Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-27 / 26. szám
Dunar italt napló XLIV. évfolyam, 26. szóm 1988. január 27., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Olvasókörből könyvbarál'klub (3. oldal) Tájékoztató az utazók valutaellátósáról (6. oldal) Szakbarbárok-e a művészpalánták? (3. oldal.) A kenyérvonal gépelemeit szerelik a szigetvári kenyérgyárban Frissebb pékárut kap majd ötven település Szigetvár mindkét végén, a 6-os főközlekedési út mentén, egy-egy olyan termelőüzem található, amelyre a település méltán lehet büszke: a keleti a MEFAG fafeldolgozója, (valamivel több mint egy éve üzemel), a nyugati pedig a befejezés előtt álló kenyérgyár. Ez utóbbit kerestük fel, megkérdezve, mikor indul a próba- gyártás? — Márciusban lesz az első sütés, de addig van még mit tenni - mutatott körbe Mojzes János, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat termelési osztályvezető-helyettese a gyártó- csarnokon, ahol egymás szavát a munkazájtól alig hallva, beszélgettünk. Az ÉLGÉP 6-os számú gyáregységének munkásai éppen a technológiai beszereléseket végezték: a napi liszttartályadagolón dolgoztak, a kenyérgyár jövendő karbantartói pedig — lakatosok, villanyszerelők, fűtők, (sőt a leendő autószerelő, aki alapszakmája szerint lakatos) -, az egyik kemence hidegfustpróbáját tartották a pardubicei Jarda Tesórek vezető szerelő irányításával. A tömítésellenőrzés elsőre megfelelő eredményt adott, mutatva a helybeliek pontos munkáját. A budapesti ÉLGÉP-esek és a kenyérgyáriak mellett az -építő, a Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói serénykedtek a decemberi műszaki átadást követő hiánypótlásokon: e hét végén kell készre jelenteniük az építményt. A gépkocsibejárati nagy kapu fémajtaján, a fedett rámpa áthajtón hódmezővásárhelyiek tevékenykedtek. így tehát amolyan országos munkatalálkozónak is beillett a létesítményen tapasztalható nyüzsgés. Mojzes János elmondta, hogy Szigetvárra azért rendeltek csehszlovák alagútkemencéket, mert ezeket már ismerik, hasonlók működnek a vállalat siklósi és komlói kenyérgyárában is. Különbség azonban akad: a szigetvári 25 és 38 négyzetméteres PPC-kemencék energiatakarékos berendezések, az alapgéphez viszonyítva egyharmados az energiameg- takarítás. A kemencéken kívül a technológiai gépek és eszközök mind ÉLGÉP-gyártmá- nyok. Az új kenyérgyár termelése (16 órás üzemelést számítva) napi 120—130 mázsa kenyér lesz, valamint 70—80 ezer (negyvenféle) péksütemény. Kenyérből kizárólag egy. kilogrammosat készítenek, ugyanis az ide telepített gépek ezt adják jó minőségben. A kiszállítás rekeszes, de lehet konténeres is, ha a szigetvári ABC-k fogadókészek. — A gyártósorhoz félszáz termelő munkás szükséges, s hozzávetőleg ugyanennyi a kiszolgáló személyzeti igény —, Rajczi György, a régi sütőüzem jelenlegi és az új kenyérgyár jövőbeli vezetője e kijelentéséhez hozzátette, hogy úgy kilencven százalékig rendelkezésre áll már a munkaerő, de nagyon kellene még néhány sütőipari szakmunkás. A kenyérgyár ellátási körzete némileg módosul a régihez viszonyítva: sőt változik a térségben található kisüzemek termelési összetétele is. A vállalat célja az, hogy mind az ötven település áfészbo-ltjába mindennap déli 12 óráig eljusson a friss kenyér és a pékáru, Ez néhány órával előrehozza a mostani kiszállításokat. Sellyén — a szigetvári gyár indításával egyidejűleg — megszűnik a kenyérsütés, mást fognak előállítani az itt dolgozók. Elképzelések vannak, döntés még nem született. A vajszlói üzemben megmarad a kenyérsütés (részben átveszi a sellyeiek termelését), viszont pékárut nem gyártanak majd, mint ahogy Szentlőrincen sem, ahol lesz kenyérgyártás és bővül a cukrásztevékenység. A törekvés az, hogy minél fris^ sebb áru jusson a fogyasztókhoz. L. Cs. K. Helmut Kohl, nyugatnémet szövetségi kancellár kedden a csehszlovák kormány meghívására kétnapos hivatalos látogatásra Prágába érkezett. A ru- zynei repülőtéren Lubomir Strougal miniszterelnök fogadta a vendéget. Willy Brandt után Kohl a második nyugatnémet kancellár, aki Csehszlovákiába látogat. Brandt 1973-ban, a két ország viszonyát normalizáló szerződés aláírása alkalmából járt a csehszlovák fővárosban. Az NSZK szövetségi kancellárja kedden a politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kérdések széles köréről folytatott tárgyalásokat vendéglátójával, Lubomir Strougallal, megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, találkozott Prága polgármesterével és ellátogatott a Károly egyetemre. Este a csehszlovák kormányfő vacsorát adott a nyugatnémet vendég tiszteletére. Daniel Ortega Madridban Daniel Ortega nicora- guai elnök kedd délelőtt Madridba érkezett. Látogatásának célja, hogy a spanyol politikai vezetők közreműködésével további támogatást szerezzen a közép-amerikai konfliktus politikai rendezéséhez. Ortega a nap folyamán tárgyalt Felipe González spanyol miniszterelnökkel, és szerdán fogadja őt I. János Károly uralkodó. • • Ötvenmillió forintos bírságot fizettek a vállalatok Jóllehet, ott voltunk tegnap a Baranya Megyei Tanács környezet- és természetvédelmi bizottságának ülésén — ahol számos érdekes és megfontolandó felvetés hangzott el —, szokásunktól eltérően beszámolónkat a testület munkájáról most pusztán a bizottság elé került anyagra támaszkodva készítjük el. Pontosabban egy témához kötődően: az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal — a cégjelzés még a régi „felállásban” olvasható az írott anyag fejlécén — dél-dunántúli felügyelőségének igazgatója szólt előterjesztésében a megyében keletkező veszélyes hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának baranyai helyzetéről, feladatairól. Ez nemcsak azért népszerű téma. mert a környezetvédelem társadalmunk egészének mind nyomasztóbb gondja, hanem azért is, mert ezen belül a veszélyes hulladékok és különösen összegyűjtésük, ártalmatlanításuk baranyai állapota kiemelt figyelmet érdemel. Megyénk ugyanis az iparilag legszennyezettebb területek közé tartozik. Elég ennek alátámasztására a jelentés egyik adatát idézni: Baranyában 1986-ban összesen több mint 110 000 tonna veszélyes hulladékot termeltek a különböző gazdasági ágazatok. Mit lehet csinálni ilyen irdatlan mennyiségű környezetszennyező anyaggal? Igen nehéz a feladat megoldása. Felfigyelhettünk rá — és utal erre az előterjesztés is —, hogy hányféle szervezet, testület igyekezett segítő szándékkal hozzányúlni a témához, a területi szakmai szövetségektől a népfrontig. Az azonban jelezhető: mindez önmagában nem volt elég — természetszerűleg nem is lehet elegendő. Tegyük hozzá azt is: jóllehet,, az OKTH dél-dunántúli felügyelősége a veszélyes hulladékok keletkezésének, feltérképezésének érdekében az első lépéseket már 1979-ben megtette, hatósági munkája. — megfelelő jogszabály alapján — csak 1982-ben vehette kezdetét. Amire ekkor már igencsak égetően szükség volt. Jelzi ezt az is, hogy 1983-ban még csak öt ipari céget és egyetlen mezőgazdasági nagyüzemet volt kénytelen megbírságolni a felügyelőség — aránylag kis összegekkel —, addig 1986-ban ezek a számok 13, illetve 6. S tetemesen emelkedtek a kiszabott bírságok is: a dél-dunántúli felügyelőség 1983 óta 200 esetben szabott ki bírságot, összesen megközelítőleg 50 millió forint értékben. Mint a közelmúltban jeleztük: a veszélyes hulladékok összegyűjtéséhez, lerakásához, ártalmatlanításához szükséges feladatok állandóan napirenden vannak Baranyában — ám egyre húzódik ezek megoldása. Számos esetben kellett az illetékeseknek szembenézni azzal, hogy egy-egy kezdeményezés, beruházás különböző okok miatt megreked. Elhullott állati tetemek, növényvédőszeres göngyölegek, olajszármazékok, olajos iszapok, egyéb veszélyes hulladékok ezer tonnái halmozódnak e kényszerű várakozás eredményeként. Na, és a bírságok címén befizetett 50 millió forint? Nyilván a környezet megóvása érdekében hasznosul — sajnos, elsősorban nem Baranyában! Van egy különös tétel is: a múlt évben a BCM-et 25 millió forintos környezetvédelmi bírsággal sújtották, az ismert, engedély nélküli olaj- iszap-éqetés miatt. Fellebbeztek, de másodfokon is helyben hagyta az OKTH. Úiabb óvás nyomón a bírsáaot méais elengedte - az OKTH. Kíváncsian várra a Baranya Meayei Környezet- és Természetvédelmi Bizottsáa erre a magyarázatot — az OKTH-tói. Mészáros Attila Új termék gyártásába kezdett a Szentlőrinci ÁFÉSZ kát. A próbagyártás termelési értéke egymillió forint. A partnereket természetesen megőrzik, továbbra is több mint védőruhaüzeme: finn piacra készítenek speciális munkaruhá- szentlőrinci üzemnek ez az első külpiaci munkája. A belföldi negyvenféle munka- és védőruhát varrnak, hazai alapanyagból. Fotó: Proksza László Világtanácskozás az AIDS-ről Anno királyi hercegnő nyitotta meg kedden délelőtt Londonban az AIDS-betegség terjedésének megfékezését célzó első világtanácskozást, amelyen 150 ország egészség- ügyi miniszterei és vezető szakértői vesznek részt. Magyarországot dr. Medve László, szociális és egészség- ügyi minisztériumi államtitkár, dr. Hollón Zsuzsa akadémikus, az Országos Haematológiai Intézet főigazgató-főorvosa és dr. Kökény Mihály, a Miniszter- tanács titkársága társadalom- politikai koordinációs főosztályának vezetője képviseli az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a brit kormány kezdeményezésére összehívott első „AIDS-világcsúcs- találkozón". A WHO adatai szerint a világon eddig mintegy 75 000 ember esetében megállapított kifejlett AIDS-betegség áldozatainak több mint a fele meghalt. Márciusban próbaüzem a szigetvári kenyérgyárban Helmut Kohl Prágában 110000 tonna veszélyes hulladék Baranyában Elhúzódó feladatok
