Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-12 / 342. szám
2 Dunántúli napló 1987. december 12., szombat Közlemény a VSZ-találkozóról A Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjainak első éi főtitkárai, kölcsönös megállapodás alapján, pénteken találkozót tartottak Berlinben. A találkozón részt vett Tódor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescunak, az RKP KP főtitkárának, Románia köz- társasági elnökének meghaAz SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke átfogó és mélyreható megbeszéléseket folytattak a szovjet— amerikai kapcsolatok összes problémájáról, beleértve a fegyverzetcsökkentést, az emberi jogi és humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok rendezését és a kétoldalú kapcsolatokat — derül ki abból a szovjet—amerikai közös nyilatkozatból, amelyet csütörtökön Washingtonban hoztak nyilvánosságra Mihail Gorbacsov látogatásának befejeztével. A tárgyalások őszinték és épitő jellegűek voltak, tükrözték a két fél közötti nézeteltéréseket is, de ugyanakkor annak megértését is, hogy ezek az eltérések nem képeznek leküzdhetetlen akadályt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken való előrelépéshez. Hangsúlyozták, hogy a két ország vezetőinek genfi és reykjavíki találkozói alapvető jelentőségűek voltak: megteremtették az alapot a hadászati stabilitás javítását és a konfliktusok kialakulása veszélyének csökkentését célzó folyamatot előrevivő konkrét lépésekhez. A feleket a jövőben is az a meggyőződés vezérli majd, hogy soha sem szabad nukleáris háborút indítani, abból senki sem kerülhet ki győztesen. Szilárd elhatározásuk, hogy megakadályozzanak bármilyen háborút a Szovjetunió és az Eqyesült Államok között — legyen szó nukleáris vagy hagyományos háborúról —, s nem fognak katonai erőfölényre törekedni. Mindkét vezető — emeli ki a dokumentum — tudatában van annak a rendkívüli felelősségnek, amely a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul olyan reális megoldások keresésében, amelyek célja a konfrontáció megakadályozása és az országaik közötti stabilabb kapcsolatok elősegítése. Ebből kiindulva megállapodtak abban, hogv aktivizálják a párbeszédet és ösztönözrti fogják kapcsolataikban az építő jelleqű envüttműködés irányvonalát. Mindennek alapión más országokkal és néoekkel együttműködve elő fogiák segíteni a sokkal biztonságosabb világ megteremtését. A két ország vezetői szerződést írtak alá a szovjet és az amerikai közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről. Ez a szerződés történelmi jelentőségű mind célját — a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris fegyverzete egész osztályának teljes megsemmisítését —, mind pedig az abban előírt ellenőrzési intézkedések újszerűségét és nagy horderejét tekintve. A megbeszéléseken megvitatták a hadászati támadó fegyverzetek csökkentéséről folytatott tárgyalások kérdését is. A felek kiemelték, hogy jelentős előrelépés történt az 50 százalékos csökkentés elvét megfogalmazó szerződés aláírása felé. Megállapodtak a talmazottjaként loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov részletesen tájékoztatta a találkozó résztvevőit az Egyesült Álla-: mokban tett látogatásáról, Ronald Reagan elnökkel folyj tatott megbeszéléseinek menetéről és eredményeiről. A szövetséges államok vezetői teljes mértékben támogatták és nagyra értékelték a washingtoni tárgyalások eredményeit. Nagy elismerésüket fejezték ki Mihail Gor- bacsovnak a Szovjetunió következetes és energikus erőfeszítéseiért, amelyek meghozták a nukleáris leszerelés következőkben: a genfi tárgyalásokon résztvevő képviselőiket azzal bízzák meg, hogy törekedjenek e szerződés lehető legrövidebb idő alatt történő kidolgozására, úgy, hogy'azt a következő csúcstalálkozón, 1988 első felében alá lehessen írni. A tárgyalásokon áttekintették a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdéseinek széles körét is. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atomsorompó-szerződés megszilárdításához, s megelégedésüket hangoztatták, hogy a legutóbbi csúcstalálkozó óta újabb államok csatlakoztak ahhoz. A két ország vezetői támogatásukról biztosították a nukleáris energetika biztonsága terén folytatott nemzetközi együttműködést és azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nukleáris energia békés hasznosításának elősegítését szolgálják n NAO garanciáinak, illetve a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák ex. portjának megfelelő ellenőrzésének megszilárdítását célozzák. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök üdvözölte azt a tényt, hogy — a közeljövőben életbe lépő — megállapodást írtak alá a nukleáris veszély csökkentését célzó központok létrehozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok fővárosaiban. A felek kifejezték azt az elkötelezettségüket, hogy törekedni fognak az ellenőrizhető, átfogó és hatékony nemzetközi konvenció kidolgozására a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kifejezték eltökélt szándékukat, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet más részvevőivel közösen biztosítani fogják a bécsi találkozó sikeres befejezését, a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum összes fő kérdésében elérendő kiegyensúlyozott haladás alapján. Regionális kérdéseket áttekintve a két vezető megállapította, hogy az álláspontokban komoly eltérések mutatkoznak. Mindazonáltal egyetértettek: rendkívül fontos a rendszeres véleménycsere további folytatása. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök részletesen megvizsgálta a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatok állapotát, s egyetértettek abban, hogy a jövőben is tovább kell fejleszteni és intenzívebbé kell tenni a hivatalos érintkezéseket valamennyi szinten, azt a célt tartva szem előtt, hogy gyakorlati és konkrét eredményeket érjenek el minden téren. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősítette Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívását. Az elnök megelégedéssel fogadta el a meghívást. A látogatásra 1988 első felében kerül sor. első reális eredményeit és egyben tanúsították az újfajta politikai gondolkodásmód hatékonyságát is. Megelégedéssel hangsúlyozták, hogy ez a gondolkodásmód kifejezi a Varsói Szerződés tagállamainak közös békevágyát és kiemelték az NDK és Csehszlovákia építő jellegű álláspontját, azt, hogy ezek az országok kifejezték közreműködési készségüket a wa-J shingtoni szerződés őket érintő megállapításainak teljesítésére. A találkozó résztvevőinek egyöntetű álláspontja szerint alapvető jelentőségű, hogy a washingtoni tárgyalásokon a Szovjetunió és az Egyesült „Ez a látogatás a világpolitika nagy eseménye lett, még odáig is elmegyek, hogy kijelentsem: új és fontos szakasz kezdetéről beszélhetünk mind a kétoldalú, szovjetamerikai kapcsolatokban, mind a világpolitikában" - jelentette ki washingtoni sajtókonferenciáján Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a háromnapos csúcstalálkozó befejeztével tartott hatalmas érdeklődés mellett sajtókonferenciát. A csaknem kétórás, a Szovjetunió washingtoni nagykövetsége lakótelepének színháztermében megtartott sajtókonferencián a szovjet vezető rendkívül részletesen szólt az eredményekről és szenvedélyes hangon állt ki a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlesztése, a gyökeres fontosságú kérdések megoldása mellett. Gorbacsov megállapította: elmélyült a politikai párbeszéd az Egyesült Államokt és a Szovjetunió vezetői között. önmagában az a tény, hogy ez a folyamat így fejlődik s ennek eredményeit a közös közleményben is rögzítették, a politikai párbeszéd dinamizmusáról, annak szintjéről tanúskodik. „Ennek a dokumentumnak jelentősége abban áll, hogy megmutatja tárgyalásaink széles körét és jellegét — mondotta. — Ez a dokumentum olvasóinak azt tanúsítja, milyen fokú kölcsönös egyetértés alakult ki az1 egyes kérdésekben, s azt is bizonyítja, hogy továbbra is fennállnak komoly nézeteltérések". A pozitívumok sorában első helyen említette, hogy az elnökkel —együtt megállapíthatták: a szovjet—amerikai kapcsolatokban az utóbbi időben bizonyos fokú pozitív fejlődés következett be. Ezek az eredmények a genfi és d reykjavíki csúcs eredményeire alapultak. A közös közleményt értékelve Gorbacsov megállapította: a két ország vezetői most a legmagasabb szinten, szögezték le, hogy túllépnek a hosszúra nyúlt konfrontáción, maguk mögött akarják hagyni azt. „Ez fontos politikai eredmény, s ez jelenti a szovjet—amerikai kapcsolatok új szakaszára történő áttérés lényegét” — hangoztatta. A szovjet vezető részletesen méltatta a most aláírt új szerződést, amely az egész világon felszámolja a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket. „Ez közös siker, a két ország népének sikere, de egyúttal siker szövetségeseink számára is, akik részt vettek ezen a hosszú maratoni tárgyaláson, annak minden, a kompromisszumok, az új megközelítések felkutatására irányuló szakaszában, a régi problémák megoldásának folyamatában. S szeretnék utalni a társadalmi mozgalmak résztvevőire világszerte, akiknek tevékenysége ösztönzést nyújtott a politikusoknak a különböző országokban, mindenekelőtt nekünk, arra sürÁllamok között elvi megállapodás jött létre, amely szerint mindkét fél, az ABM-szerződés szigorú betartása mellett, a felére csökkenti hadászati támadó fegyvereit. Megállapították: ez elért megállapodások jobb feltételeket teremtenek ahhoz, hogy előbbre lehessen lépni a fegyverkezés megfékezéséhez vezető más irányokban is — elsősorban a vegyi fegyverek betiltásában és felszámolásában, a nukleáris kísérletek beszüntetésében, valamint a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében Európában, az Atlanti-óceántól az Uraiig. A szövetséges szocialista államok megerősítették, hogy kégetett bennünket, hogy találjuk meg a megoldást, kössük meg a szerződést a nukleáris fegyverek ezen osztályai felszámolásáról, ne álljunk meg az akadályok és a nehézségek láttán.” Az SZKP KB főtitkára szólt a hadászati fegyverek csökkentéséről folytatott tárgyalásokról is. Megállapította: sikerült egyes kérdéseket megoldani — egy részüket ugyan csak akkor, amikor a Fehér Ház előtt már gyülekeztek a búcsúztatás résztvevői. Gorbacsov ismét a szovjet-amerikai kapcsolatok kulcskérdésének nevezte a hadászati fegyverek számának gyökeres csökkentését. A szovjet és az amerikai tárgyalóküldöttségének adott új utasításokat összegezve Gorbacsov elmondotta: ezek alapján ki kell dolgozni a szerződést a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról azzal, hogy a felek tiszteletben tartják a rakétaelhárító rendszerekről megkötött ABM-szerző- dést és közösen meghatározott ideig nem mondják fel azt. Az új szerződést az Egyesült Államok elnökének 1988 első felében esedékes moszkvai látogatásáig kell aláírásra előkészíteni. A Washingtonban létrejött megállapodások közül kiemelte, hogy megállapodás jött létre a tengeri indítású, nagy hatótávolságú, manőverező robotrepülőgépekről: az amerikai fél beleegyezett abba, hogy az ilyen fegyverekkel, amelyek nem számítanak az új szerződésben engedélyezendő 6000 robbanófej közé, csak korlátozott mennyiségben alkalmazza és folytassák a megfelelő ellenőrzési módszerek keresését. Az egyéb megállapodások között szerepel az, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták robbanófejeinek számát együttesen 4500-ban szabják meg, a hatezres kereten belül. Az elnökkel együtt utasítást adtunk a tárgyalóküldöttségeknek arra, hogy készítsenek elő olyan megállapodást, amely a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat az ABM-szerződés megtartására kötelezi, abban a formában, ahogy azt 1972- ben aláírtuk” — mondotta Gorbacsov. „Mint látják, jelentősen előreléptünk a nukleáris és az űrfegyverek kérdésében, ami a legfontosabb és a legbonyolultabb probléma." Mihail Gorbacsov szólt a regionális válságok kérdéseiről is. „Nem mondhatom el, hogy sok eredményt értünk volna el, de küldöttségünknek az a véleménye, hogy az amerikai kormányzat most valamivel reálisabban közelíti meg ezeket a regionális kérdéseket. A szovjet vezető külön foglalkozott Afganisztán helyzetével. „Olyan megoldást akarunk, amely véget vet a vérontásnak az országban, megszek a honvédelemhez feltétlenül szükséges szinthez tartani magukat és az egyes fegyverfajtáknál az aszimmetriákból és az egyenlőtlenségekből adódó problémákat úgy megoldani, hogy a fölényben lévő fél csökkentést hajt végre. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes NATO-körök a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolását a kontinensen más fegyverfajták növelésével és korszerűsítésével szándékoznak „kompenzálni". A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia külügyminiszterei, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó szovjet—amerikai szerződéssel összefüggésben, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia közötti megállapodást írtak alá az ellenőrzésekről. akadályozza annak megismétlődését. Nyíltan kimondtuk: nem akarunk olyan megoldást, amely kötelezővé tenné valamiféle „szovjetbarát” rendszer létrehozását Afganisztánban, de az amerikai félnek is nyíltan kell kimondania, hogy nem akar vala-: miféle „amerikabarát” rendszert a hatalomba ültetni. Szenvedélyes hangon, hosz- szan szólt a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavításának szükségességéről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. „Álláspontunk a kétoldalú kapcsolatokról a következő: aí Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt világhatalom, igen jelentős gazdasági, szellemi és katonai potenciál birtokosa, rendkívül nagy súlya van a világ ügyeiben. Ez meghatározza szerepüket és felelősségüket is. A konfrontáció, a heveny rivalizálás hosszú éveken át semmi jót sem hozott, csak károkat okozott. Sokszor bebizonyítottuk egymásnak, hogy tudunk egymás nélkül élni, megvagyunk a kölcsönös kereskedelem, a tudományos, a kulturális együttműködés nélkül, anélkül, hogy együttműködnénk a világméretű kérdések megoldásában. De a kérdés az, vajon csupán ez az egyetlen dolog, amit megmutatunk egymásnak? Vajon nem kellene-e: felülvizsgálni a két nagy népnek, a két nagyhatalomnak ezt a helyzetét, amely a háború utáni évek heveny versengése következtében jött létre? Aláhúzta, hogy a két országra számos közös feladat megoldása várna, s ez is lehetőséget ad az együttműkö-' dés kialakítására. Ezek a napok komoly eszmecserékkel, tárgyalásokkal voltak tele. Úgy vélem, ennek a látogatásnak tartalmából kiindulva joggal mondhatom el, hogy jelentős párbeszéd volt, s az eredmények is jelentősek. A NAGYVILÁGBAN Várkonyi Péter Egyiptomba utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Eszmat Abdel-Megidnek, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterének meghívására december 12-én, hivatalos látogatásra az Egyiptomi Arab Köztársaságba utazik. ♦-ó- BECS: A Magyar—Osztók Általános Vegyesbizottság december 9. és 11. között Becsben megtartotta 11. ülésszakát. A magyar küldöttséget Kovács László külügyminiszterhelyettes, az osztrák delegációt Erich Schmidt, a külügyminisztérium politikai igazgatója vezette. Az ülésszakon áttekintették az 1985 májusában megtartott 10. ülésszak határozatainak végrehajtását. A tanácskozás napirendjén ezenkívül elsősorban a magyarosztrák kapcsolatok valameny- nyi területen történő további elmélyítésének kérdései szerepeltek.-<?- LOS ANGELES: 86 éves korában, cstörtökön elhunyt Jascha Heifetz világhírű hegedűművész. Halálát egy korábbi balesete és az azt követő idegsebészeti beavatkozás nyomán fellépett komplikációk okozták. A baleset miatt — az idős meter otthonában elesett - október közepén szállították be egy Los Angeles-i kórházba. ♦ Államellenes provokáció Prágában Polgárok egy csoportja államellenes provokációra akarta felhasználni az emberi jogok napját csütörtökön Prágában — írta pénteken a Rudé Právo. A lap szerint a csoport tagjai a csehszlovák főváros egyik leglátogatottabb pontján, az Óvárositéren különböző jelszavakat hangoztattak az emberi jogok állítólagos „csehszlovákiai elnyomásáról", s ezzel megsértették a közrendet. Az újság beszámolója szerint a provokáció kezdeményezőit őrizetbe vették. A Rudé Právo megjegyezte, az eseményen jelen volt néhány nyugati újságíró is, aki az elmúlt napokban igyekezett előre felhívni a figyelmet a készülő provokációra. A SZIGETVÁR! KONZERVGYÁR a házi nyomdájába felvesz nyomdászt FELTÉTELEK: nyomdaipari szakképesítés, több éves gyakorlat, valamint kéziszedői és magasnyomói gépmesteri szakismeret. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a személyzeti osztályon személyesen. CÍM: Szigetvári Konzervgyár, Szigetvár, Széchenyi u. 60. Szovjet-ameri kai nyilatkozat Mihail Gorbacsov sajtó- konferenciája Washingtonban
