Dunántúli Napló, 1988. január (45. évfolyam, 1-30. szám)

1988-01-13 / 12. szám

Információk Közlemények Rendezvények Komló, Cseresznyeág dűlői 20 kV- os hálózat és transzformátor 1988. január 14-töl feszültség alá került. Ettől az időponttól a vezeték érin­tése életveszélyes és tilosI * Mohácson az Újvárosi Fiókkönyv­tár hétfőn és pénteken tort nyitva 16—18 óráig. * Képeslap-, bélyeg- és éremgyüjtök klubja alakul Pécsett, az Apáczai Nevelési Központbon január 15-én 15 órakor. Várják a jelentkezőket. A társaságot dr. Berényi István ve­zeti majd. * Közlekedési Szabadegyetemet szer­vez a komlói Május 1. Művelődési Ház 20 óra időtartamban. Jelent­kezni a házban lehet, 8-16.30-ig. A foglalkozásokat a megye legjobb műszaki, autós szakemberei tartják. Magán és hivatásos gépjárműveze­tők is jöhetnek. * IBUSZ-ajándékutalvány vásárolható ezer forintos címletekben az IBUSZ pécsi, harkányi és komlói irodái- bon, mint praktikus ajándék név­és születésnapra. * AZ ÉV LEGJOBB SAJTÓHIRDETÉSE Pályázati felhívás A Magyar Reklámszövetség (1369 Budapest, VII. Dob u. 45.) és a Magyar Lapkiadók Egyesülése pá­lyázatot hirdet „Az év legjobb saj­tóhirdetése" cim elnyerésére. A pá­lyázaton oz 1987-ben Magyarorszá­gon megjelent fekete-fehér és színes sajtóhirdetések vehetnek részt. Beküldési határidő: 1988. január 31. Eredményhirdetés: 1988. április 4. Ingyenes jogsegélyszolgálat in­dul Pécsett, a DOZSÓ-ban. Első al­kalommal 15-én, pénteken várják oz érdeklődőket 13 és 14 óra között. A továbbiakban is péntekenként lesz a jogsegélyszolgálat a DOZSÓ- ban. * A csókos asszony cimű darabra indít szinházjáró buszt o Ságvári Művelődési Ház. A Budapesti Víg­színház előadásában szerepel Kern András, Darvas Iván, Igó Éva és Pápay Erzsi is. A busz 16-án. 14 órakor indul a Ságvári elől. Jelent­kezés a Művelődési Házban. Téli továbbképzést tart a KSZE közös vállalat a taggazdaságainak Horkányban január 12. és 15. kö­zött. A növénytermesztési szakem­berek a négy nap alatt többek kö­zött a KSZE fajtapolitikájával, az új búza- és kukoricafajlákkal, a vállalat fehérjeprogramjával, va­lamint az új technológiai eljárá­sokkal ismerkednek meg. Eiőodást hallanak az adóreformról, valamint tájékozódnak a műtrágya és nö­vényvédő szer-ellátásról, és a gép- forgalmozás lehetőségeiről. * Játszóházas foglalkozásokat tar­tanak január 14-én 13.30-tól az er­dő smecskei és a lovászhetényi mű­velődési házban fonoltechnikákkal. * íróvá ovatnak címmel irodalmi műsort közvetít ma, január 13-án 10.05-kor -a Kossuth rádió, amely Csorba Győző költői pályakezdé­séről szól neves színészek közre­működésével. A műsor felidézi a Mozdulatlanság című első verses­kötet megszületésének körülményeit, a Nyugatban megjelent birálatot és a harmincas évek pécsi irodalmi életét. Csorba Győzővel Kabdebó Lóránt beszélget. * A komlói Május 1. Művelődési Házban január 13-án 17 órakor Egészségünk védelmében címmel elő­adást tart dr. Szabó János belgyó­gyász főorvos a belvárosi Nőklub­ban. * Január 14-én 16 órakor a komlói József /Attila Gyermekkönyvtárban ,,A magyar szabadság utolsó vég­vára" címmel megemlékezést tar­tanak Zrínyi Ilona hősi életéről. A könyvtári foglalkozást vezeti Kovács Károlyné könyvtáros. * Népi építészeti kiállítás. Csete György építész és a Baranya me­gyei Stúdió anyagából látható ki­állítás Székesfehérváron, a Megyei Művelődési Központban. A tárlat február 21-ig tekinthető meg. * A Magyor Madártani Egyesület Baranya megyei csoportja január 14- én tartja klubnapját a szokott idő­pontban Pécsett, a Déryné utca 9-ben, a Szénbányák Liász Klubjá­ban. * A pécsi Horgász Egyesület február 27-én horgászbált rendez tagságá­nak oz Eszék étteremben. Részvé­teli jegyek az egyesület Rákóczi úti irodájában vásárolhatók. Egészségügyi szolgálat KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika. Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Syermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belgyógyászati Klinika. II. kerület: Megyei Kórház (belgyógyá­szat). III. kerület: I. sz. Belgyógyá­szati Klinika. Sebészet, baleseti se­bészet: Megyei Kórház. Égési sérü­lések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegszebészet. Pécs város és a csatolt közséqek ideg- és elmebetegei részére: POTE Ideg- és Elmeklinika. Szemészeti betegek: POTE Szemészeti Klinika. Felnőtt fül-orr-gégészet: POTE Fül-Orr-Gége- klinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Pécs város felnőtt lakossága ré­szére egy helyen, a Lánc utcai ren­delőintézet földszinti ügyeleti he­lyiségeiben minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 14-347. Lvov-Kertváros felnőtt lakosságá­nak minden éjszaka este 7 órától másnap reggel 7 óráig a járóbe­tegek részére a Testvérvárosok te­rei körzeti rendelőben orvosi ellá­tást biztosítunk. A kertvárosi hívá­sokat továbbra is a Lánc utcai rendelőintézetben kell bejelenteni. Telefon: 14-347. Fogászati ügyelet minden este 7 órától másnap reggel 7 óráig o Lánc utcai rendelőintézet földszinti ügyeleti helyiségeiben — gyerme­kek részére is. Gyermeklakosság részére: a Gyer­mekklinikán, Pécs, József A. u. 7 (bejárat a Bajnok u. felől), este 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 10-938. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 23. 10/14. sz. gyógyszertár. * Nyugdíjas telefonszolgálat szom­bat, vasárnap kivételével minden­nap 17—19 óráig hívható a 41-907-es telefonszámon. * Ifjúsági telefonszolgálat telefon­száma: 24-550. Hívható: 17-től 21 óráig. * SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es számon, este 7 órától másnap reggel 7 óráig. ÍSÉJÉlÉlÉlEjgEJÉJÉlÉIÉIÉlÉIÉlÉJÉlEJ IS rs rs is rs is rs rs rs rs rs rs rs rs rs rs rs rs rs A PÉCSI KÖZTISZTASÁGI ÉS ÚTKARBANTARTÓ VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES bányaipari technikust, legalább 5 éves külszíni bányaművelési gya­korlattal. VALAMINT EGY ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ TÁRGYALÓKÉPES GYORS- ÉS GÉPÍRNI TUDÓ MUNKATÁRSAT. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: a vállalat személyzeti vezetőjénél, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 92. SÍ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ SJ Honismeret Hajdúk tanyája, Kereki A hajdúkról még csak-csak tudjuk, hogy kik voltak: ere­detileg marhapásztorkodással foglalkoztak, de előbb a Dó- zsa-féle parasztfelkelés idején,/ majd a XVI- századi magyar- török villongásokban már job­bára gyalogos katonákként hadakoztak, mégpedig a kele­ti országrészeken. A bécsi ud-t var a függetlenségi harcok idején ugyan zsoldjába fogad­ta őket —, ekkoriban már ti­zenöt-húszezer lehetett a szá­muk —, ám aztán 1604-ben Bocskai István híveivé lettek, s az ő oldalán verekedtek igen vitézül. Érdemeik dijaként 1605-ben Bocskai tízezernyi hajdút nemessé emelt, és a mai Hajdúság területén tele­pítette le őket. Ez a népes­ség alkotta aztán a hat haj­dúváros — Böszörmény. Dorog, Hadház, Nánós, Szoboszlá és Vámospércs — lakosságát. Eddig a bátor és nehezen zabolázható pásztorutódok tör­ténete. Ez a história azonban! nem lenne teljes, ha kimarad­na belőle Ártándtól mintegy tíz kilométernyire északra meg­húzódó Nagykereki fölemlege­tése, hiszen a történelmi Bi­harnak ez a helysége még a föntebb emlegetett hajdúváro­soknál is erősebben kötődött Bocskai fegyvereseihez. Az ottani, XV. században épült várban lakott, szervezett csapatokat s kötött híveivel Habsburg-ellenes szövetséget maga István fejedelem! Az 1214-től emlegetett település 1590-ben került adományként a kezére, s lévén stratégiailag igen kedvező helyen, az ak­kor már ott magasló várat még tovább erősítette, s ked­ves hajdúinak is szállást ren­dezett be falói között. A csá- kányos, harci bárdjaikat for­gató vitézek úgy hálálták meg ezt a tisztességet, hogy ami­kor 1604. október 3-án a, császári hadak ostrom aló vették Nagykerekit, örvéndy Pál kapitány vezetésével a várnép ellentámadásba len­dült, és a jól fölszerelt táma­dókat megfutamította. (A ko­Nagykereki kastélya - ma rabeli följegyzések szerint a Kölesérról betelepült három-, száz férfiú tűnt ki igazán ab­ban az ütközetben, amelynek végén — igy az egyik irat — „veszteséggel és szégyennel”, vonult el a császári had.) A kereki vár nem is került soha a Habsburgok kezére. Részleges romlását a törökök! okozták, akik 1660-ban dúlták fel egy bizonyos Szejdi pasa vezetésével- A hódítók kivo­nulása után már nem kapta vissza régi szerepét, hanem az épebben megmaradt részeiből Csanády Sámuel hajdúkerületi főkapitány barokk stilusú kas­télyt építtetett. Némi alakít­gatással — 1850-ben például klasszicizóló bejáratot kapott — ez a kis palota máig áll. Sőt egy dicséretesen alapos, műemléki helyreállítás után. jelenleg múzeumként őrzi a hajdúk emlékét, mutatja be híres uránok, védelmezőjének, Bocskai Istvánnak a pályafu­tását Hogy mi minden látható eb­ben a pompás történelmi kör­nyezetben? Nos, a tárgyak so­kasága éppen úgy, mint ira­tok, oklevelek s régi képek — javarészt metszetek —, a ne­mesi rangra érdemesített haj­dúkról. Azok a marcona le­gények, meglett családapák néznek vissza a látogatóra, akiknél —, igy az egyik mélta­tás — ........ testi erőre, gyor­s aságra. a munka, az éhség, a szomjúság, a fagy és a meleg tűrésére . senki nem volt kiválóbb náluk, és akik. „ ... puszta területeket száll­tak meg, szorgalmukkal a far­kasok és a medvék tanyáját jól megművelt és bőven tér-, mő vidékké alakították át”- Roppant erejüket pedig ak­kor tisztelhetjük igazán, hd azok előtt a tárlók előtt ál­lunk meg, ahol a föntebb már említett csákányok, harci bárdok láthatók a szintén vasmarokba illő szeges buzo­gányok, szablyák, valamint puskaportartók és pisztolyok társaságában. Noha a hajdúknak ez a tör­ténelmi tanyája kiesik a nemi zetközi, sőt a hazai forgalom főbb irányaiból — Ártándróf is. Kismarja és Hencida felől is kitérőt kell tennie az utas­nak —, azért elég sokan láto­gatják. Vendégkönyvében pél­dául a párizsi Sorbonne egye­tem egyik jeles tudósának a dicsérő bejegyzése éppen úgy megtalálható, mint a biharisá- gát oly büszkén vállaló Sza­bó Pálé, a népi irodalom bi- harugrai illetőségű kiválósá­gáé, akinek nagy örömére: még alkalma nyílt megtekinte­ni ezt a valóban nagyon ért dekes és tanulságos gyűjte­ményt. Mindazután pedig, ha a Bocskai-kastélyt már jól be­jártuk, pihentető sétaként vé­gigballaghatunk még Nagy­kereki egy-két utcáján is, ahol több régi parasztház őrzi a népi építészet stílusjegyeit. A. L. 175 éves Theodor Körner Zrínyi-drámája ÍeJ IÉ? 15 E! E! @[313 (3 [□ (3 (3 (3 (3(3 (3 [Ej [DJ Theodor Körner, a németek Petőfije, a Napóleon elleni felszabadító harcokban 22 éves korában hősi halált halt ka­tonaköltő 1811—12-ben bécsi tartózkodása alatt ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal, akit ott mór jónevű festőként is­mertek, de a költészet és a színház iránt is eleven érdek­lődést tanúsított. Mindennapi vendégei voltok a bécsi „Burg- Theater”-nek, közösen tanul­mányozták Friedrich Schlegel és Wilhelm Humboldt Írásait, de különösen Goethe és Schil­ler műveit. Alaposan megis­merték a színház világát. Az előbb említett tudósok, irók és az akkor virágzó romantikus stílusirányzat más tehetséges képviselői a színház művészei­vel együtt mindkettőjüket arra ösztönözték, hogy maguk is kí­sérletezzenek drámák írásával. Ekkortájt hívta fel Kisfaludy Károly a nálánál nagyobb te­hetségnek ígérkező Körnernek a figyelmét Zrínyi Miklósra, a szigetvári hősre. Körner szor­galmasan gyűjtögette és ta­nulmányozta a magyarországi és erdélyi forrásmunkákat, az idevágó irodalmot. 1812. már­cius 5-én így ír szüleinek: „A magyar Leonidas. Zrínyi Mik­lós gróf alakja lebeg most szemem előtt. Ez olyan anyag, amely egy hatalmas tragédia minden kellékét tartalmazza." Lázas sietséggel kezdett el dolgozni. 1812. június 17-én mór ezt jelenti apjának: „Éle­tem első nagy műve készen van". Művét Schlegel lakásán hozzáértő borátok körében fel is olvasta, nagy tetszést arat­va. Barátainak tanácsára ki­sebb javításokat végzett raj­ta. és július 18-án adta nyom­dába. A „Zrínyi" első színrevitelére a költő maga választotta ki Bécsben a legelőkelőbb szín­házat. császári és királyi szín­házat 1812. december 30-án volt az ősbemutató. Lelken­dezve írja szüleinek: „Kedve­seim! A mellékelt színlap el­árulja, hogy ma este színre kerül a .Zrínyi'. Végre! Sokat remélek tőle! Szerencsém koc­kája ma sorsdöntőén kedve­zőre fog fordulni!” A siker a költő várakozását is felülmúlta, a dráma lelkes fogadtatásra talált mind az osztrákok, mind a magyarok, mind horvátok részéről, akik zsúfolásig megtöltötték a szín­házat. Ä nagy sikerhez két­ségtelenül hozzájárult két kö­rülmény: a forró szerelem, amely a 21 éves szerzőt a szép színésznőhöz, Toni Adam- bergerhez kötötte, és amelyet éppen ezért oly megrogadóan tudott ábrázolni drámájának szerelmespárjában, Ilonában és Juranicsban, továbbá a költő izzó hazaszeretete, amely lel­kében lobogott, és egész mű­vét átfűtötte. A nézők a tö­rökökben a megszálló franciá­kat, Szulejmánban a zsarnoki uralomra törő Napóleont lát­ták, rögtön megértették a mű eszmei mondanivalóját Kömért 1813. január 9-én kelt rendeletével a császár ki­nevezte az udvari szinház szer­zőjévé. A költő számára azon­ban a legnagyobb örömöt Goethe és Schlegel elismerő szavai jelentették. A dráma egyébként gyorsan meghódítot­ta Európa legjelentősebb szín­padait Mór a következő év­ben szinre vitték Drezdában, Berlinben, 1816-ban pedig Weimarban Goethe rendezésé­ben. Hamarosan lefordították angolra és franciára. 1835-ben már Amerikában is kiadták. Magyarra hárman is lefordí­tották: Szemere Pál, Petriche- vich Horváth Dániel és Láng Adóm János. Szemere Pál for­dítása 1826-ban jelent meg az „Élet és Literatúra" c. folyó­irat első számában, Kölcsey Ferenc szigorúan igényes, de szakszerű bírálatával együtt Talán éppen ez a kritika volt az oka annak, hogy 1837. au­gusztus 22-én nem ez a drá­ma, hanem Vörösmarty Mihály alkalmi műve, az „Árpád éb­redése" c. dráma lett a mai Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán felépült „Nemzeti Színhóz”-nak a nyitódarabja. A Zrínyi-drámát hazánkban először 'O Kolozsvári Színház mutatta be Petrichevich Hor­váth Dániel fordítósában. 1821-ben, majd a Budai Vár­színházban ment telt házakkal négyszer egymás utón magyar nyelven. Ugyanakkor Pestbu- dán a Német Színházban is előadták. Kölcsey a magyar és a német előadást is látta, nem volt elragadtatva egyik­től sem. A sok jogos kifogás után mégis megvallja ..... hogy mint magyar, köszönettel tar­tozom Körnernek, ki a mi Zrínyinket és benne nemzetün­ket idegen létére megdicsőíte­ni kívánta." A 150 évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én felavatott „Nemzeti Színház” hat héttel a nyitás után, 1837e október 4-én szintén bemutatta a „Zrínyit”. A címszerepet most is a daliás és dörgő hangú Bcrtha János olakitotta, Szo- limánét Udvarhelyi Miklós. Az akkori neves színészeink közül szerepet vállalt a darabban még Egressy Gábor és öccse, Egressy Benjámin, a zeneszer­ző. Szigligeti Eduárd, a szin- műiró. Laborfalvi Róza, a sza­porabeszédű Fáncsy Lajos. A közel 2000 főt befogadó szín­ház most is majdnem megtelt lelkes nézőkkel. Az előadásnak nagy sikere volt. A mogyaros díszruhában szinre lépő Bar­Theodor Körner tha Jánost azaz Zrínyi Miklóst a nézők dörgő tapssal köszön­tötték, az eskütétel-jelenetnél pedig már ütemesen dobolt a karzat közönsége, a megadás­ra szólító török követ elutasí­tását pedig hangosan megél­jenezték. Még Udvarhelyi Mik­lós is kapott tapsot, pedig egyszer belesült a szultán sze­repébe, egy pillanatra cserben hagyta emlékezete. A címszerepet alakító Bartha Jánosról több festmény és met­szet készült. Egyik változata a „Honművész" c. folyóirat mel­lékleteként is megjelent. Az akkori Szigetvári Városi Tanács ennek nyomán festette meg Zrínyi Miklós egészalakos álló­képét, amely sokáig látható volt a városháza tanácstermé­ben. Sajnos, ennek a képnek nyoma veszett, de az ugyan­csak még a reformkorban ké­szült másolatát a Szigetvári Vórbaráti Kör gyűjteményében őrizzük, amelyet most a Du­nántúli Napló olvasóinak is bemutatunk. Molnár Imre, a várbaráti kör tb-elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom