Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-16 / 346. szám
1987. december 16., szerda Dunántúli napló 3 Befejezéshez közelít az Egyetemi Könyvtár felújítása, kezdődik a tanárképző karé Rekonstrukciók a JPTE-n Gimnazisták elhelyezkedési gondjai Gyakorlati fakultáció és a gazdaság A Baranya Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya a közelmúltban tanácskozásra hívta össze a megye gimnáziumainak igazgatóit és a nagyvállalatok, intézmények személyzeti-oktatási szakembereit. A téma a gimnáziumi gyakorlati fakultáció jelene és jövője volt: miként lehetne segíteni azokon a gimnazistákon, akik az érettségi után nem tanulnak tovább, munkát keresnek, de szakképzettség híján nehezen találnak. A tanácskozást a Megyei Fedagógiai Intézet elemző-fel- táró munkája előzte meq, amely összegzésében képet alkotott a gimnazisták elhelyezkedéséről, az oktatott fakultációk gazdasági szükségességéről, o gazdaság jelenlegi és várható igényeiről. A tanácskozáson két képzési elv formálódott azzal, hogy a résztvevők mindegyike szükségét látta a gazdaság és az iskolák közeledésének. Az egyik elv szerint, Pécsett működő gimnáziumok esetében célszetű iskolaközi gyakorlati fakultációt szervezni olyan területekre, amelyekre iskolánként csak néhány fiatal jelentkező lenne, nagyobb létszámú igénvek esetén pediq továbbra is iskolaickot. Ezekkel ezentúl is biztosítani lehetne olyan szakjelleaű képesítés szerzését, amellyel az elhelyezkedés lényeqesen biztosítottabb. Így a vállalati tanfolyamok eqy része bevihető az iskolába, amelyek jelentős ráfordításokkal működnek ma. Van iaény SZTK-ügyintéző, gépíró, számi- tógéoes adatröazitő, irodai munkához értő érettségizettekre. Kedvezően ítélték meg a jelenlévők a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola felajánlását, amely szerint vállalják iskolaközi fakultációként a kábelszerelő és építő gyakorlati fakultációt - délutáni tanítással. Ez arra is például szolgálhat, hogy amennyiben a gazdaság meg tudja forgalmazni igényeit az iskolákkal szemben, azok vállalkoznak a képzés megszervezésére. Ezen kívül -indokoltnak látszik középfokú végzettségű népművelők alkalmazása -is a megyében, így az arra felkészítő közművelődési fakultációra is szükség lenne. Vállakozó iskolák kellenének. A másik nézet szerint, a vidéki kis gimnáziumok nem tudnak minden esetben önálló gyakorlati fakultációs csoportokat indítani a csekély érdeklődés miatt. Tanulóik sem tudják vállalni a heti többszöri beutazást Pécsre, illetve az órarendi egyeztetések is szinte megoldhatatlanok. Esetükben indokoltnak látszik inkább az érettségit követően, néhány hónapos 'intenzív tanfolyami képzéssel - valamilyen oktatási bázis, pl. iskola szervezésében -, szakjellegű képesítést adni. A tanácskozáson azt is megfogalmazták, hogy a gimnáziumoknak keresni kell a módját, miként segíthetnek tovább nem tanuló diákjaikon szakjellegű képesítés adásával, a vállalatoknak pedig azt, hogyan tudnának szakmai kínálatot nyújtani az iskoláknak. Czuczor József Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Természettudományi Karának és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületeinek felújítása mellett a művelődési tárca az elkövetkezendő években harmadik legfontosabb területként kezeli a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen jelenleg is folyó és hamarosan elkezdődő újabb rekonstrukciós munkálatok megvalósítását. Az Egyetemi Könyvtár felújítása, bővítése a tervek szerint halad. Szinte bizonyos, hogy a munkálatokat a jövő év második felében teljesen befejezik. Januártól a volt Belvárosi Iskola épületrészeibe megkezdheti a költözést az Egyetemi Könyvtár. Több mint négy- százezer kötetet kell átszállítaniuk, így - már most jelezzük — január 9-től bezár a pécsi Leonardo da Vinci utcában található könyvtár. Igen régóta szó van arról, hogy a tanárképző kar épüKovács Attila ahhoz az építész csoporthoz tartozik, amely a posztmodern stílus művelő- jeként nehezen talál helyet magának az építészet hétköznapjaiban. A külső körülmények kényszerítő ereje mellett nyilván a belső késztetéseknek is nagy szerepe volt abban, hogy hosszabb ideje látvány- tervezőként dolgozik elsősorban, és hogy az utóbbi két évben egyre határozottabban az autonóm kifejezési formák felé fordult. Mostani, pécsi galériabeli kiállításának a „Necropolis” cimet adta. A címadás a galéria nagyobb részében instal- lációszerűen felállított szobrokra és csiszolt acéllemezkékre vonatkozik. A pillérekkel leszakított, keskeny, folyosószerű részbe kerültek azok a rajzok és fotók, amelyek látvány- tervezői tevékenységének egy részét illusztrálják. A kiállításhoz különlegesen szép kivitelű és értékes tartalmú katalógus csatlakozik, amely szintén Kovács Attila jó ízlését, arányérzékét dicséri. A cím félreérthetetlenül adja tudtunkra egyetlen szóba sűrítve az „üzenet” lényegét: egy halott kultúra maradványai közt járunk. Mégis, ez a temető, amelyet olyan tárgyilagosan és vigasztalanul idéznek a selyemfényűre csiszolt, égetett, maratott acélfelületek, ez a mi életünk színtere. A nyers felületű, durván megmunkált, geometrikus testekből összeillesztett szobrok az építész tárgyiasult víziói hajdani épületekről, gyárakról, talán munkagépekről, amelyek most szarkofágként rejtik magukban az ipari civilizáció megvalósult és megvalósítatlan álmait. Körben a falakon klasszici- záló óriás tevékenykedik vagy inkább imitálja a cselekvést. Mozdulatai erőtlenek, dagadó izmaiból hiányzik az energia, helyenként teljesen feloldódnak a csiszolt acéllemez fényhatásaiban. Az ipari létesítményeket és romantikus rémálmokat felvonultató tájban naleteinek rekonstrukciójára sor kerül. Több figyelmeztető jel is utalt arra, hogy elöregedtek az épületek, szükség van a mielőbbi helyreállításra. Más oldalról pedig az egyetemi szintű tanárképzés megindulásával (is) bővült a kar létszáma, egyre szűkebb a hely. Megtudtuk, hogy 1988 nyarán megkezdődhet az ötlépcsősre tervezett átalakítás első üteme. Az egyetem vezetése továbbra is ragaszkodik az eredeti tervekhez. Dr. Bélyácz Iván rektorhelyettestől megtudtuk: a művelődési tárca 1988-ra és a továbbiakra érvényes beruházási, felújítási ■keretét összegszerűen is jelentősen csökkentették, mégis bíznak abban, hogy az eredeti terveken nem kell változtatni. A Művelődési Beruházó Vállalat már az év végén vergyon magányos és idegen ez a figura, a környezetétől erősen elütő léptékeivel mintegy demonstrálja kívülállását. Időn és téren kívüli történet ez, a végleg lezárult folyamatok birodalmában. Mégis, Európának ezen a részén nem lehet megfeledkezni azokról a jelszavakról, amelyek nem is olyan régen az ilyen — akkor még nagyon is eleven - izomkolosszusokhoz tapadtak. Ám ezekből a képekből hiányzik az Ítélkezés vagy a feloldó irónia. A halottkultusz tárgyilagos és monumentális rekvizi- tumai. Ez a Necropolis nem nélkülözi a hagyományos pátoszt, annál inkább az örök életbe vetett hagyományos hitet. A halottaknak ez a városa olyan kemény, hideg és agresszív, mint az az élet, amelynek végső állomását jelzi. senytárgyalást hirdet az úgynevezett nulladik ütem kivitelezőjére. Szeretnék ugyanis már a nyáron elkezdeni a munkálatokat. A minisztérium, a pillanatnyi állás szerint, adja a jövő évre szükséges pénzösszeget, amelyből a Pacsirta utcai, a konyha melletti rész előfalazására, a környéken lévő épületrészek fűtéskorszerűsítésére és más kisebb alapozó. előmunkálatra jut. Az 1989-ben induló első ütem alapozhatná meg az összesen (jelenlegi árakon) 800 millió forintba kerülő felújítás továbbfolytatásának lehetőséget. A tanárképző kar úgynevezett (zárt) szenesudvarán mindenekelőtt egy „puf- ferépületet", tartalék épületet emelnének. Ide költöznének azok a tanszékek, amelyek a folytatódó rekonstrukció miatt Kovács Attila látványtervezőként „olyan színpadképeket és belsőket tervez, amelyek a tér pszichológiai és szimbolikus belső tartalmának feltárására törekszenek". (Az idézet a katalógusból származik, ahol a szerző feltüntetése nélkül szerepel.) Olyan pontosan fogalmazza meg Kovács Attila alkotói módszerének lényegét, hogy ennél többet csak maguk a képek mondhatnak. Látható, hogy Kovács Attila egy-egy színpadi műhöz vagy forgatókönyvhöz kapcsolódva milyen invenciózusan, sűrítetten tudja felhasználni eay-egy építészeti tér, objektum szimbolikus tartalmát, és milyen szabadon, nagy fantáziával tud társítani ehhez ilyen stílusidézeteket, amelyek ezt a szimbolikus tartalmat a végsőkig finomítják. Kovács Orsolya jelenlegi helyük elhagyására kényszerülnek. Itt a szenesudvarban több hasznosítható területet is nyerhetnek: terveznek aulát, a konyhai rész bővítését, illetve áthelyezését, a könyvtár raktárhelyzetének enyhítését. A következő ütemben kerülne sor a régebbi, az A-épület átalakítására: födémcserére, más belső szerelési, felújítási munkálatokra. Az egyetem vezetői biznak abban, hogy a tervek még gazdasági, pénzügyi okok miatt sem módosulnak. Nem titkolták, hogy szeretnék, ha ugyanaz a kivitelező vállalat csinálná a teljes rekonstrukciót, annak ellenére, hogy ütemenként hivatalos pályázat útján meg kell hirdetni a munkát. Bennem felvetődött, hogy a Manapság kuriózumnak számit egy fiúkórus: négy év óta működik fiúkar a pécsi Széchenyi Gimnáziumban, s az idén elnyerték az Év Kórusa kitüntető cimet.- Honnan származott az ötlet? — kérdem Nagy Ernő karnagyot, a Széchenyi ének- tanárát.- 1983-ban, iskolánk igazgatójának biztatására szerveztük meg ezt a kórust, hiszen a szakközepes osztályokba zömmel fiúk járnak. Budapesten, a Madách Gimnázium vendégeként két ízben szerepeltünk, énekeltünk a Néprajzi Múzeumban és a Nemzeti Galériában, fölléptünk Csehszlovákiában, Bulgáriában, s részt vettünk a szolnoki fiúkari fesztiválon, ahol minden megyét egy-egy kórus képviselt.- Milyen tapasztalatokat szerzett a fesztiválon?- Ügy érzem, az elismerésben, a bíztatásban kicsit benne van az is, hogy a fiúkórus ma még szenzáció, nem megszokott. Szakmailag talán nem olyan nívósak, mint az egyéb (pl. a női) karok. Azt gondolom, a bíztatás, s a felszínen maradás szempontjából szükség van ilyen megmérettetésekre.- A liúkórus mellett a gimnázium vegyeskarát is irányítja 1980 óta. Ennek az együttesnek jelentős múltja van, hiszen több külföldi és hazai pódiumon aratott sikereket. Melyikre a legbüszkébb?- Talán arra, hogy szerényebb zenei képességű gyerekekkel értük el a jó eredményeinket. költségvetési elvonások miatt esetleg a vártnál is kevesebb pénze lesz a jövőben a minisztériumnak erre a rekonstrukcióra (is). Ez esetben két dolog vetődik fel: hosz- szabb ideig húzódik az egész, vagy a tervek bizonyos részeit el kell hagyni. Egyik sem lenne jó. Mindenesetre, akik gyakrabban járnak a tanár képző kar épületében, látják, hogy igen leromlott állapotban van, főként a régebbi, az A-épület. Nem biztos, hogy meg kell várni a hulló vakolatot, az újabb csőtöréseket az életveszélyessé nyilvánítást. Nem biztos, hogy előrevivő, ha a jövő tanárai esetleg kényszerű áramszünet miatt egy kis teremben, egyszerre ötvenen próbálják elsajátítani leendő szakmájuk rejtelmeit. Én nagyon várom a tanárképző kar felújításának kezdetét, és bízom abban, hogy tudósíthatunk a teljes befejezésről is. Bozsik L.- Honnan ered a zene iránti szeretete?- Mindenekelőtt édesapámtól. Ó is ezen a pályán dolgozik, karmesterként. Az ő hatása volt a legmeghatározóbb. Énekkari múltom Budapesten kezdődött, majd Pécsre kerülvén, a Mecsek Kórusban és a Tanárképző főiskola Vegyeskarában énekeltem. 1978-tól a Nevelők Háza Kamarakórusának voltam a tagja ez év őszéig. És életre szóló élmény volt 15 éven át a Spirituálé együttessel járni az országot . . . Mestere, tanára, Tillai Aurél karnagy utódaként szeptember óta Nagy Ernő irányítja a Mecsek Kórust.- Sok ember tudatában az éneklés különcködésnek számit. Számos fiatallal találkozom, olyan emberekkel, akiknek szép, telt énekhangjuk van, de nagyon eltávolodtak o zenétől, az énekléstől. Igen elszántan, bátran és bízva kell azon munkálkodnunk, hogy ne csak egy rétegnek lehessen a zenéből meríteni, hanem mindenkinek.- Milyen műveket énekel a Mecsek?- A reneszánsz kórusirodalom gyöngyszemeit, és a XX. század kortárs hazai szerzőinek néhány alkotását — természetesen Kodály és Bárdos művei mellett. December 18-án este lép fel a Mecsek Kórus a pécsi Művészetek Házában, majd január elején Budapesten a Néprajzi Múzeumban szerepelünk. Nyárra, őszre pedig két külföldi meghívásunk van, mindketető Skandináviából. T. Zs. ké f*értif$ I! Ili . . . mondjuk a költővel, miközben élénk figyelemmel kísérjük az óceán túlpartján felbukkanó ,,l like Gorby", azaz „Szeretlek, Gorby” feiratú plakátokat. Mert az elmúlt héten a két világhatalom elsőszámú vezetői végre politikushoz és nagypolitikához méltó gesztussal igazi karácsonyi ajándékot adtak a világnak. „Békét a jóakaraté embereknek". Ugye, milyen karácsonyi, milyen bibliai, milyen ódon csengésű ez a mondat? A múlt héten mégis ettől zengett a világ Washingtontól Moszkváig. Meg a daltól: „A világ vagyunk, a világ gyermekei". „Mégis főképpen Pannóniára tekints" — mondjuk egy másik múltheti film címével. A film Pécsett és Pécsről készült, és — ismétlésben — a város- falkutatás meg a történeti belváros kincseire irányította a „Pannóniára tekints 9f figyelmet. Kifinomult, művészi eszközökkel. Véletlen volt-e vagy sem, de Háda Sándor kamerája úgy tudta körüljárni a történelmi belvárost, hogy fél órán keresztül egyetlen panelt sem láttunk, pedig Pécset néztük. Igaz, a történelmi belvárost. Légifelvételek majd finom közelképek ébresztettek érdeklődést a várfalakon belül folyó ásatások, Geröné dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző munkája iránt. Hárságyi Margit szerkesztő és Radó Gyula rendező filmjén olyan város mutatja meg régi arcát, melyről, ha idegen vagyok, a legjobbakat feltételezem. Szóval, az igazi Pécsnek csinál kitűnő reklámot ez a film. További idézeteim is vannak a hétről, és bocsássa meg a nyájas olvasó, ha ezek már nem lesznek ennyire kellemdúsak és vidorak, mint az iménti világpolitikai és Sopia- nae-i híradások. Nos, az Ablak riportere — oldalán az utánajárástól pilledt, ám még mindig jómodorú vevővel — megkérdi a budapesti Lottó Áruház eladóját, miért nem mondta meg a vevőnek, hogy a 25 000 forintos vásárlási utalványát máshol is beválthatja. A válasz: — Kérem, mondhattam volna neki egy bibliai idézetet is, de nem mondtam. — Szem nem rebben, csak a szó akad fenn. Dúlván dúl a vásárlási láz, és mi kapjuk a képünkbe a nem egészen bibliai szólásokat. s válaszolunk bibliai átkokkal. Bemegy, teszem azt, Sopianae kies sétálóutcájában a kalaposhoz az idegen, mondván, hogy szeretne felpróbálni néhány kalapot. Az idős, tapasztalatokban megőszült kalapos erre azt válaszolja, hogy ők nem próbára, hanem eladásra tartanak kalapokat, ő régi motoros, és ő kérem tudja, ki a vevő és ki a potya. Ugyebár érthető, kedves kuncsaft és nyájas olvasó. Meg az is, de minek soroljam, mikor oly felemelő hangulatba ringattak bennünket az elmúlt héten a nagyok a világbékét illetőleg. Meg ez a város is olyan gyönyörű a Radó Gyula meg a Hárságyi Margit filmjén, csak ez a sok göröngy, ez a sok hepehupa ne volna. Csak volna több a mosoly, a seqítőkészség, az eqyüttműködésre való hajlam. Csak múlna már el rosszkedvűnk tele. Csak bíznánk jobban. Magunkban. Abban, hogy sikerülni fog. Tekintsünk Pannóniára meg az e héten folyó pesti diétára. G. O. lUecra polls Kovács Attila kiállítása a Pécsi Galériában „Elszántan, bízva kell munkálkodnunk” Beszélgetés Nagy Ernő karnaggyal
