Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-19 / 349. szám

Megőrizni a baranyai borvidék jó hírét D. N.: A közvélemény egy lésze úgy tudja, nemcsak ob­jektív okok miatt nehezedett meg a Pannonvin helyzete, hanem megoldatlan személyi kérdések is aktuálissá tették a kombinát ügyeivel való fog­lalkozást . . . Dr. T. M.: Mi úgy látjuk, hogy az ágazat és ezen be­lül a Pannonvin nehézségei felszínre hoztak személyi kér­déseket is, melyek jó körül­mények között valószínűleg rejtve maradtak volna. A ne­hezedő helyzet kiélezte a sze­mélyi ellentéteket, ez különö­sen a kombinát siklósi üzemé­re vonatkoztatható. A mende­mondákat az is erősíthette, hogy a borhamisítási ügyben egyébként vétlen kombinát egyik vezető beosztású dolgo­zója korrumpálódott. Ö egyéb­ként ma is vizsgálati fogság­ban van. A végrehajtó bizott­ság nem személyi problémák miatt számoltatta be a Pan- nonvint, de természetesen fel­adatokat jelölt meg, amikor kiderült, hogy szubjektív okok is közrejátszanak. A végrehaj­tó bizottság ezért szükséges­nek tartja a munkahelyi de­mokratizmus kibontakoztatását, a káder- és személyzeti mun­kában a feszültségforrások okainak feltárását, a személyi és szervezeti változtatások jobb előkészítését, továbbá a vállalati tanács funkciójának erősítését. K. I.: Én nem személyi, ha­nem szemléleti feszültségeket mondanák, bár kétségtelen, a korrumpálódás vaav a siklósi üzem személyi problémái valós ténvek. Egyetértek, hogy a szemléleti különbséqek nem ielentkeztek volna, ha rend­ben van az áaazat. nem faoy ki az ültetvények Jelentős há- nvada, ha nem romlik a szo­cialista exoortunk stb. így vi­szont megkezdődött az eav- másramutoaatás. az ,,én uave megmondtam". Bár e kérdés­ben nem százszázalékosan osz­tom a aazdasáaoolitikai osz­tály, illetve n véorehaitó bi- zottsáa nézetét, kétséatelen, hoav le kell vonnia a kombi- náti pártszervezeteknek is a következtetéseket. Ez elsősor­ban azt ielenti: a döntések előkészítése leaven demokra­tikusabb, a véqrehaitás vi­szont feavelmezettebb. Ezt mea kell követelnünk. H. J.: Én is azzal értek eovet. hoav szemléleti kü- lönbséaek kerültek felszínre úiból az obiektív körülmények hatására. Ezek n szemléletbeli különbséaek nediq visszavezet­hetők a kombinát megalakulá­sára: arra. hoav az elsősor­ban kereskedelmi tevékenvséa- ael jellemezhető nécsi pincé­szet eqyesült a siklós-villányi termelő qazdasáaaal. maid a szőlészeti kutatóintézettel. Ezeknek mind külön-külön múltja, nézete volt, ezt hoz­ták maaukkal az új házasság­ba is. Azt hittük, mert iái men­tek a dolaaink, hiszen csak az utóbbi években kétszer vol­tunk elsők, kétszer pedia má­sodikak, hoay megtanultunk jól együtt élni ebben a há­zasságban, s nemcsak a férj feleséq eqymással, hanem az „anyósokkal", „apósokkal" is. D. N.: - Most tehát kide­rült, hogy nem volt jó ez a házasság? H. J.: Sikiás—ViHány és Pécs mindenképpen jó házasság volt, hiszen ez magába fog­lalta a teljes vertikumot, a szőlőtermeléstől a készáruérté­kesítésig. Máig megoldatlan viszont e házasságon belül a kutatóintézet, mely ennek a vertikumnak csak eqy kis ré­szét, a szőlőnemesítést fedte le, s azt is alapkutatási szin­ten. Márpedig annak haszná­ból, ha van haszna rövid tá­von egyáltalán, nemcsak a kombinát részesül, hanem min­denki, aki szőlőtermesztéssel foglalkozik: maszekok, tsz-ek egyaránt. A fenntartás vi­szont a kombinát feladata A Pannonvinnek tehát nem ér­deke, hogy hozzá tartozzon a kutatóintézet. De azt is el kell mondani, hogy mi nem akartuk ezt a házasságot; végrehajtottunk egy államtól Kerekaszta l-beszélgetés a Pannonvin helyzetéről, feladatairól A gazdaság pártirányításának egyik fontos eszköze, hogy párttestületek időről időre beszámoltatják a hatáskörükbe tartozó vállalatok párt- és állami ve­zetőit, s ha szükségesnek látják, feladatokat határoznak meg számukra. E beszámoltatások keretében került sor nemrégiben a Pannonvin Borgazdasági Kombinát jelentésé­nek megvitatására az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságában. A beszámoltatásnak az adott külön aktua­litást, hogy a szőlészeti-borászati ágazat országosan is ne­hézségekkel küszködik; az utóbbi három év időjárása, a téli fagyok és a jégverés hatalmas károkat okozott, s hogy je­lentősen beszűkült az alkoholtartalmú italok szocialista or­szágokba történő exportlehetősége. Aktualitást adott a be­számoltatásnak az is, hogy a Pannonvin is érdekelt volt az alföldi borhamisitási ügyben, melynek rendőrségi vizsgálati szakasza lezáródott. A Pannonvin jelentése, s a megyei párt-vb állásfogla­lása után szerkesztőségünk kerekasztal-beszélgetésre invi­tálta Halmai János vezérigazgatót, Kovács István párttit­kárt és Fekete Károlyt, a vállalati tanács elnökét. A beszél­getésen részt vett dr. Tóth Miklós, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Szerkesztőségünket Bodó László képviselte. tőkés exporttal ellensúlyozhat­juk. Ez megint csak a minő­ségi borok előállítását köve­teli meg. Természetesen ren­geteg erőfeszítést kíván, hogy borainkat elfogadtassuk Nyu­gaton, ahol vörösben a fran­cia, fehérben a nyugatnémet típusú borok dominálnak. Eh­hez alkalmazkodni kell, de közben megőrizni a baranyai borvidék jellegzetességeit is. Technológiai téren is van le­maradásunk. Korszerűsíteni, bővíteni szükséges a palacko­zókapacitást, hiszen a palac­kos borok vihetik jó hírünket, s jobb árat is érhetünk el. A tartályos borral azt csinál a nyugati kereskedő, amit akar, a fogyasztó nem is tudja, hogy baranyai bort iszik ... S hát a hazai fogyasztóhoz is köze­lebb kell kerülnünk. Mert bár az alkoholizmus ellen valóban küzdeni kell, de a kulturált borfogyasztás beleilleszthető az egészséges életmódba. A bor, a jó bor propagálásában vi­szont meg van kötve a kezünk. Dr. T. M.: A megyei párt-vb emellett, hogy ajánlásokat, feladatokat fogalmazott meg a Pannonvinnek, arra is felhívta a figyelmet, hogy a szőlő- és borgazdaságban jelentkező kedvezőtlen hatások egy része kapott feladatot. A kombinát létrejötte nem önszerveződés­ből jött létre. D. N.; A bírósági tárgyalás ugyan még visszavon, de eb­ben a beszélgetésben azért zárjuk le a borhamisítási ügyet. Mi történt valójában? H. J.: A kombinát eredeti­leg a négy dél-.dunántúli me­gye ellátására szerveződött, ar­ra tehát, hogy az olcsó asz­tali boroktól kezdve a minő­ségi borokig ellássa a keres­kedelmet, vendéglátást ebben a térségben. A szabályozó- rendszer is olyan, hogy érde­mes volt olcsó asztali bort ké­szítenünk. Baranyában azon­ban annál jobb minőségű bo­rok vannak, ezért korábban is jelentős mértékben vásárol­tunk az asztali borhoz meg­felelő alapanyagot, elsősorban az Alföldről. Azt a bizonyos tételt egy közös vállalattól vá­sároltuk, ahol egészen más okok miatt kezdődött vizsgá­lat, melynek során azt is néz­ték, honnan van nekik annyi boruk, s természetszerűleg ki­nek adták tovább és milyen minőségben. Olyan vizsgálat­nak vetették alá azokat a bo­rokat, amilyennek soha még bort Magyarországon, így de­rűit ki, hogy a megengedett­nél több citromsav van benne, amit egyébként a korábbi, szo­kásos borvizsgálatok nem néz­tek. Hangsúlyozom, a bevett gyakorlat szerint nem volt a megengedettől eltérő az a bor, s azt is, hogy nálunk még nem kezdődött meg a feldolgozása, amikor a botrány kiderült. D. N.: Dehát hozzájárult a baranyai történelmi borvidék jó hírének lejáratásához! Egy­általán, miért kell egy törté­nelmi borvidék borkombinát­jának asztali borokkal foglal­koznia? Miért nem élhet meg csak a minőségi borokból? K. I.: Ahogy a vezérigazgató említette, volt egy ellátási kö­telezettségünk, s volt egy sza­bályozók diktálta gazdasági érdekeltségünk. S van egy szállítási-gazdaságossági ér­dek is: tartálykocsiban olcsóbb szállítani a bort, mint palac­kozva - ezért vásároltunk nagy tételben asztali boralapanya­got és palackoztuk itt. De azért hozzá kell tenni, hogy míg az országban a kiskeres­kedelemben 30-70 százalék a minőségi és az asztali bor aránya, addig nálunk 50—60 százalékban minőségi bort pa­lackozunk. Dr. T. M.: A végrehajtó bi­zottság állásfoglalása is hang­súlyozza, hogy a Pannonvin tevékenysége a történelmi bor­vidék jó hagyományait fejlesz- sze tovább; törekedjen az alapanyag-termelők érdekeit is figyelembe vevő minőségi bo­rok előállítására. S itt nem új feladatokról van szó, hiszen a Pannonvin sikeres vállalat, a természeti károk ellenére is két legeredményesebb évét zárta tavaly és tavalyelőtt. D. N.: S mit kell fennie a Pannonvinnek, hogy megőriz­ze jó hírét, s továbbléphes­sen? H. J.: Örülök az előbbi megállapításnak, mert elég so­kan kérdezték az utóbbi idő­ben tőlünk, hogy mi a baj ve­letek. Úgy gondolom és val­lom hogy túl az ágazat gond­jain, a Pannonvinnen belül nincsenek olyan nehézségek, melyeket ne lehelne átlépni. Először is pótolnunk kell -a ki­fagyott ültetvényeinket - ez súlyos anyagi feltételekkel jár, hiszen a kombinát korábban nem képezhetett ehhez megfe­lelő tőkét. Háromszáz hektár telepítés 150 millióba kerül, ezt elő kellett teremteni. Erő­síteni kell integrációs kapcso­latainkat, hogy a szövetkeze­tek megbízható partnert talál­janak bennünk, az ő érde­keikre is figyelemmel kell len­nünk, ahogy a kistermelőkére is, Mi azt szeretnénk, ha tő­lük szőlőben és nem borban vásárolhatnánk: a minőség így nagyban javítható lenne. Biz­tató jelei vannak, hogy a szocialista export beszűkülését túlmutat a kombinát hatáskö­rén, azok az ágazat általános helyzetéből fakadnak. Feloldá­suk következésképpen közpon­ti intézkedéseket igényel. így szükséges a bor minőségjaví­tása érdekében hozott rendel­kezések maradéktalan végre­hajtása, továbbfejlesztése, a minőségrontás lehetőségeinek kiküszöbölése. Szükséges a vállalati keretek közé került kutatóintézetek helyzetének fe­lülvizsgálata. Ehhez hozzáten­ném, szükséges lenne az al­koholtartalmú italok árstruk­túrájának felülvizsgálata, hi­szen az ma inkább az égetett szeszes italok fogyasztását szorgalmazza. F. K.: Az állásfoglalásból feltétlenül meg kell szívlel­nünk, amit a vállalati tanács­ról állapított meg a végrehaj­tó bizottság. Nem mentségünk, hogy a vállalati tanácsunk megalakulása a nehezedő idő­szakra esett, s az sem, hogy általában eléggé ellentmondá­sos még maguknak a taná­csoknak a feladatköre is. Meg kel találnunk helyünket, s a pártszervezethez hasonlóan ar­ra kell törekednünk, hogy a nehéz helyzet ne szembe állít­sa dolgozóinkat, hanem ép­pen egységet teremtsen köz­tük a gondok leküzdésére. A Baranya Megyei Pártbi­zottság Végrehajtó Bizottsági vitájában elhangzott egy ha­sonlat: ha egy kalácsban száz szem mazsola mellett van egy poloska is, akkor nem huny­hatjuk be szemünket mondván, a mazsolához képest elhanya­golható mennyiség az. Azt az egyet is szóvá kell tenni, s megakadályozni, hogy legkö­zelebb oda keveredjen egy is. S elhangzott az a József At- tila-i idézet is, hogy érted ha­ragszom, nem ellened. A hi­bák, a nehézségek jelentkezé­sekor kell cselekedni, változ­tatni, s nem akkor próbálkoz­ni, amikor már megoldhatat­lanná válnak azok. Erről van szó a Pannonvin Borgazdasági Kombinát esetében. Növekvő arányú fafeldolgozás Hulladékmentes gyártás, hasznosított melléktermékek, bővítik a szigetvári bútorüzemet Tíz éve még rönkformában adta el a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az ál­tala kitermelt fa jelentős ré­szét, ma már mind a hatvanöt- ezer köbméternyi tölgy, bükk, kőris, hárs alapanyagot fel­dolgozva értékesíti. Fűrészüze­mi rekonstrukciók sora - Hosz- szúhetényben, Vajszlón, Árpád- tetőn, Hetvenhelyen -, tette lehetővé a gyártásirány elto­lódását az egyre értékesebb áruféleségek javára. A Sziget­váron tavaly megépült bútor­üzem még tovább emelte a megmunkáltsági szintet. Rönköt csak a saját feldolgozóüzeme­ikbe szállítanak, s jelenleg fű­részáruként hagyja el a terme­lő egységeket az össz-alap- anyag hatvan százaléka. Ennél magasabb készültségi fokon negyven százaléka. Lépnek a parketta­gyártásban — Az arány megfordítására törekszünk — jelenti ki Király Tibor, a MEFAG fafeldolgozási ágazat főmérnöke. - A fűrész­áru-termelést harminc—negyven százalékra kivánjuk leszorítani, s növeljük a félkész- és kész­termékek mennyiségét. E cél elérése érdekében további fejlesztések szükségesek: gép- beszerzések és a szigetvári bútorüzem bővítése, egyéb be­ruházások. Díszlécgyártással fél évtize­de foglalkoznak, évente hét­százezer folyómétert készítenek a hosszúhetényi üzemben, a belföldi bútorgyárak megren­delésére. összesen százötven- pzer négyzetméter parkettalé­cet szabnak le a fűrészüzemek, ebből nyolcvan-nyolvcanötezer négyzetméter parketta készül o hosszúhetényi egységben, a megmaradt, tovább nem mun­kált lécet a kecskeméti parket­tagyár dolgozza fel. — A parkettagyártásban lép­nünk kell - hangsúlyozza Ki­rály Tibor. - A csaphornyos parketta nehezen exportálha­tó, ugyanis egyrészt más kül­földön az építőipari szabvány, másrészt a padlóburkolási szokás is különbözik a mienk­től. Felületkezeléssel, azaz ma­gasabb készültségi szint eléré­sével o bel- és külföldi piaci pozícióink erősödhetnek. A búíoiléctermelés megduplázá­sát tervezzük, a parkettaléc ennek a mellékterméke. A fűrészüzemek évi 6—800 köbméter bútorlécet juttatnak a szigetvári bútorüzembe — szekrényajtónak, fiókelőnek. Hogy a termelés megfelelően bővülhessen, ahhoz a mostani­nak a kétszerese, mintegy 1200 köbméter bútorléc kell. A MEFAG az erdőgazdasá­gok között elsőként látott hoz­zá a bútoripar magas szintű kiszolgálásához: a megadott szekrények frontfelületéhez aj­tókat, fiókelöket gyártanak. Nagyrészt ebédlők, konyhabú­torok lesznek a szigetvári ter­mékekből. — A jövő évre vonatkozó szerződések alapján kapacitá­sunk felét finnországi szállí­tásokra lekötöttük — tájékoztat Király Tibor. — Termékeink szín­vonala megfelelő, az ez évi árainknál öt százalékkal ma­gasabbat érünk el jövőre, a finnek ezt elfogadták. Van már olaszországi megrendelésünk és továbbra is piacot keresünk. Közvetlen exportnak számítanak a Szatmár Bútorgyárnak és a Zolaszentgróti Faipari Szövet­kezetnek gyártott szekrényaj­tók és fiókelők. így áll össze a 75:25 százalékarányos kül- és belpiaci termelésszerkezet. A belpiac kizárólag a Kon- zum Hidasi Faipari üzemével fennálló kooperációt jelenti. A kezdeti bizonytalan külpi­aci helyzet hozta az együtt­dolgozást a hidasiakkal. Király Tibor asztalán elkészültek az ebédlőszekrények vázlatrajzai, s ötlettől a kooperációs kapcso­lat létrejöttén át, a gyártás­kezdésig mindössze két hónap telt el. Júliusban már bemu­tatták a Pécsi Ipari Vásáron a közös terméket. A rusztikus ebédlők november végén ke­rültek ki az üzletekbe, idén összesen száz komplett garni­túra készül el. Garnitúrában számítva iövőre már 4000-6000 ebédlő értékesítését tervezik. A Konzummal egvéb kapcso­lat is született: a Konzum Ex­póba november közepétől fo­lyamatosan szállítiák a sziget­vári üzemből a szériagyártási maradékot, ami a termelési rátartásból adódik. A felület­kezelt aitók alkalmasak kis­bútorok. beéoített szekrénvek otthoni összeállítására, csupán a vázat kell meaépíteniük az üaves kezű barkácsolóknak. Október végétől a sziqetvári bútorüzemben szombat-vasár­nap is folyik a termelés, néhol a hétköznapi két műszakhoz harmadikat, azaz éjszakait szerveznek. 1985- ben méa csak tervezték az üzemet, tavaly kilenc hónap alatt felépült, s idén már fo­lyamatoson termelnek benne. Az első évi üzemeléssel 25-30 millió forintos termelési érté­ket produkálnak. Az egyéves működés taDasz- talatai alapján bővítjük, alakít­juk át az üzemet — mondja Bartha Sándor. — Eleve úgy éoült, hoqv a technológiai te­rület bármikor növelhető, vari­álható legyen. A termelési terület harminc százalékkal növekszik. A tan­műhely kialakítása azért szükséges, mert jövő szeptem­bertől beindítják az asztalos­képzést. Évente 10-15 tanulót oktatnak majd az üzemben. Növekvő tőkés kivitel Piacorientált termelést foly­tatunk, raktárra nem gyártunk - mondja Kalmár Lajos, a MEFAG hosszúhetényi fafeldol­gozó üzemének igazgatója. - Az első három negyedévben, január 2-től szeptember 30-ig hajrázunk, s általában novem­ber elejére teljesítjük a szál­lítási szerződésekben vállalta­kat. A maradék időben a plusz megrendeléseken dolgo­zunk, december pedig a nagy­javítás hónapja, aztán január másodikától ismét teljes gőz­zel megy a munka. 1986- ban 25 millió forint ér­tékű tőkés exportot értek el, idén 40 milliót. Az export tclgy fűrészáru döntően Olasz­országba, a tölgy parkettaléc Svédországba, a cserparketta Egyiptomba kerül. Üj termékükre, a lakkozott küszöbre finn megrendelés ér­kezett, egyelőre 60 köbmé­terrel indulnak. A küszöbléccel tovább bővült a feldolgozot- tabb áruféleségek köre. 1988- ban új aprítógépet helyeznek üzembe. A parkettagyártó sor bővítésére, korszerűsítésére vi­szont csak 1989-ben lesz lehe­tőség. L. Cs. K. 1987. december 19., szombat HÉTVÉGE . mm wÉmwmrnmmm** mis Ol ns? mm mm WJmmnmmmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom