké­pesek betölteni. Nem kevés zártkerttulajdonos gondja, hogy legkevesebb fáradság­gal miképpen jusson olyan kisházhoz, amely megfelel az építésügyi előírásoknak, van benne hely a szerszámok, gyümölcsök tárolására, de ugyanakkor mutatós is némi­képp, pihenésre is használ­ható. A zártkert-tulajdonosok gondján enyhítendő a Bara­nya Megyei Tanács építés­ügyi és vízügyi osztálya a kü­lönleges követelményekhez a szempontokat megadva tavaly zártkertbe való faház típusá­nak megtervezésével, s pro­totípusainak legyártásával bíz­ta meg a dombóvári „Start" Kisszövetkezetet. Januárban elkészülnek a zártkerti faház három típusá­nak a tervei — tájékoztatott Szűcs János, a „Start" Kis­szövetkezet elnöke. - Néhány héten belül bemutatjuk a Ba­ranya Megyei Tcnács építési és vízügyi osztályának a típu­sok tervdokumentációját, hogy kiválasszák, melyiket, vagy melyeket tartják a legmegfe­lelőbbnek- A második félévre elkészülnek a mintadarabok. A zártkerti faház ára 80 és 100 ezer forint közötti lesz. Az ár 50 százalékának kész­pénzben történő lefizetésének feltételével hároméves időtar­tamú OTP-hitelre lehet majd vásárolni. Ahhoz azonban, hogy gyártsuk is a zártkerti faházat, ahhoz negyedéven­ként legalább 30 darabra szó­ló megrendelés szükséges, máskülönben nem gazdaságos a gyártása kisszövetkezetünk számára. A zártkerti faház különböző típusai a gyümölcstároló- és présházjelleget formázzák. Alapterületük 20 és 30 négy1 zetméter közötti. Leginkább a belső tér elrendezésében kü­lönböznek, valamint az abla­kok számában és elhelyezésé­ben. A zórtkert esetleges köz- művesítettségére gondolva olyan típust is terveztek, amelyben a faházon belül angol WC van. A faházak anyaga: fenyőkeret, farost­lemez, hungarocel hőszigetelő, s természetesen az időjárás viszontagságainak ellenálló védő festékréteg. A kisszövet­kezet zöld, fehér és sárga színben gyártja faházait, de a színválaszték a festékgyártó cég áruskálájának növekedé­sével további két színnel bő­vül. D I. A demokratizmus új formája Lehetőség Pécsett a helyi szavazásra Elöljáróság-választás Vasason, Somogyon és Hirden 9UFSJNLS': C3SS ■ siViflVICíim; Dixi találkozása a zsonglőrrel. Egy jelenet az MTV gyermekosztályának felkérésére készülő sorozatból. A Pécsi Városi Tanács de­cemberi ülésén szervezeti és működési szabályzatát mó­dosítva törvényébe iktatta a helyi szavazás - ha úgy tet­szik: népszavazás — intéz­ményét. Az ország népe két esz­tendeje csodálkozott rá elő­ször a népszavazásra. Akkor a Pest megyei Zsámbok köz­ség lakossága ily módon vált hosszú idő után ismét ön­állóvá, s „szakadt le" a rá­erőltetett székhelyközségről, Valkóról. De volt népszavazás Ba­ranyában is 1979-ben, a pé­csi járás megszüntetése és „felosztása" volt napiren­den. Az egyik érintett köz­ség, Olasz társközségei se- hogyse akartak a mohácsi járáshoz csatlakozni. Ezért aztán népszavazás döntötte el, hogy Magyarsarlós Nagy- kozárhoz, Lothárd és Birján pediq Kozármislenyhez tar­tozzék.- Akkor azonban még szó sem volt arról, hogy a nép­szavazás a helyi demokratiz­mus intézményesített eszköze legyen — jegyzi meg dr. Farkas Károly, a Pécs Váro­si Tanács titkára, a mostani rendeletmódosítás szerkesz­tője. A tanács rendelete szerint „a város egészén, vagy va­lamely elkülönült részén a lakosságot közvetlenül érintő kérdésben", vagy „amelyben a döntés más szerv hatás­körébe tartozik, de a jog­szabály a lakossági vélemé­nyek megismerését előírja", helyi szavazás tűzhető ki. Előbbi esetben a „helyi sza­vazás eredménye köti a ta­nácsot, döntését a szavazás eredményének megfelelően hozhatja meg”, az utóbbi­ban viszont „a szavazás eredménye nem köti a ha­táskörrel rendelkező szervet, a lakosság véleményének a figyelmen kívül hagyását azonban köteles megindo­kolni". A helyi szavazás ki­tűzését a tanács elnökénél „kezdeményezheti a tanács tagja, a tanácskozási köz­pont, a város vagy város­rész lakosságának legalább az 5 százaléka, továbbá nem tanácsi szerv a város, a vá­rosrész életében jelentős döntés meghozatala előtt". — Mikor lehet az első pé­csi helyi szavazás?- Szervezeti szabályzatunk módosításában szó van lakó- területi önkormányzati testü­let, elöljáróság létesítéséről is. Mi arra gondoltunk, hogy az 1. sz. tanácskozási köz­pontot megszüntetjük, s Va­sas, Somogy és Hird telepü­lésrészeken három elöljáró­ságot hozunk létre az ille­tékes tanácstagon kívül 4—6 elöljáróval. Az elöljárókat akarjuk január végén, feb­ruárban helyi szavazással megválasztatni. — És a későbbiekben?- Az 1990-es választás előtt átigazítjuk a választó- kerületeket és a tanácsko­zási központokat, s úgy gon­doljuk, hogy a várossal ösz­sze nem épült városrészeket kiemeljük a tanácskozási központok rendszeréből, ott is elöljáróságokat hozunk lét­re, ugyancsak helyi szavazás segítségével. Ezek egyéb­ként: Pécsszabolcs, Nagyár­pád, Mólom, Patacs és Ma- gyarürög. — Mi lesz a helyi szavazá­sok módszere? — Az elöljárósági tagok megválasztása szavazólapos, urnás választással történik, egyéb esetekben a népsza­vazásnál nyílt szavazás al­kalmazható. — Egyéb városrészekben lehet-e helyi szavazás? — Ma nem tudok elkép­zelni olyant, amiben meg kellene szavaztatnunk a la­kosságot. — A város készül a belvá­ros közlekedési rendjének a radikális átszervezésére. Az erre irányuló döntésben nem lehetne kikérni az érintett lakosság véleményét? — Nem hiszem, hogy a vá­ros idegenforgalmi centru­mát érintő kérdésben a hely­ben érdekelt lakosság dön­tésére kellene hagyatkoz­nunk. — Akkor egy régebbi do­logról: nem lehetett volna a teho bevezetéséről is nép­szavazással dönteni? Ez az egész várost érintő kérdés volt. — Az is egy sajátos nép­szavazás volt és így lehetett közelebb vinni a célokat a megszavazáshoz. Hársfai István Nádin animációs film­stúdió Csúcstálálkozó gyurmában Dixi, a kék tacskó sosem ül othon a kuckójában. Mindig új és új kalandokra vágyik és meg is találja azokat. Vidá­mon ugra-bugrálva, okos hun­cutsággal viharzik át minde­nen és mindenkin. Nem akár­milyen kutya, megjelenési for­máját tekintve sem. Olasz gyurmából alakították. A pergő kis filmekben érdekes átmene­tet jelent a gyurma és a rajz­filmek között. Dixi kalandjait egyelőre még csak a kis házi­vetítőn láttam Pécsett, a József Attila utcában, az Aladin ani­mációs filmstúdió lakásból ki­alakított stúdiójában. Boksa Balázs, Papp Károly tervezők és Rayman János fel­vételvezető a pécsi „kihelye­zett" stúdió munkatársai. Az Aladin Filmstúdió központia Budapesten található, kisszö­vetkezetként, magánvállalko­zásként működnek. Boksa Ba­lázs és Papp Károly pécsiek és néhány évi pesti tartózko­dás utón jöttek vissza. Boksa Balázs egyben az operatőr is. Legalább csak magammal ve­szekszem, jegyzi meg moso­lyogva. Korábban a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdió­jában, majd a Pannónia rajz­filmstúdióban dolgozott opera­tőrként. Papp Károly a Képző- művészeti Főiskolán tanult dísz­let- és jelmeztervezést, s mi­előtt gyurmafilmes lett, dolgo­zott a Pécsi Galériában, a Mű­csarnokban. A budapesti Vianco stúdió egyik stábjából alakult az Ala­din 1986 őszén. A pécsi fiatal­emberek tavaly nyár óta tevé­kenykednek a József Attila ut­cában, de éppen most keres­nek stúdiónak megfelelő helyi­séget. Gorbacsov és Reagan barát­ságosan mérlegelik egymást, majd szkandereznek egyet, vé­gül megeqyeznek. Természete­sen nem ilyen egyszerűen zaj­lik a találkozó, hanem szipor­kázó ötletek közepette. Elme­sélni nehéz lenne, de talán so­kan látták is a rövid történetet, mivel a magyar televízió az igazi, találkozó előtti napon sugározta Kalló Iván és Boksa Balázs gyurmafilmiét. — Saját ötleteink alapján dolgozunk. Rendeltek mór tő­lünk filmeket a televízió kü­lönböző osztályai. Mi elkészí­tünk egy rövid ízelítőt, bemu­tatjuk, és ha tetszik a meg­rendelőknek, megcsináljuk az egész filmet. Egy asztalon papírháttér előtt két kis szellemfigura, Papp Ká­roly legújabb hősei. — A gyurmában a legcso­dálatosabb, hogy mindenné át­alakulhat. A filmen pedig va­lósabb élményt nyújtanak a rajzfiguráknál. Készítünk egy vázlatos „forgatókönyvet", ám bátran improvizálhatunk munka közben. A legjobb poénok ak­kor születnek — mondja Papp Károly. Egy harminc másodperces epizód úgy egy hétbe telik. A figurák mozgását fázisonként fényképezik. Egy-egy figura nem bír ki sok átalakulást, új­ra és újra kell formálni. Egy másodperc alatt 10—12 felvé­tel egvbepörgetett mozgását láthatjuk. Lassítja a munkát, hogy a filmek előhívását, vá­gását csak Budapesten tudják megoldani. B. A. A díjnyertes siklósi iskolások fi „Tenkes” lett a legjobb a hazai barangolásban Siklósi mesterek Január végén a W-ben is láEhaEjuk őkef Tavaly volt éppen tíz éve annak, hogy a „Tájak, korok, múzeumok" mozgalom kereté­ben sokan elkezdték járni ha­zánk szebbnél szebb vidékeit, a korábbinál szervezettebb formában keresték fel a lát­ványosságokat. Korra való te­kintet nélkül nőttön nőtt azok száma, akik a jólismert pecsé­tet gyűjtögették füzeteikbe. Az évfordulót nagyszabású vetél­kedősorozattal ünnepelték a mozgalom résztvevői. A de­cember végén záruló verse­nyen szép baranyai siker szü­letett. A siklósi Batthyány Káz- mér Általános Iskola „Tenkes" csapata első lett az országos vetélkedőn. — A gyerekek ötödikes ko­rukban kezdték el gyűjtögetni a pecséteket, így már nem ért előkészületlenül bennünket, amikor 1986 szeptemberében rr, eg hird ették a „Barangolás hazai tájakon" című vetélke­dőt. Már igen sok értékes is­meretanyaggal rendelkeztünk, amikor nekiláttunk a részvé­telt biztosító rejtvény megol­dásának — mondta Eckhardt Józsefné, aki osztályfőnöke is a csoport tagjainak. Országosan összesen 508 tíz­tíz tagú csapat nevezett be a vetélkedőre. A megyei fordu­lót megelőzően egy feladat­lapot kellett megoldaniuk a résztvevőknek. — Nagyon sokat kirándul­tunk, gyűjtöttük a pecséteket, könyvekben, kiadványokban kutattunk, hogy jól meg tud­junk felelni a kérdésekre. Eb­ben az időben tudtuk meg. hogy Baranyában milyen kő­zetben maradt meg a sár­kánykígyó lábnyoma, hogy a megye melyik vidékén találha­tó meg a bakszarvú lepkeszeg, de sok egyéb más érdekessé­get is. A megyei döntőn a legma­gasabb pontszámmal indult a „Tenkes”, és nagy küzdelem­ben az Autós Búvárokat is megelőzve a siklósiak az első helyen jutottak tovább az or­szágos vetélkedőre. — Az országos verseny előtt még további feladatokat kap­tunk. összeállítottunk ea«. a megyére jellemző kis szatócs­boltot, Kertészti Ágnes üveg­tervező munkásságát mutattuk be, dalt gyűjtöttünk, ajándé­kokat készítettünk. A döntőbe jutott 24 csapa­tot budapesti és országos jel­legű feladatok rostálták to­vább, a „Tenkes" második­ként jutott a legjobb hat közé. — A legjobb hat vetélkedő- • jén „A barangolás mesterle­veléért” folyt a küzdelem. For­dulóról fordulóra dőlt el, hogy ki marad inas, ki lesz segéd, és végül ki érdemli ki a mes­teri címet. Nem maradt el a felkészü­lés és a lelkes munka ered­ménye. Izgalmas és szoros küz­delemben a „Tenkes" kapta meg végül is „A barangolás mestereinek" járó okmányt. A győzelem értékét tovább nö­veli az a tény, hogy a siklósi diákok felnőtt segítőikkel jó­val idősebb átlagéletkorú, ta­pasztaltabb csapatokat győz­tek le. A vetélkedő országos döntő­jéről televíziós felvétel ké­szült, az érdeklődők január végén nézhetik meg adásban a siklósi „Tenkes" szereplését. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom