Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)
1988-01-23 / 22. szám
Politika és Sokan felfigyeltek arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, sőt, még irányelveket sem szabott a tervnek számszerű adatok, arányok me'•hagyásával, mint tette azt megelőzően rendszeresen. Ehelyett az előttünk álló súlyos gazdasági feladatok szükségszerűségéről, fontosságáról szólt, tudomásul véve a kormányzat számításait, önmagára vállalt tennivalóit az ülésről kiadott közleményben. A közéletben ekkora stiluses hangsúlyváltást, ennyire megmásult szóhasználatot nem lehet véletlennek tekinteni, s jól teszi az, aki emögött szándékokat keres. Előfordulnak magyarázatok, amelyek a politika elhalványulását, a gazdasági szférából való visszahúzódását tételezik fel az új módszer konstatólásakor, mondván, ezután szabad kezet kap a gazdasági irányítás a társadalmi erőtényezőktől. Jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünket tekintve még sokat várnak a bábáskodás, az ellenőrzés megszűnésétől. Úgy vélik, a távolságtartás a laikusok beleszólását csökkenti a minimálisra, a gazdaság pedig önerejével képes lesz megújulni. Azt hiszem, valamennyire is képzett ember nem „díjazhatja” a politika és a gazdaság szembeállítását. Mórcsak azért sem, mert a történelemben a küzdelmek gazdasági, társadalmi célokért folytak, s nagyon gyakran ennek eszközéül szolgált a technikai haladás, a földművelés, vagyis az ipar forradalma. Valóban, a politika nem másíthatja meg a gazdaság törvényszerűségeit, nem cselekedhet helyette. Viszont teljességgel bizonyos, hogy az általa jónak látott társadalmi törekvések gazdasági megalapozáshoz kiválasztja gazdag tárházából a legcélravezetőbbet, a legszükségesebbet. Ezt meg is tette most a Központi Bizottság, amikor társadalmi vívmányaink megerősítése érdekében megszabta a gazdaság stabilizálásának útját, oly módon, hogy a konvertibilis adósság- növekedés fékezését, a költségvetési hiány erőteljes csökkentését, a termelési szerkezetváltás gyorsítását, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását szorgalmazta. Ennek alapján a kormány kidolgozta az éves tervet, amelynek előirányzatait — minthogy azok a gazdaság-stratégiai meg a politikai szándéknak megfeleltek — mór csak tudomásul kellett vennie a párt testületének. Még ha szokatlan eljárásról is van szó, ezúttal sem beszélhetünk a politika visszdhú- zódásóról. A párt igen határozottan képviseli a gazdaság megújulását, szükségességét azokkal a sokszor fájdalmas, vagy olykor a legszélesebb közvélemény által alig érthető követelményekkel együtt, amelyek ma sokunk gondolatait lekötik. Sőt, manapság, amikor gazdaságunk kóros daganatainak kioperálását kezdeményezi politikai tekintélyével is, sokkal érdemibben foglalgazdaság kozik a gazdasággal, mint amikor számokban határozta meg szándékait, vagy egy- egy ilJúzórikus gazdasági módszert, megoldást támogatott, y Mondhatjuk azt, hogy súlyos következményekkel jár a politika és gazdaság tisztázatlan viszonya, egyiknek vagy másiknak abszolútizálása, azoknak az életnedvet szállító hajszálereknek az elduga- szolása, amelyek keresztül- kasul összeszövik e két társadalmi szférát. A baj sohasem abból eredt nálunk, hogy a politika foglalkozott a gazdasággal, hanem éppen ellenkezőleg: abból, hogy nem rangján kezelte, rosszul sáfárkodott vele. Ez akkor is igaz, ha rengeteg szó esett a gazdaságról, éppenséggel még túlságosan sok is, elvéve a levegőt a gazdaság hangjának rezonálása elől, vagyis a szakemberek tárgyszerű véleményét is túlharsogva. Valójában az kecsegtet eredménynyel, ha a politika a maga szintjére emeli a gazdaság stratégiáját, megszabja annak a politikai szándékokból gyökerezett kereteit, de meghagyja a gazdaságnak a gazdálkodás, a reformok szabadságát a kereteken belül, a törekvések számszerűsítését, a végrehajtást, s ehhez a legmegfelelőbb eszközök, intézményrendszer kiválasztását is. Nem titok, hogy ennek az elvnek megfelelően alakult át nemrégen a kormány az észszerűség és a fokozott felelősségvállalás követelménye szerint, vált bürokrácia-mentessé a gazdaságirányítás kormányzati módszere, s az is köztudott, hogy folytatódik ez a folyamat. Fontos, hogy a gazdaság lokomotívja a mai céljainkhoz vezető sínpáron magabiztosan és dinamikusan haladhasson, nem befolyásolva szükségtelen szemaforoktól. Az ember jóléte a tét. Ezt, ennek a célnak újbóli elérését, az életszínvonal jövőbeni emelését szolgálja a jelen megannyi intézkedése. Ehhez a szükséges gazdasági lépéseket meg kell tennünk, mégha átmenetileg lemondással járnak is. Az elbátortalanodás nem pusztán politikai kishitűségre vallana, hanem kárt is okozna, mivel válságba taszítaná gazdaságunkat, kikezdve és diszkriminálva politikánkat is. Az utóbbi időben sok jel mutatja, hogy gazdaságunk egyre önállóbb és egyre szélesebb mozgástérhez jut, á gazdasági folyamatok a termelésben, és nem az irányító csúcsokon, vagyis a politikában dőlnek el (lásd az indokolatlan támogatások régi, rossz gyakorlatát). Ezzel együtt nem tagadható a politika felelőssége a gazdaságért, mint ahogy nem tagadható a gazdasági vezetők politikai felelőssége sem. Ez utóbbiban fejeződik ki ugyanis, hogy mire és miért vállalkozik az üzem, a vállalat. Hogy a vezetés megtalól- ja-e az utat a dolgozókhoz, és velük együtt annak módját; miként jövedelmezzen a munka többet nekik maguknak, s mindannyiunknak. Komornilc Ferenc Bútorokat újítanak fel a Pécsi Szolgáltató Vállalat bútorüzemében Érdekeltté teszik a vállalatokat is Tanácskozás az építőtáborokról Sok a garanciális munka — kevés az alkatrész Mezőgazdasági kisgép- és bútorjavítás A pécsi Általános Szolgáltató Kisvállalat három éve szerveződött újjá: egyes szolgáltatásaik megszűntek, illetve újabbakkal bővültek. Múlt évben minden részlegükben szinte teljesen kicserélődtek a dolgozók — jelenleg 189-en vannak a vállalatnál. Legismertebb részlegük a mezőgazda- sági kisgépjavító és az aszta- Icsüzem. Ágoston György üzemigazgató a mezőgazdasági kisgépjavítás „uborkaszezonjáról" számolt be. Azoknak, akik ebben az időszakban kérik a kerti és egyéb kisgépeik javítását, tízszázalékos kedvezményt ajánlottak fel. Mivel állandó gond az alkatrészek beszerzése - új kezdeményezésként - az országban lévő összes hasonló profilú, javítással foglalkozó céget felkeresték. Felajánlották a náluk feleslegben lévő alkatrészeket és kértek hiányzó, kurrens cikkeket. Ügy tűnik, sikerül a csere. Az az alkatrész, amit a Hermész Áfésztől, mint alvállalkozók kapnak - kevés, és sokszor nincs. Ennek ellenére az elmúlt évben közel ezer gépjavítást végeztek. A gépüzemben teljes a csend. Rengeteg a kapálógép, permetező, a fűnyíró és a fűrészgép. Lipcsik István szerelő az alkatrészhiányt említi, és az átárazások körüli problémákról szól. Ezért általában harmincnapos határidőre vállalják el o javítást. Gyakori, hogy egy-egy alkatrészre ennél még tovább is várni kell . . . Szerinte gond, hogy a legtöbb gazda megvárja a tavaszt, akkor azonnali karbantartást, gépjavítást kér. Most jobban ráérnének. Elmondta, hogy január elsejétől a gépjavítás megrendelésekor be kell fizetni a várható költség 80 százalékát, ha harmincnapos határidőre vállalják a munkát. Az ezt meghaladó időnél a javítási költség 60 százalékát kell befizetni. Náluk hivatalos díjjegyzék van, amit minden ügyfelük átnézhet. — A Szolgáltató Kisvállalatnak bútor garanciális javításra két alvállalkozói szerződése van — tájékoztat az asztalos- üzem felé haladva Ágoston György. - Nyolcvan gyártó bútorai tartoznak hozzánk Tavaly közel 1200 esetben hiv- tók ki az asztalosokat vagy a kárpitosokat garanciális munkára. így érthető, hogy csak száznegyven esetben sikerült az egyedi lakossági és közületi megrendeléseket teljesíteni, sőt múlt évről visszamaradó munkánk is van. Drobny Árpád a bútorosrészleg csoportvezetője a szakmunkások hiányát említi elsősorban. Nehézségeikről beszélt. Most, év elején vettek föl új embereket. Akad a fiatalok között olyan, hogy csak a raklapok javítására, szögelésére jók. így két szakemberre vár a garanciális hibák elhárítása. Ágcston György üzemigazgató végezetül a szakemberek neveléséről, és megtartásáról szólt. Szeretnének olyan dolgozókat foglalkoztatni, akik nem „vándormadarak" és hajlandók minőségi munkát végezni. E célok felé próbálják a megfelelő lépéseket megtenni ... A. E. Proksza László felvétele (Munkatársunk teletonjelen- tése) Pénteken a KISZ KB székházában országos felkészítő értekezletet tartottak a gazdálkodó szervek építőtáborokkal foglalkozó alkalmazottjai részére. A KISZ KB építőtáborok bizottságának munkatársai azért rendezték az egésznapos tanácskozást, hogy az állami preferenciákat és a költségelszámolás rendjét valamennyi üzemeltető egységesen értelmezze és hozzáigazítsa az új vállalati és személyi jövedelemszabályozás követelményeihez. A Pénzügyminisztérium és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei előadásokat tartottak arról, hogy az általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó hogyan befolyásolja az építőtáborozás költségeit; valamint konzultációs lehetőséget biztosítottak a tisztázatlan gazdálkodási kérdések megvitatására is. Az építőtáborokban a foglalkoztatásokat bővíteni szeretnék, hiszen a tanulófiatalok munkára nevelése mellett a gazdaságok, vállalatok és intézmények munkaerőgondjának enyhítésére is alkalmas ez a forma. Az Építőtáborok Titkársága folyamatosan dolgozza át a diákfoglalkoztatás szabályozási rendszerét. A személyi és vállalati jövedelemszabályozás változásai, valamint az oktatási reform szükségessé tették ugyanis az ezzel összefüggő jogszabályok rendezését. A diákok foglalkoztatásának egyik alapvető formája az építőtábor. Ez a diákfoglalkoztatási forma korábban sem kapott költségvetési támogatást. Ezért született döntés arról, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének mentességével, illetve a forgalmi adó visszatérítésével támogatjuk az épitőtábori mozgalmat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vállalatokat is érdekeltté tegyék építőtáborok üzemeltetésében. A preferenciák által megtérülő összeget a táborok működtetésére használják fel, így a fiatalok számára kulturáltabb, színvonalasabb körülményeket teremthetnek. Az Építőtáborok Titkársága vizsgálja azt a lehetőséget is, hogy az építőtáborokba utazó fiatalok utazási költségeit hogyan csökkenthetnék. A tanácskozás keretében Budai László, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal munkatársa a január elseje óta Hungária és Sportpropaganda Vállalat címen működő reklám- és rendezvényiroda vezetője felajánlotta cége sportpropaganda szolgáltatásait. Ezeknek az ára eddig még nem, de várhatóan emelkedni fog. Pólókat, sportfelszereléseket és egyéb reklámtárgyakat is az építőtáborozók rendelkezésére bocsátanak. S. J. Pécsi utcák-terek: a Jókai tér torkolata. A tartalomból: Tájvédelmi körzet lesz Béda (3. oldal) Gázprogram a községekben (4. oldal) Változó Oroszló (5. oldal) Közvetlen jelenlét a külpiacokon (7. oldal) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLV. évfolyam, 22. szám 1988. január 23., szombat Ára: 2,20 Ft
