Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-23 / 22. szám

Otthonunk és környéke Téli „disznóságok” Tormás malachús Hozzávalók: 1 kg malac- vagy sertéshús bőrösen (fej, csülök, láb), 1 fej vöröshagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, 25 dkg ve­gyeszöldség, reszelt torma, mustár, só. A megtisztított húst lefor­rázzuk, majd főzzük, a zöldsé­get felfőzés közben hozzáad­juk, és puhára főzzük. Majd a húst a léből kiszedjük, forrón tálra rakjuk, reszelt tormával meghintjük, és mustárt adunk mellé. Levét bármikor barnaleves­hez elhasználhatjuk. Malacaprólék tejfölösen Hozzávalók: 1 kg malachús (lapocka, láb, stb.J, 20 dkg vegyeszöldség, 8 dkg zsír, pet­rezselyemzöld, bors, 2 dl tej­föl, 1 db citrom vagy borecet, só, 3 dkg liszt. A feldarabolt malachúst le­forrázzuk, majd 4 dkg zsíron 0 malachúst lepirítjuk, fel­eresztjük annyi vízzel, hogy el­lepje, Sózzuk és a megtisztí­tott zöldséggel puhára párol­juk. A megfőtt zöldséget el­távolítjuk. Majd 4 dkg zsírral, vagy vajjal és a 3 dkg liszt­tel világos rántást készítünk, feleresztjük és a malachúsra öntjük. Tejföllel, citrommal, vagy ecettel ízesítjük. Sertéscomb savanyúan Hozzávalók: 1 kg sertéscomb, 2 dl ecet, 1 citrom leve, 2~3 babérlevél, só, bors, 10 dkg zsír, 3 dl tejföl. Az ecetből 1 liter vízzel, citrom levével és reszelt hé­jéval, borssal, babérral, sóval póclevet készítünk, melyben a húst 1-2 napig állni hagyjuk. Ezután a húst sütőben kevés páclében és zsírban gyakran öntözgetve pirosra sütjük. A visszamaradt pecsenyeléből mártást készítünk oly módon, hegy kevés kristálycukrot zsír­ban megpirítunk, majd a pe­csenyelével felöntjük. A tejfölt 1-2 kávéskanálnyi liszttel el­keverjük, majd hozzáöntjük a pecsenyeléhez, összeforraljuk. A húst felszeleteljük, köret­ként zsemlegombócot adunk. Tálalásnál a húst leöntjük mártással. Disznótoros káposzta Hozzávalók: 60 dkg sertéshús, 1 kg savanyú káposzta, 10 dkg rizs, 20 dkg zsír, 1 fej hagy­ma, 1 gerezd fokhagyma, 3 to­jás, 1 dl tejföl, 40 dkg sertés­borda, 40 dkg kolbász, 20 dkg tokaszolonna, 3 dkg pirospap­rika, só, bors, majoránna. A darálthúst és a félig pá­rolt rizst tálba helyezzük, vö­röshagymával, sóval, papriká­val, borssal, majoránnával, fok­hagymával fűszerezzük, a tojá­sokkal összegyúrjuk. Káposzta­levelekbe töltjük, henger ala­kúra formáljuk, a két végét benyomkodjuk. Kevés hagymát pirítunk, a savanyú káposztát belerakjuk, kissé átpároljuk, belerakjuk a töltelékeket, a tokoszalonnát. Erre helyezzük az elősütött bordákat, majd a kolbászkokat. Káposztával le­takarjuk. Kevés vizet öntünk alá, lefedve, puhára pároljuk. Tejfölből, lisztből habarást ké­szítünk. Amikor puhára párol­tuk a tölteléket és a húsokat, kiszedjük, és a habarást béle- öntve felforraljuk. Minden adaghoz tölteléket, hússzeletet, kolbászt és tokaszalonnát tá­lalunk. Tejföllel külön is meg­locsolhatjuk. [3 HÉTVÉGE Jó közérzetet, komfortérzést biztosító mikroklíma Fűtés és egészség A lakások és a munkahe­lyek fűtésekor mindig olyan mikroklíma megteremtésére törekszünk, ami az embernek jó közérzetet, úgynevezett komfortérzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hő­mérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra, kel­lő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére, és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget mi­lyen hőmérsékletre célszerű felfüteni, az elsősorban ren­deltetésétől függ. A szokvá­nyosán öltözött, nyugodtan ülő ember például 20-22 C között érzi jól magát. A la­kószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét te­hát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végzenek, ilyen hőmérséklet­nél mór kimelegszenek, meg­izzadnak. Az izommozgós ugyanis — az intenzitástól függő mértékben —, fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Mű­helyekben. szerelőcsarnokok­ban és hasonló munkahelye­ken ezért 12-18 C közötti hőmérséklet látszik ideális­nak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban 24 C -nak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázza­nak. A hideg környezet szere­pe a különböző hűléses be­tegségek kialakulásában ál­talában ismert. A túlfűtés ká­ros egészségi hatásaival azonban már sokkal keve­sebben vannak tisztában.' Annyit mindannyian észreve­szünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elál- mosodunk, csökken a figyel­münk. Ez hátrányosan befo­lyásolja az ember tevékeny­ségét, sőt bizonyos munka­körökben veszélyes is le­het. Amikor pedig kimele­gedve, megizzadva kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyo­són, lépcsőházon -, megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyen­letes hőelosztós. A lakószo­ba fűtése például akkor iga­zán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2-4 C , a hőmér­séklet napi ingadozása pe­dig nem haladja meg a 3-6 C -t. Az említett köve­telményeknek az etázs-, a központi- és a távfűtés fe­lel meg legjobban. A gáz­konvektorok is jól szabályoz­hatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet - a meteoroló­giai tényezőktől függetlenül —, folyamatosan megfeleljen a komfortklíma követelmé­nyeinek. A térbeli hőelosz­tás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a szoba távolabbi sarkában. A cserépkályha viszont hosszú időn át képes tárol­ni a hőt. Jól kezelt cserép­kályhával ezért a hőmérsék­let nagyobb napi ingadozá­sai elkerülhetők. A vaskály­ha igen gyorsan felmeleg­szik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tar­tózkodásra szolgáló helyi­ségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hoz­zátartozik a levegő kellő nedvességtartalma, Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsék­lete 80 C fölé emelkedik, a légtérben állandóan je­lenlévő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszá­razság, a köhögésiinger és a szomjúságérzés. Elektro­mos párásító készülékkel, vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet rajta segíteni. Etázs-, központi- és távfű­tésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell szá­molni. A kályhák használa­takor viszont nagyon lénye­ges, hogy megfelelő huza­tuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Ennek érdeké­ben a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelő­anyagtól függően -, meg­adott időközönként tisztítani kell. Folttisztítás Szép marad, ha rendszeresen ápoljuk Minden reggel egy kis gimnasztika Leszokni a dohányzásról Minden nő szeretné, hogy keblei szépek, formásak ma­radjanak. A mell ápolásót mé­gis — érdekes módon, megle­hetősen sokan —, elmulasztják, o nők többsége nem is gon­dolja: mennyire érdemes 10— 15 percet erre szánni. Például ílymódon: © A meleg kádfürdő után előbb langyos, majd hideg víz­zel alaposan tusoljuk le mel­lünket. Ez a jótékony vizmasz- százs fokozza a vérkeringést és feszessé teszi a bőrt. © Egy frottír, vagy szivacs mosdókesztyűvel végzett masz- szirozás erősíti a mellszövete­ket: a nyíl irányában, derék­tól felfelé a hónaljig, majd ol­dalról a mell alatt körbe, és a mellbimbótól fel a kulcs­csontig haladunk. © Tusolás utón megszárít- kozva, masszírozzunk be meg­felelő testápoló krémet, vagy emulziót a bőrbe, mint a raj­zunk is mutatja: mindig alul­ról fölfelé haladva. © A legegyszerűbb szépítő­szer mellünk számára egy kis gimnasztika: emeljük karunkat mellmagasságba, érintsük össze újjainkat, majd erőtelje­sen húzzuk hátra könyökünket hússzor. Minden reggel elvé­gezve, e torna erősíti a mell­izmokat, és elejét veszi az izomszalagok megnyúlásának. * A masszírozást ajánlott Silanus testápoló krémmel végezni. A Herbária gyógynövény szaküz­letében kapható Szilas készít­mény lecitint is tartalmaz, táplálja, rugalmassá, feszessé teszi a bőrt. Akik komolyan le akarnak szokni a dohányzásról, azok legalább sokféle módszerrel próbálkoznak. Fáradozásuk ju­talma gyakran elmarad, vagy minimális az erőfeszítéshez képest. Az ötletes pszicholó­giai és egészségügyi taná­csokból emeljünk ki néhányat: — Mondja el minél több ismerősének, barátjának, csa­ládtagjának, hogy szakítani akar a dohányzással; az erre való visszaemlékezés minden bizonnyal fokozott megfontoíós- ta készteti mindannyiszor, ahányszor csak rá szeretne gyújtani. — Fogyasszon minél több rágógumit és gyümölcslevet. — Fogadja meg, hogy min­den egyes elszívott cigaretta után büntetést fizet egy e cél­ra szolgáló perselybe. Valószínű, hogy minden egyes erős dohányos, aki örökre le akart mondani a cigarettáról, kísérletezett már ezekkel .vagy hasonló programokkal, trük­kökkel - legtöbbször sikerte­lenül. Minden ellenkező hí­reszteléssel szemben, nemcsak a legnehezebb feladatok közé tartozik, hanem a testi-lelki egészség egyensúlyát is átme­netileg megzavarhatja, ha va­laki egyik napról a másikra teljesen megtartóztatja magát a nikotintól. Látszatra ellent­mondásnak tűnik, hogy a hir­telen elvonás megzavarhatja a vérkeringés működését is, kü­lönösen a rendkívül erősen dohányzóknál. Ezért is taná­csolják egyes szakemberek, az „ótszokást" az erős cigaretták­ról a könnyebbekre, a sűrű rá­gyújtásról a ritkábbra, a filter nélküli cigarettáról a filteres­re. Kilöttyen a feketekávé a fehér vagy színes térítőre, ru­hára, ingre, nyakkendőre, szövetszoknyára. Ha a körül -( mények nem teszik lehetővé, hogy a szennyezett holmit hi­deg vízbe beáztassuk, akkor hideg vízbe mártott és cserélt! puha ruhával kell addig dör­gölni, amíg a folt nyoma el­tűnik. Ugyanezzel az eljárással szüntethető meg a sörfolt is, nemkülönben a nyers alma kifröccsent leve, a vörös bor pecsétje, ámbár e két utóbbit ajánlatos a meqnedvesités után alaposan besózni, hagy­ni amíg a só fel nem oldó­dik, és csak azután dörgöl- getni. Bonyolultabb feladat a zsí­ros eredetű, az étolajas, ki­vált paprikás ételfoltok eltá­volítása. Ezekhez folt- vagy sebtisztitó benzin szükséges, és puha, tiszta ruha, esetleg pa­pírzsebkendő. Maga a tisztí­tás úgy történjék, hogy a folt alá is tegyünk nedvszívó anya­got, s a benzinnel jól átitatott kelmével — mindig tiszta felü­lettel - dörgöljük a foltot azon nyomban. Vérfolt könnyen előadódik egy háztartásban. Eltávolítá­sának legfőbb fortélya, hogy1 csakis hideg vízzel kezdjük ki­oldását, a meleg víz valóság­gal beleégeti a textíliába. Ha fehér anyag lett vértől pecsé­tes, akkor a hideg hypós ol­dat tökéletesen kiveszi; hagy­ni kell ázni benne. Ugyanez a helyzet a kivehetetlennek ítélt őszibarackfolttal is. Kordbársonyból Ing, vagy pulóver fölött viselhető sportos darabok A belőle készült holmi té- len-nyóron, tavasztól őszig vi­selhető, szívesen hordják nők és férfiak egyaránt. Most a férfidivat illusztrálásával olyan sportos ruhadarabokat szeret­nék bemutatni, amelyek Ing vagy pulóver fölött is viselhe­tők, és hűvösebb időben is jó szolgálatot tesznek. a./ A mélykivágósú mellé­nyen újszerű hatást keltenek a vállára varrt epolett, a mellré­szen elvágott szabásvonal alat­ti zsebpatnik, és a széleket mindenütt szegélyező bórpasz- pol. Ez a fazon egyébként düf­tinből is jól mutat. b. / A farmerstílusú ingkabá­tot elkerekített szabásvonalak jellemzik; ez látható a hosszí- tott gallér, a felső teiI-(rész), a zsebek és a kézelő, valamint az ingkabót alsó szabásvona­lán. A sportos jelleget még kü­lön kihangsúlyozza a mintegy 5-8 mm széles tűzés, amely mindenütt dísze a kabátnak. Patentgombokkal csukódik. c. / Ellentétben az ingkabát­tal, ezen a testhezálló lem- berdzseken a szögletes vonalak uralkodnak. Szögletes megoldá­sú a hosszított gallér, a rátett zseb és a kézelő díszítése az övrésszel együtt. Elöl végig cippzárral csukódik, az övön és kézelőn kisebb bőrgombok vannak. d./ Gallér nélkül, egy gomb­bal záródó, karcsúsított vona­lú elegáns blézer, nagy rá­tett zsebekkel. Ha nem mikro­kordból készül, még a bélés is elmaradhat. Jól illik hozzá a kihajtott inggallér, s a nyak­ba kötött színes kis selyemsál. 1988. január 23., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom