Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-11 / 341. szám

1987. december fi., péntek Dunántúli napló Ötmillió forintos tanácsi beruházás Napközis étkező Dencsházán Háromszáz általános iskolás és nyugdíjas kényelmes étke­zését remélik Dencsházán egy új napközi otthonos étkező fel­építésétől. A községi tanács 1985-ben határozta el, hogy a jelenlegi, 50 négyzetméteres ebédlő és konyha helyett újat építtet. Szükség van erre annál is inkább, mert a dencsházai kör­zeti iskola 150 diákja most a szűkös körülmények miatt sok­szor több mint 3 óra alatt ebédel meg és közben nem­egyszer a hidegben kell vára­kozniuk. A konyhai dolgozók egészségtelen, balesetveszélyes, 30 négyzetméteres helyiségben főznek, a KÖJÁL által enge­délyezett 30 helyett 150 főre. Az új létesítmény táqas, 130 négyzetméteres étkezővel és közel 100 néqyzetméteres kony­hai és azt kiszolgáló helyisé­gekkel — zöldség- és húselő­készítő raktárak, szociális blokk — várja majd a kicsinyeket illetve a naaypeterdi tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság nyugdíjasait. A tanács terve: a tsz és az állami gazdaság nyuadíiasainak is kedvezmé­nyes étkezést ajánl fel, hi­szen mindkét céq ielentős anyaai támogatást adott a naDközi otthon felépítéséhez. Kedvezményes étkezésre ed­dig csak három nyugdíjasnak volt lehetősége, de még leg­alább húszán igényelnek. Az AGROBER tervei alapján — remélhetőleg a jövő évben elkészülő étkezde a községi tanácsnak mintegy ötmillió fo­rintjába kerül. Nagy segítség, hogy az alapozást a Dél-du­nántúli Vizmű dolgozói társa­dalmi munkában végezték el. A kisiparos kétmillió forinttal olcsóbban vállalta a kivitele­zést. A szigetvári városkörnyéki fejlesztési alapból idén 200 00C forintot kaptak, és ezt az ösz- szeget a jövő évre is Ígérik. A helyi lakosság több mint 200 000 forintos társadalmi munkát ajánlott fel. Sajnos a megyei tanácstól hiába vár­ták, nem kaptak támogatást. A költségek csökkentése miatt lemondtak az étkező eredeti fűtéstervéről. Gázfűtés helyett az olcsóbb, hagyomá­nyos cserépkólyhás, asztali tűzhelyes megoldást választot­ták. Az építkezést viszont az anyagi nehézségek ellenére sem hagyják félben. Az is­kola tanulóinak fele hátrányos helyzetű. A tanácsi vezetés úqy érzi fontos, hogy rajtuk leqalább napi egyszeri meleg étkeztetéssel segítsenek. H. A. Az aprófalvak művelődési ellátottsága A HNF Baranya Megyei Elnökségének ülése A művelődési hátrányok csökkentése erősíti a kistele­pülések lakosságának kötődé­sét - olyan alaptétel ez, amit ugyan lehet továbbragozni, de igazságát vitatni aligha. A Hazafias Népfront Baranya Megyei Elnöksége tegnapi ülésén sem az alaptételt, ha­nem a hozzávezető út módo­zatait, illetve főképpen kiin­dulópontként a kistelepülések művelődési alapellátásának helyzetét vitatta meg. Alapvető gond, hogy az in­tézményházat kiépítésével és; körzetesítésével az aprófalvak nagyobb részénél nem követ­kezett be javulás; a művelő­dés otthonául szolgáló objek­tumok többnyire elavultak, a művelődés elősegítésére ép­penséggel alkalmatlanok — állapította meg a vita alap­jául szolgáló előterjesztésé­ben dr. Végh Józsefné, a Ba­ranya Megyei Tanács csoport- vezetője. A könyvtárak számát tekintve a baranyai helyzetkép derűsnek is mondható, hiszen a körzetesítés után is a köz­ségek 89,6 százalékában meg­maradt a könyvtár. Az ötszá­zas lélekszám alatti települé­sek közül 165-ben van, s csak 19-ben nincs könyvtári szol­gáltatás. A könyvtárak állo­mánya is megfelelő, viszont látogatottságuk a lakosság arányában csak kevés helyen éri el a 20 százalékot. Műkö­dési feltételeikben is gyakori hiányosság a kicsi, s nem ön­álló helyiség, a fűtetlenség, az elavult felszerelés, az ala­csony könyvbeszerzési keret és tiszteletdíjak. A pedagógusok­nak az aprófalvakból való elköltözése miatt alig akad megfelelő ember a könyvtári munkára. A filmforgalmazás országos reformjának része­ként megkezdődött a megye mozihálózatának átalakítása: ahol ehhez legalább a mini­mális feltételek adottak, ott valamilyen formában meg kell oldani a filmellátást, például a korábbi formánál gazdasá­gosabban videómozival, s ez a folyamat már elkezdődött. Az aprófalvak művelődési ott­hon jellegű intézményei több­ségükben a leromlott állag­gal, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányával küszködnek: a mű­velődési körzetközpontok által szervezett programok fogadá­sára is alkalmatlanok. Elen­gedhetetlen feladattá vált a kistelepülések közművelődési objektumainak felülvizsgála­ta: melyiküket érdemes fenn­tartani, melyiküket nem, s hogy a megszüntetetteket hogyan, s mivel lehet pótolni? A köz- művelődés a komplex telepü­lésfejlesztés részeként helyi koordinációval kell hogy se­gítse az életkörülmények mi­nőségi javulását. Az előrelé­péshez társadalmi összefogás, a helyi közösségek aktivitása szükséges. ' D. I. Kocsimúzeum Üszöonusztán Kocsimúzeumot avattak teg­nap délután a Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai tele­pén. Az épület bejáratánál kihúzott nemzeti színű szalagot dr. Villányi Miklós, Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumi államtitkár vágta át. Cser László, a gazdaság igazgatója miután köszöntötte a megjelent vendégeket, el­mondta, a kocsibemutató-te- rem létesítése része annak a folyamatnak, ami a két pusz­tulásra ítélt egykori Pólffy, majd Batthyányi birtokon lévő kastélyok felújításával kezdő­dött. Ez pedig szinte kikény­szerítette a folytatást, hogy a sáros, rendezetlen környezetet is rendbe tegyék, környező, ro­mos épületeket is felújítsák. Így pár év alatt üszögpuszta idegenforgalmi objektummá alakulhatott. Ennek egy része lett most az új kocsimúzeum, amit igen rövid idő alatt egy nagyon rossz állapotban lévő épületből alakítottak ki, és amelyben a környékből gyűj­tött és restaurált régi kocsikat - elegáns hintáktól a paraszt­szekerekig — és díszes lószer­számokat mutatnak be. Dr. Villányi Miklós államtit­kár elismerésre méltónak és példamutatónak értékelte mindazt, amit itt, üszögpuszta átalakításával nem egészen 10 év alatt tettek, különösen azért, mert egyúttal ezzel múl­tunk emlékeit is megmentik. A múzeum gyors kivitelezé­sében munkálkodó iparművé­szeket és mesterembereket tegnap jutalomban részesítet­ték. Ön dönt: iszik ívagy ueiet! Nem vijjogott az alkoholteszter Ellenőrzés Siklóson Ezekben a napokban a szo­kásosnál, is gyakrabban ellen­őrzi a rendőrség Baranya me­gyében az ittas járművezetést. A Baranya Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács, a Magyar Rádió pécsi stúdiója és a Du­nántúli Napló kezdeményezte akció nem titkolt célja, hogy felhívjuk a járművezetők fi­gyelmét az alkoholos álla­potban történő vezetés veszé­lyeire, s tekintettel a közelgő év végi ünnepekre, „lebeszél­jünk" mindenkit arról, hogy italozás után a volán mögé üljön. Sajnos nagyon sokan vál­lalják ezt az ésszerűtlen koc­kázatot: a megyében majd­nem minden hatodik közúti közlekedési balesetnél szerepet játszik az alkohol. Siklóson és környékén az arány még rosz- szabb, hisz ezen a területen megközelítőleg minden negye­dik balesetnél „jelen van” az ital. A rendőrség egyik jár­őrkocsiját éppen ezért Siklósra kísértük el. A csoportnak tag­ja volt egy önkéntes rendőr is, aki mint a Pécsi Közúti Igaz­gatóság dolgozója, elhozta magával azt az elektronikus alkoholtesztert, mely a szon­dánál egyszerűbben jelzi, ha a vezető alkoholos állapotban van. Siklós, a Máriagyűd felé ve­zető út. Sorban állitják meg az autókat, udvariasan megké­rik a járművezetőket, hogy szálljanak ki a kocsiból, s köz- lik, alkohol ellenőrzést tarta­nak. Néhányon csodálkoznak, hogy mikrofon kerül a szájuk elé, egy hölgy megkérdi, fújni kell, a válasz: „nem, csupán közölje, hogy hívják, s merre tart". A fiatalasszony remegő hangon beszél, pedig nincs oka aggódni, a műszer nem vijjog. — Tudják, ritkán állítanak meg rendőrök, én még szon­dát sem láttam. Igaz, ha autót vezetek soha nem iszom al­koholt, egyébként is ritkán. A Trabant hátsó ülésein két kisgyerek érdeklődőén bámul ki a párás ablakon, minden bizonnyal nem tudják mire vél­ni a dolgot, pedig az ellenőr­zés az ő érdekükben is tör­ténik. Egy Volkswagen Golf taxi áll meg az út szélén, rutinos a vezető, miután megtudja, hogy a rendőrök arra kíváncsiak ivott-e vagy sem, az elé nyúj­tott mikrofonba minden kér­dezés nélkül „nyilatkozik": be­mutatkozik, s közli, hogy hová megy. A teszter néma marad, folytathatja a munkáját. A város déli részén a mattyi úton folytatódik az ellenőrzés. Egymás után érkeznek a jár­művek, teherautók, traktorok, segédmotorkerékpárok, sze­mélygépkocsik, a beszélgeté­sek során egyetlen egyszer sem jelez a műszer. Egy Tra­bant Combi közelít. A vezető fékezne is, de hát a fékek? Végül is nagy csikorgások kö­zepette megáll az autó, igaz fotóriporter kollégámnak félre kell ugrania, hogy el ne üs­sék. A kocsi fékberendezése nem működik. — Kézifékkel állt meg? — Valamivel csak meg kell állni, nem? — kérdez vissza a középkorú nő, — Nem fél . ilyen autóval ezen a csúszós úton közleked­ni? — Rutinos vezető vagyok. — Mióta vezet? — Egy éve van jogosítvá­nyom — de már húszezer ki­lométert mentem! A rendszámtábla természe­tesen azonnal lekerül a ko­csiról . . . Délután és este vagy ötven járművet ellenőriztek, egyik ve­zető sem volt ittas állapotban. Bár Így lenne minden nap! Roszprim Nándor Naponta 12 kamion indul a Szigetvári Konzervgyárból Vasúti kocsira váró konzerváruk r Újabb termékeket is kér az NSZK partner Akad olyan nap, hogy tíz- tizenkét kamion indul el a Szigetvári Konzervgyárból, megpakolva meggybefőttel, csemegeuborkával, csíkra vá­gott savanyúsággal, babsalá­tával. November 10-től de­cember 20-ig százharminc ka­mionnyi áru jut el az NSZK- bc a Hungarocamion jármű­veivel és még ezen felül húsz tankkocsinyi almasűrítményt is szállítanak külföldi fuvaro­zók. Ezekkel az év végi áru­kiadásokkal eléri a konzerv­gyár a hétezer tonnás tőkés exportot, több mint ezer ton­nával meghaladva a tavalyit. Legnagyobb NSZK-beli part­nerük Q Manz cég, 1988- ban a már hagyományosak mellett újabb termékeket is kér: például olajos-fűszeres poprikasűrítményt, gyöngyhagy­ma-gomba-csöveskukorica- uborka savanyúságot, szeletelt céklát. A gyár a német ízlés­hez alkalmazkodva alakította ki ezeket az áruféleségeket. Az össztermelés több mint fele szovjet piacra kerül, ton­nában kifejezve meghaladja a negyvenezret. — A szovjetunióbeli időjá­rás meghatározza a kiszállítá­sokat — mondja dr. Hompola György üzemgazdasági osz­tályvezető. — A fagyveszélyes termékeket, például a befőttet, zöldbcrsót nagy hidegben csak fűtött kocsikban utaztat­hatunk, a zakuszka és a lek­vár viszont bírja a zord telet, így konténerben vihető! Fagy­veszélyes áruból jelenleg még 500 tonna, egyébből 800 ton­na vár kijuttatásra. Amennyi­ben kapunk megfelelő vasúti szállítóeszközt, úgy két nap alatt berakodunk. A jövő évi szerződéseket még nem kötötték meg a szov­jet féllel, de mennyiségileg várhatóan az ideivel azonos szinten marad a kapcsolat. A belföldi áruk összességé­ben közelítik az évi húszezer tonnát. Jelenleg lekvárt és alma­bort gyártanak a konzervgyári gépsorokon a belpiacra, a szovjeteknek zakuszkát (pap­rikahüvelybe töltött vegyes zöldség olajos-paradicsomos- fűszeres mártásban), a nyu­gatnémeteknek csíkra vágott zellersalátát. A mezőgazdasági terméski­esések okozta nyersanyaghiány miatt a tervtől elmarad a tel­jesítés, ez évben 82 ezer ton­na konzerváru helyett 74 ezret készítenek. A kieső 8 ezer ton­na most nem jelentkezik tény­leges hiányként, ugyanis eny- nyivel többet kívántak termel­ni az idei konkrét megrende­léseknél. L. Cs. K. Nem csipog a szonda ... Időben lekerül a rendszám ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom