Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-12 / 342. szám
Tobozbabák Gombócfeje vidáman mosolyog, tobozteste könnyű testként lebeg a karácsonyfa ágai között, de kedves ajándékkiegészitőként használhatjuk a színes papírba csomagolt, szalaggal díszített ajándéktárgyakra is. Tobozt a vasárnapi séta alkalmával az erdőben gyűjthetünk. Munkamenet: egy tiszta, kinyílt toboz tetörészére puha papírból (papírzsebkendőből), nedves tenyérrel papírgombócot gyúrunk, és felragasztjuk. A ragasztás előtt a gombócot középen átszúrjuk, felfüggesztő zsinórral látjuk el. A gombócfejet a teljes száradás után, színes fonalmaradékok segítségével hajjal, majd festett arccal látjuk el. A fejre színes kendőt, apró, horgolt sapkát, kalapot aplikálhatunk, de készíthetünk csillogó papír segítségével szárnyakat, vagy népi, tájjellegű arcformákat. • • Ünnepi vendégvárás - szervezetten Aki még nem lapozott előre a naptárban, hogy megnézze, milyen napokra esik karácsony kettős ünnepe, most innen megtudhatja: karácsonyeste csütörtökre esik, 25-26., péntek, szombat és aztán vasárnap. Étkezéseket illetően tehát — a kenyértől eltekintve, mert bizonyosan lesz közben friss pékáru - három-, négynapi élelmezésnek nézhet elébe. A nagy munkát jócskán megkönnyítheti az idejében elkészített „haditerv". A „haditerv" alapja természetesen a 3 ebéd, a 3-4 vacsora és az esetleges szálló- vendégek ellátása. A gondot ki lehet küszöbölni, ha köz- megegyezéssel úgy döntenek a családtagok, hogy „nem kell sokat vacakolni", főjön négy napra elegendő húsleves, négyszerre elegendő töltöttkáposzta. és legyen hidegen is, melegen is fogyasztható sült hús, aztán majd ezt váltogatják aszerint, hogy éppen mit kívánnak, na és legyen bőven lopkodható, kínálható bejgli vagy más tartós sütemény. A karácsonyeste? Az más! Akkorra a borleves, a hal és a mákos-, mézesguba dukál. Még ennyire leegyszerűsítve is 4-5 féle fogásnak kell majd elkészülnie. Még mielőtt ötleteket adnánk a hagyományostól eltérő ünnepi ételkínálathoz, figyelmeztetnénk a háziasszonyokat, hogy ha eldőlt, mi kerül majd az asztalra, írják össze valamennyi étel valamennyi hozzávalóját. Ezekből különítsék el a jó előre beszerezhető élelmiszereket, és kezdjék meg ezek hazahordását. (Liszt, margarin, más zsiradék, cukor, só, fűszerek, dió, mák, mazsola, italok st.b. Következzék, ami jól eláll a hűtőben: tojás, hús pácolva stb., és csakis az a tejtermék, hal, gomba maradjon friss beszerzésre, ami nagyon romlandó.) Karácsonyestén halászlé he-, lyett a halaprólékból „jó gyomrot csináló" citromos halleves alapozhatja meg a továbbiakat. Vajban, babérlevéllel, citromhéjjal, nagyon kevés vöröshagymával pároljuk puhára fedő alatt a farkat, fejet, egyebet, azt szitán áttörve hintsük meg liszttel, a halpépet keverjük simára egy deci tejföllel, fél citrom levével és hideg vízzel felöntve forraljuk addig, amíg habiát el nem főtte. Betétje szárazon pirított zsemlekocka leqyen. Ez a leves — közben jéggé fagyasztva — 26-án újból asztalra kerülhet. A karácsonyi pulykapártiak főképp a gesztenyével töltött változatot kedvelik, készítik. Márpedig az almatöltelék talán levesesebb — ami bizony a száraz pulykahúsnál igencsak elkel —, ennek az elkészítése is kevésbé fáradságos. Ami a pulyka előkészítését illeti, ha nem „bébi", feltétlen ki kell húzni azt a kemény inat, amely végigfut a combban, lábszárban és meg nem puhul. Aztán besózás előtt ajánlatos megtűzdelni nagyon vékonyra metélt szalonnacsíkokkal, hasüregét pedig majoránnával bedörgölni. A köretnek szánt almatöltelékhez irkább savanykás, semmint illatos gyümölcsöt használjunk Meghámozva kisebb darabokra vágva forgassuk meg kevés vajban, csak addig puhítva, amíg levet kezd ereszteni. A tűzről levéve keverjünk bele csokornyi apróra metélt snid- linget vagy éppen csak ízt adó mennyiségű finomra vágott vöröshagymát, tejben megáztatott és kifacsart zsemlét, a sózást pótló mennyiségű Vegetát, és csak annyi tojást, hogy az a keveréket megkösse. Ezzel töltsük meg a hasüreget, és amikor a gyakorta locsolt pulyka már félig- meddig megpuhult, merítőkanállal formázva halmozzuk köré a többi tölteléket, és úgy süssük készre. Ami nem fogy el egyszeri étkezésre, azt - közben hűtőben tartva — napok múltán, a sütőben felmelegítve úgy tálalhatjuk fel, mintha frissen készült volna. S most nézzünk egy olyan tortát, amely nemhogy elöregedne a több napi állásban, inkább egyre szaftosabbá, finomabbá válik: 50 deka lisztet összedolgozunk 30 dkg vajjal vagy margarinnal, 15 dkg porcukorral, 1 vaníliás cukorral, fél citrom reszelt héjával. Néhány órányi állás után ebből az omlós tésztából 4 vékony lapot sütünk, ügyelve, hogy kiborításkor el ne törjenek. 3 tojás sárgájával, 2 púpozott evőkanál kakaóval, 4 deci tejjel, 2 púpozott evőkanál porcukorral - állandó keverés közben - krémet főzünk. Amikor bugyogni kezd, a tűzről levesszük. Az első tészta- Icpot a tálra téve vékonyan megkenjük baracklekvárral, és megpergetjük a csokoládékrémmel. A rátett következő lapot ribizli- vagy málnalekvárral töltjük, megint megcso- koládézzuk. Ha van még más lekvárunk, az kerüljön a következő lapra, ha nincs, akkor az előbbieket ismételjük, és a fedőlapot szépen borítsuk be a csokoládékrémmel, késsel vonjuk be a torta oldalát is. Díszként megszórhatjuk csokoládédarával. ínycsiklandozó cifrázás Akár meleg vacsorával várjuk vendégeinket, akár hidegtállal kápráztatjuk el őket, gyümölcsöt mindenképpen kínálni fogunk. Még az egyszerű gyümölcsöstál is sokkal ínycsiklandozóbb lehet, ha - egy kis időt rászánva - cifrázással fokozzuk a hatást. Ennek módját almán mutatjuk be a rajzok segítségével. A kemény húsú, piros almát megmossuk, tiszta ruhával szárazra, fényesre töröljük. Éles, lehetőleg vékony pengéjű kis késsel az alma közepébe vágunk úgy, hogy a kést 45 fokos szögben elfordítjuk, és körülbelül egy cm hosszan, 1 — 2 mm mélyen vágunk az almába. Ezt a vágást az ellenkező irányban is elvégezzük, így egy kis ék alakot (1) metszettünk ki az almából. Ezt azonban ne mozdítsuk el, mert a többit ehhez az elsőhöz kell igazítani. A fentiek szerint a már kivágott ék vonalát követve, körülbelül 2 cm hosszan, ám az előzőnél 1-2 mm-rel mélyebben vágunk be az almába a késsel, jobbról-balról. Most mór két vékonyan kimetszett éket kapunk, amely egymás mögött párhuzamosan helyezkedik el. A továbbiakban — figyelembe véve az alma nagyságát — még 2—6 éket vágunk, ügyelve, hogy az ékek nagy: sóga egymáshoz mérten arányosan nőjön, éppen úgy, mint ennek megfelelően a bevágásuk mélysége is. Végül az egymás mögött lévő ékeket legyezőszerűen felhúzzuk: a legkisebb ék emelkedik ki a legmagasabbra, s ezt követően arányosan takarva húzzuk szét a többit is. Ezt a műveletet akár az alma másik oldalán is elvégezhetjük. Megjegyezzük: célszerű a vágatokat alaposan becitromoz- ni, nehogy megfeketedjenek. Hidegártalom Fagyási sérülés nem csak fagypont- alatt Az emberi szervezet viszonylag igen nagy hőmérséklet- ingadozásokat is képes elviselni, különösen negatív irányban: a hibernáció a test mesterséges lehűtése, melynek elvét és gyakorlati módszerét 1950-ben francia kutatók dolgozták ki. Az ilymódon akár 24 fok C-ra lehűtött ember szervezetét vissza lehet állítani az élettani 37 C fokos hőmérsékletre. Mindez azt bizonyítja, hogy az átmeneti alacsony hőmérséklet nem károsítja véglegesen a szövetek életképességét. Ennek ellenére a tartós hideghatás mégis súlyos következményekkel járhat. Hideg hatására az erek összehúzódnak, emiatt csökken a véráramlás sebessége; ennek következtében elsősorban a ki-' álló testrészek (ujjak, orr, fül, áll) vannak veszélynek kitéve. A lehűlt vérben levő vörösvér- testek oxigénfelvétele csökken, emiatt a szövetek oxigénnel való ellátása hiányos. Már 35 C fokos hőmérsékleten fáradtságérzés, mozgásszegénység, a környezeti hatások és késztetések iránti érdektelenség alakul ki. Ha a szervezet tovább hűl, a pulzus gyengül, a szív szabálytalan ütemben kezd működni, lelassul a légzés, és az izomzat fokozatosan elmerevedik. Ha ilyenkor nem történik megfelelő beavatkozás, e testrészek lefagynak. Ehhez nem szükséges, hogy a környezeti hőmérséklet fagypont alatt legyen, mert 0 fok fölötti 3—4 C fokos hőmérsékletnél is bekövetkezhet a fagyás enyhébb formája, ha a vérkeringés akadályozott, és a hőleadás fokozott. A szabadban bekövetkező fagyásnál a testrész többnyire elfehéredik. Ha rövid ideig tartott a hidegle- adás, csupán néhány napig tartó bőrpír és kisebb duzzanat jön létre. A hosszabb ideig tartó hideghatás következménye az égési sebhez hasonló felhólyagzós lehet; de ha mélyebbre terjed a tartós hideghatás, akkor e testrész elhalása is fenyeget. Ha az egész testet éri tartósan a hidegártalom, ún. ki- hűléses halál is bekövetkezhet (mint említettük fagypont feletti külső hőmérsékleten isi). Ennek leginkább a részeg emberek vannak kitéve. Az alkohol hatására ugyanis melegérzetük támad; egyszerűen nem érzik a hideget. Ha szabadban leülnek, könnyen elalszanak. Mire megtalálják őket, már késő. Sokan úgy vélik, hogy az alkohol jó szer a hideg ellen. Valóban: gyorsan és sok energiát ad (ezért okoz meleqér- zetet), de ugyanakkor erősen fokozza a hőleadást is. Az alkoholos embert tehát sokkal könnyebben éri hidegártalom. Kivételesen egy kevés szeszA tartalmú folyadékot akkor adhatunk a hidegártalmat szenvedett embernek, ha már meleg helyen van. Leginkább a meleg tea, és az elfehéredett testrész dörzsölgetése segít. A fagyos testrész hirtelen felmelegítése erős fájdalmat okoz. A szervezet azonban reflexes úton maga is védekezik a hideghatás ellen, mind az akaratlagos, mind pedig az akaratunktól független izmokat munkára serkenti, hogy ezzel hőt termeljen. Ez reszketésben, borzongásban, didergésben nyilvánul meg. A hidegártalom következményei nagymértékben függnek az egyedi sajátosságoktól, a szervezet adottságaitól is. A kövérebb emberek jobban tűrik a hideghatást, mint azok, akiknek vékonyabb a bőr alatti zsírszövetük. A hideghatás egyik következménye az ún. libabőr. A testen a piheszőrök tüszői enyhén kiemelkednek; ez hozza létre ezt a jellegzetes állapotot. Oka: a bőrben található simaizom-kötegek a szőrtüsző alsó részeihez tapadnak, és összehúzódásuk kiemeli a tüszőt a bőr felszínéből, emiatt a szőrszálak szinte függőlegesen felállnak. Ezzel egyidejűleg az izmok és a szőrszálak között található fagqyúmiri- gyek tartalmukat kiürítik, és a bőr felszínére juttatják, ez védi a bőrt a hideg levegő, a hideg víz ellen. A libabőrösí testfelület kevesebb hőt ad le, ilyenkor a hajszálerekben kevesebb a vér. Ezért fehéres az ilyen bőrfelület. A hidegártalom ellen a kellő energiát nyújtó táplálkozáson túl megfelelő öltözködéssel védekezhetünk. Legjobb hőszigetelő a levegő; egy jól felöltözött férfi téli ruházata 15-20 liter levegőt tárol, annál többet, minél több réteget visel. Mivel a viz huszonhét- szer jobban vezeti a hőt, mint a levegőt, az átnedvesedett ruha nem véd a hideg ellen, sőt testünk hőleadását a párolgás okozta hőelvonás csak fokozza. A gyapjú azonban mivel igen nagy a vízfelvevő képessége - még átnedvesedve is jobb melegvédelmet nyújt a selyemnél, gyapotnál és főleg a műanyagnál. Legtöbb levegőt a prémek tárolnak, - ez az oka, hogy olyan melegek. Nem kevésbé fontos a célszerű lábbeli. Alulról legyen vízálló, hogy ne nedvesedjék, ót, de felül olyan anyagból készüljön, mely a párolgást lehetővé teszi. Ennek hiányában ugyanis a láb befülled; nyirkos lesz. Csupa sütemény RUMOS SZELET Hozzávalók: 1 db tojás, 6 evőkanál cukor, 10 evőkanál tej, 6 dkg zsír, 1 dkg szala- kcli, 30 dkg liszt, 2 dl rum, 20 dkg barackíz. A hozzávalókat összegyúrjuk. Rétestészta keménységű tésztát készítünk. Három részre osztjuk. Lapokat készítünk belőle és kisütjük. Egy lapot ösz- szedarabolunk, rummal meglocsoljuk. Kikevert barackízzel összekeverjük. Ezt a masszát a két lap közé töltjük, nehezékkel lenyomatjuk. Másnap szeleteljük, meghintjük porcukorral és tálaljuk. RESZELT SÜTEMÉNY Hozzávalók: 15 dkg margarin, 40 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 15 dkg cukor, 3 db tojás, 1 dl tejföl, 1 db citrom, 3 evőkanál barackíz, 10 dkg őrölt dió, 3 evőkanálnyi porcukor. A tojás sárgáját, a citrom reszelt héját a többi hozzávalókkal összedolgozzuk. Két részre osztjuk. Az egyik felét kizsírozott tepsibe reszeljük, majd egyenletesen elterítjük. Habbá vert tojásfehérjéhez hozzáadjuk a barackízt, a darált diót és a porcukrot. Egyenletesen elkeverjük, majd a reszelt tésztára kenjük. A A tészta másik felét a hab tetejére reszeljük. Megsütjük. Meleg vízbe mártott késsel kockára vágjuk, vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. HUSZÁRKIFLI Hozzávalók: 15 dkg vaj vagy margarin, 5 db tojás, 25 dkg porcukor, 15 dkg liszt, fél citrom, 5 dkg dió. A zsiradékot a tojássárgával és cukorral jól kikeverjük. Hozzáadjuk a lisztet, a citrom reszelt héját és a levét, ösz- szekeverjük. Kikent sütőlemezen középmeleg sütőben sütjük. Mikor félig megsült, meghintjük durvára tört dióval, és tovább sütjük. A sütőből kivéve kicsit hülni hagyjuk és kifliformájú szaggatóval kiszaggatjuk. Vaníliás porcukorral meghintve adjuk az asztalra. SZARDELLÁS BURGONYAPOGÁCSA Hozzávalók: 4 dkg vaj, 3 tejás, 35 dkg főtt burgonya, 7 dkg szardella, só, bors, zsemlemorzsa és olaj a kisütéshez. A vajjal és 2 tojás sárgájával, az áttört burgonyával, sóval és borssal finom keveréket készítünk, hozzáadjuk a szardellát, és ebből a masszából pogácsákat készítünk, majd megforgatjuk a maradék tojásban és zsemlemorzsában. Forró olajban sütjük. Feltétnek adhatjuk, de salátával, savanyúsággal önálló ételként is tálalható. TURÓTORTA CUKORBETEGNEK összegyúrunk 15 dkg lisztet 10 dkg margarinnal, 2 szem porrá tört szaharinnal, 3 tojás sárgájával, 1/2 citrom levével, késhegynyi sütőporral és szükség szerint annyi langyos vízzel, hogy könnyen formálható tészta legyen. Pihentetés után vékonyra nyújtva — elvéve akkora darabot, amennyi a forma befedéséhez szükséges —, kibélelünk vele egy őzge- rincformát. A tojások keményre felvert fehérjét összekeverjük 30 dkg sovány, áttört tehéntúróval, 2 szem porrá tört szaharinnal, kevés citromlével és 1/2 rúdnyi szemcsés vaníliával. A tésztába töltjük, befedjük a félretett lappal, körben résmentesre tapasztjuk és előre bemelegített sütőben közepes lánggal kb. 50 percig sütjük. A formából csak akkor borítsuk ki, amikor már kihűlt. E HÉTVÉGE 1987. december 12., szombat
