Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-29 / 28. szám

>Vf* Vllég proletárjai, ©gyesül jetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 23. szám 1988. január 29., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az átalakítás az egész párt, az egész nép ügye Megkezdődött a Bolgár KP országos értekezlete A Ludmilla Zsivkováról el­nevezett szófiai kultúrpalotá­ban csütörtökön megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt or­szágos értekezlete. A kétna­pos tanácskozáson több mint 3200 küldött vesz részt, s vendégként jelen vannak a Bo'gár Népi Földműves Szö­vetség és a társadalmi szer­vezetek vezető képviselői. A küldöttek írásban meg­kapták a pártértekezletre ké­szített beszámolót — Címe: Az átalakításról és a szocia­lizmus építéséről a Bolgár Népköztársaságban —, vala­mint a tanácskozás határo­zatának tervezetét, amelyeket néhány nappal ezelőtt egy­hangúlag hagyott jóvá a Köz­ponti Bizottság ülése. E doku­mentumokhoz fűzött szóbeli kiegészítést az értekezlet meg­nyitása után Todor Zsivkov, c 'BKP KB főtitkára, az Állam­tanács elnöke. A beszámoló leglényegesebb következtetései: Az ország gaz­dasági gondjai közül a gaz­daságtalan termelés csökken­tése, a termékszerkezet átala­kítása, a szociális problémák közül a belső piac stabilizá­lása és bővítése, a lakosság vásárlóerejének és az ellátást szolgáló árualapoknak a nö­velése a legfontosabb. „A szo­cialista tulajdon sokféleségé­ben és az önigazgatásban rejlő lehetőségeket ki kell ak­názni." Célszerű a pártfőtitká­ri és az államfői poszt külön­választása, a párttestü letek — ideértve a politikai és a köz­ponti bizottságokat Is — idő­szakos megújítása, a választott pórtvezetőknek — az alapszer­vezeti titkártól a KB főtitkáráig — két, kivételes esetben leg­feljebb három mandótumnyi hivatalban maradása. A BKP országos értekezle­tére két évvel a XIII. kong­resszus után kerül sor. Az egyetlen napirendi pont az át­alakításnak és a szocializmus további bulgáriai építésének a megvitatása. E vitát vezet­te be Todor Zsivkovnak, a Központi Bizottság főtitkárá­nak egyórás beszéde. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a belső piacot stabili­zálva és bővítve már az idén 9 százalékkal kell növelni az árualapot, s 5,8 százalékkal a lakosság vásárlóerejét. Ez a további évek folyamán nem csökkenhet, inkább növekednie kell. Az ötéves terv végéig ki kell tudni elégíteni a lakos­ság igényeit személyautókból, színes televízióból pedig még hamarabbi Beszélt a szocialis­ta országok gazdasági együtt­működése fokozásának fontos­ságáról, egyfajta szocialista közös piac megszervezésének szükségességéről. Az írásos beszámoló első fe­jezete a tavaly júliusi KB-plé- numot, illetve az átalakítás ott elfogadott bolgár koncepcióját méltatta. Nyomatékkai szól az átalakítás forradalmi voltáról, a szocialista tulajdon egysé­géről és sokféleségéről, a gaz­dálkodás és az irányítás át­adásáról a termelő kollektívák­nak, a demokratizmus erőtel­jes kibontakoztatásáról és az önigazgatásról, mint a demok­ratizmus legfontosabb bulgá­riai formájáról. A beszámoló második feje­zete az átalakításból fakadó feladatok megoldásának meg­közelítéséről szól és olyan szemlélet kialakítását szorgal­mazza, amely biztosítja a tár­sadalom dinamizmusát és nyi­tottságát, a változó körülmé­nyekhez való gyors alkalmaz­kodását, az objektív törvény- szerűségek érvényesülését. „Az új tartalom új formákat kíván" — egyebek között ezzel kom­mentálja a beszámoló a kor­mányban tavaly végrehajtott változtatásokat és az ország új területi-adminisztratív fel­osztását. A beszámoló harmadik fe­jezete megállapítja, hogy az átalakítás végrehajtásánál „nem elegendő csak figyelem­be venni a nép érdekeit, mert az átalakítást a nép által, a nép aktivitása, társadalmi­történelmi alkotómunkája ré­vén lehet csak megvalósítani”. Mindehhez — a beszámolót értelmezve — az önigazgatás kiépülésére, a közgazdasági szabályozók helyes és haté­kony működésére, a különbö­ző érdekek összhangjára van szükség. A személyes érdekek mozgósításában számítani kell a munka elvileg új bérezésére. Nem lehet kialakítani Bul­gáriában az új típusú szocia­lista demokráciát, ha azt jo­gilag nem , alapozzák meg. Szükség van a jogrendszer re­formjára, egyebek között új törvényekre is. Új törvényt kel! elfogadni a népi tanácsokról, a helyi önigazgatásról. Bulgáriában egyre inkább nő a szellemi szféra szerepe. Itt is szükség van az átalakí­tásra, ezen a területen azon­ban még nem tisztázódtak a fő elvek, mivel eddig a figye­lem elsősorban a gazdaság átalakítására irányult. A negyedik fejezetben a pórt, azaz az átalakítás él­csapata előtt álló feladatokkal foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy Bulgáriában a BKP jótsz- sza a döntő szerepet a for­radalmi átalakítások sikeres véghez vitelében. Mindezekkel összefüggés­ben kiemelték, hogy szükség van a pártvezetésben, magá­ban a pártban a munkastílus és -módszerek mély átalakítá­sára. Határozottan elutasítják oz adminisztratív módszereket, s mint megfogalmazták, a pártszerveknek és szervezetek­nek nem kell magukra vállal­niuk az állami és gazdálko­dói szervek funkcióit. A Politikai Bizottság éssze­rűnek - tartja, hogy a Bolgár Kommunista Pártban megálla­pítsák a választott megbíza­tások időtartamát. A beszámoló utolsó fejeze­tében az átalakítás első ered­ményeiről adtak számot. A beszámoló után megkez­dődött a vita, már az első napon számos felszólalás hang­zott el. A tanácskozás pénte­ken reggel folytatódik. Ülést tartott a Miniszter- tanács A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tá­jékoztatást adta: A Minisztertanács java- i solta az Országgyűlésnek j a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről és az élei- I miszerekről szóló törvények módosítását. A kormány egyúttal az Elnöki Tanács j elé terjesztette a növény- I védelemről szóló törvény- I erejű rendelet tervezetét. í A Minisztertanács, a tervgazdasági bizottság je­lentése alapján áttekintet­te az exportképesség fo- I kozása, a műszaki fejlődé­sen alapuló szerkezetvál- | tozás meggyorsítása érdé- I kében hozott és teendő in- I tézkedéseket. Újból hang- I súlyozta, hogy a rendelke- ; zésre ólló központi és hitel- j forrásokat elsődlegesen e I célokra kell felhasználni. Ezt szolgálják a hosszú lejáratú nemzetközi hitel- felvételek — köztük a múlt év őszén felvett egymilli- árd márkás NSZK-hitel — is. A Minisztertanács fel- j hivta a gazdálkodó szer­vezetek figyelmét a mű­szaki fejlesztést és az ex­portbővítést célzó pályá­zatokra. Egyúttal kifejez­te reményét, hogy a ke­reskedelmi bankok és a vállalatok széles köre vesz részt saját forrásait is be­vonva e program megva­lósításába. A Minisztertanács meg­vitatta az iskolarendsze­ren kívüli szakmai oktatás továbbfejlesztésével kap­csolatos állami tennivaló­kat. Meghatározta a fel­nőttek szakmai képzésére, átképzésére és- tovább­képzésére vonatkozó alap­vető rendelkezéseket, uta­sította az illetékes minisz­tereket a részletes intézke­dések kidolgozására. A tartalomból: A nagynyárádi iskolaszövetkezet­(3. oldal.) o 3,07 milliárdos terv 1988-ra (5. oldal) Ülésezett az SZMT Bátrabb, harcosabb szakszervezeti munkát Eszéki vezetők Baranyá­ban (Tudósításunk az 5. oldalon) Jelölőbizottság tesz javaslatot a vezető titkár személyére Az országban, s így me­gyénkben is olyan helyzet ala­kult ki, melynek nyomán rom­lanak az életkörülmények, csökken az életszínvonal, szű­kül a lakáshoz való jutás reá­lis lehetősége, előtérbe kerül a. munkaerő egy részének át­csoportosítása, s ezzel foglal­koztatási gondok is kialakul­hatnak. Lassabban fejlődik az infrastruktúra, új adónemek kerültek bevezetésre, jelentő­sen emelkednek az árak, ami­vel részben a fogyasztás visz- szafogását kívánják elérni. E bonyolult helyzet új feladato­kat állít a szakszervezetek elé, melyeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha bátrabbakká, harcosabbá, egyben nyitottab­bá válnak, korszerűsítik a tag­sággal való kapcsolatot — hangzott el tegnap a Szak- szervezetek Baranya Megyei Tanácsának ülésén. Az ülésen az elnökség 1987-ben végzett munkájáról szóló írásos jelentéshez Neu­bauer József, az S2MT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészí­tőt, majd előterjesztette az idei munkaprogramot, megin­dokolva ezzel kapcsolatos ja­vaslataikat. — Ma oz érdekek differen­ciáltan, sokszínűén jelentkez­nek, előtérbe kerültek a szak­mai és az ágazati érdekek, a társadalomban a rétegek érdekei, a jelenlegi terheket leginkább viselő fiatalok és idősek gondjai, az értelmiség hosszú időn át felvetett igé­nyei, a nagycsaládosok jelen­legi életkörülményei. E körül­mény arra kell hogy késztes­sen bennünket, hogy egész te­vékenységünket jobban szője át az érdekvédelmi és érdek- képviseleti munka, hogy arra serkentsünk minden alapszer­vezetet, a szakszervezetek tisztségviselőit, hogy nagy fi­gyelemmel foglalkozzanak mind az egyének, mind a tár­sadalmi rétegek gondjaival. A nehezebb helyzet körülményei között is keresni kell a prob­lémáik megoldásához vezető utat. Sok mindennapos tettre van szükség annak érdekében, hogy a tagság elvárásának jobban meg tudjunk felelni, mert csak így erősödhet a szakszervezetek iránti bizalom, s ennek érdekében bőven van mit tennünk. Mindezeket figye­lembe véve — hangsúlyozta az SZMT vezető titkára — munkánkban még nagyobb helyet és szerepet kell kap­nia a szociálpolitikai kérdések­kel való foglalkozásnak. A vitában többen felszólal­tak, egyebek mellett szorgal­mazva, hogy a tagság érde­kében legyenek kezdeménye­zőbbek a szakszervezetek. Ha­sonló szellemben nyilatkozott meg Nyitrai István, a SZOT szervezési és kóderosztályának vezetője: a szakszervezetek­nek — miközben közremű­ködnek a nehézségek leküz­désében — bátrabbaknak, harcosabbaknak, egyben nyi- tottabbnak kell lenniük. A mozgalomnak meg kell újul­nia, ami szervezeti változáso­kat is feltételez. A vitát köve­tően a résztvevők elfogadták az előterjesztéseket. Neubauer József azután be­jelentette, hatvanadik életévét betöltötte, s az idén nyugdíj­ba vonul. Utódja személyére a szakszervezeti demokratiz­musnak megfelelően jelölőbi­zottság tesz majd javaslato­kat. A tegnapi ülésen meg is választották az öttagú jelölő- bizottságot, melynek elnöke Toller Lászlóné. Végezetül dr. Dónyí Pál, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának el­ső titkára szólt hozzá, kérve, a demokratizmus követelmé­nyeinek megfelelően, széles körű tájékozódás után állítsa­nak jelöltet vaqy ielölteket az SZMT vezető titkárának tisztére. M. Z. A KISZ KB ülése A lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítésére vonatkozó ja­vaslatok megvitatásával kezd­te meg csütörtökön a kétna­posra tervezett ülését a KISZ Központi Bizottsága a zánkai úttörővárosban. Az előterjesztésből, a szó­beli kiegészítésből, és a hozzá­szólásokból is egyértelműen ki­tűnt, hogy a tervezet szerint alapjaiban változna meg a lakásépítés, -elosztás és -tá­mogatás eddigi rendszere. Az ifjúsági szövetség kon­cepciója tartalmazza az egysé­ges támogatáspolitika elveit és eszközeit, a bérlakás-rendszer továbbfejlesztésének jogszabályi lehetőségeit, a lakásépítés pénzügyi rendszerét, valamint a lakóskinálat bővítésének új elgondolásait. Ez a koncepció elismeri a lakást, mint speciális árut. Ér­vényesítésével megszűnne az államnak a lakáshoz tapadó szociális gondoskodó jellege, ehelyett a lakókat támogatja. A KISZ javaslatai elvetik a bérlakás hagyományos felfogá­sát. A hozzászólók megerősítet­ték: a javaslattervezet hozzá­járul ahhoz, hogy a lakásgaz­dálkodásban is érvényesüljön a társadalmi igazságosság, az egyenlő teherviselés. A KISZ Központi Bizottsága a javaslattervezetet elfogad­ta, és az észrevételek beépí­tésével véglegesített változatot néhány napon belül eljuttatjá a KISZ-szervezetekhez. A tanácskozáson Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára adott tá­jékoztatást a társadalom hely­zetéről, hangulatáról, a várha­tó főbb eseményekről, a KISZ- ben érzékelhető fontosabb fo­lyamatokról, programjaikról, valamint a KISZ KB appará­tusának átszervezéséről. Az 1988-as évben megkezdődik a beköltözés a lassan kialakuló nagyárpádi városrész lakásaiba. (Tudósitás a Pécsi yárosi Ta nács üléséről az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom