Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-27 / 356. szám

Dunántúlt napló 1987. december 27., vasárnap A magyar népgazdaság 1988. évi terve A Minisztertanács áttekintet­te a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóvá­hagyta az 1988. évi népgaz­dasági tervet. Megállapította, hogy a gaz­daságirányítás és a gazdálko­dó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985-86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes ponto­kon' számottevő javulás tapasz­talható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly ja­vítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi vissza­esés és az 1986. évi lassú nö­vekedés után élénkült, lénye­gében a tervezettnek megfe­lelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámo­lású kivitele a termelésnél di- ncmikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelke­dett. Az építőipar teljesítmé­nye nőtt, a lakásépítés üte­messége javult. A mezőgazda- sági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyá­sa miatti terméskiesés követ­keztében jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csök­kenés helyett bővült. A szá­mítottnál gyorsabb volt a jö­vedelmek, ezen belül a kere­setek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedések révén — a fo­gyasztói árszínvonalnak a ter­vezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása így is — elsősorban a megtakarítá­sok terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor be­ruházásai — leginkább a válla­lati körben és a tanácsoknál- jelentősen meghaladták a tervezettet, mennyiségük az Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkez­dődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági-társa­dalmi kibontakozási program­jának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munka- programjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági haté­konyság növelését kell előtér­be helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkor­szerűsítési célokat összehan­goló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosz­tási politikát kell követni. a) A gazdasági egyensúly javításában a fő cél a konver­tibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésé­nek erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fize­tési mérleg passzívuma konver­tibilis valutákban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalom­ban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővülésé­ből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubel-elszámolású árufor­galom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keres­letnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel össze­hangoltan emelkedhet, az ak­tívum legfeljebb 150 millió ru­bel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javul­jon, ezen belül az állami költ­ségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folya­motok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami előző évihez képest emelke­dett. A készletfelhalmozás mértéke — elsősorban a bel­kereskedelmi készletek csök­kenése miatt — alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erő­teljesen nőtt, a behozatal - a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lé­nyegesen csökkent, de a ter­vezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalom­ban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lénye­gesen kisebb lett, de a terve­zettet meghaladta. A rubel-elszámolású árufor­galomban mind a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közelállóan alakult. A csere­arányok javultak. A tervezett­nél valamelyest nagyobb kivi­teli többlet keletkezett. A gaz­dasági egyensúly más terüle­tein — így az anyag- és áru­piacokon — a helyzet érezhe­tően romlott. Az állami költségvetés be­vételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelállóan emelkedtek. A deficit így — döntően az évközi intézkedé­sek eredményeképpen — a ter­vezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vál­lalatok jelentős részének pénz­ügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indo­koltnál. A fizetésképtelen vál­lalatok elleni eljárások meg­indításában nem történt érde­mi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támoga­tások és kedvezmények széles köre miatt továbbra sem volt kielégítő az összhang a tény­legesen megtermelt és a fel­használható jövedelmek kö­zött. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jó­vá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányza­tait. , támogatások jelentős mérsék­lése, a minden irányú takaré­kosság fokozása támassza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálattal, a terme­lő, a szolgáltató, a kereske­delmi vállalatok jobb együtt­működésével is javítani kell. b) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1-1,5 százalék­kal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meg­gyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos kon­vertibilis kivitel és számottevő importmegtakarításra kerüljön sor. Követelmény, hogy javul­jon a termékek nemzetközi versenyképessége; fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvaló­sítani a nem hatékony tevé­kenységek, ezen belül a gaz­daságtalan kivitel visszaszorí­tásában, átalakításában vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és ked­vezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetés- képtelen gazdálkodó szerveze­tekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. c) A terv előirányozza, hogy a belföldi leihasználás, külö­nösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása 1,5—2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasz­tása 2—2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,5-3 százalékkal mérséklődik. A kö­zösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontako­zást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai - főleg a feldolgo­zóipari és az agrárszféra ver­senyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben — bő­vülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. d) Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztését, fokozottab­ban hozzáigazítva a gazda­ságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környeze­tet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer ér­vényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és a kül­piaci igényeknek megfelelő kí­nálatnak, főleg a konvertibi­lis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályzóelemek összhang­jának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési po­litika, a határozott gazdaság- irányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a A terv szerint az ipari ter­melés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követel­ményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hoz­záadott érték, illetve a kon­vertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségek­nek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a könnyű­vegyipari és a gépipari termé­kek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilén-kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szük­séges pótolni. Az ipari - elsősorban a gép­ipari — termékek rubel-elszá­molású kivitele csak a beho­zatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve az érintett KGST-országokkal —, hoay csökkenjen a támogatás­igényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konverti­bilis elszámolású importot tar­talmazó, gazdaságos termé­kek aránya. Az ipari termékek konverti­bilis elszámolású behozatalá­nak csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, külö­nösen részegységekből és al­katrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fo­gyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elő­segíti, hogy az importot helyet­tesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai keres­let kielégítéséhez; előmozdít­ja a lehetséges termelők és felhasználók közötti kapcsola­tok kialakulását. A meglévő berendezések ki­egészítő fejlesztésével, pótló­lagos elektronizálásával is kor­szerűsödik az ipari technoló­gia, javul a termékek műsza­ki színvonala. Folytatódik az ipari terme­lés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozóipar­ban. A rugalmas működést gátló monopolhelyzetek foko­zatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szerveze­tek fejlődése mellett dinami­kusan bővül a szövetkezetek, a kisvállalkozások és a ma­gánszektor ipari és szolgálta­tási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet szá­molni : A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Né­hány gazdaságtalanul műkö­dő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi kül­fejtésnél megszűnik a terme­lés. A kőolaj- és földgázter­melés az ez évihez hasonló lesz. A villamosenergia-terme- lésben az atomerőművi terme­lés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamos- energia-termelés ennek megfe­lelően mérséklődik. A kohászat termelése csök­ken, ezen belül a vaskohászat­ban a nyersvas-, a nyersacél­tervben előírt keretek között alakulhat. e) Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményei­nek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegí­tése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállal­kozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok te­vékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is - az eddigieknél nagyobb mérték­ben finanszírozzák az új mű­szaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozá­sokat. A kutatásigényesebb gazdálkodó szervezeteknél - mások terheinek egyidejű nö­vekedése mellett — mérséklő­dik a központi műszaki fejlesz­tési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek köte­lező műszaki-fejlesztésialap- képzése. és a hengereltáru-termelés mérséklődik, a feldolgozottabb termékek termelése kismérték­ben nő. A gépipar termelése a nem rubel-elszámolású kivitel, va­lamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésé­vel az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai ter­mékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikro­elektronikai alkatrészeket gyár­tó magyar-szovjet vegyesvál­lalat alakul. Bővül a szerszám­gépek, a vákuumtechnikai gé­pek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezé­sek, a vegyipari és élelmiszer- iocri gépek, a közúti járművek termelése és kivitele. Több, nem hatékonyan működő gép­ipari nagyvállalatnál felgyor­sul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Nö­vekszik a középvállalatok szá­ma, bővül a háttéripari termé­keket előállító kisvállalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipa­ri átlagot meghaladóan fej­lődik. Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emel­kedik a magasabb feldolgo­zottságé, értékesebb termékek részaránya. A könnyűvegyipar­ban — a gyógyszer-, növény­védőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban - az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a nö­vényvédőszerek, valamint a műanyagok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság által felhasznált építőonyagok közül egyes ter­mékeknél az előrehozott vá­sárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más épí­tőanyagoknál kismértékű bő­vülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfe­lelően valószínűleg az ez évi szinten marad. Bútorból, pa- mulsrövetből, len-, kenderszö- vetbcl, cipőből jelentősen nö­vekszik a konvertibilisexport­célú termelés. A csökkenő és szerkezeté­ben változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érde­kében az építőipar legfonto­sabb feladata a rugalmas pia­ci alkalmazkodás. Az építési­szerelési tevékenység 3—4 szá­zalékkal csökken. Javítani szükséges a lakás­építés minőségét és gazda­ságosságát. Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasz­nálatlan kapacitások átcsopor­tosítását, a gazdaságtalan te­vékenységek visszaszorítását, a jövedelemtermelés növelését. A kisszervezetek tevékenysé­gének dinamikus bővítésével is élénkül c piaci verseny. A mezőgazdaságban a ter­melés hatékonyságának javí­tását a ráfordítások mérséklé­sével, a változó piaci igények­hez jobban igazodó termék­szerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalék­kal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5-5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lé­nyegében változatlan vetéste­rületen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi ér­téke. A fehérje-növények ter­melése dinamikusan növek­szik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása le­hetővé teszi a takarmányok termőterületének mérséklését. A zöldség- és a gyümölcs- félékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzemek és a kisgazdasá­gok közötti hatékony munka- megosztással és az értékesítés ésszerű szervezésével kell meg­valósítani. Az elfagyott szőlő­ültetvények pótlása és az új telepítések a külpiaci kereslet változásával összehangoltan történhetnek. A burgonyater­més növekvő vetésterületen és hozamok mellett bővül. Az állattenyésztésben javul a termékek minősége, foko­zódik c gazdaságosabb ter­mékek előállítása. A leggaz- daságtalanabb termékek kivi­teléhez tartozó támogatás fel­ső határa csökken. Ezzel ösz- szefúggésben a vágósertés-ter­melés mérsékelten nőhet. A vágómarha-termelés a hús- marha-óllomány várható mér­séklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok növe­lésével emelkedik. A vágóba- romf:-termelés a kivitel gazda­ságosságától és a piaci keres­lettől függően bővülhet. A me­zőgazdasági nagyüzemek ki­egészítő tevékenységében első­sorban a jövedelemtermelést fokozó, a mezőgazdasági te­vékenységhez szorosan kapcso­lódó éfe'miszerfeldolgozás, va­lamint ez ipari kooperációs kapcsolatok szélesítésével a drága import gazdaságos he­lyettesítését elősegítő tevé­kenységek fejlődhetnek dina­mikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegé­szítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egysze­rűbb szövetkezetek (szakszö­vetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szö­vetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség ja­vítását, a kisgazdasági terme­lés integrációját. Az élelmiszeripar termelése - az ez évi alacsony színvo­nalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismér­tékű fejlődésével összhang­ban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szer­vezeti korszerűsítés. Beruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság Tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fej­lesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bő­vítését — elsősorban a feldol­gozóiparban és az élelmiszer- gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállal­kozókészsége mellett a jövede­lemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tő­keáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelme­ző vállalkozási lehetőségek fel­tárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatá­sa; a szerkezetátalakításra irá­nyuló egyéb, központilag ki­emelt célok megvalósítását is Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon haszno­sítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a kon­vertibilis viszonylatú kivitel bő­vítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán be­lül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképessé­gének megőrzésével, a kapaci­tások egyenletesebb évközi le­terhelésével, hatékonyabb ki­használásával elégíti ki a nép­gazdaság mérsékelten növek­vő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítási telje­sítmények várhatóan az 1987. évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezeté­kes szállítás és a tengerhajó­zás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piac- szervező tevékenységet, növelni a devizabevételeket. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytató­dik a távbeszélőhálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybe­kötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban lé­tesülnek új távbeszélőhelyek. Számottevően javul Szolnok. Debrecen, Kaposvár, Veszp­rém és Szombathely, valamint — konténerközpontok telepí­tésének folytatásával — több vidéki település és egyes bu­dapesti lakótelepek telefonel- látottsáqa. összességében a beszélőhelyek száma az eddi- qieket meghaladó mértékben, több mint 60 ezerrel nő. Bő­vül az informatika elterjedése szempontiából meahatározó je- lentőséaű telex- és adatátvi­teli hálózat. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fo­kozott védelme továbbra is ki­emelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő né­pesség száma (100 ezer fővel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köb­méterrel, a szennyvíztisztító ka­pacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folyta­tódik a Bős—nagyvárosi Víz­lépcsőrendszer építése, vala­mint a hatásterületén lévő vá­rosok szennyvíztisztító létesít­ményeinek megvalósítása. A környezeti szennyezéstől legjobban károsodott területe­ken az ártalmak csökkentését szolgáló fejlesztésekkel folyta­tódik a lakosság életfeltételei­nek javítása. A veszélyes hul­ladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a kör­nyezetvédelmi előírások meg­tartása járuljon hozzá a kör­nyezetszennyezés csökkenésé­hez. segítik az akciók tényleges ha­tékonyságához igazodó ked­vezmények, támogatások és hi­telek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások mennyi­sége. Ezen belül és a szocia­lista szektor egészében csök­ken a beruházások állami fi­nanszírozásának aránya. Új központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban lévő közpon­ti nagyberuházások közül nö­vekvő ráfordítást csak a Bős— nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítha­tó. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra be­ruházásai csökkennek. (Folytatás a 3. oldalon) Az 1988. évi terv fő gazdaság- politikai céljai és a gazdaság- irányítás feladatai Á termelő ágazatok fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom