Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-15 / 14. szám

Muzeális értékű, csaknem kétszáz éves faliórát őriz pécsi lakásán a nagy ter-j mészetborát hírében álló Pálmai János. Felbecsültette a konyhában, a kandallá felett díszlő és még tökéletesen működő óraremeket, eszmei értéke majdnem negyedmillió forint. Még nagymamája kapta nászajándékba. De honnan, azt már senki sem tudja. Gyönyörű mahagóni színű és ébenA fából készült, domborulatok, míves faberakások díszítik, érdekes megmunkálású az üvegajtaja is. Félóránként üt egyet, nagyon finoman, aztán minden órában a teljes időt üti gyönyörű hangzással. Hetente csak egyszer húzzák fel, minden vasárnap. Csak hétszer szabad megcsavarni a felhúzó szerkezetét.

Eddig még senki sem tudta megállapítani, hogy milyen gyártmányú és műszaki „örökéletének" mi is a titka. Hangereje, zenei hatása egy cseppet sem „fakult”. Az időt teljes hibótlansóg- gal mutatja, még sose késett, egyszer sem állt le. Legalábbis az utóbbi félévszázadban biztos hogy nem.

r. I Pálmai János bácsi a 200 éves órával

Papírhulladékokat dolgoznak fel a foglalkoztatóban

Fiatalok foglalkoztató intézete Pécsett

Kész tervek a bővítésre — Munkaalkalmassági vizsgálat helyben — Nyolcvan gyerek talpra állt — Sok az új jelentkező

Megalakult a Mosolyrend hazai

kuratóriuma

Megalakult a gyerekek által adományozott nemzetközi díj, a Mosolyrend 12 tagú magyarországi kuratóriuma csütörtökön a Magyar Úttörők Szövetségének székhazában.

Lengyel gyerekek javaslatára a Kurier Polski című hetilap kezdeményezésével jött létre 1967-ben a Mosolyrend, amellyel azóta — nyílt szavazással — véleményük szerint a legkedvesebb felnőtteket jutalmazzák évente.

Hazánkban 1986-ban a Képes 7 cimű hetilap vezette be a Mosolyrendet, amelyet abban az évben az úttörőszövetség parlamenti fenyőünnepségén adtak át Halász Judit színművésznek. Ezt követően tavaly a Képes 7, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Pajtás és a Magyar Televízió Tízen Túliak Társasága együttes támogatásával ismét meghirdették a szavazást a díjra. A Mosolyrend magyarországi általános képviseletére és a szavazás lebonyolításához kuratóriumra van szükség, amely a hat magyarországi gyermekváros két-két tagjával most alakult meg.

E kuratórium feladata többek között, hogy összegyűjtse a szavazatokat, döntsön szavazategyenlőség esetén és hogy javaslatot tegyen a végső jóváhagyásra a lengyel kuratóriumnak. Az új gyermektestület fogja megszervezni 1988. május 29-én a gyermeknapon azt a rendezvényt, amelynek során a dijra javasolt személyt a Mosolyrend lovagjává ütik.

Három kisgyerek érkezeti, hétfőn a pécsi Endresz György utcai Fiatalok Napközi Foglal* koztató Intézetébe — ők ct foglalkoztató speciális bölcsői déjének új neveltjei. A gyerekek gondozását ezentúl gyógy-1 pedagógusok, gyógytornászok* logopédusok segítik úgy, hogy nem kényszerülnek távoli intézetbe, szüleik mégis dolgoz-> hatnak, mert a foglalkoztató osztozik a család gondjaiban. Az intézet működésének hét éve alatt negyvennégy kisgye-i rek ment iskolába, megállja a helyét a nagyobb közösségben, is. Nem szakad meg a neve-! lés folyamata ebben az egyedülálló foglalkoztatóban, mert a bölcsőde mellett a fiatalko- rúaknak is napi gondozást, munkát ad, tulajdonképpen a kisgyerekkortól a felnőtt korig végigkíséri a fogyatékos fiatalok életét. Jelentős eredménnyel: hét év alatt több. mint kétszáz fiatalt neveltek, közülük negyvenet rehabilitáltak, ami nem jelent mást, mint azt, hogy munkahelyük, biztos keresetük van. Negyvenen megszerezték a nyugdíjat az intézetben, hatan szociális járadékot kapnak. Akad, aki több mint háromezer forint-* tál járul hozzá havonta a családja költségeihez. Ezeknek a fiataloknak a szülei dolgozhatnak, és a rendszeres gon* dozásra szoruló gyerekük önálló életet tanult, eltartja magát. Itt végzik a munka-* alkalmossági vizsgálatokat is, a baranyai gyerekeknek nenf kell Dunakeszire utazniuk. Bocz András, az intézet igazgatója elégedett a napi munkával, nincs gondjuk a fogT lafkoztatással, mert sikerült! bizonyítaniuk, a fiatalok kiváló minőségű munkára is képesek.

Legutóbb a Konzumtól kaptak megbízást, három hét alatt 36 000 darálókészletet csomagoltak, kartondobozokat készí-. tettek a pezsgőgyárnak, papírt tekercseltek a MÉH-nek. Szí* vesen dolgoznak kisgépeken, nemeavszer az igazgató. a pedagógusok készítette ötletes szerszámokon.

Sok az új jelentkező, és nemcsak Pécsről, eddig is jár* tak ide Bolyból, Komlóról, Hosszúhetényből, Magyareg- regyről. Nagyon nehéz a csa-* ládok elkeseredett helyzetét látva nemet mondani, de egyre szűkebb a hely a foglalkoztatóban. A két óvoda, bölcsój deépület ma mór kevés a fiatalok napi gondozásához* Kész tervek vannak a bővítéshez, amelyet a DTV Grafit szocialista brigádja készített társadalmi munkában. A terv egy újabb pavilont tartalmaz, amelyben húsz fiatal hetes ellátására lenne mód. A közművek rendelkezésre állnak, és* megvannak az engedélyek is a rákötésre. A foglalkoztató konyhája már ma tudna főzni az újabb csoportra is.

Bocz András gyűjtögeti a pénzeket, sokan gondolnak rájuk, amikor segítséget kínálnak fel: 156 000 forintot kap-l tak tavaly a megyei rehabili-1 tációs alapból, 25 000-et a bányásznapi tombolák, és 26 000 forintot az Apáczai Nevelési Központban rendezett gyerek-^ ruhabörze bevételéből. Három és fél millió forintba kerül a bővítés, félmillió forintot társadalmi munkákból a foglalkoztató vállal, a költség nagyobbik fele hiányzik, és sajnos úgy tűnik, ezt csak alapítványoktól, pályázatoktól remélhetik.

Gáldonyi M.

Óramatuzsálem

Pártmunkánk megújításáért

írta: Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője

Ezekben a napokban jut el a pártszervezetekhez a Titkári Tájékoztató cimű kiadvány legújabb száma,

amely a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló téziseket tartalmazza.

A Politikai Bizottság azzal a szándékkal és kéréssel bocsátja pártvitára az anyagot, hogy a kommunisták ismerjék meg, beszéljenek, vitatkozzanak róla, és javaslataikkal, véleményükkel segítsék a Központi Bizottságot a lehető legjobb állásfoglalás kialakításában.

A XIII. kongresszus politikai állásfoglalása alapján, a Központi Bizottság már 1985- ben úgy döntött, hogy munka- bizottságot választ saját soraiból e téma vizsgálatára és a teendők kidolgozására. A szakértők és a politikai vezetők széles körének bevonásával folytatott munka eredményeként fogalmazódtak meg a tézisek, amelyek — a részletek felvázolása nélkül - jelzik a párt és a politikai intézmény- rendszer megújításának irányait.

A párttagok és a politika iránt érdeklődő párton kívüliek joggal kérdezhetik, hogy miért csak most adják ki ezeket a téziseket, hiszen azok témája mór régóta közbeszéd tárgya: illetékesek és illetéktelenek Írnak, szónokolnak róla, a párttagok pedig nem tudják mihez tartani magukat. Kétségtelen tény: jobb lett vol- ina korábban megjelentetni, de a munka üteme ezt nem tette lehetővé, és a nem eléggé kiérlelt javaslatokkal komolytalanság, mi több felelőtlenség lett volna a párt tagjai elé állni. Ugyanakkor a sajtóban megjelent jó szándékú publikációk - még ha nem is a párt álláspontját tükrözték —, sok tekintetben hozzájárultak a párton belüli gondolkodáshoz is.

Mit várunk a pártvitától?

Mindenekelőtt azt, hogy erősítse, vagy cáfolja azokat a szándékokat, amiket a tézisek tartalmaznak, másrészt javaslatokat, elképzeléseket várunk a politikai célok, irányok konkrét megvalósításához.

Amint az a dokumentumból kiderül, a fő cél a pórt munkájának megújítása, a vezető szerepének erősítése. Miután a pórt képezi a szocialista politikai intézményrendszer leg(- fontosabb és egyben meghatározó elemét, centrumát, a párton belüli változások kihatnak az intézményrendszer más elemeinek, az állami, társadalmi szervek és szervezetek működésére is, egyben feltételezik annak változását, fejlődését.

A politikai intézményrendszer fejlesztése, működésének módosítása nem öncélú. Nem is azért történik, mert valami külső, szubjektív okarat erre kényszerít bennünket. A fejlesztést a szocialista építés objektív körülményeinek változásai in- dokdlják. Megváltoztak a szocializmus építésének külső és belső feltételei. Enyhült a nemzetközi helyzet jó irányú reformpolitika kezdeményezése és megvalósítása jellemzi a szocialista országok belső életét ugyanakkor szigorúbbá váltak a nemzetközi gazdasági feltételek, magunk is belső gazdasági gondokkal küzdünk, és mindezek új követelményeket. új kihívásokat jelentenek az országgal, a pártunkkal, és népünkkel szemben. Ezeknek a követelményeknek kell megfelelnünk, és ezt csők úgy tudjuk megtenni, ha változtatunk szemléletünkön, munkastílusunkon, módszereink, eszközeink tárából kidobjuk a ma már használhatatlan elavultat, és újjal, fejlettebbel cseréljük ki azokat.

A változások rendező elve: tcvább kell fejleszteni és szélesíteni a szocialista demokráciát és demokratizmust, ezen belül mindenekelőtt a pártdemokráciát.

A vitáro bocsátott anyag elsősorban azt tartalmazza, amit tenni akarunk. Világosan meg kell mondanunk azonban azt is, hogy mi az, amit nem lehet megváltoztatni. Meg kell mondanunk már csak azért is, mert oz utóbbi időben megjelent publikációk egynémelyike a szocializmus lényegét is megkérdőjelezte, és ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül.

Hazánkban négy évtizeddel ezelőtt a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó nép került hatalomra. A két munkáspárt egyesülésével létrejött marxista-leninista párt, mint a hatalmat gyakorló osztály pártja, vállalta és átvette az ország vezetését, és politikai programjává avatta az új típusú társadalom, a szocializmus építését. Az 1956-os ellenforradalom leverése után az MSZMP szakított a korábbi évek torz politikájával, helyreállította a pórtélét lenini normáit, az álloméletben a törvényességet, és korszerű, új pólyára vezette a szocialista építést. E politika eredményeként fejlődött, gazdagodott az ország, és benne az állampolgár. Hazánk ma is nemzetközi tekintélynek örvend. Határainkon túl gyakran többre becsülnek bennünket barátaink és ellenfeleink, mint amennyire mi önmagunkat. Az utóbbi időben mutatkozó valóságos godjaink ezeket a történelmi vívmányokat nem feledtethetik senkivel, és főleg nem engedhető meg, hogy azok kérdőjelezzék meg eredményeinket, akik mindezért vajmi keveset tettek. Akik ennek alkotó részesei voltak, a dolgozó emberek és köztük a kommunisták. ma is vállalják a terheket, és készek szólni és tenni a kibontakozás, a jobbítás érdekében.

Ezért világossá és egyértelművé kell tenni: Magyarországon továbbra is a dolgozó nép lógja gyakorolni a hatalmat, és szocializmus épül. Szó sem lehet a polgári társadalmi rend restaurálásáról. Ennek megfelelően a dolgozó nép marxista- leninista pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorolja o történelmi hivaásóból adódó tórasadalomvezeő szerepét, és ennek nem lehet alternatívája a polgári értelemben vett többpártrendszer! Mint alapokon, ezeken áll a szocializmus épülete, és ezért ezeket csak szilárdítani lehet!

Szükség van viszont az új követelmények által kívánt megújulásra, a más módon való munkálkodásra — az előbbi példánál maradva —, a szocializmus épületének komfortosabbá tételére, korszerűsítésére. A társadalom tagjainak nagy többségével egyetértve - ezért akarnak fáradozni a kommunisták — ez a párt szándéka. Mindenekelőtt a pártnak kell alkalmasabbá tenni önmagát arra, hogy irányítani tudja ezt a folyamatot. Arra van szükség, hogy mindinkább politizáló, politikát alkotó és formáló és ne operatív „ügyintéző" párt legyünk. Ehhez lényegesen fejlesztenünk kell a pórtde- mokráciát. Érdemeiben kell beavatnunk a párttagságot, a pártszervezeteket a politika alakításába azáltal is, hogy a központi döntéseket megelőzően széles körű pórtvitákat kezdeményezzünk a lehetséges alternatívákról. Gyakorlattá szükséges avatni a párton belüli felelős vitát, elismerve azt a tényt, hogy a párt tagjainak is, csakúgy mint a közéletben aktívan részt vevő párton kívülieknek van és lehet eltérő véleménye egy-egy jelenség megítélésével, vagy a megoldás módjával kapcsolatban. Az érdemi javaslatokat nemcsak meghallgatni, de a döntéseknél figyelembe is kell venni. Ugyanakkor fenn kell tartanj a döntést hozó testületnek azt a jogát, hogy felelősségük tudatában, egyes véleményekkel ellentétben is dönthetnek, de azok meghallgatása nélkül nem.

A pártdemokráciának lényeges eleme, egyben a pártegység alapvető feltétele, hogy a többség akarata jusson érvényre. A döntések előtt nélkülözhetetlen a vita, de legalább ennyire fontos a döntések egységes képviselete és végrehajtása. Tudatosítanunk kell, hogy a párt tagjainak nemcsak joga, de kötelessége is az eltérő vélemények kifejtése, ütköztetése a pórtfórumo- kon, mint ahogy kötelessége a hozott döntések, határozatok képviselete, megvalósítása. Ez ma nélkülözhetetlen feltétele a pórt hadrafoghatóságának, ütőképességének, és aki ezt nem tudja vállalni, az jobban teszi, ha - állampolgári jogainak sérelme nélkül —, kilép a pártból, és párton kívüli szimpatizánsként támogatja politikánkat.

Fejlesztésre vár a párt belső működési mechanizmusa is. A demokratikusan megalkotott pártpolitika keretei között fokozott önállóságot igényelnek és kapnak az irányító pórtszer- vek és alapszervezetek. Fel kell oldanunk a felesleges kötöttségeket, a szervezeti élet túlszabályozottságát, radikálison szakítani a formalizmussal és a papírtengerrel küszködő bürokratizmussal. El kell érnünk, hogy minden alapszervezet maga döntse el — működési területének Dolitikai szükségle- •tei szerint —, mikor és mivel foglalkozik. Az alapszervezetek legyenek élő kommunista közösségek, amelyeket emberi, elvtársi szálak fűznek össze, és amelyeknek politikai ielenléte működési területükön folyamatosan érzékelhető. Legyenek nyitottak politikai munkájukban és a környezetük is érzékelje, valósághűen ismerje, hogy a kommunisták mit akarnak, mit képviselnek. Az irányító párt- szervek kötelesséqe. hogy minden eddiginél több, tartalmasabb és gyorsabb információval (és nem csak kötelező feladattal), lássák el az alapszervezeteket.

A pártmunka fejlesztésének feltétele és egyben következménye is, hogy a politikai intézményrendszer minden egyes eleme - a pártpolitika fő céljainak megfelelően és annak valóraváltása érdekében, a törvények keretei között -, önállóan és felelősen tegye a dolgát. Ez egyaránt vonatkozik az országgyűlésre, a kormányzatra, a helyi tanácsokra és gazdasági vezetésre, valamint a társadalmi és tömegszervezetek központi, területi és helyi szervezeteire. Eredményes választások bizalmát élvező működésük nélkülözhetetlen feltétele, hogy szüntelenül az állampolgárok, illetve tagságuk demokratikus kontrollja alatt dolgozzanak.

A pórt politikai befolyásoló, irányító munkájának szükségességét az említett szervek önállóságának fejlesztése nem zárja ki. A módszernek azonban itt is változnia kell. Elveinknek megfelelően: politikai befolyásolásunkat a különböző szervezetekben dolgozó kommunisták útján .gyakoroljuk. Felértékelődik tehát a különböző testületekben a kommunista csoportok (frakciók), szerepe. Érdemi működtetésüktől, ez alapvető kérdésekben tanúsított egységes fellépésüktől, egyre kevésbé tudunk eltekinteni. „Ezért nagyon lényegessé válik a kommunista csoportok rendszeres érdemi tájékoztatása, összefogása, munkájuk folyamatos értékelése mind a pártbizottságok, mind pedig az alapszervezetek tevékenységében.

A kiküldött anyag feletti vitának nincs határideje és nincs kötött formája. Mindezt a pártszervek és alapszervezetek maguk dönthetik el. Mivel azonban a témát a Központi Bizottság a közeljövőben napirendre kívánja tűzni, nagy segítség lenne a pártszervezetek véleményét, javaslatait február első felében megismerni és hasznosítani.