Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-13 / 343. szám

Főkapitányok fórum előtt: Orbán István Baranya megyéből Kétoldalú a kapcsolat a lakossággal —————————« ■ December 17-én, délután hallhatjuk a rádióban, láthat­juk a képernyőn a rádió, a televízió pécsi stúdióinak közös műsorát: főkapitányok fóruma. Négy megye — Zala, Tol­na, Somogy és Baranya — rendőrfőkapitányai adnak tá­jékoztatást területük bűnügyi helyzetének alakulásáról, vá­laszolnak a hallgatók, illetve a nézők kérdéseire. Interjú­sorozatunk célja: segítséget adni az olvasóinknak kérdé­seik megfogalmazásához. — Azt gondolom: amikor egy-egy évben a főkapitányok a rádióhallgatók, a tv-nézők rendelkezésére állnak, ugyan­csak sokaságával érkezhetnek a kérdések. Az utóbbi években megnőtt az állampolgárok ér­deklődése lakóhelyük közrend­je, közbiztonsága iránt, nem utolsósorban éppen azért, mert a tömegtájékoztatási eszközök sűrűbben jelentkeznek e körbe tartozó információkkal. — Még egyik évben sem fordult elő, hogy szűkében let­tünk volna a hallgatók, nézők kérdéseinek. Figyelembe kell venni, hogy a főkapitányok fóruma —, ha változó formá­ban is —, már évek óta je­lentkezik, azaz hagyományos­nak is mondható. 1980-ban még csak a rádió pécsi stú­diója adott lehetőséget és csak Baranya főkapitányához címzett kérdések megfogalma­zásához. Két év múlva már bekapcsolódott Tolna megye is, a következő esztendőben pedig már „három megyés” lett a főkapitányok fóruma, amikor Somogy „megye is részt vett a műsorban, éspedig ek­kor már nemcsak a rádióban, hanem a tv pécsi körzeti stú­diója is adáshelyszín volt. Za­la megye főkapitánya 1984-től vesz részt a fórumon, így ettől kezdve az egész Dél-Dunán- túlról lehetett kérdezni — hal­lottuk Orbán István rendőr­vezérőrnagytól, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetőjétől. — Tehetnénk fel ez alka­lommal is, a megye bűnügyi helyzetére, a közrend, közbiz­tonság minősítésére vonatkozó kérdéseket, de a Dunántúli Napló tegnapi számában ön részletesen foglalkozott ezzel. Maradjunk inkább a fórum­nál: mi volt a célja? — A műsort azzal az elha­tározással készítettük együtt a rádió, majd később a tele­vízió munkatársaival, hogy a sajtóban megjelenő hírek, in­formációk mellett évente egy alkalommal közvetlen csator­nán folytathassunk párbeszé­det a munkánk, a közrend és közbiztonság helyzete iránt ér­deklődőkkel. Ügy vélem ugyanis, hogy a rendőri mun­kához szorosan hozzátartozik a lakossággal való jó együtt­működés. Szükségünk van az állampolgárok közreműködésé­re a hatékonyabb bűnmeg­előzés, bűnfelderítés érdeké­ben, az állampolgárok pedig joggal várnak tőlünk — a sajtón keresztül — hiteles és gyors tájékoztatást. Azért hangsúlyozom mindezt, mert többször ér bennünket az a vád, hogy késlekedünk kiadni a híreket. Bizonyos szabályo­kat azonban szem előtt kell tartanunk, nem utolsósorban azt, hogy az elhamarkodott in­formációnak súlyos következ­ményei lehetnek. Gondoljon csak bele, milyen szörnyű ér­zése lehet annak, aki például a Dunántúli Naplóból értesül először arról, hogy hozzá­tartozója súlyos balesetet szen­vedett . . . Ezen túl vannak a bizonyítási kötelezettségünkkel összefüggő szabályok, melye­ket ugyancsak be kell tarta­nunk.- Feltételezem, hogy a fó­rumnak az is célja: megismer­tesse az állampolgárokat azok­kal a nehézségekkel, melyekkel a bűnüldöző szerveknek mun­kájuk végzése során szembe kell nézniük. — Igyekszünk erről is ké­pet adni. Tény, hogy az utób­bi időben a rendőri munka nyíltabbá vált. A sajtóban rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot a közrend, a köz- biztonság alakulásáról, a bűn­ügyi helyzet kedvezőtlen ten­denciáiról, a közvéleményt leg­inkább foglalkoztató bűn­ügyekben folytatott nyomozá­sokról, a tanulságokról, mind­ezt annak érdekében is, hogy ráirányítsuk a figyelmet a megelőzés lehetőségeire, fon­tosságára. Ezen túl alkalmasak ezek a fórumok arra is, hogy bizonyos félreértéseket, téves nézeteket tisztázzunk. Sokszor kapnak szárnyra rémhírek, pletykák. Ezek egy része tudomásunkra jut, s igyekszünk is rójuk rea­gálni. Vannak azonban olyan félreértések, amelyek csak a hallqatók, a nézők által feltett kérdések alapján derülnek ki. — Igényli a rendőrség a lakosság aktívabb részvételét a bűnmegelőzési, bűnüldözési munkában? — Feltétlenül. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a kétoldalú kapcsola­tunk az állampolgárokkal. Ta­pasztalataink alapján mon­dom: a lakossági közreműkö­dés nélkül hiányosabb lenne a munkánk. Mindez azonban fel­tételez még valamit: azt tud­niillik, hogy elégtelennek tart­juk a lakosság magatartását saját tulajdona védelme érde­kében. Számos lopást, betö­rést úgy követnek el a bűnö­zők, hogy az értékek gazdái ehhez megteremtik a feltétele­ket. Holott biztonsági beren­dezések vásárolhatók lakások­ra, hétvégi házakra, gépko­csikra, több hónapja működik Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgálatunk — hatékonysága már most mérhető —, vagyis lenne mód a saját tulajdon biztonságosabb őrzésére. Meg­győződésem, hogy a társadal­mi méretű bűnmegelőzésbe az ilyen magatartás is beletarto­zik. Sokat javulna a bűnügyi helyzet, ha mindenki nagyobb felelősséggel védené a saját, de az állami tulajdont is. Mészáros Attila Szívinfarktus ellen naponta háromszor kettő Uj gyógyszer a fokhagyma pirula Két pécsi gyógyszerész, dr. Szekeres Sándor és dr. Kerbolt Kornél, a Kórház téri patika alagsori laboratóriumában kí­sérletezte ki az év egyik leg­nagyobb gyógyszerújdonságót, a fokhagyma pirulát, amit 250 darabos egységcsomagokban pár napja hozott forgalomba a Baranya Megyei Gyógyszer­tári Központ a komlói, sziget­vári, harkányi és mohácsi gyógynövény szakboltokban. Tehát vidéken. Azért vidéken, mivel a központnak Pécsett, a megyeszékhelyen mind a mai napig nincs szaküzlete. A Bem utcai Herbaria más céghez tartozik és nem is árusítja a pirulát.- Jövőre — és ez már biz­tosnak látszik - Pécs belváro­sában megnyithatjuk végre a megyei szakboltunkat - mond­ja dr. Szabó László gyógysze­részkutató, a pécsi Gyógy­szertári Központ uránvárosi nagy laboratóriumának veze­tője, akitől mindenekelőtt ar­ra kértünk választ, mennyiben tekinthető gyógyszernek a fok­hagyma pirula.- Nos ez esetben is nyil­ván prevencióról van elsősor­ban szó. A fokhagyma, mint köztudott, gátolja a vérle- mezkék egymáshoz tapadá­sát, tehát véralvadósgátló, ez­által megakadályozza a szív- infarktus kialakulását. Közis­mert a fokhagyma áldásos ha­tása a magas vérnyomás el­len. Olyan vegyületeket tartal­maz, amivel képes kioldani, csökkenteni a vér koleszterin­jét, s ezért igán jól bevált az érelmeszesedés ellen is. A kúraszerűen fogyasztható piru­la gyógyhatása megegyezik a friss fokhagymáéval, de mivel — és ez a nagy előnye - bél­ben oldódik, így nem izgatja a gyomrot, mint a friss. Külö­nösen idősebb korban ajánla­tos napi háromszor két piru­lát kúraszerűen fogyasztalni. Sajnos éppen a nyugdíjasok férnek kevésbé hozzá, hisz az ő pénztárcájukhoz képest a pirula drága, 250 darab, tehát egy doboz 180 forintba kerül. S ennek fő oka, hogy Ma­gyarországon jelenleg igen drága a fokhagyma, kilója 120 forint. Pedig ha sokat ter­melnénk, olcsóbb lenne. A központi labor vegykony­hájában — az itt folyó alkotó munkáról legutóbbi látogatá­sán dr. Medve László egész­ségügyi miniszter is nagy el­ismeréssel nyilatkozott - dr. Szabó László és munkatársai egy sor új termék kifejleszté­sén dolgoznak. Teljesen elké­szült már a Mecsek fantázia- nevű gyógytea család, amely új dobozban kerül 1988-ban forgalomba. Egy doboz 40 fo­rintba kerül. A család egye­lőre négytagú, van reumatea, ami meszesedésgátló és a ke­zelés kiegészítését szolgálja. A gyomorteát fekély ellen ajánlják. Kapható majd az ér- elmeszédés elleni vöröshagy­matea és egy egészen új fej­lesztés, a köhögés elleni gyógynövénytea.- Rné — Fokozott védelem alá helyezték a villányi Templom-hegyet Elhagyjuk a község köz­pontját, a borgazdaság üze­me mögött a hegy felé ka­nyarodunk, mind kisebb utcá­kon át először családi házak, majd pincék mellett megyünk el. A villányi Templom-hegy gerincére mór gyalog jutunk. A tetőn kemény, hideg szél fúj. Ez a hegy - akár azt is mondhatjuk - egy hatalmas gödör. Hosszú időn át bá­nyászták itt a mészkövet, év­tizedekkel ezelőtt azonban fel­hagytak a művelésével. Most egy hosszú, mély katlan ma­radt a nyomában, a hajdani bányatalp 15-20 méterrel van alattunk, a „zsák” végét fer­dén megdőlt, sík mészkőtáb­lák zárják. Egy szép fotó Juhász Árpád Évmilliók emlé­kei című kötetében: „A villá­nyi Templom-hegy világhírű jura Ammonites-lelőhely.” A földtörténeti jura-kor 195 mil­lió évvel ezelőtt kezdődött, s 60 millió éven át tartott. Az ammoniteszek: fejlábúak, de az egyszerűség kedvéért ne­vezzük ezeket csigáknak. Azt írja Juhász: ősmaradványok szempontjából a hegység leg­érdekesebb lelőhelye a köz­ség feletti Templom-hegy, ahol 30 centiméteres ammo­niteszek is akadnak. Akadtak? Geológusok kíséretében pár évvel ezelőtt angol kutatók' érkeztek ide. Egyikük valósá­gos lázban kezdett el nagyí­tójával dolgozni: sehol ennyi, e korból származó ősmarad­ványt nem lehet találni. Ak­koriban még a sík mészkő­táblákban látni lehetett a ha­talmas, kerek csigák bordáy zott házainak lenyomatát is. Ha ferdén esett rájuk a fény: mintha szobrász faragta vol­Ellopható a világhír? // /Csáki csigái megjelenf-ek a pécsi vásárban is na, oly élesek voltak a kon­túrok. Most már csak kimet­szett, négyszögletű mélyedé­sek jelzik a lelkes kutatók, gyűjtők vésőinek nyomait. Bizonyára az egymáson fek­vő mészkőtáblák - merészen magasodnak, szinte az ég fe­lé törve a katlan fölé — sok! ilyen maradványt rejtenek mégj Kísérőm - Dobosi Tamás táj­védelmi felügyelő szerint - ez már csak azért is bizo­nyosra vehető, mert e terület több mint másfélszáz milliói évvel ezelőtt sekély tenger volt, ahol vagy az élő világ volt ily páratlanul gazdag, vagy a hullámzás sodorta egy helyre a kagylókat, csigákat, más állatok váztöredékeit. A Templom-hegy azonban nemcsak a földtörténet, az ős­lénytan kutatói által jegyzett! a „piacon", hanem a pécsi vásárban is. Újabban szabá­lyos rablógazdálkodás kezdő­dött itt, miután a katlan nem volt védett terület, az egye­dülálló lelőhely legszebb ér­tékei „Csáki csigáinak" bizo­nyultak: véste, törte, bányász­ta, hordta mindenki, aki csak tudott róluk. A helyi taná­cson elképedve jelezték az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal dél-, dunántúli kirendeltségének: szervezett gyűjtőutak sem rit­kák. A felügyelőség döntése: Templom-hegy legértékesebb része fokozott védelem alá helyezendő. Az ehhez szüksé­ges adminisztráció már „lefu­tott", így — szerencsére nem elkésve — a hajdani kőbánya területe csak engedéllyel lá­togatható és kutatható. Re­mélhetőleg az azt jelenti, hogy megszűnik a lelőhely vi­lághírnevét koptató, akár lo­pásnak is minősíthető gyűj- . tés. S hogy nyomatéke legyen a fokozott védelemnek: ma­gánszemély 10 000 forintra büntethető, jogi személyek minden megsértett négyzet- méterért 100 000 forintra, ha, engedély nélkül „őslényta- nászkodnak" a villányi Temp- lom-heqy földtörténeti szem-| pontból egyedülállóan értékes volt kőbányájában. Mészáros A. Kezdődik a karácsonyfavásár Örökzöld körforgás Fenyők ezreit vágták ki az elmúlt hetekben, hogy decem­ber közepére ismét megkez­dődhessen a karácsonyfavásár. A dél-dunántúli települések többségére péntek este meg is érkezett a szállítmányok java­része. Sőt az első darabok — nem éppen olcsó áron — már tegnapelőtt gazdára találtak. A pécsi vásárcsarnok mellett árusító őstermelők például 100—120 forintot kértek a fák méteréért és azt állították: jó lesz, ha mindenki siet a be­szerzéssel, mert idén kevesebb termett! Ez az egyik magya­rázata az áremelkedésnek is, míg a másik, hogy növeked­tek a termelési költségek, töb­be van a kapálás, a permete­zés, a gyomirtás. A Baranya Megyei Tanács kereskedelmi osztályán min­denesetre megtudtuk: nincs ok aggodalomra. A megye évek óta figyelemmel kísért ka­rácsonyfa-szükséglete 55—60 ezer. Ezt az idén is biztosítani tudják. A pécsi piacfelügyelőség előrejelzése szerint idén mint­egy 30 százalékkal több kará­csonyfát hoznak a termelők, mint tavaly. A megyeszékhely piacain és a vásárcsarnok mellett már minden hely fog­lalt, ezért ha szükség lesz rá, a vásártéren idén először, autós bevásárlóhelyet létesíte­nek. Az árusok december 22-ig szeretnének túladni portékáju­kon. Ám mint azt tegnap el­mondták, egyelőre nagyon gyér a kereslet. Legtöbben csak méregetik, nézegetik mi, hol, mennyiért kapható. A legdrágább ezúttal is az ezüst­fenyő, majdnem kétszer any- nyiért kínálják, mint a jege­nyefenyőt. A hagyományosan legolcsóbb lucfenyőből renge­teg van, ám ennek métere sem lesz kevesebb 60 forintnál. Hogy valóban lesz-e elegen­dő karácsonyfa, és jut-e min­denkinek, nehéz lenne meg­jósolni. Mindenesetre tény, hogy a termelők óvatosabbak. Az előre jelzett mennyiségnél valamivel kevesebbet hoztak piacra, sőt mint néhányon el­mondták, van tartalék is, ame­lyet csak akkor vágnak ki, ha megfelelő kereslet mutatkozik iránta. Ferenci Demeter AIDS-halál a légi közlekedésben Érdekes hír jelent meg a Légiközlekedés című — egyébként a Pécsi Szikra Nyomdában készülő lap­ban. A Malév és az LRI újságja közli, hogy a vi­lágon eddig összesen ke­reken száz légiutas-kísérő férfi halt meg AIDS-beteg- ségben, s a fertőzöttek száma: százötven. A legérdekesebb: ed­dig egyetlen utaskísérő nő sem halt meg ebben a betegségben, sőt fertő­zöttet sem találtak közöt­tük. A magyar utaskísé­rők között nincs sem fér­fi, sem nő, aki ebben a betegségben szenvedne, vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom