Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-31 / 30. szám
Vasárnapi szakacstanacs Divatos étel: a pacal... Albrecht István —, aki „mellesleg” a Mecseki Szénbányák egyik villanyszerelője - szenvedélyes ornitológus, amatőr szinten. Tagja a Baranya Megyei Madártani Egyesületnek és így a nyár második felében kint tölti szabadságát a Su- monyi-tavaknál, amelynek gyönyörű madárvilágát tanulmányozza a nyári tábor „madaras" résztvevőivel. De hétvégeken amikor itt az ideje a madórvonulásoknak —, kis má- lomi kertjében is a madarak életét figyeli és készíti tapasztalati feljegyzéseit. Most viszont ... egészen más „területen” tevékenykedik. A természetbarátok egy szű- kebb társasága jött össze a kozári vadászhózban: a konyhán Albrecht István főzőcské- zik. — Nem vagyok konyhaművész, de azért jó néhány ételt tudok készíteni, és szeretek is szakácskodni: valahogy pihentet és nyugtat. Az első étel, amit életemben főztem, bab- gulyás volt. Emlékszem, gyerekkoromban anyám mindig babot főzött amikor nagymosást végzett. Tőle tanultam, aztán a nyári sumonyi táborban is - többek között - babgulyást főztem a fiúknak, Per- necker Lacival, aknász barátommal. — Ma mi lesz a menü? — Azt mondják a többiek, unjuk mór a pörköltet. Megállapodtunk: pacal lesz a vacsora. Igaz, meglepődtem, amikor a közel négykiló pacalért százasokat fizettem a húsboltban. A pacal nagyon kapós lett mostanában, pedig valamikor a hentes még kínálni sem merte. Az is pirult gyakran, aki pacalt vásárolt. Most meg ez a divat a gasztronómia világában. Nos, nézzük, hogyan készíti a villanyszerelő - amatőr ornitológus — amatőr szakács a pacalt. A három és fél kilónyi marha gyomrot sűrűn váltogatott vízben jól át kell mosni. Aztán jó tenyérnyi darobokra vágja, majd forrásban lévő vízben főzi 20—25 percig. A vizet leönti és ismét hideg vízben teszi föl főni, jó húsz percig, e műveletet aztán harmadszor is megismétli. Ezután a még rajta lévő hártyáktól megtisztítja, majd hideg vízbe Újra fölrakja, és lassú tűznél puhára főzi (Az alföldi recept szerint a vízbe is lehet már fokhagymát tenni.) Közben 50- 60 deka vöröshagymát kockára vág és bő zsírban üvegesre párolja. Félreteszi és a megfőtt, kihűlt pacalt keskérvy csíkokra vágja, meghinti törött borssal, sóval és egy órát pihenteti. Ezután o zsiradékban lévő hagymához keveri, megszórja pirospaprikával, kevés majoránnával, és mindig kevés víz adagolásával, újra főzi. Lehet hozzá tenni zúzott fokhagymát és ízlés szerint egykét babérlevelet is. Pacalból mindig sokat lehet főzni (már a morhpgyomoi méretei miatt is), de nem baj, ha megmarad. A pacalfőző „tudorok” azt mondják, hogy a pacal is másnap jobb, ugyanúgy mint a töltött káposzta: összeérik. Köretként vízben főtt burgonyát ajánlanak hozzá, káposztasalátával. R. F. Hernádi Gyula, mint játéktervező Társasjáték Beszélgetés Pálffy László matematikussal Fűrészgép-bemutató Dombóvárott 1986 januárjában Pécsett volt Hernádi Gyula, Hagyaték cimű darabjának ősbemutatója. Együtt utaztam az íróval az előadásra — meséli Pállfy László, Budapesten élő matematikus, volt pécsi diák. — Útközben hozzám fordul, és azt mondja: Készíts egy olyan számítógépes programot, amelyik bebizonyítja, hogy ellopták egy novellámat! — Melyiket? — Még nem írtam meg, sőt ki sem gondoltam. — ??? — Mégis, ha olvasod az eddigi könyveim, világosan látod, hogy ezt a novellát csak én Írhattam. — És, sikerült elkészíteni a programot? — Elviekben nem lett volna semmi akadályé. Betáplálhattam volna egy számítógépbe az író müveinek hangtani, szó- tani, mondattani jellemzőit, mégsem kezdtem bele. Kinek érte volna meg, ha több hónapi munkám után egy számítógép azt mondja: Igen, ezt a novellát Hernádi Gyula is írhatta volna. — Valami azért elkezdődött. — Igen, a közös társasjáték- tervezés. Az író megírja a játék sztoriját, mesekeretét, én pedig elkészítem hozzá a szabályrendszert: ez röviden a munkamegosztás, bár többnyire közösen készítjük a játékokat, újra és újra megbeszéljük, kipróbáljuk őket. — Irodalmi munkáiban megszoktuk Hernádi Gyula képzeletének bizarr szárnyalását, jellemző ez játékötleteire is? — Sok játékunk talán éppen emiatt nem terjedt még el. Idő kell, amíg az emberek megértik és elfogadják. Itt van például a HETEDIK MENNYORSZÁG, 1987 februárjában ez a játékunk kapta a legnagyobb sajtót, s egyúttal ez volt a legnagyobb bukásunk is. Megbukott, mielőtt gyártani kezdték volna. Sajnos, Magyarországon még ma is tabu a szex. Egy úgynevezett intuíciós játékról van szó. Elsősorban fiataloknak készült, és azt tűzte ki célul, hogy játékosan tanítsa a szerelmi kultúrát, emelje annak esztétikáját, etikáját. Férfi és nő kapcsolatát hét szinten kell végigjátszani, a megismerkedéstől a szerelmen és az udvarláson keresztül a házasságig. Csak az győzhet, aki valamennyi szintet jól teljesíti. A játék kidolgozásakor szem előtt tartottam Grastyán Endre pécsi akadémikus gondolatait. E szerint, ha egy öt-hat fős társaság játszani kezd, hamar két csoportra oszthatjuk: az önzetlen játékosokéra és az agresszívakéra. Ez utóbbiak minden lehetőséget megragadnak a -győzelemre, s ha kiüthetik az ellenfelet, meg is teszik. Nos, a játékok zömében nekik lényegesen nagyobb esélyük van a győzelemre, mint az önzetleneknek. A „Hetedik mennyországnak" is, és több más játéknak is úgy készítettem el a szabályrendszerét, hogy az agresszív és az ön-, zetlen típusú játékos azonos eséllyel induljon. 1986 szeptemberében került az üzletekbe az IDE A SZFINXET című kvízelemekkel tarkított társasjátékunk, és készítjük az újat, a NAVI-GÁL-t. Ezt a székesfehérvári Gál Józseffel — a Szent Jupát egyik hajósával — közösen tervezzük. Mint köztudott, Gál József nemrég érkezett haza Magyarországra, de már újabb földkörüli utazást tervez. Két és fél év múlva ismét nekivág az óceánoknak, és magával viszi a kisfiát is, aki addigra négyéves lesz. A játék arra épül, hogy ezt a veszélyekkel tarkított utazást hogyan élik meg a felnőttek és hogyan egy gyerek. Elemi katasztrófákkal, idegen tájakkal, ismeretlen népszokásokkal kell szembenézni, s mint a valóságban is, mindenkinek más a feladata. Más nehézségekkel kell megbirkózni a felnőttnek, és mással a gyereknek. Közel 6000 feladat vár a játékosokra, és két és fél év múlva, hnikor útnak indul a valódi expedíció, izgalmas élményt nyújthat útiónak nyomon követése a társasjátékon. — Végezetül: miért készít egy matematikus társasjátékokat?- Negyedéves egyetemi hallgató voltam, amikor elhatároztam, hogy bebizonyítom: van a sakknál jobb társasjáték is. A társasjátékokban sajátos módon éljük meg a szabályozott emberi kapcsolatokat. A sakkban királyok és parasztok játszanak egymás ellen a maguk lehetőségei szerint, míg végül a „főszereplő” szabadságfoka nulla nem lesz. Én, amikor az életben szembetalálom magam egy érdekes szituációval, megpróbálom azt átültetni egy játékba: arra törekszem, hogy az esemény görbe tükörszerű megélésébe másokat is belevonjak, ugyanakkor minden játékomban megpróbálok tanítani. Mélyen egyetértek a több ezer éves kínai mondással, amit keleti utamon hallottam: „Aki egy évre tervez, az rizst vet, oki tíz évre, az fát ültet, aki száz évre, az tanít.” ősz László Aki ismeri az viszi Tartózkodó érdeklődés, míg az előadóteremben a VORKER Kisszövetkezet elnöke, mint forgalmazó bemutatja szóban az új gépet - aztán felforrósodik a hangulat, amikor a bemutctó résztvevői lemennek a dombóvári Lang-gyár műhelyébe, megnézni Kleisz lózsel kézi fűrészgépét. Fűrészgép? Nem egy nagy szám — gondoltam magamban én is: a fűrészelés régi magyar mesterség, oly nagy gyakorlatunk van benne, mit számít itt egy újdonság! De a Zipernovszky Technikum tanárának olyan ötlete támadt ezen a téren, hogy le a kalappal előtte. Bár Kleisz József szabadkozik: - Ez a gép csak annak fog hiányozni, aki tudja, hogy van ilyen, s már párszor használta is . . . Mit tud a fűrészgép? Kézi szerszámként működtethető, s 100X100 milliméterig vágható, szabható vele akár magasöt- vözöttségű acél is. mint ohogy bronz, alumínium stb., rúd, vagy akár zártszelvény, de viszi a műanyagot és a fát is természetszerűleg. A feltaláló abból indult ki, hogy kézi fúrógép már mindenhol található, s abból, hogy az emberek nem ' szerelnek órákig egy fémfűrészt rángatni; no meg abból: ha ilyen Ha bekopogtatsz a lakásukba, biztosan ő fogad az ajtóban. Előtipeg az anyja mögül, szöszke fejét félrebillenti, hogy felnézhessen rád, s ha leguggolsz hozzá, megkopogtatja a vóllad: — Te, szia! — invitál a szobába. Ha leülsz, két perc múlva biztosan az öledbe kúszik és elvesz tőled tollat, cigarettát, elmeséli, hol firkálta ösz- sze tegnap a tapétát, és pontosan megmutatja neked, hol van náluk a szíj helye. Az egyszerű, sima bőrszíjon nincs semmi különös, csak annyi, hogy őt, a pöttöm emberkét, ezzel nevelték. Pontosabban, az apukája a „nadrágszijjal verés” módszerét tartotta a legalkalmasabbnak, hogy a makacsságát megtörje. De a pici emberke ezt nem érthette, hiszen alig múlt kétéves. Muszáj nyüzsögni, rámolni és néha az édesanyjához is szeretne odabújni. Nadrágszíj ide, nadrágszíj oda, új év hajnalán a gyerek hálózsákjában a szülői szobába tipegett. Az apai nevelés ezen a borgőzös hajnalon sem késett, a szíj háromszor csapott le, majd az apró test a levegőbe emelkedett és átrepült a gép létezik nagyban, akkor lehet kicsiben is. A pénteken Dombóvárott megtartott bemutató igazolta mind a feltalálót, mind a gyártót, a forgalmazót, s a licenc- tulajdonost. Mert Kleisz József találmányát „szőröstől-bőrös- től” megvette a Novotrade, gyártja a budapesti Acélipari Sinus Kisszövetkezet, s forgalmazza a szegedi VORKER Kisszövetkezet, s annak pécsi részlege. A dombóvári bemutatóra a környék üzemi szakembereit szobán. Egy csattanás ... és Zolika már nagyon csendes. Mozdulatlanul fekszik a küszöbön, a fejéből és a füléből lassan csordogál a vér. Ma már ő is nagyon csendes, az apró gyerek apja, itt bent a rendőrségen. Kezét a szivére szorítja. — Nekem itt bent, itt van a bíró! — mutatja. — És nagyon fájt, ha a gyereket meg kellett vernem, hogy makacsságát megtörjem. De azért én becsületes ember vagyok, nem csaltam, loptam! Én kérem, csak arra emlékszem, hogy idegesített a gyerek, felemeltem, és a kisszoba felé lendítettem . . . Aztán __ csak halvány kép eim maradtok . . . hogy a hívták meg, kik közül nem is egyen, kettesével, hármasával rendeltek nyomban Kaposvártól Szekszárdig: mert a gép önmagáért beszél. A fűrészgép, mely sikerrel szerepelt a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron is, idén megkezdi a külföldi bemutatkozását: négy külföldi vásárra is elviszi a forgalmazó, annál is inkább, mert az osztrákok és a nyugatnémetek érdeklődése nemcsak műszaki, de kereskedelmi jellegű is immár. küszöbön fekszik és vérzik a feje . . . Zolika azon a hajnalon órákat feküdt egymagában a kiságyban. Eszméletlenül vagy ébren? — ki tudja. Fiatal, szemüveges nő, az édesanya. Pontosan, szabatosan fogalmaz, — foglalkozása tanárnő — de beszélgetés közben — talán ő észre sem veszi — többször védekezőén arca elé kapja a kezét. Fél, a mai napig is, ugyanúgy, mint akkor éjszaka : — A férjem rámparancsolt, hogy fürdessem le a gyereket és takarítsam fel a vérnyomokat. Én könyörögtem neki. Orvost kell hívni! Ö rámkióltott: Nem kell itt cir- kuszolni! — és kituszkolt a szobából. Zolikát meg sem Városszépítők Siófok jövőjéért Január 28-án tartotta ez évi első ülését a Siófoki Városszépítő Egyesület. Az ülésen először a Sió utca és a Szűcs Menyhért utca által határolt terület beépítési tervét vitatták meg. A háromszög alakú területen hangulatos, magastetős, kétszintes épületek emelését tervezik. Itt kap még helyet egy iparcikk- és egy ABC áruház, egy önkiszolgáló étterem, valamint egy egész évben üzemelő, 40 ágyas kisvárosi vendég- fogadó. Még ebben az évben eltűnik a városi tanács elől a sokat vitatott szökőkút, helyére Varga Imre szobrászművész Vénusz születése című alkotását állítják fel. A város központjában álló régi víztornyot még az idén felújítják, és a nyáron már valószínűleg megszólaltatják a harangjátékot is. Óránként népszerű Kálmán Imre melódiák csendülnek majd fel. nézhettem. Aztán a másik szobában maga elé állított, s mondta, hogy vegyem le a szemüvegem ... Az orcom elé kaptam a kezem . .. Meg ne oróbáld mégegyszer! «— mondta, mert eltöröm . .. Aztán elővette a szíjat. . . Világosodott mikorra elfáradt. A férj elaludt, a fiatalasz- szony átrohant a gyerekhez. Zolika mozdulatlanul, nyitott szájjal feküdt a kiságyban. Gyorsan összekapkodta a ruháit, s kilopakodott vele a lakásból. — Koponyaalapi törés — mondták a gyermekklinika intenzív osztályán. — Életben marad? — Talán — mondta az orvosnő. Életben maradt. Amikor az édesanyja hazahozta a kórházból, leült az előszobában, a gyékényre, s nem mozdult. Most hová? A nagyszobába? Jaj! Oda nem! És ré- mületes a kiságy is a gyerekszobában és a fürdőkád, ahol lemosdatták azon az éjszakán. Nem, nem! S ottmaradt, órákon át, mozdulatlanul a gyékényen az előszobában. M. Gy. B. L. Gerendássy Tamás Koponyaalapi törés — mondtak az intenzív osztályon Egy csattanás, s Zolika nagyon csendes...-f
