Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-04 / 3. szám

T ájékoztató az 1988. január 1-jén érvénybe lépő külföldi utazásról és az útlevélről szálé rendelkezésekről A közvéleményt már hosz- szabb idő óta foglalkoztatja a külföldre utazás jogának vál­tozása. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 25. számú törvényerejű rendelete a külföldre utazásról és az útle­vélről — mely 1988. január 1- jével lépett hatályba — min­denképpen megfelel a várako­zásnak és találkozik a lakos­ság érdekével. A magyar állampolgárnak alapvető joga, hogy külföldre utazzon, mely joga csak kivé­telesen — a törvényerejű ren­deletben meghatározott ese­tekben - az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelmében korlátoz­ható. A korlátozás leszűkült és a lakosság igen kis részét érin­ti. Az állampolgár saját maga el tudja dönteni, hogy utazá­si joggol nem rendelkezik, mert a törvényerejű rendelet­ben foglalt valamelyik kizáró ok hatálya alá esik. Elkerülhe­tő az elutasítást kiváltó kére­lem benyújtása, az illeték le­rovása, figyelembe véve, hogy az illetékekre vonatkozó jog­szabályok szerint az illeték ér­téke ez esetben nem utalható vissza. A lakosság tájékoztatása ér­dekében szükséges ezen okok részletes ismertetése. Ki nem kaphat? Nem adható útlevél annak, a) aki ellen olyan bűncse­lekmény miatt van folyamat­ban büntető eljárás, amelyre a törvény három évi szabad­ságvesztésnél súlyosabb bün­tetést rendel; b) akit végrehajtandó sza­badságvesztésre ítéltek, vagy a szigorított őrizetét rendelték el, és azt még nem töltötte le; c) aki bűncselekmény elkö­vetése miatt körözés alatt áll, vagy ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. Nem adható továbbá útlevél annak sem, a) oki a korábbi küföldre utazása alkalmával a Maqyar Népköztórsasáq jogszabályait súlyosan megsértette; b) akit végrehajtandó sza­badságvesztésre ítéltek és bün­tetett előéletű (aki szabadság- vesztés büntetését letöltötte, de nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól); c) aki rendőrhatósági kény­szerintézkedés hatálya alatt áll. A jogszabály ezen utóbbi három esetben kivételesen, méltánylást érdemlő ok vagy okok fennforgása esetén lehe­tővé teszi korlátozott területi érvényességű, egyszeri utazás­ra jogosító útlevél kiadását. A lényegében abszolút el­utasítási okokon túlmenően a jogszabály tartalmaz relatív elutasítási okokat is. Ezen okok fennforgása esetén a rendőr- hatóságnak mérlegelési joga von. Ebből kiindulva megtagad­ható az útlevél kiadása attól, a) akinek a külföldre utazá­sa az állam biztonságát veszé­lyezteti ; b) aki ellen olyan bűncse­lekmény miatt van folyamatban büntető eljárás, amelyre a törvény három évi szabadság- vesztésnél nem súlyosabb bün­tetést rendel; c) büntetett előéletű (akit viszont végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítéltek és bünte­tett előéletű, arra a már fen­tebb említett kivételes elbírá­lás lehetősége vonatkozik); d) aki pártfogó felügyelet alatt áll: e) akinek büntető ügyben hozott határozat alapján az állammal szemben tartozása áll fenn; f) aki a jogerős bírósági ha­tározattal megállapított tartá­si kötelezettségének nem tesz eleget, és ezért vele szemben végrehajtást rendeltek el; g) akivel szemben jelentős értékű vagyoni kötelezettség nem teljesítése miatt végrehaj­tást rendeltek el, vagy aki el­len jelentős mértékű adózási kötelezettség elmulasztása miatt eljárás van folyamat­ban ; h) a külföldön élő magyar állampolgártól, aki a korábbi beutazása alkalmával a Ma­gyar Népköztársaság jogsza­bályait súlyosan megsértette, illetőleg, akit külföldön olyan bűncselekmény miatt ítéltek el, amely a magyar törvény sze­rint is bűncselekmény, vagy akit kiutasítottak; i) aki a Magyar Népköztár­saság államhatárát engedély nélkül vagy meg nem enge­dett módon lépte át, illetőleg a külföldre utazás és a kül­földön tartózkodás szabályai­nak kijátszásával külföldön maradt és a külföldre távozá­sa óta öt év még nem telt el. Az e), f) és g) pontok al­kalmazásának, azaz ezen pon­tokra való hivatkozással törté­nő elutasításnak akkor van he­lye, ha az állampolgár külföld­re utazása — a vagyoni hely­zetét is figyelembe véve - a követelés kielégítését veszé­lyeztetné. A tartási kötelezettség, ille­tőleg a jelentős (büntetőjo­gunk szerint jelenleg 200 ezer forintot meghaladó) értékű va­gyoni kötelezettség nem telje­sítése csak annak a kérelmé­re vehető figyelembe, akinek érdekét a külföldre utazás sér­tené. A rendőrhatóság tehát nem vizsgálja hivatalból, ha­nem ezt kérni kell, mégpedig attól a rendőrkapitányságtól, ahol az utazni szándékozónak vagy már útlevéllel rendelke­zőnek az állandó lakcíme van. Minden országba, többször is Magyar állampolgár az út­levélhatóság által kiállított ér­vényes útlevéllel utazhat kül­földre. Az útlevél — az érvé­nyességi idején beül —, a világ összes országába több­szöri utazásra jogosit. A külföldre utazás alapvető joggá válásán túlmenően ez a másik igen lényeges változás. Már 1984. évtől folyamatosan bevezetésre került az egységes útlevél (a korábbi piros és vi­lágoskék helyett), melyben szo­cialista és nem szocialista re­lációban történt a kiutazás en­gedélyezése. Az új jogi szabá­lyozás szerint nincs ilyen el­különítés. A többszöri utazás lehetősége eddig csak öt euró­pai szocialista ország vonatko­zásában állott fenn, míg a jö­vőben engedélyezett utazások esetében a többszöri utazás minden ország vonatkozásában lehetséges. Az útlevél a kiállítástól szá­mítva öt évig érvényes. Az ér­vényességi idő a korábban ki­adott útlevelek esetében is öt év. Ebből adódóan vannak olyan régi útlevelek is (piros és világoskék) az állampolgá­rok birtokában, melyek 1988. évben még érvényesek. Uta­zásra viszont csak akkor al­kalmasak, ha bennük kiutazás­ra jogosító bélyegzőlenyomat található, de csak azokba az országokba, melyek a bélyeg­zőlenyomatban szerepelnek. Az 1984. évtől kiadásra ke­rült és jelenleg is használatos (ún. szilvakék) útlevelek érvé­nyesek, de kiutazásra csak ak­kor jogosítanak, ha szocialista viszonylatú bélyegzőlenyomat található a 13. oldalon, vagy az utazni szándékozó birtoká­ban van a nem szocialista országokba szóló külön lapos kiutazási engedély. Ezek is az útlevél érvényességéig fel- használhatók. A január 1-jétől kérelmezett utazások ismét bélyegzőlenyo­mat alkalmazásával kerülnek engedélyezésre. Ezen bélyegző- lenyomat szövege tartalmazza a világ összes országába a többszöri kiutazás lehetőségét. Hol kell kérni? Az útlevél-ügyintézés egyide­jű decentralizálása folytán a kérelmeket az állandó lakcím szerinti városi rendőrkapitány­ságok igazgatásrendészeti osz­tályain kell benyújtani. Az IBUSZ útlevél-ügyintézési fel­adata megszűnik. A rendőr-fő­kapitányságok igazgatásrenr- dészeti osztályain útlevél ügy­intézése a II. fokú útlevél ha­tósági feladatokra, a külföldön letelepedés iránti kérelmek és hazatérés engedélyezése iránti kérelmek elbírálására korláto­zódik. A kérelmezés az újonnan rendszeresítésre kerülő kére­lem-űrlap felhasználásával tör­ténik, melyet a postahivatalok árusítanak. (Átmenetileg a je­lenlegi űrlapok is felhasznál­hatók.) A kérelemhez mellékel­ni kell minden esetben egy évnél nem régebbi igazol­ványfényképet. Amennyiben 1984. január 1-seje után ki­adott (szilvakék) útlevél birto­kában van a kérelmező, úgy 1 db, amennyiben korábbi (vi­lágoskék vagy piros, vagy egy­általán nincs útlevele), úgy 2 db igazolványképet kell mellé­lásra csak indokolt eset­ben (szolgálati érdek, halál­eset, súlyos betegség stb.) van lehetőség. Az új jogi szabályozás el­különíti az utazási jogot a valutáris leltételektől. Az ál­lamhatárt csak az a magyar állampolgár lépheti át, aki a külföldre utazáshoz szükséges - külön jogszabályban megha­tározott — legális eredetű anyagi feltételekkel rendelke­zik. Az útlevél iránti kérelem elbírálásánál nem képezi vizs­gálat tárgyát, hogy a kérelme­ző rendelkezik-e a külföldön tartózkodáshoz szükséges kül­földi fizetőeszközzel. Ez a tényleges utazás feltétele, az ellenőrzésre pedig a vám- és pénzügyőrség jogosult. Az em­lített külön jogszabály alatt a Pénzügyiminisztérium tárgyba- ni rendelkezése értendő. Az útlevél magáncélból az érvényességi idején belül jogszabályban meghatározott kivétellel — utazásonként leg­tartozója (Ptk. 685. § b) pont) útján is beszerezheti. Az IBUSZ Baranya Megyei Irodája (Pécs, Széchenyi tér 8.), valamint a harkányi és komlói kirendeltsége vállalja egyéni utazások céljából is a vízum beszerzését. Gazdasági munkaközösségek és más ma­gánvállalkozók vizumoztatási ügyintézést nem végezhetnek. Az útlevél, mint a külföldre utazás egyik feltétele, tényle­gesen a céljának megfelelően használható. Ettől eltérő ma­gatartás, vagy már az útlevél birtokában keletkező elutasí­tási ok, szankciókat vonhat maga után. Az elkövetéstől legfeljebb öt évig kizárható a külföldre utazásból, aki a) a hatóság félrevezetésé­vel kísérelt meg útlevelet sze­rezni, vagy az útlevél iránti kérelemben valótlan adatot közölt; b) az útlevelével visszaélt, így különösen a korábbi külföl­Vámvizsgálat a drávaszabolcsi határátkelőhelyen Fotó; Proksza László kelni. Minden esetben mellé­kelni kell az útlevelet (útleve­leket) és a külön jogszabály­ban megállapított illetéket. Az illeték egységesen 500,— Ft (öt­száz Ft), függetlenül attól, hogy a kérelmező rendelkezik-e útlevéllel vagy sem. Munkál­tatói javaslat nem szükséges. A kérelmet a kérelmezőnek kell benyújtania. Együttélő csa­ládtagok esetében a kérelmet a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek is benyújt­hatja. A személyi igazolvány (személyi igazolványok) bemu­tatása minden esetben kötele­ző. (14 éven aluli kérelmező esetében személyi lap.) Megszűnt annak lehetősége, hogy a 14 éven aluli gyermek a szülő útlevelében szerepel­jen. Életkorra való tekintet nélkül jogosultak az állampol­gárok útlevélre. Természetesen a korábban kiadott útlevelek­ben szereplő gyermekek a szü­lővel együtt utazhatnak az ér­vényességi időn belül, a ki­utazási engedélyben feltünte­tett országokba, kivéve, ha a gyermek időközben betöltötte a 14. életévét. A kiskorú (18 éven aluli) vagy gondnokság alatt álló részére a szülő, vagy a gond­nok kéri az útlevelet. Ez eset­ben mellékelni kell a szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát. A szülők közös háztartásában elő kiskorú esetében mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Nincs szükség an­nak a szülőnek a hozzájáruló nyilatkozatára, akinek szülői felügyeletét megszüntették, vagy szülői felügyeleti joga szünetel. Ezen ténynek azon­ban a felügyeletet gyakorló szülő által tett hozzájáruló nyilatkozatban szerepelni kell, továbbá be kell mutatni a gyermek elhelyezéséről szóló bírósági határozatot. A kisko­rúnak önálló útlevéllel való rendelkezése egyúttal felveti a szülők fokozott felelősségét. Az ügyintézési idő a kérelem benyújtásától számított har­minc nap. Soron kívüli elbírá­feljebb kilencven napi külföldön tartózkodásra jogosít. A kül­földön tartózkodás meghosz- szabbítására a kiállító ható­ság, illetőleg a külképviseleti szerv jogosult. Külön engedély nélkül jogo­sult kilencven napot meghala­dó külföldön tartózkodásra a) a nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt be­töltött személy, az útlevél ér­vényességi idején belül; b) a szolgálati célból kikül­döttel együtt külföldön tartóz­kodó családtagja, a kiküldetés időtartama alatt; c) a külföldön engedéllyel munkát vállaló személy és a vele együtt külföldön tartózko­dó családtagja, valamint az, aki külföldön engedéllyel ta­nulmányokat folytat, az enge­dély határidejének a lejár­táig. Vízumbeszerzés Azon országokba történő utazáshoz, melyekkel hazánk nem kötött vízummentes utazá­si egyezményt, vízum szüksé­gen. Vízum beszerzését a mi­nisztériumok, országos hatás­körű szervek, társadalmi szer­vezetek, illetőleg az érdekkép­viseleti szervek országos szer­vei, valamint a nemzetközi utazások üzletszerű szervezé­sére és közvetítésére jogosult jogi személyek végezhetik. A Magyar Népköztársaságnak ví­zummentes utazási egyezmé­nye van a szocialista orszá­gokkal, a nem szocialista or­szágok közül (magánutazások­ra is vonatkozóan) Ausztriával, Ciprussal, Finnországgal, Mál­tával és Svédországgal. Lé­nyeges, hogy a legtöbb or­szág belső joga szerint külföl­di csak harminc napig tartóz­kodhat külön engedély nélkül. Ezért célszerű a külföldi tar­tózkodás megkezdésekor az adott ország hatóságaitól er­re vonatkozóan tájékoztatás kérése. A magáncélú utazáshoz szükséges vízumot az utazó személyesen vagy közeli hozzó­di tartózkodását önkényesen meghosszabbította, vagy kül­földön engedély nélkül munkát vállalt; c) akinek az útlevele neki felróhotó okból elveszett vagy megsemmisült; d) a külföldre utazáshoz szükséges anyagi feltételek hiányában utazott külföldre, vagy kísérelte meg a kiuta­zást; e) a külföldre utazása során a vám- vagy a devizaszabá­lyokat megsértette; f) külföldre utazással kap­csolatban, vagy külföldön bűn­cselekményt követett el, amely miatt a felelősségét megálla­pították és az a magyar tör­vény szerint is bűncselekmény; g) elősegítette magyar ál­lampolgár öt éven belül meg­valósított jogellenes külföldre távozását, illetőleg külföldön maradását. Az útlevelet be kell vonni, a) ha a jogszabály szerint útlevél nem adható (abszolút elutasítási ok keletkezik); b) ha az útlevelet megha­misították; c) ha az útlevél annyira megrongálódott, hogy alkal­matlanná vált a külföldre uta­záshoz felhasználásra, illetőleg a személyazonosság megálla­pítására; d) ha a szolgálati útlevélre való jogosultság megszűnik. Továbbá bevonható azokban az esetekben is, amikor az út­levél kiadása után jut az út­levélhatóság tudomására olyan ok, melyben az útlevélhatóság­nak mérlegelési joga van, vagy az állampolgár olyan magatartást tanúsított, avagy olyan cselekményt követett el, amely a külföldre utazásból való kizárást is maga után vonhatja. Az új jogi szabályozás té­telesen tartalmazza a szolgá­lati útlevélre jogosultak körét. Szolgálati útlevelet az ország területére vonatkozó illetékes­séggel a Budapesti Rendőr-fő­kapitányságtól lehet kérni. A szolgálati útlevél nem tévesz­tendő össze az eddigiekben is ismeretes magánútlevéllel tör­tént szolgálati célú utazások­kal. Megszűnik a magánútlevelek esetében a szolgálati célú el­különülés. A magyar állampol­gár szolgálati célból is utaz­hat külföldre a birtokában lé­vő, a világ összes országába érvényes útlevéllel, de az uta­záshoz szükséges anyagi felté­telnek való megfelelés az ál­lamhatár átlépésének ez eset­ben is feltétele. Eltérés csu­pán annyiban van, hogy — amennyiben az utazni szándé­kozó még nem rendelkezik a világ összes országába, több­szöri utazásra jogosító útlevél­lel — úgy a küldő szerv is kérheti a többszöri kiutazásra jogosító magánútlevelet a székhelye szerinti rendőrkapi­tányságtól. Ez esetben viszont az erre vonatkozó igazolás is szükséges. A kérelmet a küldő szerv és a kérelmező nyújthat­ja be. Amennyiben a küldő szerv kér szolgálati utazás céljából magánútlevelet, az utazás megtörténte utón az útlevél az állampolgárnál marad, és a továbbiakban magáncélú utazásokra is használható. A küldő szerv részéről történő ké­relmezésnek egyébként csak akkor van szerepe, ha a kül­dendő személy állandó lakcí­me nem a küldő szerv székhe­lye szerinti rendőrkapitányság illetékességi területén van. A kishatár- forgalomban nincs változás Az új joqi szabályozós nem érinti a Magyar Népköztársa­ság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Kormánya között a kis- határforgalom szabályozásáról kötött eqvezménv alapján ki­adott határátlépési engedéllyel történő utazásokat. Csupán tá­jékoztatás céljából szükséges megemlíteni, hogy az egyez­mény mellékletében feltüntetett városokban és községekben ál­landó lakóhellyel rendelkezők évenként nyolc utazásra jogo­sultak és minden utazás alkal­mával tíznapi tartózkodást tesz lehetővé, továbbá a határfor­galmi sávon kívül nem tartóz­kodhatnak. Az utazások anya­gi feltételei változatlanok. Az útlevél, illetve az egyéb útiokmány elvesztését, meg­semmisülését, eltűnését, vagy ha azt külföldi hatóság elvet­te, haladéktalanul jelenteni kell az azt kiállitó szervnek külföldön a külképviseleti szervnek. Az elkészített útlevelek ki- kézbesítése az állam költségén történik. A gyorsabb ügyinté­zés céljából a kérelmező ré­szére meqcímzett, bélyeg nél­küli boríték benyújtása cél­szerű. Végezetül szükséges a városi rendőrkapitányságok ügyfélfo­gadási rendjének ismertetése, mely úgy nyert kialakítást, hogv a lakosság igényének megfeleljen. Rendőrkapitányság, Pécs hétfő, szerda, péntek 8—12 óráig kedd, csütörtök 8—18 óráig Rendőrkapitányság, Komló kedd, csütörtök, péntek 8—12 óráig hétfő, szerda 8—18 éráig Rendőrkapitányság, Mohács kedd. szerda, péntek 8—12 óráig hétfő, csütörtök 8-18 óráig Rendőrkapitányság, Siklós kedd, csütörtök, péntek 8—12 óráig hétfő, szerda 8—18 óráig Rendőrkapitányság, Szigetvár kedd. csütörtök, péntek 8—12 óráig hétfő, szerda 8—18 óráig Az ügyfélfogadási időtarta­mok a személyi igazolvány, gépjárművezetői engedély, gépjármű forgalmi engedély és más igazgatásrendészeti ügyekre is vonatkoznak. A sorbanállások elkerülése végett a rendőrség kéri a la­kosságot, hogy útlevélügyével a hatályba lépést követően ne azonnal forduljon a városi rendőrkapitányságokhoz. Tö­meges kérelmezések esetén nem lesz lehetőség a törvé­nyes 30 napon belüli ügyinté­zésre. Dr. Kollár László r. alezredes, osztályvezető

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom