Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-14 / 13. szám

Tőkés piacokon a bőrruházati termékek Nemzetiségi kutatások Korszerű, világos varrodát alakítottak ki a felújított épület emeletén Magyar és délszláv nyel­vészek, történészek, polito­lógusok, demográfusok, pedagógusok, néprajzku­tatók ebben az évben folytatják nemzetiségi-szo­ciológiai kutatásaikat, amelyeket néhány évvel ezelőtt az Állami Gorkij Könyvtár és a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések In­tézete kezdeményezett. Ezekben a hetekben ma- gyar-horvát kutatást szer­vez az Országos Széchényi Könyvtár magyarságkutató csoportja, valamint a Zág­rábi Migráció- és Nemze­tiség Kutató Intézete. A szakemberek országunkban Baranya, Bács-Kiskun, és Pest megyében lakó hor- vát, Horvátországban pe­dig Eszéken és környékén — 14—14 településen — elő magyar nemzetiségek, életmódját, mindennapi gondjait, örömeit, terveit veszik számba. Nem könnyű a lakástulajdonosnak Elszigetelt szigetelők Fotó: Läufer László Nem könnyű ma lakástulaj­donosnak lenni. A mámoritó érzés, amely a beköltözéskor fogja el az embert, hamar el­múlik. Ha úgy tetszik: amorti­zálódik, mint maga a lakás, amelyben élünk. Márpedig az érzéseket s a lakásokat karban kell tartani, ha azt akarjuk, hogy hosszú életűek legyenek. Nagyon is prózai dolgok kapcsán jutottam bölcselkedő hangulatba. Ismerősöm méltat­lankodva jegyezte meg, hogy lakóközösségét - jogszabályra hivatkozva — rá akarják ven­ni, hogy terveztesse meg a panelház tetőszigetelését. Ha Űj utakon a Sirocco Idén megduplázódik a TRITEX bőrüzemének kapacitása A tőkés piacok meghódítá­sára törekszik idén a pécsi székhelyű TRITEX Kereskedelmi Vállalat Sirocco elnevezésű bőrüzeme. Különböző minta­tételeket szállítottak Francia- országba, Svájcba, Svédor­szágba, az NSZK-ba és Finn­országba -, a visszajelzések egyértelműen kedvezőek. A Sirocco bőrüzem két éve létezik, termékei belföldön­mór ismertek és elismertek. Egy, már meglévő épületet alakítottak ki erre a célra: emeletet húztak fel rá és szociális blokkot létesítettek. A közelmúltban átadott új részlegbe költöztek föl a mun­kások —, mintegy harminc­ötén —, az alsó szinten gedig elkezdték a szabászat kiépíté­sét. Várhatóan április végéra készül el a teljes üzem. Ekkor már közel hatvan ember mun­kájára lesz szükség, a kapa­citásukat így kétszeresére nö­velhetik. Á tőkés partnerek egyre gyakoribb érdeklődése is azt kívánja, hogy a fejlesztés folyamatos legyen, annál is inkább, mert áprilistól elkez­dődnek a szállítások. A TRITEX bőrkonfekcióban az ország legnagyobb for­galmazója. Két meghatározó szállítójuk, a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Válla­lat, akikkel ötéves együttmű­ködési szerződést kötöttek, va­lamint a fővárosi Május 1. Ruhagyár. A hagyományos kereskedelmi munka mellett, a Sirocco bűrüzemmel végzett termeltetés színesíti és bővíti a bőrruhák választékát: az ol­csó és középáras cikkek mel-' lett a magas minőségi igénye­ket elégítik ki. A Sirocco cél­ja, hogy kizárólag olyan ter­mékek készüljenek itt, ame­lyek a piacon keresettek. A bőrszoknyák, dzsekik, kabátok, a legújabb divatnak megfele­lőek. Az üzem rendkívül ru­galmasan termel: ha például egyfajta modell valamilyen oknál fogva nem fogy a pi­acon, a gyártásával leállnak, és már másnap új típusú bőr-t ruhákat készítenek a munká­sok. A TRITEX hosszútávú üz­letpolitikájának egyik legfon­tosabb tényezője, hogy árukí­nálatuk a mindenkori változó igényekhez igazodjék. Ó. Zs. Nyugdíjasok tüzelőutalványa A Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság közli, hogy az 1988—89. évi tüzelőutalvány értéke 2400 fo­rint, melynek törlesztésére 1988. június 1-jétől 1989. má­jus 31-ig havi 200 forintot von­nak le a nyugellátásból. Azok­nak a nyugdíjasoknak, akik már az elmúlt esztendőben is részesültek tüzelőutalványban, az 1988. január havi nyugdíj­jal együtt küldik ki a 2400 fo­rint értékű utalványt. Azok a| nyugdíjasok, akik ez idáig tü- zelőutalványt nem kértek, ké­relmüket 1988. március 31-ig küldhetik el írásban a nyugdíj- folyósítási törzsszámra hivat­kozva. (Cím: Budapest, 1820.) Az új kérelmeket benyújtók részére az utalványokat az 1988. június havi nyugdíjakkal küldik ki. Egy-egy nyugdíjas egy tüzelőutalványt kaphat. Zárókép a főpróbából Bemutató a Bóbita Bábszínházban Egzotikus, többszintes színpadkép Minden fel- és átdolgozás változtat valamit az alapmű­vön. Hozzátesz, elvesz belőle, hangulat- és jelentésvilágának más-más rezdülését hangsú­lyozza. Kipling Dzsungel köny­ve főhősének, Mauglinak tör­ténetét is több alkalommal adaptálták színpadra, filmre, diafilmre, képregényre, báb­színpadra. Ez utóbbiból a pé­csi Bóbita Bábszínház a moszkvai Gernet átdolgozását választotta. Kos Lajos, az elő­adás tervezője, rendezője vál­toztatott valamelyest a drama­turgián, feszesebbre, tömö­rebbre fonva a mese szálait, így alakult ki az egyórás báb­játék, amelyet tegnap muta­tott be a Bóbita társulata. A vegyes mozgatású bábhő­sök kemény harcot vívnak a dzsungelben. A mese itt nem elandalit, hanem a farkastör- vényeket mutatja be. Bogira, a fekete párduc, Balú, a medve, Akela, a farkasok vezére és Maugli sem ugra-bugráló, bá­jos figura, hanem a fennma­radásért, a mindennapi létért küzdő hős, akik az összetar­tás, a barátság élményét fog­gal-körömmel védelmezik. Az egzotikus, több szintes szín­padképbe helyezett átdolgozás a történet drámai vonulatát tartja kiemelkedőnek, ehhez igazodik Károly Róbert zenei háttere. A zsengébb korosz­tály éppen ezért székébe süp­pedten figyelte a történet ki­bontakozását, amely elsősor­ban a nagyobbak számára fo­galmazza meg mondanivalóját. Az előbemutatón látott Mauglinak még szüksége van az „összerázódásra”, a báb­színészek árnyaltabb szövegtol­mácsolására. Barlahidai A. Minden péntek délután találkoznak itt a zenebarátok Jazz-teaház és klub a pécsi Ifjúság Házban program nem bizonyult megfe­lelőnek. Ezért időközben vál­tottak: most a péntek délutá­nokon teaházban beszélget­hetnek a diákok és az érdek­lődő felnőttek, miközben egy zenekar játszik. Az együttesnek nincs neve — és a tagjai ál­landóan változnak. A teaház vendégei közül azok, akik jól tudnak játszani, és kedvük is van hozzá, fel-felválthatják a zenekar tagjait. Természetesen mindez telje­sen spontán nem szerveződött meg. Bagi Dániel a Royal Dixiland Band együttes ala­pító tagja hat évvel ezelőtt az IH-ban mutatkozott be társai val együtt. Később is zenélte itt. Érettségi után, 1986-ban mint klubügyeletes kapott mun­kát az IH-ban. így szervezte meg a péntekenként jazz­klubot. Természetesen némi önös szándék -is munkálkodott ebben: szerdánként a Royal együttes, csütörtökönként a Művészeti Szakközépiskola és az IH által támogatott Big Band zenél itt, és pénteken­ként a középiskolásokból álló Pro-Vocal-lal próbálnak. Nem­csak gyakorolnak, a bukás ve­szélye nélkül próbálhatják ki közönség előtt az új számokat is. A diákok és a felnőttek a tetszésnek hangot adnak, de ha sikertelenebb egy-egy szám senki nem fütyüli ki őket. Egye­dül a túl hangos zene ellen tiltakoznak a jazzklub láto­gatói. Jónak mondható az egész kezdeményezés - magyarázza Bagi Dániel, az IH klubügye­letese. — Legalább nyolcvanon jönnek hétről hétre ide be­szélgetni, zenét hallgatni. Egy- egy jazz-koncertre, rendezvény­re ugyanezek az emberek el­jönnek a barátaikkal együtt, tegutóbb jazz-előszilvesztert szerveztünk amatőr zenekarok részvételével. Óriási érdeklő­dés kísérte — a színházterem teltházas volt. Az hiszem ez a siker. már mindenképpen szükséges, miért nem lehet egyik ház ter­vét adaptálni a másikéra? Hi­szen úgy hasonlítanak egymás­ra, mint két tojás! Ismerősöm a tervezők csalafintaságát gya­nítja a felhívás möaött. Bár ilyen egyszerű volna! Egy-két csalafinta mérnökre húzni rá a vizes lepedőt! A kérdés sokkal bonyolultabb. Szó sincs arról ugyanis, hogy a lakásszövetkezetek minden­áron szigetelni akarnának. Sőt! Amennyire csak lehet, hú­zódoznak tőle. Igaz, hogy meg­szigorodtak a hőszabványok, s miniszteri rendelet írja elő, mit kell tartalmaznia a tetőszige­telési tervnek (a 8. számú ÉVM rendelet 1986-ból), de ez még semmire sem kötelezi a lakó­kat. (Csupán a liftet kell rend­szeresen karbantartani, a házat nem.) A MÉSZÖV titkárságvezetője, dr. Pusztai János szerint a gondok mindjárt ott kezdőd­nek, hogy a panelházak lakói­nak egynegyede tanácsi lakást kért, mert rászorult, és akara­tán kívül találta magát lakás- szövetkezetben. Ezekkel az em­berekkel nagyon nehéz megér­tetni, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk — ahogy a római jog mondta: a jó gaz­da gondosságával — lakóházuk karbantartásáról. Tulajdonosi szemlélettel igazából csak ott lehet találkozni, ahol eleve la­kásszövetkezeti alapon szerve­ződött az építkezés. „Majd az állam megcsinál­tatja, ha nem tetszik neki" — vélekednek sokan. De az ál­lam nem csináltatja meg. örül, ha a sajátjaival boldogul. Mi több, az „állam” akár a kény­szertatarozást is elrendelheti, ahogy a bányász lakásszövet­kezet esetében meg is történt. Kérdés, persze, mennyire etikus dolog a szövetkezeti lakások tulajdonosait felújításra köte­lezni, amikor állami bérházak állnak vedlett, romos állapot­ban .. . „A nemzeti vagyon tetemes részét alkotó szövetkezeti lakó­házak állagmegóvását egye­lőre nem látjuk biztosítottnak — fogalmaz sarkosan a titkár­ságvezető. — Amíg nem készül­nek gondosan programozott felújítási tervek, amelyhez ké­sőbb pénzügyi kalkuláció csat­lakozhat, a lakásállomány fo­lyamatos romlásával kell szá­molnunk." Tehát, a tervek. Apropó: le- het-e őket adaptálni? Bagyal István, az ÉLISZ elnöke szerint bajosan, hiszen ahány ház, annyi műszaki megoldás. És annyi tető. Egyiket kaviccsal, a másikat salakkal fedték be, és eltérően helyezték el a szel- lőztetőket is. Sok a megbon­tott tetőszigetelés - antenna­erdő borítja a házakat, sőt: nudista hölgyek tűsarkú cipői tépik fel a „lágytetőt” .. I A lakók a hatalmas költség­től félnek: a szakemberek ta­gadják, hogy milliós tételről lenne szó. Különösen akkor, ha évekre oszlik el a rendszeres karbantartás, ami nem merül­het ki a hibaelhárításban. Igaz, emelkednek a közüzemi díjak is, amit a lakók nem szívesen vesznek tudomásul. „De hát a boltban lehet vitat­kozni, hogy miért ennyi a vaj?” — érvel a MÉSZÖV képviselő­je. Aztán maga mond egy pél­dát arra, mennyire kusza is ez a mi lakásrendszerünk: a la­kóknak meg kell szavazniuk a kötelező hatósági áremeléseket a szövetkezeti gyűlésen. Ha már demokrácia, legyen kö­Ezekről és még sok más kér­désről is beszélni kell, ha meg akarjuk érteni, egyelőre miért elszigeteltek a tetőszigetelők. Havasi J. útónonként különböző zenei- és kulturális előadásokat hall­gathattak volna a fiatalok belé- DŐdíi ellenében. A fizetett A Jazz-teaház és a klub egy évvel ezelőtt alakult a pécsi Ifjúsági Házban. Az eredeti el­képzelés szerint péntek, dél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom