Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-01 / 331. szám

1987. december 1., kedd Dunantiiii napló 3 A próbaüzem jövőre lesz Toifóbbra is hiánycikk lesz a tégla? Télen is dolgoznak a korszerű téglagyárak Újdonságok: kettős méretű, kevés lyukú tégla, kerámia alapanyagú födémbélés Új tartályok a MINNOVA telephelyén Beruházás MINNOVA módra Gazdaságosság mindenek!előtt! A termelésindítást fél évvel későbbre halasztották az or­szág első fehérbauxit-előállító üzemében, a MINNOVA Komp­lex Ásványvagyon-hasznosítási Közös Vállalat pécsi telephe­lyén. — Ha nagyon erőltettük vol­na, akkor még ez évben meg­kezdhettük volna a gyártást — mondja dr. Riederauer Szilárd, a MINNOVA igazgatója — Mire azonban a technológiai folyamathoz szükséges sósav hoz jutottunk, addigra meg­nőtt az új eljárás ipari szintű kipróbálásának rizikófaktora, konkrétan: a tél előtti időszak­ban nem kezdhettük a ter­melést. A kémiai reakció — amely során a bauxitból két száza­léknál alacsonyabb vastartal­mú úgynevezett fehérbauxit, azaz tűzálló ipari alapanyag lesz — szűk hőintervallumban, 15—35 Celsius fok között megy végbe. Az első gyártási évben — 1988-ban — dől el, hogy szigetelés nélkül meddig le­het termelni, s melyik az a pont, ahol a berendezéseket szigetelni kell már és milyen mértékben — vagy pedig las­sítani kell az előállítást, illet­ve leállásra kényszerül az üzem, esetleg mást gyárt. A kérdésben a gazdaságosság dönt! A gyárépítés 1985-ben kez­dődött. A tervezett 250 millió forin­tos költségen belül kívánunk maradni — közli az igazgató. — Ez okozta az áttervezése­ket. Jó pár olyan pontot ta­láltunk, ahol az eredetinél ol­csóbb megoldás is kínálko­zott. Például a vasúti savle­fejtő hat helyett hárommillió forintba kerül majd, a gázel- nyelető tartályok műanyagból lesznek, a semlegesítő beren­dezés közelebb került a beren­dezésekhez, ez építési és üze­meltetési költségben -egyaránt megtakarítást eredményez. Az Andritz cég szivattyúi helyett hazait szerelünk be, ez félmil­lió forintot hoz. A gyárépítést most azok irá­nyítják, akik a termelést ve­zénylik majd: vegyészek, gépé­szek, villamos- és kohómérnök. A jelenlegi létszám az irá­nyító apparátussal és a ter­melés leendő dolgozóival együtt — akik most építőmunkásként, szerelőként ténykednek — har­minc-harmincöt fő. Egyelőre nem is lesznek többen. — A gyártás automatizálá­sától függ a létszámigény — veszi át a szót Szőke Attila, a pécsi üzem technológiai ve­zetője. — Egyelőre egyharmad kapacitással kezdünk, amint a kitavaszodás és a szerelések állása engedi. Aztán folyama­tos felfuttatás valósul meg. A savazó oszlopok szintvezérel­tek, az anyagszállítás szalag­gal történik, összesen ezeröt­száz szelepet kell megfelelően működtetni, ez kezdetben kézi munkával és részben automa- tikával zajlik. Majd eldől, hogy megéri-e a tíz-húszmillió fo­rint költségű automatizálás. A tizennyolc savazó oszlopot — tíz méter magasak, közel négy méter átmérőjűek — Po­tam daru állította fel a beton­lapra, A Gazmű volt benzin­bontójának épületébe telepí­tették a pirolizátort, az osztrák sósavregeneralót A termelés­ben felhasznált sósavat ezzel hozzák vissza a rendszerbe, az újrahasznosítás mértéke 95 százalékos. A volt benzinbon­tó gépészeti, technológiai be­rendezéseinek kiszerelése, a régi betonalap feltörése és az új (majdnem három méter vas­tagságú) elkészítése, a rege­neráló fölött a tetőszerkezet megbontása, majd a beren­dezés beemelése felülről — nem kis teljesítmény. Az üze­mi berendezések több mint fe­let az Április 4. Rock Energe­tic Leányvállalat gyártotta, a beszerelések még tartanak, A pécsi Kontakt gmk-ra a villa­mos szerelések hárultak. A la­boratórium is alakul, olyany- nyira, hogy már technológiai kísérletek is folynak benne. — A célunk az, hogy min­den komponensből terméket csináljuk — mondja Szőke At­tila. — A kálciumkloridot pél­dául Nyugat-Európában az utak síkosság mentesítésére használják. Nálunk kizárólag az autópályákon alkalmazzák jelenleg. Folynak a tárgyalá­sok a Közlekedési Miniszté­rium szervezésében a közúti igazgatóságokkal, hogy ki­próbálják ezt a szert ezen a télen más utakon is. A kál- ciumklorid gyártási technoló­giáját kidolgoztuk, kísérleti szinten már gyártható. Egyéb területen is vizsgálódunk, pél­dául megnézzük, hogy a kép­ződött vasoxid megfelelő-e cse­répipari színezéknek. A bauxitban lévő ritkafémek kinyerésére a MINNOVÁ-sok a MÉV kutatóival karöltve keres­nek módszert. Az üzemi évi kapacitás fe- hérbauxitból tízezer tonna, vas- oxidból három és fél ezer ton­na. A fehérbeuxit kétharmadá­ból a Magnezitipari Művek ké­szít kemencék belső falazásá­hoz használható tűzálló termé­ket. A fennmaradó egyharmad részt exportálja a MINNOVA, bár öt éven keresztül három­ezer tonna fehérbauxit törlesz­tésképpen megy Ausztriába, cserébe a sósavregenerálóért. Az eljárás már felkeltette a külföldiek érdeklődését, főként a jugoszlávokét és a görögö­két. Nyugat-Európában évente 4—500 ezer tonna ipari tűzál­ló anyagot használnak fel A természeti előfordulású két százalék alatti vastartalmú alapanyagot Kínából, Dél- Amerikából szállítják. Magyar- ország Európa közepén ver­senyképes a gyártott fehér- bauxittal, a közelség igen nagy előny számunkra. L. Cs. K. Utoljára három éve érezték:' mit jelent a kielégíthetetlen téglakereslet. Mit jelent a tü­relmes és szitkozódó, a kérlelő és fenyeaető, a sorbanálló és a kiskapukat kereső téglára várók szűnni nem akaró roha­ma. És mit jelent a vállalat számára is az, hogy képtele­nek elegendő mennyiségben gyártani, még ha megfeszül­nek is . . . Az idei évet is baljós jelek­kel kezdte a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat. Harag József igazga­tó csak a legfontosabbakat sorolja:- Reméltük, hogy azonos lesz az idei kereslet az elmúlt évivel. 180 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő fa­lazóanyagot vagyunk képesek gyártani. A készletünk viszont 17,6 millió volt, s emiatt még április elején is azt fontolgat­tuk, hogy esetleg melyik gyár termelését állítsuk le ideigle­nesen ... A nyerstéglagyártást később kezdhettük, hisz már­cius 19-én még havazott. A szinescserép-gyártásunk két hónapig szünetelt, mert nem kaptuk meg a tőkés import fú- vókákat, ugyanakkor Siklós tér­ségének az emlékezetes jégkár miatt 1,5 millió cserepet kellett soron kívül biztosítanunk. A legnépszerűbb termékünk — az idén Kiváló Áruk Fóruma emb­lémát kapott Poroton 36-os fa­lazóblokkunk - gyártását is nemegyszer megkérdőjelezte az akadozó és időnként telje­sen bizonytalanná váló, tőkés importból származó polisztirol granulátum körüli huzavo­na .. .- Aztán minden várakozást felülmúlva meglódult a keres­let.. .- Ez a roham váratlanul érte a vállalatot. Ugyanakkor kényszerített is minket: gyár­tani minden erővel szombat és vasárnap is, hogy kielégíthes­sük az igényeket. A hagyomá­nyos gyárainkban sem álltunk le a szokott őszi időben a gyártással - emiatt november elején 1,1 millió darabos fagykárunk lett Korszerű gyá­rainkban (Bátaszék, Alsómo csolád, Görcsöny, Mohács) to­vább dolgozunk, így kénytele­nek vagyunk elhalasztani a szokásos decemberben kezdő­dő karbantartásokat.- lövő évben is várható ha­sonló kereslet?- Nem tudjuk. Mindenesetre két lehetőségre kell felkészül­nünk: mit teszünk (tehetünk), ha megmarad ez a mennyiségi igény és mit, ha alaposan megcsappan a termékeink iránti kereslet. Ez utóbbira na­gyobb az esély.- Melyek az elképzeléseik e két esetre?- Ha továbbra is ilyen szin­ten marad a kereslet, akkor az idei 180 millió helyett év vé­géig várhatóan elérjük a 205 millió darabos értékesítést. Számunkra a 190 millió körüli értékesítés az ideális. A vásár­lók érdekében mindenképpen szükséges a termékszerkezet­váltás, a termékösszetételét úgy változtassuk, hogy a lehe­tő legkisebb szállítási költséget okozzuk a vevőinknek.- És ha megcsappan a ke­reslet? technikai, a technológiai és a személyi feltételektől. Mindez alapvetően pénzkérdés. A je­lenlegi árak mellett nem tudja önmagát újratermelni a tégla­ipar.- Az idei lejlesztéseik be­váltották az elképzeléseiket? — Többségében igen. Alsó- mocsoládön és Görcsönyben már kettős méretű, kevés lyuku téglát is gyártunk, Mohácson viszont a 10-es válaszfaltéglát, hogy tehermentesítsük Báta- széket, és ott még több Poro­ton 36-ost készíthessünk. Báta- széki gyárunk falazó és födém- bélés-testből országos rekordot ért el, kis méretű téglaegység­ben számolva túl van az egy- m ill iá rd darabon. A vállalat legkorszerűbb téglagyára a bátaszéki- Akkor még nagyobb sze­repet játszik majd a termék- összetétel, amely egy minimá­lis termékmennyiség mellett is képes még biztosítani a válla­lati árbevételt és nyereséget. Ha a törekvéseknek megfele­lően érvényre jut a piaci me­chanizmus, akkor a vásárló komplex igényeinek kielégítése falazóanyagokkal és tetőfedő anyagokkal még inkább érde­künk. Olyan áron is, hogy más területeken viszont komoly mértékű hiány jelentkezne.- Képes a vállalat rugalma­san alkalmazkodni az igények­hez?- Ezt szeretnénk, de ennek ma még áthághatatlan akadá­lyai vannak. Rugalmasságunk függ az agyagminőségtől, a- Jövőre? — Szeretnénk árban és mi­nőségben mindenképpen ver­senyképes kerámia alapanya­gú födémszerkezetet gyártani. Az eszéki Opeka céggel együttműködve mi készítjük Bátaszéken a födémbélésteste két, a hozzávaló gerendát az eszéki partner szállítja. E fö­démszerkezet alkalmazási en­gedélye az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézettől már a birtokunkban van, jelenleg a behozatali engedélyek meg­szerzése és az együttműködési tárgyalások vannak folyamat­ban. Ez a közös termékünk ol­csóbb, jobb és könnyebb a betongerendás födémszerke­zetnél. Murányi László Budapest, Pécs 1984-ben indult be hazánk­ban a szaküzemmérnök-kép- zés. A rendelet lehetőséget ad, hogy az üzemmérnököket képező egyetemen, főiskolán szakosító továbbképzést szer­vezzenek, melynek időtartama 3-4 félév. A továbbképzés ugyan önköltséges, de a mun­káltató tanulmányi szerződés kötése esetén átvállalhatja a költségeket. A felvételhez szükséges szakképzettséget az oktatási intézmény állapítja meg, sikeres államvizsga ese­tén pedig,az üzemmérnök vég­zettségű hallgató szaküzem­mérnöki, a más felsőfokú vég­zettségű, ezzel egyenértékű szakosító oklevelet kap. Hol tart ma a szaküzemmér- nök-képzés? Ennek néztünk utána budapesti és pécsi okta­tási intézményekben. A Budapesti Műszaki Egye­temen 1987-ben hét szaküzem­Hol tart a szaküzemmérnök-képzés? Valós ipari igényeket kívánnak kielégíteni mérnöki szakot hirdettek meg: gyógyszer és növényvédőszer kémiai, szerves vegyipari, mű­anyagtechnológiai, szól- és rostkémiai, biológiai ipari, mű­szeres analitikai és környezet- védelmi szakot. Jelentkezők hiánya miatt azonban csak az utóbbi indult be, igaz, ez há­rom ágazaton is: levegőtiszta­ságvédelmi, vízminőségvédelmi és zajcsökkentési ágazatokon képezik a hallgatókat. Ez utóbbi jelentősége azért is nagy, mert nincs az országban nappali tagozatos akusztikus képzés. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán 11 szakon több mint négyszáz hallgató vesz részt a képzésben. Népszerű az erős­áramú berendezések mikro­processzoros irányítása, a mik­roprocesszoros rendszerek és a digitális irányítástechnika. A Könnyűipari Műszaki Fő­iskolán bőripari, nyomdaipari és textilipari szakon elsősor­ban gazdasági, szervezési és számítástechnikai ismeretekhez juthatnak a hallgatók. Épületfenntartási, gazdaság- szervezői és minőségvédelmi szakot hirdetett meg az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Fő­iskola és folyik szaküzemmér­nök-képzés a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán is. Itt népszerű az NC-szerszám- gépek üzemeltetői, a forgá- csológyártóseszköz-tervező és a termelésszervező ágazat. Nézzünk azonban körül szű- kebb hazánkban! Milyen a szaküzemmérnök-képzés Pé­csett? A tájékoztatást Radics Gyulától, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola főigazgatói hi­vatalának vezetőjétől kaptuk.- 1982-ben kezdtük meg az üzemmérnökök továbbképzését, és mivel ez megfelelt a ké­sőbbi szaküzemmérnök-képzés feltételeinek, 1984-ben már ki­adhattuk az első okleveleket. Jelenleg a PMMF pécsi inté­zeteiben és a bajai Vízgazdál­kodási Intézetünkön több mint kétszáz hallgató vesz részt a szaküzem mérnök-képzésben. Szeptemberben szervezési, energiagazdálkodási és kör­nyezetvédelmi szakot indítot­tunk, februárban pedig ke­resztféléves rendszerben kezd­jük az oktatást épületfenntar­tási és ipari berendezések mikroszámítógépes irányítása szakon. Baján vízépítési, víz­ellátási és csatornázási, szennyvízkezelési és vízrende­zési szakon folytatunk tovább­képzést. — A környezetvédelmet eb­ben a félévben indítják elő­ször. Miben különbözik ez a Műszaki Egyetem hasonló kép­zésétől?- Az egyetemen ágazaton­ként szakosított képzés folyik, mi a környezetvédelem külön­böző területein egyaránt jár­tas szakemberek képzésére tö­rekszünk. Ezzel valós ipari igé­nyeket kívánunk kielégíteni. Széles területet átfogó, szilár­dan megalapozott ismereteket nyújtunk. A szaküzemmérnök- képzésnek az a célja, hogy a népgazdaság különböző terü­leteire került szakemberek tu­dását a helyi igényeknek meg­felelő, mélyebb ismeretekkel bővítsük és megismertessük őket a legújabb műszaki ered­ményekkel.- Kik jelentkezhetnek a to­vábbképzésre?- Elsősorban az üzemek ter­melésirányító szakembereire számítunk, de bárki jelentkez­het, aki műszaki, felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ősz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom