Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-23 / 22. szám

Lakásépítés szabad piacra A mór korábban meg­alakított hét önelszámoló üzemigazgatóság ered­ményesen tevékenykedik a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ez év januárjától működik nyolcadikként a BÉV Fej­lesztési és Tervezési Iro­da. Ezzel megyénk leg­nagyobb építőipari szer­vezete újabb lépést tett korábban egyértelműen megfogalmazott célja fe­lé: vállalkozó vállalat akar lenni. Már a versenytárgyalás is merőben új minőségi­gazdálkodási követel­ményt támaszt a kivitele­zésre pályázó építőipari szervezettel szemben. Fel kell mérnie saját lehető­ségeit, hogy mire és mi­vel pályázhat, hogy a ver­senytárgyaláson győztes­ként megállhassa a he­lyét. És, hogy munkához jusson egyáltalán. Ez a vállalkozó vállalat úgynevezett előiskolója. Az igazi szerepkörét így fogalmazza meg Eördögh István, a BÉV Fejlesztési és Tervezési Iroda igaz­gatója : — Mindinkább nekünk kell megkeresnünk a megrendelőket. Ha vala­hol megjelenik egy beru­házási szándék, annak elébe kell mennünk. Fel­kutatjuk, meghallgatjuk elképzeléseit, segítjük a szándékokat megfogal­mazni, kifejleszteni és ki­egészíteni, s a meglévő vállalati és más kapaci­tásokkal (bárkivel, aki hajlandó is a létrehozá­sában közreműködni), ki­dolgozzuk az építési szán­déknak és célnak leg­megfelelőbb, a meglévő technikai és technológiai ipari hátterünkkel meg is valósítható megoldást. És ez csak az egyik felada­ta az irodánknak. — És a másik? — A közvetlen piacra történő értékesítés, pénz­intézetekkel együttmű­ködve. A korábbi kényelmes szemlélet tehát megszű­nőben. Ez már kockázat- vállalás a javából. Piac. Hisz fizetőképes kereslet ma is van lakásra. S ha a lakásra várónak meg­felel a BÉV kínálta ott­hon, akkor sínen van őz ügy. Ez a korábbiaknál is nagyobb rugalmasságot és merőben új hozzáál­lást igényel. Ehhez egye­bek mellett olyan külső és belső szellemi háttér- kapacitás is kell, amivel szinte biztosra mehetnek a vállalkozásban. A BÉV e téren már több terve­zőszervezettel felvette a kapcsolatot. A már beve­zetés alatt álló újdonsá­gaikkal (RASTRA, ISO- RAST) külön-külön, vagy a már eddig is meglé­vőkkel (panel, IMS) há­zasítva új építési eljárá­sokat igyekeznek kidol­gozni, illetve honosítani. — E téren már meg­tettük az első lépést. Idei kezdéssel szabadpiaci ér­tékesítésre mintegy 150 lakást szeretnénk meg­építeni Pécsett, ebből 86- nak a vázszerkezete IMS, a térelhatároló szerkezete RASTRA lesz — mondja Eördögh István. — A la­kások belül csak annyira lesznek „lemerevítve”, amennyire azt maga az építési technológia igény­li, például: kötött helyen lehetnek csak az úgyne­vezett vizes blokkok. A vevőnek lehetősége lesz eldöntenie, hogy milyen legyen a lakás beosztása. Murányi László Ösztönzések §§j termelőknek Közvetlen jelenlét a külpiacokon Hegyei külkereskedelmi szervezet létrehozásával eredményesebb lehetne a piaci fellépés Dr. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes A kormány mennyiben ösz­tönzi a kivitelt? Oldódnak-e az importgazdálkodás kötött­ségei? Kik folytathatnak majd önálló külkereskedést? Ezek a kérdések élénken foglalkoztat­ják export- és importőrvállala­tainkat és szövetkezeteinket, nem véletlen, a Magyar Gaz­dasági Kamara dél-dunántúli bizottságában már másodíz­ben foglalkoztak az új külke­reskedelmi szabályozással, a legutóbbi összejövetelre dr. Dunai Imre kereskedelmi mi­niszterhelyettest is meghívó, első kézből tájékozódva. A fel­adatok óriásiak. Ami a piaci viszonylatokat illeti, az idén növelni kell a tőkés kivitelt, csökkenteni a behozatalt. Fordulatra van szükség a kereskedelmi mér­legben, mégpedig úgy, hogy eközben a kivitel szerkezete javuljon. Ez nagy kihívás. So­káig tartotta magát a megíté­lés, hogy a tőkés gazdaságok fellendülése tovább tart, ezt az utóbbi hetekben kialakult tőzsdeválság megkérdőjelezte. Az amerikai kormány sajnos tovább engedi a dollár árfo­lyamának csökkenését - ez fo­lyamatos veszteséget jelent a magyar exportban -, félő, az USA-ban importkorlátozást rendelnek el, ami hátrányosan érinti Nyugat-Európát, nehezí­ti a magyar exportot is. A kö­zeljövőben nem számíthatunk arra, hogy befejeződnek a Közös Piaccal való tárgyalá­saink, s hogy helyzetünk ja­vul. Szocialista viszonylatban ki­egyensúlyozott külkereskede­lemre kell törekednünk. Gond, hogy néhány szocialista or­szággal még nem tudtuk le­zárni a szerződéskötéseket, hozzánk hasonlóan forrás­hiánnyal küszködnek, ezért az egymás közti forgalmunkban a korábbi dinamizmus hiányzik. A Szovjetunióban gyorsítási folyamat kezdődött, amit sa­ját erejükre támaszkodva vé­geznek, ezért kevesebb árut tudnak felajánlani, örvende­tes, további cserearány-javu­lással számolhatunk az olaj­és gázárak csökkenésével. Ami a KGST reformját illeti, 1990- nél hamarább aligha várha­tunk kézzelfogható eredmé­nyeket. Az általunk régóta szorgalmazott áru- és pénzvi­szonyok érvényesítését a tag­országok egyelőre vizsgálják. * külföldön értékesíteni, haszno­sítani. * Hogy milyen eszközökkel se­gíti elő a kormány a külkeres­kedelmi célok megvalósítását, ónnak szabályait a Magyar Közlönyben hamarosan közre­adják. A tőkés kivitel növelé­sét sok kis lépéssel tovább ösztönzik, fenntartva a pályá­zati rendszert is. Forint-leér­tékeléssel viszont nem tudják biztosítani az ösztönzést. Mi­után a termelőket rendkívül érdekeltté tették a kivitelben, számolnak azzal, mindez meg­zavarhatja a belföldi kooperá­ciós kapcsolatokat, amit fi­gyelemmel kisérnek, s ha szük­séges, menet közben változtat­nak. A rubel exportban való érdekeltségen szigorítottak. Ami az importgazdálkodást il­leti, dr. Dunai Imre kereske­delmi miniszterhelyettes sok­kal nagyobb rugalmasságot, könnyítéseket Ígért. A szabályozásban lényeges változást jelent, hogy 1988-tól minden gazdálkodónak alanyi joga a külkereskedés. Termé­szetesen ennek is megvannak a játékszabályai. Nem aka­runk párhuzamos külkereske­delmet a stratégiai cikkeknél, ezek körét az úgynevezett ki­viteli lista tartalmazza. Ami ezen kívül van, annál a ter­melő maga döntheti el, saját mago akarja a külpiacon for­galmazni, avagy külkereske­delmi vállalatot bíz meg ez­zel. A jogosítványért folyamo­dó vállalatoknak és szövetke­zeteknek mindemellett igazol­niuk kell, biztositottak-e az önálló külkereskedés személyi és technikai feltételei. A Ke­reskedelmi Minisztérium a ké­relmet abban az esetben uta­síthatja el, ha meggyőződik, e feltételek nem állnak fenn. Természetesen nagyon is aján­latos a termelőknek elsőként fölmérni, mi ennek a költsé­ge, hosszú távon érdemes-e saját külkereskedelmi szerve­zetet fenntartani. A jogosít­vány ugyanakkor nem vonat­kozik a rubel elszámolású kül­kereskedelmi viszonylatra, ott megmarad az eddigi gyakor­lat azért is, mert a partne­reink is így akarják. Kivétel, ha kontingensen felül gépeket tudunk beszerezni, akkor ezt bármelyik külkereskedelmi vál­lalat is megteheti. Külkereske­delmi jogot egyébként ma­gánszemélyek is kérhetnek és kaphatnak, elsősorban azok, akik saját szellemi termékei­ket, szabadalmukat kívánják A kamarai összejövetelen az érdekelt baranyai terme­lők több részletkérdést is föl­vetettek és rögtön tisztázták is a kereskedelmi miniszterhe­lyettessel. Először is elhang­zott, o Szovjetunió mégiscsak vesz át bort az idén hazánk­tól, igaz, nem 150 millió ru­bel értékben, mint amennyi a hosszú távú szerződésben 1988-ra volt előirányozva, ha­nem csak 50 millió rubel ér­tékben. A Pannonvin kérdése: versenyeztetni fogják-e a szál­lítókat, s mit versenyeztetnek, a minőséget vagy az árat? A válasz: az árat fogják verse­nyeztetni, ami azt jelenti, a mi minőségi boraink nem pá­lyázhatnak eséllyel. A Pannon- vi'n nehezményezte továbbá, a Tszker félmillió palack szovjet pezsgőt hozott be, amikor ha­zai pezsgőből is annyi van raktáron, hogy árvizet lehetne vele okozni. A Tritex o magyar-jugoszláv határ menti árucsere akadá­lyainak lebontását sürgette, te­kintve, hogy ezekben az ügy­letekben igencsak érintettek a baranyai vállalatok és szövet­kezetek. Dr. Dunai Imre leszö­gezte, kívánatos a határ men­ti kereskedelem bővítése, ám nem a fogyasztási cikkek be­hozatalát pártolják, sokkal in­kább a termelési együttműkö­dések bővítésére van szükség. Ugyanis számunkra nagyon kedvezőtlen ennek a kereske­delemnek a szerkezete: a Ju­goszláviából behozott áru két­harmada fogyasztási cikk, mi­közben a mi kivitelünk négy­ötöd része alapanyag. Ezen változtatni kell. A kamarai tanácskozáson részt vett dr. Dányí Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának első titkára is, aki mindenekelőtt felvetette, következetesebben kellene foglalkozni a tőkés import egy részének kiváltásával, ennek megyén belül is vannak lehe­tőségei, megérdemelné a na­gyobb ösztönzést. Rámutatott továbbá, Baranyában csak ke­vés vállalatnak lesz lehetősé­ge az önálló külkereskedelmi jog gyakorlására. Ezért érde­mes lenne valamiféle közös megyei külkereskedelmi szerve­zetet létrehozni, mely előse­gíthetné a termékek közvet­lenebb értékesítését, újabb lehetőségeket tárna fel, felka­rolná a helyi kezdeményezé­seket. A javaslattal dr. Dunai Imre is egyetértett, a jelenle­vők abban maradtak, az ügy­re visszatérnek. Miklósvári Zoltán Házilag készül a szójatakarmány Eszmecsere a külkereskedelemről a Magyar Gazdasági Kamara dél-dunántúli bizottsága pécsi székházában Läufer László felvételei Unipro—tapasztalatok Az egyházasharaszti szójafeldolgozó Jó a súlygyarapodás, olcsó az előállítás Zsebre rakok egy maréknyi szóját, rágcsálom hazafelé: egyik-másik szinte mogyoróízű, a többség is kellemes, néme­lyik a kukoricára emlékeztet, s egy kettő van csak, amely kifejezetten nyersbabízű. Ezek talán szerencsétlenül mentek ót a szárítón, nem hevültek kellő hőfokra, azért. Tudvalevő, tavaly szójada­rahiány volt — s részint tárt még mo is: nem volt elég dollár megvásárolni a mo­dern állattartás alapvető ta­karmányösszetevőjét. Ezért az­tán mindeni úgy próbálta pó­tolni a szükségletét, ahogy tudta. Mert nem elég a szó­ját megtermelni; de kezelni is kell, hogy az emésztést gátló, ún. tripszininhibitorokot lebontsák. Ezen eljárások egyike az Unipro fantázianevű magyar szabadalom: a nyers szója­babot be kell permetezni nátriumkarbonát, nátriumhid- rokarbonót és nátriumhidroxid meghatározott arányú keveré­kével — a pontos összetétel a szabadalom —, majd át­engedni a termelőszövetkeze­tek nagy részében megtalál­ható lucernalisztkészítő beren­dezésen — s íme, itt a takar­mányozásra alkalmas szója, pmit aztán darálni kell, s meghatározott arányban a takarmányba keverni. A Baranyai Tszker tavaly két termelőszövetkezetnek is megvette a gyártás jogát, ma­ga a kiegészítő berendezés csupán 50 000 forint. A két termelőszövetkezet közül csak az egyházasharasztinak van gyártási tapasztalata, mert a kétújfaluit még nem sikerült üzembe helyezni. De Kétúj- falun is végeztek kísérletet még' tavaly az Unipro-szójával. A kísérletnél 341 malacot telepí­tettek egy istállóba 32 napos korukban, 7,44 kg-os átlag­súlyban. A kísérleti idő lejár­tával 65 malac 18 kilósra nö­vekedett csupán, 251 viszont átlag 32 kilós lett, az átla­gos napi súlygyarapodás pe- ;dig 0.415 kg. A kontrolcso­portnál viszont csak 0,382 ki­logrammos súlygyarapodást ér­tek el. S bár egy kísérlet nem kí­sérlet, de azt tapasztalták, nagyobb elhullás nem lett, sőt, a kontrolcsoportban gya­koribb volt a megbetegedés; s étvágycsökkenés sem volt. Hasonlók az egyházasharaszti benyomások is: a jószágok kedvvel fogyasztják az uniprós takarmányt, melyet azonban ott nem a kétújfalui recep' szerint használnak. Kétújfalu- ban a teljes szójamennyisége' Inz Unipróval vitték be, Egy- hózasharasztiban, viszont var szójadara is, ezért az aján­lott recept szerint dolgoznak az eredeti szójadara-mennyi Cég 40 százalékát váltják k Unipro-szójával. (A kettő kö zött az a különbség, hogy c szójadara alig tartalmaz óla jat, míg a hőkezelt unipró: gykorlatilag megőrzi a nyers szója magas olajtartalmát. Mindkét termelőszövetkeze maga is termel szóját, bár < tavalyi jég elvitte az egyhá zasharasztiak termésének két harmadát. Idén 200 hektárra nagyobb területen vetnek eb bői a növényből, s 2,3—2,e tonnás terméssel számolnak Berendezésükön eddig 35 va gonnyi szóját dolgoztak fel természetszerűleg nemcsak c sajátjukét, hanem másokét is <gy például visszajáró meg rendelőjük a Szentlőrinci Álla mi Gazdaság. A lucernaszárítóról lejőve szója minőségét rendszeresei ellenőrzik, ők maguk is, illet ve a danitzpusztai laborató riumban elemeztetve. Amiko az összehasonlító színkorong megfelelő értéket jelez, akko a laborvizsgálatok 6—8 szá zalék TlU-értéket mutatnak, f ez mór megfelelő, hiszen ma go az Unipro eljárás is 11 százalékig garantálja a; emésztésgátló vegyületek le bontását. Maguknak, kísérlet képpen végeztek olyan hőke zelést is, hogy nem permetez ték be előtte a vegyszerrel c szóját, ekkor a TlU-érték 11 százalékos lett; a szabadó! maztatott szer tehát valóbar hatékony. Az Unipro-szóját elsősorbar malacindításkor, illetve 70—8( kg-os súlyhatárig tartják iga zán használhatónak. Irodaim adatok szerint véghízlalásná magas olajtartalma miatt el zsirosodást okozhat, illetve c szalonna elsárgulásót. Erre vonatkozó gyakorlati adató! még nem állnak rendelkezés re a két termelőszövetkezet ben. Az egyházasharasztiak úg; kalkulálnak, hogy 50 vagor szója feldolgozásakor fut nul Iára a beruházás, azután te hát már gazdaságos. Tény: a; így nyert takarmányszója c legolcsóbb. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom