Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-09 / 8. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Jelentősen bővül a raktárterület és a kölcsönzőtér (4. oldal) Rakéta a lakásban (4. oldal) Keressük A tartalomból: Évkezdet- az OTP-nél az év lakóházát (6. oldal) Vállalkozók (11. oldal) Lázár György fogadta Giancarlo Pajettát Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese pénteken a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Giancarlo Pajet­tát, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagját, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nökét, aki az MSZMP meghí­vására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást a két párt helyzeté­ről, az MSZMP és az OKP előtt álló legfontosabb fel­adatokról, és állást foglaltak a hagyományosan jó pártközi kapcsolatok további erősítése mellett. Az olasz politikussal buda­pesti tartózkodása során ta­lálkozott és megbeszéléseket folytatott Aczél György és Csehák Judit, a Politikai Bi­zottság tagjai, Szűrös Mátyás, a KB titkára, valamint az ál­lami és politikai élet több más vezetője. Korlátozott lehetőségek a gyarapításra Őszinte és konstruktív légkör jellemzi Erich Honecker NDK államfő (balról) és Francois Mit­terrand francia elnök tárgyalásait Párizsban (Telefotó — ADN — MTI — KS — DN) Francois Mitterrand francia elnök csütörtökön este díszva­csorát adott az Elysée palotá­ban Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke tiszte­letére. A két államfő pohárkö­szöntőjében az európai népek közti bizalom és nagyobb biz­tonság megteremtésének óha­ja volt a közös elem. Mitterrand kijelentette, hogy: „Franciaország és az NDK könnyen egyetérthet a béke megőrzésének céljában. Mi azt szeretnénk, hogy megosztott Európánkban legyen jobb mi­nőségű a béke, több, mint egyszerűen az ellenségeske­dés hiánya. Kevesebb fenye­getést és több bizalmat, keve­sebb fegyvert és több bizton­ságot akarunk.A nukleáris leszerelés következő intézke­déseit illetően a francia elnök a két nagyhatalom hadászati rendszereinek jelentős csök­kentését nevezte elsődleges feladatnak. Az európai orszá­gok együttélésében szorgal­mazta, hogy az anyagi javak cseréjének fokozódásával együtt bontsák le az „embe­rek és eszmék áramlásának akadályait is”. Válaszában Honecker fel­idézte, hogy a 30-as évek ele­jén ifjú kommunistaként Pá­rizsban nemzetközi antifasisz­ta találkozókon vett részt. Idézte az NDK első államfő­jének, Wilhelm Piecknek 35 éve mondott szavait arról, hogy az NDK „sohasem fog­ja megengedni, hogy a néme­tek még egyszer háborút in­dítsanak a francia nép el­len”. Hangsúlyozta, hogy az első nukleáris leszerelési meg­állapodás utón meg kell ra­gadni a kínálkozó alkalmat és véglegesen rálépni a bizalom, az enyhülés és a leszerelés útjára. Franciaországnak és az NDK-nak földrajzi helyzeté­nél, történelmi tapasztalatai­nál és felelősségénél fogva egyaránt érdeke, hogy hozzá­járuljon ehhez a jótékony fo­lyamathoz. Emlékeztetett a VSZ országainak leszerelési ja­vaslataira, külön is kiemelve az NDK és Csehszlovákia kö­zös javaslatát vegyi és atom­fegyverektől mentes közép­európai folyosó megteremté­sére. Végezetül méltatta a két ország sokoldalú jószomszédi kapcsolatait, mint a békés együttélés életerejének jó példáját. Pénteken reggel Erich Ho­necker szállásán fogadta Jean-Bernard Raimond fran­cia külügyminisztert, akivel a kétoldalú kapcsolatokon kívül áttekintették az európai le­szerelési kérdéseket is. A leszerelésről, valamint a nemzetközi kérdésekről folyta­tott eszmecserét pénteken Pá­rizsban Erich Honecker, az NDK államfője Jacques Chirac francia miniszterelnökkel. A délelőtti megbeszéléseket kö­vetően a francia kormányfő díszebédet adott a vendég tiszteletére. A francia politikus a meg­beszéléseken megerősítette a harcászati rakéták leszerelé­se ügyében előzőleg Mitter­rand elnök által már kifejtett francia álláspontot, vagyis, hogy Franciaország nem te­kinti magára vonatkozónak az NDK javaslatát. Chirac a délelőtti tárgyalá­son, majd az ebéden is sür­gette a Berlint kettéosztó fal mielőbbi lebontását, ami sze­rinte fontos lépés lenne a bizalom erősítésében. A kormányfővel folytatott eszmecsere után Erich Ho­necker megtartotta zárómeg­beszélését Mitterrand elnökkel, majd találkozott Alain Poher- vel, a francia szenátus elnö­kével és Raymond Barre volt miniszterelnökkel. • • Összecsapások a gázai övezetben csak a könyvtárlátogatók örö­me lesz, hanem annak záloga is, hogy az egyetem tanárkép­ző karának rekonstrukcióját mi­előbb elkezdhessék.- Minden erőfeszítést meg­tettünk, hogy ne legyen egy­éves szünet. Sajnos, a könyv­tár jelenlegi készlete is oly nagy, hogy az új részt, a volt belvárosi iskola egykori épüle­tét teljesen megtölti. A folyo­sókon is könyvek lesznek, ter­mészetesen megfelelő körül­mények között — mondta dr. Tóth Tibor egyetemi tanár, az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Ottjártunkkor élénk munkát lóttunk a belvárosi iskola egy­kori épületében, ahol raktá­rak, az eddiginél nagyobb, va­lóban reprezentatív olvasóte­rem és kutotószoba áll többek között a könyvtár olvasóinak rendelkezésére december kö­zepétől. Az Egyetemi Könyvtár olva­sóinak 45 százaléka nincs kap­csolatban a pécsi felsőoktatási intézményekkel. Ugyanakkor természetesen más könyvtárak­ba is járnak hallgatók és ok­tatók. — Elkeserítő dolgokat kell mondanom. Mi ezt az együtt­működési lehetőséget már a korábbiakban „feléltük”. Fo­lyóirat-megrendelésünk jövő év­re vonatkozó részét már 1987. végén be kellett fizetnünk. Meg is tettük az ez évi költ­ségvetésből. Könyvtárunk 3,7 millió forinttal gazdálkodik. Ez többszörösen kevesebb, mint az ország másik három egye­temi könyvtárának költségveté­se. Az említettek azt jelentik, hogy ha — a JPTE vezetésének maximális jóindulatán és se­gítőkészségén kívül — más tá­mogatást nem kapunk 1988- ban, akkor egyetlen egy új könyvet sem tud vásárolni a pécsi Egyetemi Könyvtár — mondta dr. Tóth Tibor. Kérdésemre elmondta még, hogy gondoltak a környező me­gyék támogatására is, de pénzt sehonnan sem tudtak ígérni. A pécsi Egyetemi Könyvtár örvendetes bővítése ez év vé­gén befejeződik. Jelentős és régóta szükségszerű pluszterü­lethez jut az intézmény. Az eh­hez szükséges háttér, az infra­struktúra kialakításának színvo­nala viszont nemcsak a pécsi egyetem ügye. Most egy évre bezár a könyvtár. Decemberben újra ki­nyit. Jönnek az egyetemisták és a város lakói. Kölcsönözni szeretnének majd és folyóira­tot olvasni. Az újak közül is. Bozsik László A gázai övezetben pén- j teken ismét kiújultak az I összecsapások az izraeli megszálló erők és a pa­lesztin menekülttáborok | lakói között. A déli is- f tentiszteleteket követő in­cidensekben egy palesz- | tin fiatal életét vesztette, négy másik személy pe­dig megsebesült. A pécsi Egyetemi Könyvtár­ról szólva egy örömteli és egy elkeserítő információt kell rész­leteznünk. örömteli, hogy mint­egy 110 milliós költséggel, az eredetileg vállalt határidő előtt, az egykori Belvárosi Ál­talános Iskola épületével je­lentősen bővül 1988 decembe­rétől az Egyetemi Könyvtár te­rülete. Az elkeserítő hír oka: ha a jelenleginél több pénz­beli támogatást nem kap a regionális feladatokat is ellá­tó könyvtár, akkor ebben az évben egyetlen egy új könyvet sem tud vásárolni a magyar termésből. Hétfőtől előreláthatólag de­cember végéig zárva tart az Egyetemi Könyvtár. A beiratko­zott olvasók természetesen le­hetőséget kapnak arra, hogy a náluk lévő kikölcsönzött köny­veket visszavigyék. Itt jegyzen­dő meg, hogy erre az időre a jogi. kar és a közgazdasági kar könyvtára jó néhány „alap­művet” megkap. Az elkövetkezendő napokban a pécsi Egyetemi Könyvtár fő­épületéből valamennyi könyv­tári egységet (könyveket, folyó­iratokat stb.) át kell költöztet­ni a volt belvárosi iskola épü­letébe. Tízezer folyóméter nyomtatott anyagról van szó, pontosabban mintegy 700 000 könyvtári egységről. Egy hónap alatt végzik el ezt a munkát. Ekkor a generálkivitelező, a BÉV a régi épület felújításába kezd. Az Egyetemi Könyvtár re­konstrukciója a JPTE hosszabb távú programjának egyik első fejezete. Gyors befejezése nem­Proksza László felvétele Egyiptom — az egyetlen arab ország, amelynek van diplomáciai kapcso­lata a zsidó állammal — felvetette azt a lehetősé- I get, hogy visszahívja iz­raeli nagykövetét, a pa- i lesztinok elleni durva iz- ! raeli fellépés miatti til­takozásul. Pécsi utcák: István tér torkolata Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja XLV. évfolyam, 8. szám 1988. január 9., szombat Ara: 2,20 Ft Erich Honecker párizsi programja Egy évre bezár az Egyetemi Könyvtár

Next

/
Oldalképek
Tartalom