Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-15 / 345. szám

Idősek klubjából átmeneti szociális otthon Negyvenhattal több. magá­nyos, idős emberről tudnak folyamtosan gondoskodni de­cembertől Pécsett. Erre rész­ben az Ágoston téri, részben a Garay utcai szállást biztosító idősek klubja - közismert ne­vén hetes napközi -, funkció váltásával teremtettek lehető­séget. Pécsett eddig a Sörház ut­cai, illetve a Mártírok úti he­tes napköziben fogadták azo­kat az idős embereket, akik teljesen magányosak, és hét végén sem tudnak kihez men­ni. E két intézményben har­minc személlyel törődnek. Idő­közben jelentősen megnőtt azoknak a száma — több, mint háromszázan vannak —, akik Pécsett szociális otthoni felvé­telt kértek. Mivel ezeknek az igényeknek jelenleg nem tud­nak eleget tenni, úgy határo­zott a város egészségügyi ve­zetése, hogy a legindokoltabb kéréseket átmeneti szociális otthonba utalással teljesítik. Mivel az Ágoston téri - hí főtől péntekig nyitva tartó napközi kihasználatlan volt, tetve a Garay utcaiban többen érdeklődtek a folyam tos bentlakás lehetőségéről, városi tanács végrehajtó I zottsága úgy döntött, hogy Ágoston téri intézmény telj sen, a Garay utcai pedig ré: ben átmeneti szociális otthc ként működik. Az Ágoston I len 36, a Garay utcában p dig 10 idős embert tudnak i helyezni. A változtatás egyb munkalehetőséget is jele mivel a két intézményb több gondozónőt, ópolór tudnak foglalkoztatni. A I átmeneti otthonban azonb a tél végéig néhány heli tartalékolnak. A nagyon I deg, téli napokban szükség lehet rá azoknak az idős e bereknek, akik elzárt, nehez^.. megközelíthető helyeken, sa­ját lakásukban, magányosan élnek. T. É. Az ipari termelés az idén is szép eredményeket hoz az Új- petrei Termelőszövetkezetben, van bőven munkája a kozár- mislenyi gépüzem 220 fős kol­lektívájának. Legnagyobb part­nerük, a Csepel Autó — mely­hez hosszú távú szerződés fűzi őket —, az idén 500 darab teherautóplató gyártására adott megrendelést, ennek fele már elkészült, a másik felét a jövő év február 20-ig kell le­gyártaniuk. Ez egymaga 50 mil­lió forintnyi árbevételt jelent. A platókat Csepelen szerelik rá a teherautókra, s-Kínába szál­lítják, a vevő svájci frankkal fizet értük. Mindezzel párhuza­mosan 60 darab alvázat is ké­szítenek az Ikarus Karosszéria és Járműgyárnak, mely mór korábban is adott hasonló megrendeléseket. A kozármislenyiek hagyomá­nyos terméke az alumínium szemétgyűjtő konténer, mely a legkülönbözőbb méretekben készül. Bár a lakásépítés üte­me mérséklődött, érdekes mó­don e konténerek keresettsége megnőtt, míg tavaly 1000 da­rab kelt el, az idén 1600 da­rabot értékesítenek. Az üzem­ben saját beruházásként még az idén elkészül a lúgozó, a jövőben az alumíniumlemezek felületkezelése helyben történ­het. Ezenkívül a szabad téren — a nagyobb fémszerkezetek mozgatására — korszerű daru­pályát is építenek. A két be­ruházás összesen 12 millió fo­rintjukba kerül, A jövő évre kapacitásaik nagy részét már lekötötték. Újabb megrendelő is jelentke­zett, a budapesti Vegyterv ré­szére a jövő év második ne­gyedében, összesen 25 millió forint értékben vegyi gépalkat­Tanácskozott a küldöttközgyűlése Dr. Eleki János TOT-főtitkár felszólalása Baranya megye ^sajátossá­gaihoz igazodva s a kormány- programhoz jól kapcsolódva dolgozta ki a tagszövetkezetek stabilizációs programját a Ba. tanya Megyei Tsz Szövetség elnöksége, amelyet a tegnap Pécsett, a városháza nagyter­mében megtartott küldöttköz­gyűlésen vitattak meg és fo­gadták végül is el a TESZÖV küldöttei. Az eseményen részt A Csepel Autó nagy megrendelése Teherautóplatók a kozármislenyi gépüzemből Eszperantó ünnepségek Áz alapítóra emlékeznek követői Százhuszonnyolc éve született Ludwig Zamenhof, az eszpe­rantó nyelv kezdeményezője. Az évfordulót a napokban több rendezvénnyel is ünnepük me­gyénk eszperantistái. A Magyar Eszperantó Szö­vetség Baranya Megyei Bizott­ságának képviselői tegnap délután koszorúzással emlékez­tek meg a nemzetközi nyelv úttörőjéről Pécsett, az Eszpe­rantó Parkban. Dr. Ludwig Za­menhof mai követői az előd emlékművénél helyezték el tisz­telgő koszorújukat. A koszorúzás után az esz- perantisták ünnepi megemlé­kezést tartottak a Nevelők Há­zában. Az ünnepségen a Ma­gyar Eszperantó Szövetség pé­csi ifjúsági csoportja adott műsort és felléptek a „Szabó István" Úttörőház néptánco­sai is. A fiatalok szavalatait, nép­táncbemutatóját követően az eszperantó könyv napja alkal­mából hagyományos könyv­vásárt rendeztek a Nevelők Háza nagytermében. A tegnapi koszorúzás és em­lékműsor mellett a baranyai eszperantisták egy másik ren­dezvénnyel is tisztelegnek Lud­wig Zamenhof emlékének. A napokban a pécsi Helyőrségi Klub kiállítótermében tekinthe­tő meg az Ismeri ön az esz­perantót? című kiállítás, amely­től a megyei bizottság azt re­méli, hogy a fiatalok körében is népszerűsíti a nemzetközi nyelvet. K. E. vett és felízólaft dr. Eleki Já­nos, a TÖT főtitkára is. Papp töltőn TESZÖV-elnök megnyitója után dr. Biró Sán­dor, a Tsz Szövetség titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiadott előterjesztés­hez. Vitaindítójában hangsú­lyozta, hogy megyénk termelő- szövetkezetei az új feladatok végrehajtásához összegészében kellő alapokkal rendelkeznek. Generális szerkezet változtatá­sára a megyében nincs szük­ség, annál fontosabb feladat a vertikális integráció kiépí­tése, ami nagyobb mozgáste­ret ad a kibontakozáshoz. A napirend vitájában hatan szólaltak fel. A baranyai tsz-ek többsége, köztük Villány is a stabilizáció helyett mór a ki­bontakozáson szeretne dolgoz­ni, hangsúlyozta felszólalásá­ban Czigler János, a villányi tsz párttitkára. Az új szabályo­zók munkáselbocsátásra ösz­tönöznek, ami a tsz-ekben a tagtulajdonosi viszony miatt nem olyan egyszerű. Náluk az utóbbi tíz évben felére csök­kent a létszám, céljuk keve­sebb tsz-családot maqasabb nívón eltartani. Ha az év végi részesedést be kell építeni a havi bérbe, akkor az 1989-es vásárlóerő már 1988 folya­mán jelentkezik a piacon. A tsz-ek 1988-ban országo­san 50 százalékkal kisebb nye­reséget tervezhetnek, s a sza­badáras iparcikkek begyűrűzé­se tovább ronthatja ezt a hely­zetet, mutatott rá felszólalásá. ban Vadál Béla szabadszent­királyi tsz-elnök, hozzátéve, hogy a tsz-ek nem félnek a nagyobb önállóságtól, sőt örömmel fogadják, ám a sok rendelet nem engedi meg az önálló cselekvést. Mint a KTA megyei elnöke felhívta a kül­döttek figyelmét a most meg­jelent hivatalos közlönyre, amely módot ad a kötelező tartalékalap KTA-ban való el­helyezésére. A sombereki tsz-szel kiala­kított sikeres kooperációs kap­csolatukról számolt be Pál Jó­zsef magyarszéki tsz-elnök, amely a teljes alaptevékeny­ségre és a fafeldolgozásra ter­jed ki. Somberek 10 milliós tartalékalapot és 2,5 millió fejlesztési alapot utalt át ré­szükre, amiből gépeket, eszkö­zöket, tenyészállatot vásároltak és sikerült talpra állniok. Az együttműködésük azért jó, mert kölcsönös gazdasági előnyt je­lent mindkét félnek. * • : * . f\ i i 11- • ■ f. Nem’ tehét alapvető feladót a tsz-ekbfen ,a. -munkpefő min­den áron történő , leépítése, mutatott ró felszólalásában dr. Tóth Miklós, a Baranya Megyei Pártbizottság munka­társa, aki jónak nevezte a TE- SZÖV kibontakozási program­ját. A vezető posztokon szem­léletet és stílust kell váltani, és ez nem kötődik okvetlen gene­rációs kérdéshez. A TESZÖV- elnökség reális helyzetértéke­lést és ajánlást adott a tag­szövetkezeteknek, hangsúlyozta dr. Cseh Sándor, á Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tője.- Új gazdasági korszakot nyitunk 1988-ban, ami hord- erejében csak 1968-hoz hason­lítható, de míg az akkori re­form üdén hatott a népgaz­daságra és a szövetkezeti ága­zatra, addig az 1988-as re­formot kényszer szülte, szigor, a liberalizálódó közgazdasági környezet helyett, a korlátozó stabilizáció fogja jellemezni — mondotta felszólalásában dr. Eleki János, a TOT főtitkára, majd egy sor hasznos és fon­tos információt közölt a kül­döttekkel. A közhiedelemmel ellentétben a tsz-ek jövedel­mének csak 40 százaléka szár­mazik az ipari tevékenysékből, míg az állami gazdaságoknál 70 százalék ez az arány. Ennek egyik fő oka, hogy az állami gazdaságok az élemiszer-fel- dolgozásban jóval előbbre tar­tanak, s technikai, műszaki előrehaladásuk is dinamiku­sabb, míg a tsz-ek többsége mindmáig nyersanyag-előállító szervezet maradt, igen távol esve a világpiactól. Az első kapavágástól az áru, vagyis a végtermék értékesítéséig be kell kapcsolódni a feldolgo­zásba, az élelmiszeripari vál­lalatok keresik a kitörési pon­tokat. A közös eszközhaszná­latnak politikai qátja nincs, legyen a neve részvénytársa­ság vagy Kft. és itt nem az állami tulajdon szövetkezetesí­téséről van szó. Az előítélete­ket kell még leküzdeni. Amiben a TOT nem ért egyet a MÉM-mel, az a tsz-ek felszámolása. Túl jól sikerült sajnos a differenciálódás, a TOT alapelve, hogy meg kell menteni a gyenge tsz-eket a csődbejutóstól. A szakszövetke- tesítés nem része a kibontako­zási programnak, ezt a kény­szer szüli, és így is kell fel­fogni. — Rné — Sikeres volt a nyomozás. A városgondnokság kezdemé­nyezésére az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal és a városi Rendőr­kapitányság rábukkant a Ke- szüi út menti városi vízadó területen talált kromofágos üvegek lerakójára, Szegedi György pécsi árufuvarozó kis­iparosra és megbízójára, - Ko­vács Imre kaposvári festő kis­iparosra. Kovács Imre — mint meg­tudtuk —, a Kisipari Termel­tető Vállalat pécsi fiókjától kapott megbízást több, mint három hónapja a pécsi ÁFOR- telep 10 000 köbméteres ben­zintároló tartályának újrafes­tésére. A festés előtt le kellett maratnia a régi festékréteget, s ehhez használta fel a több ezer üveg szuper kromofág, mérgező anyagot tartalmazó festékmaró oldatot. — A kromofágot a KTV vet­te - mondta találkozásunkkor Kovács Imre —, s a tőlük ka­pott munkavédelmi melléklet­ben nem szerepelt, hogy azt Még egyszer a kromofágos üvegek ürügyén Megvannak a tettesek! veszélyes hulladékként kelle­ne kezelni. Maratás közben még védőkesztyűt sem hasz­náltunk. Az elszállítás nem a mi feladatunk lett volna, de a gyorsabb átadás miatt ezt is elvégeztettük. Szekszárdi Györgytől azt kértük, az üve­geket a pogányi - kökényi -, szeméttelepre szállítsa. Elszámo­láskor ő 3 fuvarról, 3 szemét­jegy költségéről és felrakodási munkáról adott 2950 forintos számlát. Pár hete tudtam meg, hogy a háromból csak két fu­vart vitt a szeméttelepre, s a rakodást is az én munkásaim végezték. Ezekről a fizetéskor egy szó sem esett.- Nem tartottam fontosnak elmondani - mondta Szek­szárdi György. - Elvittem a szemetet, és ez volt a lényeg. Két kocsival a szeméttelepen ürítettem, de mire a harma­dikkal odaértem, már bezár­tak, haza meg nem vihettem a rakományt... Nem gondol­tam, hogy ahol leraktam szeny- nyezi a környezetet. Volt ott már több szemét is, azért mondta egy arra járó bácsi, hogy oda vigyem. Mikor az „Utazik a kromofág" című cikket olvastam tudtam meg, hogy keresik a tettest. Jelent­keztem a rendőrségen és el­mondtam: nem tudtam mi volt a rakományban, különben föl se engedtem volna tenni. És azt is, hogy ha nyitva lett vol­na a szeméttelep, természete­sen oda vittem volna ... Mivel szeptember 12-e, az illegális szemétlerakás napja szombat volt, a kö­kényi telep 15 óráig volt nyitva. Szekszárdi György a harmadik fuvart állítása sze­rint 4 óra után vitte. Mégsem hiszem, hogy - bárhol leön­teni a szemetet — ez lett vol­na az egyetlen megoldás. Mint ahogy a „nem tudtam mi volt a rakományban" sem meg­győző magyarázat. Mindezek ellenére mi nem óhajtunk pálcát törni Szek­szárdi György felett. Ö és megbízója - hiszen az anyag az övé, illetve a KTV-é volt — most mindenesetre gyanúsí­tottak. Bűnösök-e vagy ártat­lanok, ennek eldöntése a rendőrségre, illetve a bíróság­ra vár. Mindenesetre, ha a szemét­telep estig nyitva van, vagy rend és tisztaság van a város határában a keszüi víznyerő területen, s ha az arra járók nem tanácsolják, hanem hatá­rozottan megtiltják a szemét illegális lerakását, vajon oda került volna valaha is az a több köbméter veszélyes hul- Icdék? S ha mór végre valaki kezébe vette az ügyet - vá­rosgondnokság — és megbízá­sukból a Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat elszállítot­ta az üvegeket a hernád- kécsi ’ veszélyes hulladékok lerakására országosan kijelölt telepre, nem végzetes hi­ba-e, hogy azt bürokratikus okok miatt - írásos szerződés híján — visszaküldték? S nem el­gondolkodtató-e az is, hogy a pécsi KÚV-nak eddig nem volt szerződése Hernádkéccsel. Hová kerültek akkor éveken át a városunkban használt, kelet­kezett veszélyes hulladékok? Hámori A. 1987. december 15., kedd Dunántúli napló Funkciót váltott az Ágoston téri intézmény Napirenden a stabilizációs program részeket gyártanak. Biztató a jövőre nézve az is — halottuk Bohár Ernőtől, a szövetkezet elnökétől -, hogy az új köz- gazdasági szabályozásban megszűnik a termelési adó, az ipari főágazat helyzete még kedvezőbb lesz. A szövetkezetnek Újpetrén gépjavító üzeme is van, az it­teniek részint a korzármisle- nyieknek is bedolgoznak. Jövő­re korszerűsödik a gépjavítás, új csarnokot építenek, ahová majd a számítóközpont is ke­rül. A beruházásra a termelő- szövetkezet saját forrásaiból 17 millió forintot költ. M. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom