Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-28 / 357. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLIV. évfolyam, 357. szám 1987. december 28., hétfő Ára: 1,8Ö Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Az „élve eltemetett asszony" esete (5. oldal) A szerkeszteség postejából (6. oldal) Ügyelet az ünnepek alatt (5. oldal) D Minisztertanács közleménye az 1988. évi fogyasztói árszínvonal alakulásáról, az adóreformmal összefüggő' központi árintézkedésekről és a szociál­politikai juttatások emeléséről Az Országgyűlés 1987. szep­tember 16—19-i ülésén elfo­gadott kormányprogramnak megfelelően a gazdaságirányí­tás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát, a gazdasági szerkezet kor­szerűsítésének meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság nö­velését helyezi előtérbe. En­nek megfelelően a kormány olyan népgazdasági tervet dol­gozott ki, amelyben jelentő­sen csökken a költségvetés hiánya, csökken a termelés­hez és a fogyasztáshoz eddig nyújtott támogatás és kedvez­mény. A kormány határozott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a pénzüqyi politika össze­hangolásával a tervben előírt keretek között tartsa a vásár­lóerő és az árualap alakulá­sát. A gazdaság növekedésé­nek lehetősége korlátozott, ugyanakkor az egyensúly javí­tásának követelménye olyan jelentős, hogy rövid távon el­kerülhetetlen a lakosság reál- jövedelmének és ezzel fo­gyasztásának csökkenése. En­nek terheit döntően az aktív keresők viselik. A kormány ezen általános célok megvalósításához szigo­rú pénzpolitikát, a gazdasá­gos termelést és a műszaki haladást seqítő ösztönzőrend­szert. valamint társadalmi ér­diekből a ayermekes csalá­dok. az időskorúak, a több­szörösen hátrányos helyzetűek számára viszonylagos védel­met nyú'tó támogatási rend­szert működtet. Az 1988. évi fogyasztói ár­színvonal az 1988. január 1- jén bekövetkező intézkedések hatására 7,6 százalékkal emel­kedik. A januári árváltozások az Országgyűlés által elfoga­dott és meghirdetett új álta­lános forgalmiadó-mértékek- ből és a támogatások csök­kentéséből adódnak. Az élelmiszerárak átlagosan 10.7 százalékkal — ezen be­lül a húsfélék árai ugyancsak 10.7 százalékkal, a tejtermé­kek árai 27,0 százalékkal — emelkednek. A felnőtt ruházati termékek (ide értve a lakás­textiliákat, méterárukat, rö­vid- és divatárukat is) árai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A gyermekruháza­ti cikkek árai 33 százalékkal, ezen belül a csecsemőruhá­zati termékek árai nagyobb mértékben emelkednek. Az iparcikkek körében például át­lagosan 6,5 százalékkal nö­vekednek a vas-műszaki cik­kek, 8,5 százalékkal a háztar­tási, vegyi cikkek árai. A bú­torok árai megközelítőleg 5 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél lénye­gesen nagyobb mértékben emelkednek. Az 1987-ben már bekövet­kezett áremelkedések 1988-at érintő hatása 4,7 százalékot tesz ki, ami a lakosság ki­adásaiban már érvényesül. A január 1-jét követően, év köz­ben várható áremelkedések további 2,7 százalékkal növe­lik a- fogyasztói árszintet. így a fogyasztói árszínvonal 1988 egészében 15 százalékkal nö­vekszik. Az árváltozások __ a csalá­d ok létszámától, jövedelmi vi­szonyaitól, a vásárlások ösz- szetételétől függően — diffe­renciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az alap­vető fogyasztási javakra jutó többletkiadások, egy főre szá­mítva, havi 350—550 forint kö­zött szóródnak. Évközi áremelkedéssel azo­kon a szabadáras területeken lehet számolni, ahol jelentős az import részaránya, ahol a termelés-forgalmazás költségei növekednek, illetve ahol ez a kereslet-kínálati viszonyok ala­kulásából szükségszerűen kö­vetkezik. Az árhatóságok az árszabályok betartását egész évben szigorúan ellenőrzik. Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően az árváltoztatást év közben megvalósító vállalatok, jelentősebb cikkeket érintő ár­változtatások esetén pedig a kormányzati szervek kötelesek a lakosságot tájékoztatni. A fogyasztói árak alakulásáról rendszeres és részletes infor­mációt kell közzétenni. A január 1-jén élétbe lépő árváltozásokról a központi saj­tó december 30-án ad részle­tes tájékoztatást. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató a küllőidre utazás feltételeiről, az új útlevélről és a turisták valutaellátásárúl Vasórncp a Pénzügyminiszté­riumban sajtótájékoztatót tar­tottak az 1988. jaguár 1-jén életbe lépő, új útlevélrendel­kezésekről és a külföldre uta­zás pénzügyi feltételeiről. Ladvánszky Károly belügymi­niszter-helyettes a külföldi uta­zásokról és az útlevélről a kö­zelmúltban alkotott törvényere­jű rendeletre utalva elmond­ta, hogy minden magyar ál­lampolgár alapvető joga a külföldre utazás. Ez a jog csak kivételesen, például az állam biztonsága, a közrend és má­sok jogainak indokolt védel­me érdekében korlátozható. A Magyar Közlöny 61. számá­ban megjelent törvényerejű rendelet, valamint a belügy­miniszter végrehajtási rendele­té alapján az útlevél érvé­nyessége öt évre szól, s a ko­rábbihoz képest fontos válto­zás, hogy az a világ összes országába, többszöri kiutazás­ra jogosít fel. Egy-egy utazás időtartama 90 nap lehet, s ez indokolt esetben meghosz- szabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedélyek a magánútlevelek­nél megszűnnek. Az 1984. ja­nuár 1 -je óta kiadott útleve­lek továbbra is érvényben ma­radnak, tehát a lakosságnál lévő mintegy négymillió, még érvényes útlevél cseréjét nem tervezik, azok az érvényesséqi idő lejártáiq felhasználhatók. Az érvényes útleveleket 500 forintért terjesztik ki a világ összes országára, többszöri ki. utazásra jogosítva, s ugyan­csak 500 forintba kerülnek az úi útlevelek. Minden magyar óllcmpolgór, tehát a gyerekek is -külön útlevéllel kell hoqy rendelkezzenek, de a még ér­vényes útlevelek, amelyben a gyermek is szerepel, tovább­ra is felhasználhatók. Az út­levelek érvénvesítését, illetve az úiak kiadósát ezentúl a rendőrkapitányságokon lehet igényelni, vaqvis az eddiqi 20 helvett 135 helven az orszáa- bcn. Az útlevelek üqyintézésé­(Folytatás a 2. oldalon) Előtérben az export! Utolsó simítások az NSZK-ba kerülő kisszekrényeken, a Pécsi Bútorgyárban Dolgoznak-e a két ünnep között a gyárakban? E kérdés­re kerestük a választ a megye néhány termelőegységénél. A Pécsi Bútorgyár speciális esetnek számít: hogy az ex­portvállalást túlteljesítsék, plusz műszakokkal december 23-ig ledolgozták a két ünnep kö­zötti munkanapokat. Most mégis részlegesen termelnek az üzemegységek. A munkások egyharmada vállalta, hogy a félkész termékeken a befeje­ző műveletet még idén elvég­zik, s komódok, asztalok, kü­lönböző székek a rendelteté­si helyükre juthatnak (többnyi­re tőkés országokba). Erre a plusz teljesítésre az adott le­hetőséget, hogy a gyár soron kivüli importkeretet kapott, az alapanyagok bejöttek. E négy­napos munkával a Pécsi Bú­torgyár az exportját további 3—4 millió forinttal növeli. Ez­zel együtt hozzávetőleg más­félszer annyi bútort küldenek 1987-ben külpiacra, mint 1986- ban. A Baranya Megyei Állami Épitőipari Vállalatnál a fizikai állomány ilyenkor nem dolgo­zik, ez már hagyomány. Egy­részt, mert sok a vidéki mun­kavállaló, másrészt, mert ta­vasszal és ősszel hosszabbított munkaidőben építenek, szerel­r Építők a kiemelt munkahelyeken Évente 7,9 milliárd cigaretta Folyamatos termelés a Farostlemezgyárban nek, így a törvény által köte­lezően előírt 255 munkanapot ez időre teljesítik. A BÉV min­den szerződéses kötelezettsé­gének eleget tett: idén mű­szakilag átadtak 1034 lakást, befejezték a szigetvári kórhá­zat, a katonai kollégiumot, a 24 tantermes kertvárosi iskolát. A vállalati szinten jellemző le­állás ellenére néhány helyen mégis találhatók BÉV-es épí­tők most is, ezek olyan kiemelt munkaterületek, mint a régi Pannónia Szálló, a JPTE egye­temi könyvtára, az ÁHV mógo- csi üzemépülete. A komlói Carbonnál a szál­lításon foglalkoztatottak köte­lezettsége ezekben a napok­ban, hogy az utolsó konténe­rek is - női konfekciótermé­kekkel megrakottan - elhagy­ják a gyárat, még ez évben át­menjenek a határon, s szovjet, svájci, holland, francia keres­kedőkhöz kerüljenek a Komlón készített felsőruházati cikkek. Új egységet nyitott Pécsett, a Zsolnay utca 2-ben, a volt gyógyszertár épületében a Boly és Vidéke Takarekszovetkezet. A fiókvezető Páhoki János. Kivitelező a Bólyi ÁFÉSZ volt. Mindenfajta takarékszövetkezeti szolgáltatást nyújtanak. A ké­sőbbiekben tervezik a szervezett lakáscserék bonyolítását. Fotó: Läufer László A termelésben december 23-ig volt csúcsidőszak, hosszabbí­tott műszakokat szerveztek, hogy a tőkés exportáru időre elkészüljön. Megérdemelten pihenhetnek a carbonos lá- nyok-asszonyok, férfiak, a fél­száz szállítási pedig teszi a dolgát. Dolgozók és vezetők együt­tesen döntöttek úgy a Pécsi Dohánygyárban, hogy idén nem dolgozzák le előre a két ünnep közötti napokat. A gyár a kapacitás felső határán ter­mel: évente 7,9 milliárd darab cigarettát. És a Sopianae oly­annyira keresett, hogy ehhez még pluszban készít mintegy kétmilliárd darabot licence alapján a debreceni, egri, sá­toraljaújhelyi dohánygyár. A folyamatos termelés a Pécsi Dohánygyárban az év végéig tart, hogy a feszített programot teljesítsék. Szeptembertől kezdve rend­szeresen előredolgoztak — szombati plusz műszakok szer­vezésével - a Hunor Késztyű- és Bőrruházati Vállalat mun­kásai mind az öt gyárban: az exportterv jelentős túlteljesíté­se ettől is függött. 1987-ben végül is 660—670 millió forint lett a Hunor exportja, a kon­vertibilis árbevétel az előző év­hez képest tíz százalékkal nőtt. A vállalat december 23-án be­fejezte a termelést, január 4- én kezdődik újra. A folyamatosan termelő üze­mek sorába tartozó Mohácsi Farostlemezgyár csak az úgy­nevezett piros napos ünnepe­ken áll. Most is teljes kapaci­tással megy a termelés, egé­szen december 31-én 18 óráig. Egyébként is finiséhez értek a kiszállításoknak, még e héten húsz kamion és tíz vagon telik meg kemény (natúr) farostle­mezzel, s indul Olaszország­ba, Jugoszláviába a szállít­mány. Az 1987-es tőkés ex­port árbevétel forintra átszá­mítva közelíti a százötven- milliót, míg tavaly nyolcvanöt­millió alatt volt. A Farostle­mezgyár egyetlen nopra zár be, január 2-ón már üzemindí­tás lesz. L. Cs. K. Eu uege az üzemekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom