Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-18 / 348. szám

1987. december 18., péntek Dunántúlt napló 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) vényerőre emelése azt is je­lenti, hogy lényegesen vissza­szorul az Elnöki Tanács eddigi jogköre ezen a területen, hi­szen az Országgyűlés a ma­gának fenntartott jogalkotási tárgyakban nem ad felhatal­mazást az Elnöki Tanácsnak sem módosításra, sem megvál­toztatásra. Ezzel kapcsolatban rámutatott: szükséges lesz a hatályos alkotmány átfogó és nem csak egyes részleteire ki­terjedő áttekintése, korszerűsí­tése. Utalt arra: az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta azt a javas­latot, hogy 1988-ban kerüljön napirendre az alaptörvény rendelkezései továbbfejleszté­sének, esetleg etjy'TJj: alkot­mány megalkotásának a kér­dése. Mindezek alapján ja­vasolta, hogy az Országgyűlés fogadja el a kormány és a jogi bizottság alkotmány-mó­dosító indítványát. A napirendi ponthoz több felszólaló nem lévén, ismét dr. Borics Gyula kapott szót. Borics Gyula válasza utón határozathozatal következett. Az Országgyűlés először az al­kotmány módosításáról szava­zott, és egyhangú döntéssel beiktatta az alaptörvénybe azt a bekezdést, amely szerint az Országgyűlés ülései között c| Parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja, az alkot­mányt azonban nem változtat­hatja meg, és nem alkothat, jogszabályt olyan tárgykörben, amelynek szabályozása az Or­szággyűlés hatáskörébe tarto­zik. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság írásos jelen­tésében előterjesztett, a jogal­kotásról szóló törvényjavaslat­hoz megfogalmazott módosító javaslatot az Országgyűlés ugyancsak egyhangú szavazás­sal elfogadta. Ezután a jogalkotásról szó­ló törvényjavaslatot általános­ságban és a már megszava­zott módosításokkal részletei­ben — egy tartózkodás mellett/ — elfogadta az Országgyűlés. A Parlament ezt követően az 1960 előtt kibocsátott jogsza­bályok rendezéséről szóló tör­vényjavaslatról szavazott, s azt egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója követ­kezett az állam egyházpoliti­kájáról, a hivatal munkájáról. Az elnöklő Cservenka Ferenc- né üdvözölte az egyházak megjelent vezető személyisé­geit, akik jelenlétükkel mm­tisztelték a tanácskozást. Hz Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke mindenekelőtt kiemelte: hivataluk — amelyet az 1951. évi I. törvénnyel hoztak létre — fennállása óta először tesz jelentést az Országgyűlésnek, üdvözölte, hogy e társadalmi jelentőségű témát az Ország- gyűlés napirendre tűzte, majd rámutatott: a mai magyar tár­sadalmi valóság egyik fontos jellemzője, hogy immár hosz- szú idő óta megnyugtatóan rendezett az állam, valamint az egyházak és vallásfeleke­zetek kapcsolata. A párbeszéd, az alkotó együttműködés olyan időszakát éljük, amikor a fi­gyelem a nép javára végzett közös munkára és összefogás­ra irányul. Tapasztalataink szerint a kedvezőbb helyzet kialakulá­sához az egyházakon belül lezajlott mélyreható változások is hozzájárultak. Széles körű teológiai munkával újraértékel­ték a társadalomhoz való vi­szonyukat, korszerűsítették az egyházak belső életét szabá­lyozó törvényeiket. Elfogadták, hogy a lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlá­sa, valamint az állampolgári jogok és kötelességek nem ál­líthatók szembe egymással. Ezután emlékeztetett arra, hogy az egyházpolitikai viszo­nyaink további javulását tette lehetővé a Magyar Népköz- társaság és a Vatikán között 1964-ben kötött részleges meg­állapodás, amelynek nyomán a Magyarországi Katolikus Egy­ház és a Szentszék, valamint kormányunk és a Vatikán kö­zötti kapcsolatok fejlődésnek indultak. Hazánkban a lelkiis­mereti és vallásszabadság za­vartalanul érvényesül; a kiala­kult helyzet összhangban áll a helsinki megállapodásokkal, és jó feltételeket biztosít a to­vábbfejlődéshez is. Miklós Imre beszámolt az egyházak szociális tevékenysé­géről, amely jól kapcsolódik a kormány és a társadalmi moz­galmak szociális gondoskodá­si rendszeréhez. A magyarországi egyházak fontos szerepet játszanak a határainkon túl élő magyar­sággal meglévő kapcsolatok alakításában és az anyanyelv megőrzésében. Ugyanakkor kellő figyelmet fordítanak ar­ra, hogy a hazánkban élő hi­vő nemzetiségi lakosok anya­nyelvükön gyakorolhassák val­lásukat. Miklós Imre ezt követően az Állami Egyházügyi Hivatal te­vékenységéről, feladatairól, ügyrendjéről beszélt. Egyebek között elmondta, hogy a hi­vatal folyamatos és érdemi kapcsolatokat tart fenn a nem­zetközi egyházi világszerveze­tekkel. Képviselőikkel folytatott tárgyalásaink során a hazai egyházakat érintő ügyek mel­lett rendszeresen eszmecserét folytatunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Az 1964- es részleges megállapodásnak megfelelően rendszeresen ta­lálkozunk a Vatikán képvise­lőivél. A kapcsolatok megszi­lárdulásában és fejlődésében kiemelkedő jelentőségű ese­mény volt Kádár János és VI. Pál pápa találkozója 1977-ben. Miklós Imre beszámolója után szót kapott Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 2. vk.), a Tiszáninneni Reformá­tus Egyházkerület püspöke, Bak István (Bács-Kiskun m., 7. vk.), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, Szakács József (országos lista), a Magyaror­szági Szabadegyházak Taná­csának elnöke, Kiss Józsefné (Veszprém m., 3. vk.), a bala- tonfőkajári, Balatonfői Terme­lőszövetkezet könyvelője. Ezután Berecz János (Sza- bolcs-Szatmár m., 6, vk.), az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára kapott szót. Nem tartom helyesnek tár­sadalmunk olyan felosztását, hogy vannak hívők és nem hí­vők - kezdte Berecz János.- Én például egyházi érte­lemben nem vagyok hivő, mert nem vagyok vallásos. De nem vállalom azt, hogy nincs hi­tem. Nemcsak meggyőződésem az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája hasz­nos ennek a nemzetnek, s hogy felépíthető a szocialista Magyarország, hanem én hi­szek is ebben. Bizalom nél­kül, magabiztosság nélkül, te­hát valamiben való hit nélkül — nehéz élni. A Központi Bizottság titkára köszönetét fejezte ki az Or­szággyűlésnek, hogy ilyen ne­héz, fontos kérdéseket tár­gyaló ülésszakán is alkalmat talált az állam és az egyhá­zak viszonyának megvitatására. Most számol az egész ország, költségvetést készít minden csalód, közösség, intézmény, és mulnkahely. Számoljuk, mennyivel kell összébbhúznunk a nadrágszíjat. Lényegesnek tartom, hogy mégis véleményt cserélünk egy mindnyájunkat érintő, de nem feltétlenül min­dennap tárgyalt témáról is. Az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnökének beszámolójával egyetértek. A beszámolót azért tartom különösen értékesnek, mert méltó volt ahhoz a gyakorlat­hoz, amely a megelőző tíz év tapasztalataival éqyütt har­minc éve jellemzi az állam és az egyház együttműködését. Mi, kommunisták, úgy érté­keljük, hogy egyházpolitikánk megfelel a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt szövetségi po­litikájának. A XIII. pártkong­resszus határozatából két mon­datot idéznék: „Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rende­zett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelős­ségre épül". Azt hiszem, ez minden lényegest tartalmaz. De azért szólni kell arról, ho­gyan tekint a párt erre a kér­désre. A párt szempontjából nem közömbös, hogy jól tudjuk-e értelmezni és kezelni e témá­nak mind a politikai, mind az ideológia összefüggéseit. A po­litika oldaláról az a mércénk, ki mit tesz a társadalmi ha­ladásért, és hogyan vesz részt a szocialista társadalom épí­tésében; milyen a viszonya a törvényeinkhez. E szempontokat mérlegelve nyugodtan mondhatjuk, hogy egész népünk boldogulásának érdekében létrejött a nemzet egységét építő szövetség az állam és az egyház között, s ezt pártunk támogatja, erősíti. A Szabolcs-Szatmár megyei 6. számú választókerület kép­viselőjeként is kértem szót, most mégis engedjék meg, hogy jelenlegi tisztségemből eredően pártom meggyőződé­sét fejezzem ki: az a politi­ka, amelyet az állam és az egyház kapcsolatában eddig követtünk. tovább szélesedik és gazdagodik, s javára válik a szocialista Magvarország fel- éoítésének, hozzáiárul néoünk lelki egvensúlvónok fenntartá­sához - mondotta végezetül Berecz János. Ezután Biró Imre (országos lista), római katolikus kano­nok, az OBT katolikus bizott­ságának főtitkára, Szentágo- thai János (országos lista) nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Aka­démia tudományos tanácsadó- ia, Schöner Alfréd (országos lista) főrabbi, a Magvar Izrae­liták Országos Rabbitanácsá­nak elnöke, Nagy Gyula (or- száaos lista), a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház püsDÖk. elnöke, dr. Velkey László (Bor- sod-Abaúi-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megvei Gyermekkór­ház igazgató főorvosa. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymú­zeum igazgatója szólalt fel. Miklós Imre válaszában min­denekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egyházpolitikával kap­csolatban. Megköszönte a fel­szólalásokat, amelyek kiegészí­tették a beszámolót, értékes gondolatokkal járultak hozzá a további munkához. Határozathozatal következett. Az Orszáaavűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát jó­váhagyólag tudomásul vette. A Parlament folyosóin (Munkatársunk telelonjelen- tése) Felgyorsultak a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületek, a Minisztertanács és a minisztériumok szerveze­tének új rendje alakul ki. Az Országgyűlés téli ülésszakának első napján a törvényhozó tes­tület elfogadta a minisztériu­mok felsorolásáról szóló tör­vényjavaslatot, valamint a személyi változásokra előter­jesztett javaslatokat. Megszűnik a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, szervezetei és feladctai beépülnek a Belügy­minisztériumba. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tar­tozik, de most már nem az ál­lamtitkár, hanem a kormány egyik tagja, a belügyminiszter közreműködésével. E fontos döntés indokairól dr. Horváth István belügyminiszterrel be­szélgettünk a Parlament folyo­sóján.- Miniszter elvtárs! A köz­véleményben a Belügyminiszté­rium mint rendőrminisztérium él, s élnek az aggályok, kéte­lyek, hogy a tanácsok belügy­minisztériumi irányítása a leg­demokratikusabb torma-e?- Az aggályok nem alap­talanok, és ez sok fórumon megfogalmazódott. Nem úgy, hogy a Belügyminisztérium ed­digi jellege szerint a demok­rácia csorbát szenved, hanem úgy jutott kifejezésre, hogy az évtizedeken át a rendőrminisz­tériumként működő Belügymi­nisztérium nem fog-e elnyel­ni egy olyan területet, amit a tanácsi szervezet apparátusa képvisel. Megjegyzem, hogy Magyarországon a Belügymi­nisztérium egy évszázadon át — kivéve az utóbbi 35 esz­tendőt — nem rendőrminiszté­rium volt, hanem a 'közigaz­gatás, a helyi képviseleti szer. vek központi kormányzati in­tézménye. De ha kitekintünk a világba, a belügyminisztérium sok országban hagyományosan és ma is, elsősorban a köz­igazgatás területi szerveinek központban lévő kormányzati szerve és emellett szerve a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos sokféle feladatok­nak. Vannak olyan országok, ahol ide tartozik például a polgári, a környezetvédelem, a területfejlesztés stb. — Mi lesz a közigazgatás belügyi irányításának tartalma? — Mindazokat a feladato­kat ellátja a Belügyminiszté­rium, ami eddig az MTTH hatáskörébe tartozott. Beleért­ve távlatilag a tanácsi költ­ségvetési gazdálkodóst is. Én úgy érzem, hogy rangjában is, szervezeti megoldásában is jobbak lesznek a feltételek egy kormányzati szerv irányításával, amelynek élén miniszter áll. De a legfontosabbnak azt tartom, hogy jó legyen a ma­gyar állampolgárok közérzete. — Hogyan értékeli ön a kül- és belkereskedelmi minisz­tériumok összevonását? — Er­ről dr. Bognár József akadé­mikus, az OGY Terv és Költ­ségvetési Bizottságának elnö­két, a Világgazdasági Intézet főigazgatóját kérdeztük. — Kétféle integrációról be­szélhetek. Az egyik a kor­mányzati munkáé, amely szer­vezeti jellegű, s ezt az integ­rációt a piac diktálta. Ma a külkereskedelmi kérdés az Achilles-sarka a magyar gaz­daságnak. Gyakori volt, hogy a beruházások nem függtek össze a külgazdasági célrend­szerrel, kapacitásunkat, ipari struktúránkat, a technikai fej­lesztés ütemét nem húzták fel a békés világpiacra. A külső piac ösztönzésénél hiányoztak az anyagi eszközök, ugyanak­kor ösztönöztünk több felada­tot, amelyből a belső piacra termelés következett. Ma nem szektorólis, hanem interszekto- rális gondolkodásmódra van szükség! A XIX. század a sza­kosodás korszaka volt, de a gazdaság decentralizálásával, a reformokkal sajnos nem változott eléggé az államszer­kezet. Ma az összefüggések időszakát éljük, s nincs az rendben, hogy például egy vállalatnál komplex gondolko­dásmódot igényel a termelés, a jövedelem, az export és az import, s a felsőbb irányítás szakosodott. Kormányzati szin­ten is interszektorális gondol­kodásra van szükség, és az új szervezeti megoldással én ezt biztosítottnak látom. Marton Gyöngyi Kádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülés­szaka tanácskozásának szüne­tében Sarlós István, a Parla­ment enöke fogadta és üdvö­zölte az Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikánkról, a hivatal munkájáról szóló be­számolójának tárgyalásán meg­jelent egyházi személyisége­ket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képvi­selőket. A találkozón részt vett Ká­dár János, az MSZMP főtitká­ra, Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke. Nyilatkozat a szovjet­amerikai csúcstalálkozóról A határozathozatalt köve­tően az Országgyűlés - Szű­rös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés külügyi bi­zottsága elnökének előterjesz­tésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet —amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban: * A nyilatkozat egyhangú el­fogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a Interpelláció Dobos Ferenc (Pest m., 13. vk.), a vecsési Ferihegy Tsz üzemgazdasági osztályvezető­helyettese a ferihegyi repülőtér környékének zajvédelme tár­gyában interpellált a közleke­dési miniszterhez. Urbán Lajos közlekedési mi­niszter válaszában elmondotta, hogy a repülőtér fejlesztésé­nek tízmllliárd forintos prog­ramja a napokban fejeződött be, és megindult a forgalom az l-es felszállópályán, amely­nek felújítása a zajártalmak mérséklését szolgálta. Kor­mányzati program készült a repülőtér körnvéke zajterhe­lésének mérséklésére. A D*og- ram első fázisának intézkedé­seit a kormány a iövő eszten­dő első negyedévében meq- tárqyalja és minden valószínű- séa szerint a iogos iaényeket kielégítő kedvező döntést hoz, beleértve az építési tilalmak ésszerű mértékű feloldását is. Folyik az erdősávok teleDÍté- sének előkészítése is. A hely­Kérdések Karácsonyra AKVÁRIUMOT ÉS KALITKÁT kedvezményes áron kínál a Bajcsy-Zs. E. úti madárbolt. 25%-OS ÁRENGEDMÉNY DECEMBER 20-24-IG! Várjuk kedves vásárlóinkat aranyvasárnap is! képviselőket arra, hogy a szep­temberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létre­hozásáról döntöttek, s indít­ványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztá­sát. Az indítványt az Ország- gyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ifjúsági és sport állandó bizottságának el­nöke Géczi István (Budapest, 49. vk.), titkára Pö/öbné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) lett. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a magyar szabványügyi hivatal elnökhelyettese kérdést inté­zett a volt Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Vas megye tizenöt termelőszövetkezetének súlyos gondját osztotta meg képviselőtársaival: a Rába fo­lyó felső szakaszának szabá­lyozósa következtében a ter­mészeti környezet megváltozá­sa jelentős, ma már tízmillió forintos nagyságrendű károkat okoz. Mivel a vízügyi államtit­kár nem volt jelen, az új mi­nisztertől pedig nem várható el, hogy válaszoljon, a képvi­selő a kérdést kéréssé változ­tatta: azt kérte az új környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási tárca vezetőjétől, hogy minél előbb vizsgálja meg a pa­naszt. A válaszadásra az il­letékes miniszter a legköze­lebbi ülésszakon tér vissza. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az Országgyűlés elnö­két kérdezte: miért nem je­lent meg az Országgyűlés zet jelentős mértékű javulása azonban csak lassan, főként a csendesebb repülőgépek üzembe helyezésétől remélhe­tő. Addig a miniszter a lakos­ság megértését kérte; hang­súlyozva, hogy a kormány nem zárkózik el az indokolt mér­tékű anyagi kompenzációtól sem. A választ a képviselő nem fogadta el. Nem - mert, mint mondotta - tart a repülőtér zajvédelmével kapcsolatos vi­ta, s ma már ígéretekkel nem tudja megnyugtatni választóit. Szóvá tette azt is, hogy a dön­tést az állami tervbizottság évek óta halogatja, s emiatt kétséges, hogy e gondokat va­lóban qvorsan orvosolják. Az interpellációra adott választ a törvénvhozó testület sem fo­gadta el, ezért Sarlós István felkérte az országgyűlés épí­tési és közlekedési, valamint a településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottságát az ügy további kivizsgálására. idei szeptemberi vitáját köz­readó kézikönyv, amelynek megjelentetését — véleménye szerint - az Országgyűlés leg­utóbbi ülésén jóváhagyta. Sarlós István válaszában mindenekelőtt ismételten egyet­értését fejezte ki a kiadvány megjelentetésével kapcsolat­ban. A Kossuth Könyvkiadó­val már megkezdődtek a tár­gyalások, hogy folyamatosan, minden ülésszakról kézikönyvet adjanak ki. Ez a jelenlegi helyzet, a további fejlemények­ről tájékoztatja a képviselő­ket — mondta Sarlós István. Szikszói Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.), a lakástextil vállalat művezetőjének a költ­ségvetés vitájában elhangzott felvetésére reagált. Ezzel véget ért az Ország- gyűlés téli ülésszaka, amelyen Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felvált­va elnökölt. KARÁCSONYI KEDVEZMÉNY! 20%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL autóüléshuzatok, készlet kiárusítása december 17-től, ómig a készlet tart. Nyitva tartás munka­napokon 10-19 óráig, szombat-vasárnap 8-12 óráig. Cim: Pécs, Hajas Imre u. 15. Ambrus Lajos, autó- üléshuzat-készitő kisiparos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom