Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-09 / 8. szám
Oton <s »aiät Jogű külkereskedéshez Szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezet Nyitás motoros kapákkal a Szovjetunió télé vegyes vállalat a tallinniakkal Szigetvári Cipőgyár Megkétszerezik a tőkés exportot Magyar-osztrák vegyes vállalat cipőkellékek gyártására A következő lépés: Decemberben a tallinni Teras Gépgyár- vasútra adta megpakolt konténerét a szabadszentkirályi Fémipari Kisszövetkezetnek címezve. A konténer természetesen visszafele sem megy üresen, a kisszövetkezet slágertermékével, a motoros kiskapával lesz megpakolva. A Fémipari Kisszövetkezet egyedi, s egyszerű árucserére kapott lehetőséget első szerény lépésként az önálló ex- port-importjog megszerzése felé. A második lépés az lesz, melyhez már elkészültek a dokumentumok, s engedélyezésre várnak, hogy a Terasszal vegyesvállalatot alakítsanak mezőgazdasági kisgépek közös gyártására. A Teras magyar mércével mérve közepes nagyságú vállalat; gyártanak textilipari gépeket, kéziszerszámokat, présgépeket, trezorféleségeket, s vadászfegyvereket, emellett részesei a gazdálkodás hatékonyságát szolgáló szovjetunióbeli kísérletnek, azaz termékeik egy részével szabadon rendelkeznek. A szabadszentki- rólyiakkal létrejött árucsere például a magyar—szovjet kontingenseken felüli szállításokat jelent, s nem volt egyszerű létrejötte. Az egyik ok, s -ami miatt a hivatásos külkereskedők nem bíztatták a kisszövetkezetieket, az az, hogy a magyar és a szovjet árviszonyokban elég nagyok a különbségek. Az itthon 24 000 forintos motoros kapát a Szovjetunióban 6— 700 rubelért lehetne értékesíteni. Viszont a Teras gyártmányai között is volt található olyan termék, ahol az árarányok visszabillenthették az azonos értékek cseréjéhez az üzletet úgy. hogy mindkét fél jól járjon. Ennek értelmében a Fémipari Kisszövetkezet idén szállít 52 darab Rex Maxi és 100 darab Rex motoros kerti kapót, s kap érte 100 darab kisméretű trezort, tíz db 30 tonnás excenterprést, 35 db hidraulikus csőhajlítóberendezést és 1000 db vízmértéket — melyeket nem ő fog árusítani, hanem értékesítésre átad partner kereskedelmi cégeknek. Annál is inkább, mert ezen kereskedelmi partnerek voltak segítségükre abban, hogy mily áruféleségek és milyen áron értékesíthetők a Teras termékei közül itthon. A közvetlen árucsere kétségkívül nem a legkorszerűbb formája a kereskedelemnek, bár bizonyos nehézségek, pl. a már említett árszínvonal- és struktúrakülönbség áthidalható általa. Másik előnye, hogy két gyártó közvetlen kapcsolatában mindkét fél ügyel arra, hogy azonos értékek cseréljenek gazdát, s mindkét fél jól is járjon; mindez nehezebben, körülményesebben és hosszabb idő alatt valósul meg külkereskedelmi cégek, minisztériumok közbeiktatásával. S hogyan jöhetett létre ez az egyszerű üzlet? Úgy, hogy Szabadszentkirályon figyelmesen olvasták a Szovjetunióból érkező sajtóhíradásokat, köztük azokat, melyek a háztáji termelés fokozódó szerepéről szóltak, s, no persze, azokat, hogy majd egy holdnyi kiskerteket alakítanak ki tíz -és tízezerszómra Szovjetunióban. Mezőgazdasági kisgépgyártás pedig gyakorlatilag még nincs — következésképpen a szabadszentkirályi motoros kerti kapáknak hihetetlen piac áll rendelkezésére. A továbblépés a közös gyártás, melyben már egyetértenek Tallinnban és Szabadszentkirályon: az alumíniumöntvényeket és a motorokat a magyar fél, a vasszerkezeteket az észt fél készítené. A motorokat a Fémipari Kisszövetkezet a Kismotor- és Gépgyártól vásárolja, tehát ezt a céget is érdekeltté kellett tenni a kooperációban — az érdekeltség viszont újabb kooperációt szülhet: a magyar kismotorok ugyanis ma nyugati importból származó porlasztóval rendelkeznek, de ugyanezen motorokhoz kiválóan illeszthetőek a Riga-motorok porlasztói is . .. S hát az is a külföldi nyitás felé indíttatta a Fémipari Kisszövetkezetet, hogy motoros kapáit január elsejétől 25 százalékos forgalmi adó terheli — a vásárlóknak tehát negyedével többe kerülnek. Számoltak tehát azzal, hogy a kereslet némiképpen csökkenni fog. De ennek kompenzálására nemcsak a külkereskedelem lehetőségeit kutatták, hanem olyan új gépet konstruáltak, melynek forgalmi adóval terhelt ára is belül marad az eddig forgalmi adómentes nagyobb kapáik ré- qi árain. A kapálási szezonban, azaz márciusban szeretnék piacra dobni a 2 lóerős motorral hajtott kapát, melynek teljesíménye alig marad el az erősebb motorral hajtott korábbi gépeiktől. (Nem a perpetum mobilét találták fel, hanem a csigahajtóst felcserélték lóncmeghajtásra, mely utóbbinak lényegesen jobb a hatásfoka.) Szabadszentkirólyon egyébként a hagyományokhoz híven zárták 1987-et. A hagyományt pedig az jelenti, hogy fennállásuk óta az előző évi forgalom értékének a felével többet produkálnak az új évben. A tavalyi 160 milliót idén tehát jóval 200 millió fölé kívánják emelni — gyártmány- fejlesztéssel, külkereskedelemmel, a lehetőségek kihasználásával — röviden: jó munkával. S hogy a nyitottabb kereskedelemben milyen lehetőségek vannak, arra csak egy szerény példa: a tallinni partnernek ajándékba vitt tv-áll- ványon megakadt a Teras- gyár finn partnerének szeme __ ezres nagyságrendben érdekelné a szabadszentkirólyiak eme terméke a finneket. Lehet még üzlet ebből is. B . L. Eseti külkereskedelmi jog gyakorlására kapott engedélyt a Szigetvári Cipőgyár. A vállalatnak két év alatt kell kialakítania önálló külkereskedelmi szervezetét, ami budapesti irodájuk megnyitásával már el is kezdődött. Mi késztette őket, hogy erre az útra lépjenek, mit várnak a nagyobb önállóságtól a külpiaci értékesítésben? — a kérdést Horváth József vezérigazgatónak szögeztük. — Olyan időket élünk, amikor növelni kell a tőkés exportot, s minden figyelem a termelőkre irányul. Nem elég azonban csak óhajként megfogalmazni: exportáljunk többet a tőkés piacokra, hanem szoros kapcsolatok kiépítésére van szükség a termelő és a vevők között, kiiktatva közöttük lehetőleg minden áttételt, adminisztratív akadályt. Gyárunk életében most egy olyan, szükséges változás történik, mint amikor annak idején leváltunk anyavállalatunktól, a Budapesti Minőségi Cipőgyártól, önállósítottuk magunkat, miután a korábbi szervezet már gátja volt a további fejlődésnek. A Kereskedelmi Minisztérium két évnyi időt adott az önálló külkereskedelmi szervezet kialakítására, a szigetváriak viszont mindezt egy negyedév leforgása alatt szeretnék megoldani. Azért cselekednek gyorsan, mivel időközben újabb rendelkezés látott napvilágot, mely a termelő vállalatok alanyi jogává tette a külkereske- dést, szeretnék a teljes jogot elnyerni, amire újabb kérelmet adnak be. Ügy tervezik, budapesti irodájuk hét-nyolc fős lesz, s ez az üzletkötői gárda évente 8—10 millió dollár forgalmat bonyolít majd le a tőkés piacokon. Mindez nem elérhetetlen, ha visszatekintünk a Szigo-cipők elmúlt évekbeni forgalomemelkedésének meredek ívére: 1986- ban 94 ezer pár volt a tőkés kivitel, aminek értéke félmillió dollár; tavaly viszont már 376 ezer párat szállítottak 4,3 millió dollár értékben. Ebben az évben máris 518 ezer pár cipőre van tőkés megrendelésük, aminek értéke meghaladja a 8 millió dollárt. Az üzlet megszerzésében — korábbi külkereskedőjükkel, a Tannimpexszel együttműködve — maguk a szigetváriak is tevékenyen közreműködtek. A megrendelő a bostoni Rockport cég, melyhez 1990-ig szóló, hosszú távú szállítási szerződés fűzi őket. Természetesen — a korábbi esetekből okulva — nem kizárólag az amerikai piacra támaszkodnak, keresik a kapcsolatot és tárgyalnak nyugatnémet és angol vevőkkel is. Horváth József vezérigazgató ez idő szerint felhőtlennek látja az eget, már ami a tőkés üzleteket illeti, most minden erre ösztönöz, ezen van a legnagyobb hasznuk. Késztetést jelent az exportpályázaton való részvételük is, tőkés kivitelben 1987— 1991 között évente 50— 50 millió forint többletet, ösz- szesen 250 millió pluszt vállaltak. Ezt az öt évre szóló kötelezettségüket 1991 helyett már ez év augusztusában le kívánják tudni, s újabb pályázatot benyújtani. E vállalkozás révén a Szigetvári Cipőgyár 38 millió forint értékben külföldi gépek bérlésére kapott lehetőséget, a csúcstechnológiát jelentő cipőipari aépekhez jutott, ami a jövő alapozását jelenti. De a dolgozók borítékja is szépen vastagodott, tavaly 13,8 százalékkal emelkedtek a keresetek. Az idei évet indító munkásgyűlésen pedig bejelentették, túl a bérek bruttósításán, a fizikaiaknak már januártól 6 százalékos bérfejlesztést adnak. A vállalat külkapcsolatai mellesleg más vonalakon is megélénkültek. Vietnam már eddig is készített cipőfelsőrészt Szigetvárnak, a termelési együttműködést most szeretnék kibővíteni, amiben részt vesz a Hungarotex és a Corso Cipőkereskedelmi Vállalat is. Arról van szó, hogy a cipőgyárban fölszabaduló gépeket odaadják, s szakembereik irányításával Vietnamban kész cipőket készítenének, majd a környező országokban értékesítenék. Egy másik külföldi ügylet útján a Szigo több cipőkellékhez jutna, miután az import ez idő szerint igencsak sok keservvel és nehézséggel jár. Egy osztrák céggel alapítanak közös vállalatot cipőkellékek gyártására, amiben rajtuk kívül részt vesz a Hungarotex, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat és a Pécsi Bőrgyár is. Az üzem Pécsett vagy környezetében jöhetne létre, a magyar fél biztosítja az épületet és a munkaerőt, az osztrák partner a gépeket és a gyártási szakértelmet, aminek ellenében visszavásárolna cipőkellékeket. A gyártás előreláthatóan ez év végén indul. Szigetvár az idén 1,65 millió pár cipőt állít elő, nagyjából annyit, mint tavaly. A tőkés exportarány — mint bemutattuk — jelentősen nő, ezen túlmenően 700 ezer párat szállítanak a Szovjetunióba, a többi Szigo-cipő a hazai piacra jut. A megrendelések tudatában nyugodtan dolgoznak, arra számítva, teljesítményeik fejében kétszámjegyű lesz az idei keresetemelkedés, tehát megéri dolgozni. Miklósvári Zoltán Három évtized a szövetkezeti mozgalomban Magyarcsik Gyula nyugdíjban Tegyék a dolgukat az utódok. Magyarcsik Gyula életének fordulói szorosan kötődtek a történelmi korszakváltásokhoz. Mint hadifogoly, Moszkvában, egy mezőgazdasági gépgyárban dolgozott, és jól megismerte az orosz nyelvet. 1952- től Pécsett, a Dózsa tisztiiskolán oktatott. Aztán az uránbánya főműhelyébe került. 1959-től oz Ipari Szövetkezetek Baranya Menyei Szövetségének szövetkezetpolitikai, majd termelési osztály- vezetője. Később, hosszabb időn keresztül a KISZÖV elnökhelyettese. 1969-ben küldöttség kereste fel a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezettől azzal a kéréssel, hogy legyen a Villgép elnöke. 1987. december 31-ével nyugdíjba vonult.- Nem sajnálja, hogy kimarad egy újabb megmérettetésből? — Az bizonyos, hogy az utóbib évtizedek legnehezebb évei következnek — mondja Magyarcsik Gyula. - Óhatatlanul belefolytam a jövő évi gazdálkodás előkészítésébe, így tulajdonképpen nem maradok ki semmiből, hiszen jó pár hónapja foglalkozunk a váltás ügyeivel. Azt vallom, a fiatalokat hagyni kell dolgozni, azaz tegyék a dolgukat az utódok. És ennek eljött az ideje, tehát nem sajnálom, hogy éppen most megyek nyugdíjba. A Villgép elődjét villamos tekercseléssel, kazán- és gépjavítással foglalkozó kisiparosok hozták létre: 1987 december közepén volt ennek harmincöt éve. A leköszönő elnök melegen emlékszik azokra, akik az alapítók közül még most is itt tevékenykednek: Balatoni Géza már nyolcvan év körüli, de nálánál jobban ma sem hegeszt senki a hűtősök közül; Becze József ipari tanulóként lett szövetkezeti tag, jelenleg a biztonságtechnikai üzemben felülvizsgáló. Az alakulás óta a szövetkezet tevékenységi köre egyre bővült: a szolgáltatóból mindinkább gyártó lett. Jó példa erre, hogy amikor az évi száz-százhúsz új liftbeszerelés a lakásépítés csökkenésével együtt csupán néhány felvonó beépítésére korlátozódott, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolával közös szolgálati szabadalmat jelentett be a szövetkezet. Aztán megkezdték a mikroprocesszoros felvonóvezérlők készítését. 1987-ben mór több mint százat gyártottak, és 1988 elején pedig kísérleti jelleggel üzembe helyeznek egy szabályozott hajtású liftet a PMMF kollégiumában. Magyarországon csak a nagy szállodákban működik ilyen típusú vezérlő. A téma jelentőségét mutatja, hogy a KGST komplex programjában a mikroprocesszoros felvonóvezérlés-kifejlesztés külön pontban szerepel, a szocialista országokban ugyanis ez majdhogynem ismeretlen terület. Ezért is kiemelkedően fontos a Villgépnek ez a fejlesztési lépése. Más újdonság is akad a szövetkezet tarsolyában: a dízelüzemű gépeknél használatos teljesítményarányos üzemóraszámtáló, a gázüzemű készülékekhez szükséges reteszkapcsoló, az energiaforrást biztosító tápegység, a hűtőgépalkatrésznek számító nagy teljesítményű elpárologtató. — E termékeket a közelmúltban hozták létre, önhöz is kötődnek. S most, hogy sikeres árucikkek lesznek, éppen a dicsőségből marad ki . . . — Ezeket még be kell vezetni a piacon, s közben további újdonságokat kell keresni. Tehát maradt tennivaló az utánam következőknek. A szövetkezetben van erő, lehet még előremenni. A Villgép ma már gyártó, szolgáltató, kereskedő cég. Magyarcsik Gyula mint nyugdíjas sem fog unatkozni. — Sok minden elmaradt a szőlőben, s vadászni is kell. A saját telepítésű szőlőm Gyódon van, amerre a vadászterületünk is. L. Cs. K.
