Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-29 / 28. szám

KULTURÁLIS AJÁNLÓ Akvarellek és grafikák Szovjet műemlékek képekben Film... Film... Film... Jelenet a Kobra című amerikai filmből A hét elején a fővárosban, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában Biró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára és Bagyul I. /., az SZBTSZ magyarországi kép­viselője, követségi tanácsos nyitotta meg Csák Máté festő­művész kiállítását, amely „Ta­lálkozásaim szovjet műemlé­kekkel” címmel, akraverellek- kel és grafikákkal mutatja be közelmúltban tett szovjetunió­beli utazásának élményeit. A tárlaton bemutatott 32 akvarell és 20 grafika többsé­gének vázlatait, vagy már egy- egy véglegesen kimunkált for­máját Moszkvában láttam. Egy időben tartózkodtunk a szov­jet fővárosban, együtt jártunk a Kremlben, Zagorszkban, Gorkiban. Esténként, amikor szálláshelyünkön végiggondol, tűk a látottakat, a felejthetet­len élmények hatása alatt vé­geztük el a vázlatok, grafi­kák első „bírálatát". Akkor úgy gondoltam, hogy bizonyá­ra elfogultak vagyunk, hiszen annyira együtt éltük át a lá­tottak élményét, melyek vala­mennyiünkre, akik akkor ott voltunk Csák Mátéval, nagy hatással voltak. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házába, a kiállítás meg­nyitójára sokan mentünk el azok közül, akik együtt vol­tunk vele Moszkvában. Újra nézve a kiállítás képeit, azok hangulata, magával ragadó színei, néhány jellegzetes vo­nal a grafikákon, újra elvará­zsolta a látottakat, meggyő­zött arról, hogy nem elfogul­tan, baráti érzésektől befolyá­solva dicsértük. Ezt a véle­ményt erősítette, hogy sok ér­deklődő jött el a megnyitóra, akik őszinte elismeréssel szól­tak a bemutatott anyagról. Nem kritikát kívánok írni a kiállításról, hiszen ezek az ak­varellek és grafikák csak igen kis betekintést engednek Csák Máté művészetébe, megméret­tetéséhez szükséges lenne más témájú munkájával is alapo­sabban megismerkedni. A kö­zelmúltban egymást követve nyíltak meg a különböző té­mákkal foglalkozó kiállításai, melyek a híradások és kriti­kák szerint szintén nagy si­kert arattak. Sokat és szenve­délyesen dolgozik, van mon­danivalója azoknak, akik ked­velik, elismerik munkáját. Él­ményeit, érzelmeit akarja meg. osztani mindazokkal, akik fel­keresik kiállításait. Számomra a legkellemesebb élmény közérthetősége volt. Sok vita folyik napjainkban arról, hogy miért olyan kevés az újonnan bemutatkozó mű­vészek kiállítása iránt az ér­deklődő? Miért fullad egy-egy bemutatkozás a megnyitás után a közönybe? Anélkül, hogy bárkit és bármit is elma­rasztalnák, azt hiszem, hogy mind többen a közérthetősé­get kérik szómon, ennek el­maradását hiányolják. Csók Máté vállalja ezt, talán még akkor is, ha ennek időszerű­ségét vitat iá k tőle. A kiállítás február 14-ig te­kinthető meg. Mitzki E. Rádió Komoly és könnyebb témá­kat egyaránt ígér a hallgatók­nak a pécsi stúdió szombat délelőtti műsorának szerkesz­tője, Felső Pál. Szó lesz töb­bek között a munkaerő-gaz­dálkodási gondokról, a pé­csi Makarenko-kutatásról. Je­lentkezik a kerti tanácsadó, mely ezúttal a tavaszra való felkészüléssel foglalkozik. A kö­zelmúlt Pécsett járt Komár László, akinek szeptemberben kiadott lemeze már januárban elérte az aranylemez odaíté­léséhez szükséges eladási szá­mot. A műsorban tehát meg­szólal Komor László is, pró­zában és dalban. IH-filmklub Egy hét múlva, február 5-én kezdődnek a pécsi Ifjúsági Ház tavaszi filmklubsorozatai. A délután 5 órai középiskolás filmklubon a Napló szerel­meimnek, az Aranyoskám, a Kél választás Magyarországon, a Vezeklés, a Tanítványok, a Hóvirágünnep, a Talpra, Győ­zöl, a Sipoló macskakő, Az én kis falum, a Fele-barátnőm és a Hol volt, hol nem volt című filmek szerepelnek. Az este 7-kor kezdődő fel­nőtt sorozat a kortárs film- művészet legújabb alkotásait foglalja magába, a rendezők között ott találjuk Tarkovszki/t és lancsót, Jarmuscht és Rivette-t egyaránt. Az első előadáson február 5-én a Brazil című film sze­repel. A további sorrend: Obi- óba, Kizökkent világ, Máskor, máshol, Florida, paradicsom. Élveboncolás, A harmadik lo­kozat, Földi szerelem, Zöld su­gár, Julietta sorsa, Aldozatho- zatol és A pacifista. A föld alól a napvilágra A Múzeumi hétvége keretében a hónap végén két érdekei program is várja a látogatókat. Január 30- án, szombaton 16 órakor a Nép­rajzi Múzeumban a dél-dunántúli németek népművészetéről tart elő­adást dr. Imre Mária muzeológus, a színes diák Lantos Miklós munkái. Másnap, vasárnap 10 órakor a Régészeti Múzeumban Kárpáti Gá­bor régész történelmi belvároské­pünk alakulásáról beszél, az 1987. évi ásatások kapcsán. Szó lesz többek között a Munkácsy utcában föltárt XIII. századi domonkos ko­lostorról, az István téri középkori temetőről, de a pécsi leletmentési tapasztalatokról és eredményekről is. KOBRA Színes, szinkronizált ameri­kai krimi. Rendezte: George Pan Cosmatos. Szereplők: Sylvester Stallo­ne, Brigitte Nielsen. Kobra, a Los Angeles-i rend­őrség különleges ügyekkel megbízott tisztje fanatikus gyilkosok bandája után nyo­moz. A tettesek szeretnék lik­vidálni egyik mészárlásuk szemtanúját, ám a csinos fotó- modellt Kobra veszi védelmé­be. Valóságos háború tör ki, ám a szuperzsaru állja a sarat... Két, manapság ritkaság­számba menő rendezvénynek ad otthont a jövő hét dere­kán a pécsi Ifjúsági Ház. Feb­ruár 3-án 19 órakor Boczán Béla, az Európa-szerte ismert hangszerkészítő kiállítását Eredics Gábor zenész nyitja meg. A régi darabokat és hangszerkülönlegességeket be. mutató kiállítás bizonyára nagy érdeklődésre tart majd szá­mot. A hangszerkiállításhoz re- mekül kapcsolódik a megnyi­tót követő néptóncest. Több pécsi és városkörnyéki tánc- együttes tagjai foqtak össze, hogy „Amíg bennünk zeng a lélek" című műsorukat na­gyobb nyilvánosság előtt is Február első napján, 4-én, este fél 8-kor kezdődik a Pé­csi Orvostudományi Egyetem aulájában a Pécsi Szimfoni­kus Zenekar hangversenye. A műsorban elsőként Lajtha IV. szimfóniáját játsszák, majd Bartók brócsaversenyét, végül pedig Muszorgszkij—Ravel: KI KORÁN KEL, ARANYAT LEL Színes; szinkronizált cseh­szlovák ifjúsági film. Rendezte: Drahomira Králo- vá. Pável, a nem mindennapi műszaki tehetséggel megáldott kisfiú csodálatos tulajdonságú anyaghoz jut, melynek segít­ségével saját hasonmásait ál­lítja elő. Kópiái azonban job­bak nála, ezért kénytelen ma­ga is megjavulni. Hármasban sok jót tesznek, s amikor ha­sonmásai semmivé válnak, Pá- velnek egymagában is helyt kell állnia. előadhassák. Erre ad kiváló alkalmat a hangszerkiállítás megnyitóját követő est. A táncosok macedón, bosnyák, szatmári, kalotaszegi, román, bolgár táncokat adnak elő, a műsorban az Evrosz, a Kalá­ris és a Vizin zenekar, vala­mint Sebestyén Márta és a Vujicsics együttes tagjai köz­reműködnek. A kezdeményezés két leglelkesebb kivitelezője. Szávai József és Szabó Sán­dor elmondása szerint azokat a táncokat és zeneszámokat válogatták össze, amiket a leajobban kedvelnek. Ez jó ajánlólevél lehet a szerdai be­mutatóhoz, amire szeretettel várják a néptánc és a nép­zene barátait. Egy kiállítás képei című da­rabját. A zenekart Gál Ta­más vezényli, brácsán közre­működik Gál Zoltán. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ A Pécsi Szimfonikus Zenekar hangversenye HangszerkiäUitäs és néptáncest Téli alkony ,,Aránylónak a halvány ablakok... / Küzd a sugár a hamvazó sötét* tel... — igy kezdődik Kosztolányi Dezső cimben szereplő verse, mely­nek folytatása a rejtvény két hosz- szú sorában olvasható. VÍZSZINTES: 1. A vers foly­tatása. (Zárt betűk: F, T, É, Y, L.) 14. Fontos ötvözőfém. 15. Ez a sült nyílt tűz fölött ké­szült. 16. üresen hat! 17. Kuc­kó. 19. Pusztít. 20. A munka része! 21. Az óvodások sulija. 23. Bemondás a rablóultiban. 26. ÉÉÉÉÉ! 27. Ez a „kötő” gyógyászati segédeszköz. 29. Francia festő. (Edouard, 1832- 83.) 30. A városi villamosvasút neve Angliában. (TRAM). 31. Érv, magyarázat. 33. Mellső végtag. 34. Franciaország leg­szigorúbb börtöne. 35. Keszt­hely határai! 36. Nagy, húsos levelű gyomnövény. 38. Életbiz­tosítási forma. 40. Puha fém. 41. Kis sziget a szentendrei Duna-ágban. 42. Már megette a kenyere javát. 43. Házőrző, az ember barátja. 45. A la...; divat szerint. 47. Bútorfajta. 48. Ezzel kezdődik a spórolási 49. A gyorsnál nagyobb moz­gás. 51. . . .Taylor, amerikai filmsztár. 53. Korábbi. 55. Fű­tőanyag. 56. A leningrádi ope­raház névadója. 58. Abroncs névelővel. 59. Csuk. 60. Per­patvar. 62. Rés betűi keverve. 63. Percen belül! 64. Csomóval odaerősít. 65. Közbül tolat! 67. Motívum. 68. A pesti Nép- köztársaság útjának legelső ne­ve. 71. Kezdettől fogva. (Latin kifejezés.) FÜGGŐLEGES: 2. Öntödében készítik és tuskánok nevezik. 3. Hangtalan nóta. 4. Jugoszláv város a Morava völgyében. 5. A Szovjet-Kelet legfontosabb belvízi útja. 6. Primitív népek törzsi jelvénye. 7. Kiejtett betű. 8. Közönséges, szálkás húsú hal. 9. Nincs zárva. 10. Petőfi vers címe. 11. Hely németül. 12. Központi Sajtószolgálat. 13. Vonszoló. 15. A versidézet be­fejező sora. (Zárt betűk: M, E, N.) 18. A Zeiss optikai művek telephelye az NDK-ban. 22. A hirdetésben olvasható! 24. Ás­ványolajipari központ a Szov­jetunióban. 25. Harmadvágóc a vívásban. 26. Katonai tiszti rang rövidítése. 28. Térfogat, terjedelem. 30. Táblázat, ki­mutatás. 32. Kaposvár folyója. 34. Sorozat francia szóval. (SE­RIE.) 37. Kerti pihenőhely. 39. Éppen ellenkezőleg. 44. Be­csukódik. 46. Válogatott, ki­váló. 47. Beszél. 48. A malá­jok ágyékkötője. 50. Fizetés. 52. Betűvetés. 54. Üttörőegy- ség. 56. Katóka. 57. Igen illa­tos virág. 60. Csupasz, pucér. 61. Éppen hogy. 64. Vas me­gyei község, itt van a híres Jeli-arborétum. 66. Károlyi..., költőnő. 69. Kettős betű. 70. Magad. 71. Argon vegyjele. 72. Görög mítoszaink, Nachosz folyóisten szép leánya. H. J. Beküldendő: a vízszintes 1, és a függőleges 14. számú sorok megfejtése, legkésőbb február 8-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezöleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134., Du­nántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A január 15-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: A jégcsap egyre nyúlik, a csöppje már nehéz, egy- egy kis tócsa pattan s szelíden égre néz. Könyvutalványt nyertek: özv. Dür- mann Konrádné, Pécs, Kodó dűlő 8.; Frlj Rasimné, Pécs, Béla u. 3.; Koponya Ferenc, Pécs, Szigeti út 38.; Leipám Ernő, Pécs, Böckh J. u. 26.; Szente Judit, Magyarbóly, Ady E. u. 17. Fellengzős felek Egyik legéletrevalóbb sza­vunk a: fel-löt. Nyelvtani he­lyét tekintve lehet mondatszó, határozószó és gyakran ige­kötő. A túltengő „ezés” eny­hítésére a löl alakot is hasz­nálhatjuk a lel mellett. A fe­lesleges helyett éppen ezért szívesen mondjuk a fölösle­gest. Több levélíró kifogásolja a lel igekötőnek az utóbbi idő­ben való túltengését, és főleg idegen minták szerinti felleng­zős használatát. Manapság például mindent „felválla­lunk”: munkát, megbízatást, valaminek elkészítését stb. He­lyesebb volna helyette az el­vállal ige használata. A fel­vagy fölvállal használata azonban népi gyökerű. Arany János így ír: „Még fele mun­ka hátra volt, már átkozta magát, hogy oly olcsón felvál­lalta." A vádlott viszont rend­szerint nem vállalja fel a terhére rótt bűncselekménye­ket, hanem felhoz valamit a mentségére, kivágja magát. Azt is szokták mondani, hogy a villanyt feloltották, holott a felgyújtás után a vil­lanyt el- vagy leoltani szok­ták. Többen nem tartják ész­szerűnek a „felmerült" szavun­kat, mert a fel igekötő felfe­lé irányuló mozgást jelent, a merül ige viszont lefelé tartó cselekvésre utal. Igen ám, de aki vizet mer, annak az edényt először meg kell merí­tenie a vízben, majd felfelé irányuló mozgással ki kell on­nan emelni. íróink, költőink gyakran élnek e szó haszná­latával. Vajda János igy ír: „Múlt ifjúság tündér taván hattyúi képed fölmerül.” Idegen hatást tükröz a „lei­lép" igekötős ige átvitt értei, mű alkalmazása. A betegnél súlyos tünetek lépnek föl (je­lentkeznek), a sebesültnél vér­mérgezés lépett fel. Ne mond­juk ezért, hogy járvány lépett fel, hanem inkább ezt: jár­vány tört ki, ütötte fel a fejét. A fellép igekötős igének „elő­áll, szerepel" jelentésű hasz­nálata is igen elterjedt: igé­nyekkel, követelésekkel lépett fel helyett ajánljuk az igényel, a követel igéket. Megújuló gazdasági éle­tünkben gyakran átvitt érte­lembe csap át ez a kifeje­zés: lellut a termelés, a ke­reskedelem, az áruk mennyi­sége stb. Ajánlatunk: a ter­melés ne fusson fel. hanem fejlődjék, gyarapodjék. Idegen hatást tükröz a „fel­hozni" ige kapcsolatteremté­se. Gyakran hallunk ilyesfélé­ket: hibául hozza fel; érveket hozott fel igazsága mellett. Helyesebb, ha azt mondjuk: hibául rója fel neki, érveket sorakoztat fel ellene vagy mellette. A sportnyelvben gyakran ta­lálkozhatunk ilyfajta monda­tokkal: feljövőben a csapat, feljön az élvonalba. Helyette ízesebb, magyarosabb: előre tör, élre tör, magára talál a csapat. Gyakori eset, hogy a játékos „lelhaay" az ellenfél üldözésével. Talán jobban ten­né, ha folytaná a küzdelmet, bár úiabban a „lelhagy" ige használatát nem üldözik nyel­vészeink, mert hisz ismert a dantei mondás: „Ki itt be­lépsz, hagyj fel minden re­ménnyel!” Szinte kiirthatatlan már nyel­vünkből a felfektet ige. Mi mindent felfektetünk: ügyiratot, listát, kérdőívet, könyvet, ki­mutatást. Helyette ajánlato­sabb volna ügyiratba foglalni valamit, a kimutatást nyilván­tartani, könyvet, számlát nyit­ni, listát rendszeresíteni, ve­zetni, elkezdeni. Ki tudja, hogy a bérbruttó­sítással kapcsolatban hány névjegyzéket kellett felfektet­ni? Nem csoda, ha némelyik bruttósító a felfektetést ösz- szetévesztette a lefektetéssel. Tóth István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom