Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-11 / 341. szám

e Dunántúli napló 1987. december 11., péntek A közelítő tél Két nagy költőnk egy-egy őszt idéző sorát rejtettük el rejtvé­nyünkben. VÍZSZINTES: 1. Berzsenyi Dániel sorai (zárt betők: S, L, S, M). Folytatás a függőleges 10. szá­mú sorban. 13. A Ludolf-féle szám. 14. Arany János verse. 15. Televízió. 16. Voltamper. 18. ... Appia. 19. ,,Ej, mi . . .! tyúkanyó, kend” (Pe­tőfi). 20. Csendes. 22. Elemezve fej­teget. 23. Vonatkozó névmás. 24. Vörös vasérc. 27. Budapesti Rádió- technikai Gyár. 28. Megfelelő. 29. Hegyeken át vezető út. 30. Pozitív pólus. 31. Oxigén és ittrium vegy- jele. 32. Baráti állam. 34. Menetel. 36. Sziget, franciául (ILE). 37. Verdi operája. 39. Bányászhelység. 40. Lendület, hév. 41. Lotz Károly. 42. Angol diákváros. 44. NSZK kikötő­város. 46. Szintén ne. 47. Kultúr­intézményünk betűjele. 48. Község Szabolcs-Szatmár megyében. 50. Sci- fi író. 52. Olasz folyó. 56. Kecske­beszéd. 58. Soha, németül (NIE). 59. A ,, Te 11 Vilmos” című opera ze­neszerzője. 63. Még lejjebb. 65. Deciliter. 66. Kezd érteni valamit. 67. Jókedv. 68. Balzsam. 69. Mező- gazdasági eszköz. 71. O sole . . . 72. Késnek és nadrágnak van. 73. Kerti szerszám. FÜGGŐLEGES: 1. Hírügy­nökség. 2. Veszekszik. 3. Előadó, röviden. 4. Orfű része! 5. Alkotás. 6. Meggyőződés. 7. Török női név. 8. ... Sumac, perui énekesnő. 9. Római 6. 10. A Berzsenyi-idézet befejező része. 11. Doge egynemű betűi. 12. Átölelés 17. Keleti férfi­név. 19. A Felső-Rajna mellékvize. 20. Aprily Lajos szavait idézzük (zárt betűk: B, R, H, A, I). 21. Ze­nei kifejezés. 22. A törökök elleni harcok krónikása. 24. Lószerszám. 25. Hazai Duna-ág jelzője. 26. Kár­tyajáték. 33. üres kád! 35. Igevég­ződés. 36. Olasz névelő. 38. Buda­pesti szálloda. 40. Alkotórész. 43. Te és ő. 45. Tova. 47. ... step, a foxtrott őse. 49. ... Angeles. 51. Libanoni légitársaság. 53. Cseh származású osztrák költő (Rainer- Maria, 1875—1926). 54. Világhírű francia szobrász. (1840—1917). 55. Végtelenül önelégült! 57. Nyomó­lemez. 59. Sakkdöntetlen. 60. Szak- szervezeti csúcsszerv. 61. Citál. 62. . .-szemcse. 64. Vízelvezető mélye­dés a talajban. 70. Egyiptomi gép­kocsijel. 73. ÁÁÁÁ! Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 10. és ö függőleges 20. számú sorok megfejtése, legké­sőbb december 21-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON, 7601 Pf. : 134, Dunántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunya­di út 11. címre. Páratlanul érdekes lelet Egy könyv borítójáról került elő a páratlanul érdekes lelet. Kilián István irodalomtörténész talált rá a Komáromi Csipkés György száz pré­dikációját tartalmazó könyv kötés­táblájában arra a néhány papír­lapra, amely egy régi magyar bet- lehemes játék első ismert leírása. A mű keletkezése 1629 és 1659 közé tehető. A töredékes nyelvemléket Kobzos Kiss Tamás egészítette ki, hozzá korabeli dallamok felhaszná­lásával zenét is szerzett, és elő- adhatóvá tette. A turócszentmártoni könyvtárban lelt értékes anyagból lemezfelvétel is készült, a külön az erre az alkalomra alakult Ormán­sági Gyermekszínkör előadásában, amelynek művészeti vezetője Nagy Piroska lett, munkatársak voltak Szentpá ly-Juhász Imre és Bereczky Ildikó. A lemez élő bemutatójára 12-én fél 11-kor a Harkányi Művelődési Házban kerül sor, de 13-án is játsz- szák 10-kor és fél 12-kor a Helyőr­ségi Művelődési Otthonban, Pé­csett. December 20-án 15 órakor a Pesti Vigadóban is fellép a gyer­mektársulat. A tervek szerint a Ma­gyar Televízió is készít stúdiófelvé­telt a régi magyar betlehemesből. KULTURÁLIS AJANLO Rädiö Film... Film... Film... Hire futja 1988-ban? A „Szombati magazin" szer­kesztőjét, Balogh Zoltánt kér­deztük, milyen témák szere­pelnek a kétórás összeállítás­ban. íme a válasz: „A >.Jó pi­henést« műsorában — terveink szerint - lesz egy interjú a művelődési miniszterrel annak kapcsán, hogy fölavatta Pé­csett a Művészetek Házát. A Somogy Megyei Tanács elnöke a jövőről beszél, mire futja 1988-ban? Marton Frigyest rá­diós portré sorozatának indít­tatásáról kérdezzük. Egy hó­napja települt át Ungvárról Pécsre a gitárművész, aki ott jó ideig idegenvezetőként ke­reste kenyerét, a zenéből ne­héz volt megélnie. Lesz egy interjú a profi kosárlabda­edzővel, aki nem talál Ma­gyarországon profikat maga körül, és beszélünk a botrány lélektanáról is." Minden ötödik héten jelent­kezik dr. Nádor Tamás az „Emberek, emlékek, dallamok” című sorozatával. Most vasár­nap az egyórás magazinjában két pécsi középiskolával kap­csolatos emlékeket idéz. Az egyik a Széchenyi István Gim­názium és Szakközépiskola, melyet idén tüntettek ki a Pro űrbe Pécs éremmel. Eqykori diákja, Kurnik Ernő akadé­mikus segítségével megismer­kedhetnek az intézmény múlt­jával. A napokban ünnepelte a Nagy Lajos Gimnázium fennállásának 300. évforduló­ját. Mivel a szerkesztő is en­nek az iskolának diákja volt, a birtokában levő sok hang- dokumentumból váloqat, ér. beszélget két volt növendék­kel, Decleva Lászlóval és dr. Gesztesy Emillel, a soha el nem halványuló diákévekről. Karácsonyváró hét Az ANK-ban december 14-től 19- ig ,,karácsonyváró hét” lesz. 14-én 15 órától karácsonyi dalokkal és népszokásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, 15-én 15 órától vi­deó mesefilmet vetítenek a gyere­keknek, 16-án délután 2-től kezdő­dik az ajándékok és fenyőfadíszek készítése, 18-án pedig 15 órakor nyit az ünnepi gyermek-kávéház. A záróprogram 19-én 14 órakor kezdő­dik. A karácsonyi nyitott napon és vásáron lesz kézműves kirakodó- vásár, bemutatkoznak a szabadidős gyermekműhelyek, lesz játszóház, de árusítanak könyveket és lemezeket is. 18 órától a Korlát együttes szó­rakoztatja a látogatókat. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Jelenet a „Leszámolás Hongkongban" című amerikai krimiből HUPIKÉK TÖRPIKÉK Színes, szinkronizált, belga rajz­film Rendezte: Ray Patterson Az öt — egymáshoz szorosan — kapcsolódó történet főhősei a kék törpék (schtroumph-ok). A szereplők magyar hangja: Sinko- vits Imre, Haumann Péter, Balázs Péter, Cseke Péter, Győry Ilona, Gyabronka József, Harsányi Gábor, Málnay Zsuzsa, Rudolf Péter, Sze- rednyei Béla és Tahi József. LESZÁMOLÁS HONGKONGBAN Színes, szinkronizált, amerikai krimi Rendezte: James Clickenhaus Szereplők: Jackie Chan, Danny Aiello Billy Wong rendőrtiszt a kemény fellépés híve. Azonnal megtorolja társa halálát, amiért felettesei visz- szaminősítik és könnyebb beosztás­ba helyezik. Am Billy itt is felveszi a harcot az alvilággal. Új társával, a szintén kemény öklű Danny Ga- roni nyomozóval Hongkongba uta­zik és leszámol a nemzetközi ká­bítószerkereskedelem királyával . . . MAJDNEM SZERELMI TÖRTÉNET Színes, bolgár társadalmi dráma Rendezte: Eduard Zahariev A kisvárosi hatalmasságnak nem tetszik, hogy fia egy faluról felke­rült egyszerű munkáslányba szerel­mes. Minden eszköz a rendelkezé­sére áll, hogy megkeserítse a fia­talok életét. Zsarnokoskodik felet­tük, s erőszakkal és csellel sikerül elriasztani őket. ITT NEM JÁRNÁK IDEGENEK Színes, szinkronizált, szovjet, bűn­ügyi film Rendezte: Anatolij Vjehotko Amint megérkezik körzetébe a fia­tal rendőr, nagy próbatétel elé ál­lítja az élet. Kézre kell kerítenie a halászkolhoz pénztárából komoly összeget kiemelő tettest. Veszélyes bűnözőre bukkan, aki előbb késsel, majd puskával támad rá. Kozirev azonban furfanggal és erővel le­győzi őt és megvédi a köz tulajdo­nát. VESZÉLYES NYOM Színes, szinkronizált, jugoszláv politikai krimi Rendezte: Miomir Stamenkovic 1980 november . . . Két kamionos — szállítólevelük szerint — húst, valójában fegyvereket csempészett át a határon a koszovói albán na­cionalistáknak. Időközben egyikük ,,eltűnik”, majd lefagyasztott hulla­ként előkerül. Ezen a nyomon indul el a rendőrség. 1 Pécsi SzMmíb Zenekar hangversenye December 14-én, este fél 8-kor a POTE aulájában újra koncertet ad a Pécsi Szim­fonikus Zenekar. A hangverse­nyen Mozart g-moll szimfóniá­ját, Haydn Esz-dúr trombitaver­senyét, és Beethoven IV. szim­fóniáját adják elő. Wolfgang Amadeus Mozart Salzburgban, 1773-ban komponálta a g-moll szimfóniát, amely a köztudat­ban „kis g-moll szimfónia” né­ven szerepel. Szokatlanul bo­rús hangja elüt mindattól, amit általában a Mozart- szimfóniák jellemzőjeként is­merünk. Joseph Haydn máso­dik londoni útjáról hazatérve 1796-ban szerezte utolsó ver­senyművét, a trombitára és zenekarra írt Esz-dúr koncer­tet. E versenyművel új hang­szertípust is avatott, ebben az időben kísérletezték ugyanis ki a billentyűs trombitát. Lud­wig von Beethoven a négyté­teles IV. szimfóniát 1806-ban írta, de előtte több vázlat is született a darabokra. A hang­versenyen Medveczky Ádám vezényel, trombitán közremű­ködik az ausztriai Hans Meis­ter. Ha a homok megolvad... . . . akkor, ahogy a gyerekeknek szokták mesélni, üveg lesz belő­le .. . Arról, hogy igazából hogyan is készül az üveg, milyen techniká­val formázzák azokat a gyakran megdöbbentően kecses vonalú tár­gyakat, 12-én, szombaton 10 órától beszél Gál Éva muzeológus és Je- genyés János üvegtervező ipar­művész a Várostörténeti Múzeum­ban. Az előadás címe ,,üveghutá­tól a gyárig”. A tervek szerint vi­deóvetítéssel is színesítik a progra­mot. Különösen általános iskolás gyerekek érdeklődésére számítanak, akik talán — az előadást hallva — kedvet kapnak az üvegtárgyak gyűj­téséhez is, amelyekből május else­jére kiállítást és vásárt is szervez­nek. A ,,Hétvége a múzeumban” ren­dezvénysorozat 13-i, vasárnapi mű­sorában a téli ünnepkör szokásai­ról és hiedelmeiről beszél Begovácz Rózsa néprajzkutató, ,.Andrástól Vízkeresztig” című előadásában, délelőtt 10 órától a Néprajzi Mú­zeumban. Szó lesz majd a Luca- székről, az ólomöntés szilveszteri pillanatairól és más népi szokások­ról. Cteepiritam'ai tenger... Korai kísérlet Baranya természeti kincseinek hasznosítására A baranyai történetírás mű­velői általában úgy tudják, hogy e táj értékeinek számba­vétele megkezdődött ugyan már az 1810-es évek végén, de a felhasználás praktikus kér­dései csak a negyvenes évek­ben fogalmazódtak meg. Egyetlen esetről tudunk csak, amely ipari-közlekedési vonat­kozásban Bernhard Antal pé­csi polgár, agrárvonatkozósban pedig Batthyány Iván nevéhez fűződik. Bernhard Antal és társai (Bernhard und Comp.) arról álmodoztak, hogy a dró- vai őserdők fájára és a vasa- si kőszénre támaszkodva meg­teremtik a dunai gőzhajózást és ezzel komoly értékesítési le­hetőséghez juttatják kincses Baranyát és az országot. A merész tervhez a technikai tu­dást Bernhard Antal pécsi technikus és feltaláló adta, a fát pedig Batthyány Iván gróf, aki 1813-ban „Bérlőszerző- dés"-t kötött Bernharddal a Dráva irányába eső erdei <Atak, Kis- és Nagy-Vágás, Gerendás, Nagy Erdő) kiterme­lésére, amelyben (meghosz- szabbítással) 12 évre biztosí­totta, hogy Bernhard a „kiir­tandó fákat a maga hasznára fordíthatja". A sellyei urada­lom tőkés átformálásán fára­dozó gróf haszna a szántóföl­di termelésre alkalmas irtás­föld lett volna.) Bernhard Antal elvégezte a maga feladatát és 1816—1817 között a sellyei "Dráva-part egyik öblében elkészítette a 13,27 m hosszú és 3,16 m szé­les, 24 lóerős Carolina gőzha­jót, amely hegymenetben 3,5 tonna teherrel 3,5 km/óra, völgymenetben pedig 15 km/ óra sebességgel tudott halad­ni. A kicsi hajó forradalmasít­hatta volna a dunai hajózást, hiszen még évtizedek múlva is lóvontatta hajók járták a Du­nát s egy-egy hajóhoz 10 ha­jós, 2 fuvarosgazda, 36 ló és ugyanannyi hajtó kellett... 1817-ben járta meg Bécset— Pestet a Carolina, ekkor fi­gyelt fel a baranyai kezdemé­nyezésre a Tudományos Gyűj­temény is, amely hírül adta, hogy „Pécsett egy társaság állott össze, amely Bécs váro­sát fogja Magyarországgal a Duna vizén először egyesite- ni", s ebből a híradásból tud­juk azt is, hogy „ . . . a végre­hajtáshoz szükséges gőz a va- sasi bányából fejtetik ki". A nagyszerű kezdetről emlékez­tek meg 1987 tavaszán Sely- lyén, s az eseményről akkor a Dunántúli Napló is értesítette olvasóit. A kezdet valóban sokat ígért, a technikai teljesítmény minden elismerést megérde­melt, 1818-ban Bernhard sza­badalmat kapott a magyar szakaszon a dunai gőzhajózás megszervezésére, 1820-ban megindítja Pest és Óbuda kö­zött a helyi közlekedést is, de a magyar világ nem kész még a közlekedés forradalmasítá­sára és 1821-ben már csak az Eszék körüli Dráván teljesít szolgálatot a Carolina. Sem a Bernhard mögött álló pé­csi polgárok, sem a drávai mocsarak között modern ma­jorkodásról álmodó Batthyány Iván nem tehetnek arról, hogy megfeledkeztek a hazai való­ságról. Büszkén hasította a Duna vizét a Carolina, de közben 19 ezer forintra nőtt az adósság, s ebből 7784 forin­tot az erdőkitermelésen és a hajóépítésen dolgozó baranyai és krajnai munkások kifizetet­len bére tett ki. 1820-ban a sellyei úriszék előtt Liedemann Bemard György pesti keres­kedő vállalta magára az adós­ságot azzal, hogy további öt évre megkapja a szerződésben szerepelt erdő kitermelésének jogát és legkésőbb 1821 má­jusáig kifizeti a munkásokat, majd kielégíti a többi hitele­zőt is. Az induláshoz 5000 fo­rintot vett fel Höchtl Mátyás pécsi polgártól, újra indította a fakitermelést, de az 1824. évi nyilvános árverésen csak 240 forint 45 krajcár jött be az eladott fá'k árából és 1825- ben mór csődeljárást indítot­tak ellene. A fát — országos hirdetés ellenére — 1831-ben sem sikerült értékesíteni, így Liedemann tönkrement, és nem tudták kifizetni a hitelezőket sem. Nem tudom, megérte-e Bernhard Antal, hogy 1830 szeptembere óta már a Ka­zinczy által is magasztalt Franz I. nevű gőzös járja Pest és Bécs között a Dunát, ha nem volt hozzá irgalmas a halál, akkor iszonyú lehetett a csalódása . . . A remek baranyai kísérlet anyagi hátterét felvillantó he­lyi kutató azzal a szomorú meggyőződéssel teszi le a tol­lat, hogy a legszebb álmok sem valósulhatnak meg a ha­zai valóság mély ismerete nél­kül .. . Kiss Z. Géza Pécsi utcák - híres emberek Irinyi János Személyét gyakran összecse­rélik id. Irinyi Jánossal: néha öccsével, Irinyi Józseffel is. Az előbbi a címbelinek atyja volt, jó hírben álló állatte­nyésztő, vakmerő lovas és farkasvadász. József öccse drá­mákat, úlijegyzeteket írt, 1853- ban lefordította Beecher Sto­we Tamás bátyja kunyhóját. A veszélytelen, zajtalanul gyulladó, nem fröcskölő gyúj­tó feltalálója ifj. Irinyi János volt, aki 1819-ben Nagyiétán (Bihar m.) született. Középis­kolai tanulmányait Nagyvára­don és Debrecenben végezte, majd a berlini és a bécsi egyetemen folytatva, kémiát tanult. Édesapja mindezt — ahogy levelében írja — „meg­sebzett szívvel" vette tudomá­sul, mert azt szerette volna, ha a fia a jogot végzi el, amely „elismeréshez, megbe­csüléshez vezet, megnyithatja előtted a kancellária kapuiát, sőt talán az udvarét is". A később írt apai levelek már kérik: „Felejtsd el, hogy egyszer az utadba akartam állni, más pályát szántam ne­ked! Ma már én is megérte­lek.” A levél kelte: 1837 hús­vét másnapja. Egy évvel az­után, hogy Irinyi János már feltalálta a foszforos gyúj­tást. Ez pedig akkor történt, ami­kor kedvelt tanárának, Meiss­ner Pál vegyésztudósnak 1836- ban kudarcot vallott az a kí­sérlete, hogy a kénvirággal dörzsölt ólomoxidot meggyújt- sc. Irinyi kén helyett gyújtás­ra foszfort használt, s még az­nap elkészítette az első foszfo­ros gyújtókat. Találmányát szinte ingyen, 60 forintért vet­te meg Römer István, bécsi gyújtógyáros, akinek Adelhaid leányába Irinyi reménytelenül szerelmes volt. A leány apja kijelentette: „Egyetlen leá­nyom nem bízhatom szépre­ményű éhenkórászra." 1840 elején Pesten a Jó­zsefvárosban találjuk, ahol az Ősz és József utca első szög­letén, az ún. Tajnay-házban gyújtógyárat létesített, nem utolsósorban azért, hogy ver­senyre keljen Romerrel, akinél olcsóbban adta el saját áruit. Gyára 1848-ig működött. 1848-ban a magyar kormány „az álladalmi gyárak főfel­ügyelőjévé" nevezte ki. A nagyváradi lőpczgyárnál és ógyúöntésnél oly kiváló ered­ményeket ért el, hogy neki és Lukács Dénesnek köszönhette Nagyvárad a magyar Birming­ham nevet. Irinyi János Kos­suthnak és munkatársainak az iparosítás érdekében kifejtett lankadatlan küzdelméhez csat­lakozva komoly érdemeket szerzett az ország gazdasági függetlenségének kivívásában. A szabadságharc bukása után ő sem kerülhette el a fe- lelősségrevonást. A „hadsereg­főparancsnokság legfelsőbb kegyelme folytán" rövid ra- boskodás után szabadon en­gedték. Egy ideig a szüleinél lakott Nagyiétán, később az egyik debreceni malom igaz­gatójaként működött, majd ka­taszteri biztosnak nevezték ki. Vértesen halt meg 1895. de­cember 17-én. Jelentős szakirodalmi mun­kásságot is végzett. Számos előadást tartott, cikkeket, ér­tekezéseket írt, amelyek mind szakmai tartalmukkal, mind pedig forradalmi kicsengésű politikai mondanivalójukkal feltűnést keltettek. Jószándékú kísérletet tett a vegyelemek magyarosítására. Azt javasolta többek között, hogy az oxigént élenynek, a nitrogént légenynek, a fosz­fort vilanynak nevezzék. 140 évvel ezelőtt (1847-ben) je­lent meg A vegytan elemei című könyve. Ennek befejező sorai ekként hangzanak: „Egyedül az igazság győzhet, s azt csak kutatás útján lehet megtalálni; a természet felett úgy szerezheted meg az ural­mat, hogy megismered." Tóth István dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom