Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-06 / 5. szám

flfanaszjev professzor a szovjet történelemszemléletről A szovjet történelemszemlé­letben tapasztalható változá­sokkal, a valóságot tükröző történelmi tudat kialakításának kérdéseivel foglalkozik a Szov- jetszkaja Kultúra keddi szá­mában Jurij Afanaszjev pro­fesszor, a történelemtudomá­nyok doktora. A szerző megállapítja, hogy — a borúlátók szemszögéből - a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamat első sza­kaszának múlt évi lezárásával még nem sikerült az áttörés a valóságot tükröző történelmi tudat kialakításában, a törté­nészek nem válaszolták meg az embereket érdeklő kérdések mindegyikét. Egyesek szerint az összes le­véltárat megnyitották már, és a baj abban van, hogy ma­guk a kutatók nem használják fel azokat kellőképpen. Mások a már kipróbált „féligazságok" mechanizmusát fejlesztették to­vább. A harmadik csoport a múlt „egyik és másik oldalá­nak” bemutatásával történő eklektikus — mindenből egy keveset merítő — képét igye­kezett kialakítani az emberek tudatában: egyfelől a tömeges büntettek, a másik oldalon a nagy győzelmek. Végül ott van azoknak a csoportja, akik Sztá­lint elmebetegnek minősítve ar­ra a kérdésre keresik a vá­laszt, „Ki a bűnös?", hogy ne kelljen megválaszolni azt a kérdést: „Miért?". A szerző rámutat, hogy — a fentiekből adódóan — a derü­látó szemléletnek „higgadt­nak" kell lennie. Derűlátásá­nak alapját abban jelöli meg, hogy a szovjet történelemszem­léletben tudatosult az ország által átélt válság mélysége. A fejlődésnek ezt az útját min­denesetre csak egy feltétellel lehet tovább járni: ha átfogó, teljes képet alkotnak a múlt­ról. Amíg ez nincs meg, addig a történészeknek bőven akad még kutatási témájuk, hang­súlyozza Afanaszjev. Hetvenéves az Argentin Kommunista Párt Január 6-án ünnepelheti 70. születésnapját az Argentin Kommunista Párt. Az ellentmondásos történel­mi utat bejárt dél-amerikai marxista forradalmi pártot 1918-ban alapította a nyom­dász Jósé Penelon és a chilei Emilio Recabarren, valamint Victorio Codovilla későbbi fő­titkár. Ez a párt is, mint az európaiak, az első világhábo­rút követő forradalmi hullám terméke. Alapítói azt a fel­adatot tűzték maguk elé, hogy megismertessék az argentin dolgozókkal a tudományos szo­cializmus, Marx és Lenin esz­méit, s így forradalmasítsák a társadalmat. Az Argentin KP legutóbbi, 1986-ban rendezett 16. kong­resszusán „igen ellentmondá­sosnak" ítélték a párt eddigi történelmi útját. Utaltak tö­megkapcsolatainak gyengesé­gére, az egységpolitika követ­kezetlenségeire, amelyek kö­vetkeztében a párt eszmeileg és politikailag minduntalan a polgári pártok és eszmeviláguk hatása alá került. Különösen súlyosnak ítélték 1976-os állás­foglalásukat, amely a hatal­mat puccsal magához ragadó katonai junta politikájának „haladó vonásairól" szólt. A kommunista párt jelenleg 1 százalék körüli szavazatra számíthat a 30 milliós Argentí­nában. 1986 óta más politikai erőkkel együtt „Nemzeti Fel- szabadítási Frontba" tömörül, de így, közösen sem sikerült képviselőt küldeniük az immár demokratikusan választott nem­zetgyűlésbe. Kötvénnyel a tömeg­közlekedésért (folytatás oz J. oldalról) Ikarus gyár több olyan korsze­rűsítést végrehajtott, amely kényelmesebbé teszi a veze­tést, az utazást: így például könnyebben lehet kormányoz­ni, a leszállóajtókat kapasz­kodókkal szerelték fel, a le- szállásjelzö gomb lejjebb ke­rült, így gyerekek is elérhetik. Ezekkel az új buszokkal lehe­tővé válik __ amennyiben el­k észül a Kanizsai Dorottya út hőerőműig vezető leágazása —, hogy a Volán közvetlen járatot indítson Lvov-Kertvá- rosból a város déli ipari köz­pontjáig, így a hőerőműben, a baromfifeldolgozóban és a gázműnél dolgozók átszállás nélkül juthatnak munkahelyük­re. A 19 darab, úgynevezett elővárosi autóbusz új típus a Pannon Volánnál: ezeket már légrugóval szerelte a gyár — komfortosabbá válik az utazás —, a középső ajtó hátrakerült, így egyszerűbb a le- és felszállás. A buszok közül 11 a Pécshez tartozó településekre közlekedik, nyolcat a megye városainak Volán üzemigazgatóságai kaptak: három-három került Komlóra és Mohácsra, egy- egy pedig Szigetvárra és Sik­lósra. R. N. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Genscher a vegyi fegyverekről Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter hét­főn bírálta az Egyesült Álla­mokat, amiért kétkomponen­sű (bináris) vegyi fegyvereket gyárt. — A világnak nem arra van szüksége, hogy a vegyi harc­anyagok mind tökéletesebb változatait állítsák elő, hanem arra, hogy teljesen eltiltsák e fegyverek minden fajtáját. A bináris vegyi fegyverek gyár­tásának újrakezdése is jelzi, milyen sürgős feladat ilyen egyezmény kidolgozása — hangsúlyozta újságírók előtt a nyugatnémet diplomácia ve­zetője. •-f JERUZSÁLEM: Az Izrael által megszállt Ciszjordánia és a Gáza-övezet több települé­sén kedden is összecsaptak a kövekkel és benzinespalackok­kal felfegyverkezett palesztin tüntetők a megszálló katonák­kal. Az izraeli fegyveresek tü­zet nyitottak a fiatalokra a Hon Junisz-i menekülttáborban, és egy tizenéves életét kioltot­ták, több személyt megsebesí­tettek. A palesztin sajtószolgá­lat jelentése szerint az össze­csapásoknak két halálos áldo­zata volt.-ó- ISZLÁMÁBÁD: A pakisz­táni látogatáson tartózkodó Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes ked­den Iszlámábádban találkozott az algán ellenforradalmárok több vezetőjével. Meg Ígérte nekik, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is támogatni lógja a kabuli kormány ellen harcoló csoportokat. David Mellor brit külügyi és nemzetközösségi államminiszter (jobbra) Bemard Mills-sel, az ENSZ segélyező és munkaközvetítő irodája gázai igazgatójával izraeli katonákkal beszélget. (Telefoto: Reuter—MTI—KS—DN)-ó- KAIRÓ: Kétszáz egyipto­mi ügyvéd szakmai szervezetük kairói székházában izraeli zászlók elégetésével tiltakozott kedden a palesztin tüntetések erőszakos elfojtása ellen. Kairó egy másik pontján Izrael ellen tüntető diákok rendőrökkel csaptak össze. A zavargások nyomán Zaki Badr belügymi­niszter az ország egész terü­letén betiltotta az utcai tünte­téseket. • Düsseldorfban megkezdődött Hamadei bűnpere » Költözik az Interpol Az Interpol, a nemzeti rendőrségek 146 tagú nemzetközi bűnüldö­ző szervezete az idén Párizsból Lyonba teszi át székhelyét, új, szá­mítógépekkel fölszerelt főhadiszállásra. Adatbankját komputerek elekt­ronikus tárolóiba helyezik, korszerűsítik az adatközlési és adatlehi- vási rendszert. A tagországok rendőrségein elég lesz majd egy gomb­nyomás, hogy megjelenjék képernyőiken a körözöttek valamennyi, az Interpol birtokában lévő adata — fényképek, tanúvallomások, ujj­lenyomatok. Az adatkeresés és tájékoztatás másodpercek kérdése lesz. A gazdagodó és egyre szervezettebb nemzetközi alvilág ,, fejlő­dést” a rendőrségnek nyomon kell követnie, a jelenlegi Interpol-köz- pont terjeszkedésére azonban a párizsi Saint Cloud kerület elöljáró­sága nem adott engedélyt. Azóta, hogy 1986. májusában terroristák támadták meg az Interpol párizsi székházát, megszigorították a bizton­sági előírásokat, s ez zavarja a kerület lakosait. Elegük lett az Interpol veszélyes szomszédságából. Lyon városa viszont egy nem­zetközi rendőriskola építését is engedélyezte, és segiti az Interpol munkatársait abban, hogy lakáshoz juthassanak. * Komoly zavarokat okozott Kairóban, hogy az általában megszokott szárazság helyett az utóbbi napokban kétszer is özönvízszerű eső árasztotta el az egyiptomi fővárost. A képen: folyókká változtak az utcák. (Telefoto: AP—MTI—KS—DN) A düsseldorfi törvényszéken kedden megkezdődött a ter­rorcselekmények elkövetésé­vel, illetőleg előkészítésével vádolt Ali Abbasz Hamadei bűnpere. Az NSZK főállomügyészsége szerint a 29 éves, libanoni és nyugatnémet állampolgársá­gú férfi irányította tavaly ja­nuárban két nyugatnémet üz­letember Bejrútban történt elrablását. Rudolf Cordest, a Hoechst gyár helyi kirendelt­ségének vezetőjét és Alfred Schmidtet, a Siemens cég képviselőjét Hamadei felbúj- tására állítólag a Hezbollah nevű Irán-barát siita szervezet emberei ragadták el. Előbbit még mindig túszként tartják fogságban, Schmidtet azon­ban azóta visszaengedték ha­zájába. E túszszedés mögött - a vádirat szerint - Ali Abbasz Hamadeinek az a szándéka rejlett, hogy ily módon esz­közölje ki fivére, a szintén az. NSZK-ban letartóztatásban le­vő Mohammed Ali Hamadei szabadlábra helyezését. Kabuli remények Kommentar Hétfő óta az afganisztáni rendezésről tárgyal egyide­jűleg a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselője a vál­ságban érintett országok vezetőivel. Sevardnadze szovjet külügyminiszter Ka­bulban, Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes pe­dig Iszlámábádban tanács­kozik. Éppen egy éve, hogy Nad- zsibullah afgán vezető — Moszkvával egyeztetve — nemzeti megbékélési progra­mot, s egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg. Ennek kere­tében kilátásba helyezték egy, a demokratikus és ha­ladó erőket egyesítő koalí­ciós kormány létrehozását. A szándék komolyságát jelez­te, hogy a hatalmon lévő Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt hozzájárult négy új párt felállításához, s a november végi nemzetgyűlé­sen elfogadott alkotmány az iszlámot szent vallásként is­merte el. A múlt évben több mint százezer menekült tért haza. A belső rendezés ob­jektív feltételeinek kialaku­lását biztosította a Szovjet­uniónak az a bejelentése is, hogy 12 hónap alatt, eset­leg még rövidebb időn be­lül kész kivonni a szovjet csapatokat az országból, mi­helyt megszűnik az afgán ellenforradalmárok külső tá­mogatása. Mihail Gorbacsov decemberi csúcstalálkozóján megismételte ezt a feltételt Ronald Reagannek. A vál­ság megoldását, az immár kilencedik évébe lépő hábo­rú beszüntetését az akadá­lyozza, hogy Washington és regionális szövetségesei, így Pakisztán továbbra is aktí­van támogatják a kormány- ellenes erőket. Hamarosan felújulnak Genf ben az 1982 óta ENSZ- közvetítéssel folyó afgán—pa­kisztáni tárgyalások. Az af­gán vezetés megbékélési po­litikájának tükrében jogos a remény, hogy idén végre si­kerül előrelépni. A szovjet diplomácia Iszlámábáddá! is kapcsolatot tart, s szavak­ban a pakisztáni vezetés hajlik a rendezésre. Ennek egyelőre azonban nincs jele a gyakorlatban. Az újév kö­rüli jelentések azt tanúsít­ják, hogy az ellenforradal­márok változatlanul támasz­kodhatnak pakisztáni hátor­szágukra. A külső felforgató beavatkozásnak tipikus pél­dája volt egyébként Alain Goyot francia fotóriporter ügye. Csaknem tíz alkalom­mal hatolt be illegálisan af­gán területre, s folytatott ott kémtevékenységet. Kabuli jelentések szerint az afgán kormány költségveté­sének több mint felét kény­telen az ellenforradalmárok támadásainak visszaverésére fordítani. Hatalmas emberi és anyagi áldozatot követelt már eddig ez a háború. Ah­hoz, hogy 1988 végére bé­két hozhasson, Kabul és Moszkva is megtette az el­ső döntő lépéseket, most a másik félen a sor, így Wa­shingtonon, hogy hozzájárul­jon a nemzetközi légkört, így a szovjet—amerikai viszonyt is mérgező válsággóc felszá­molásához. Ortutay L. Gyula Lengyelország olimpiai bi­zottsága kedden délután ülést tartott, s elfogadta az idei szöuli nyári olimpiára szóló meghívást. A PAP lengyel hír- ügynökség értesülése szerint Lengyelország a 134. nemzet, amely igent mondott. Hírügynökségek kedden este jelentették, hogy Jugoszlávia is elfogadta a szöuli olimpiára szóló meghívást. Ezt a hirt egyébként a NOB lausanne-i központja is megerősítette. A Bulgária sportolói részt vesz­nek az 1988. évi szöuli nyári olimpián — így foglalt állást keddi ülésén a Bolgár Olim­piai Bizottság. FELVÉTELRE KERESÜNK katonaidőt letöltött lakatos szakmai gyakorlattal rendelkező betanított dolgozókat. Lehetőséget biztosítunk megfelelő létszám esetén munkaidő alatti hegesztötanfolyam elvégzésére. A tanfolyam diját a vállalat fizeti. Bérezés: megállapodás szerint. ÉRDEKLŐDNI: Pécsi Mezőgép Vállalat 1. sz. Gyáregység igazgatójánál vagy főmérnökénél Cserkúton. Telefon: 27-480.

Next

/
Oldalképek
Tartalom