Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-10 / 310. szám

1987. november 10., kedd Dunontffli napló s Központi telephely épül Somogyapátiban Már a berendezésre vár a fejőház A nemzetközi napház tervpályázat eredményhirdetése PLEA '86 címmel hirdették meg egy évvel ezelőtt a több­lakásos lakóépületek energia- takarékos kialakítása Pécsett alcímű pályázatot, ami nem más, mint amit mindenki nap­házpályázatnak ismer. A meghirdetők az ÉVM, Pécs Város Tanácsa, az OMFB és az Ipari Minisztérium voltak, a PLEA és az UIA bevonásá­val. A nemzetközi pályázat nagy érdeklődést keltett, s az ez évi október elsejei határ­időre összesen negyvenegy értékelhető és megvalósítha­tó pályamunka érkezett be a meghirdetőkhöz, a legkülön­bözőbb országokból. Ahogy azt a tegnap dél­előtti ünnepélyes eredmény- hirdetésen Piti Zoltán, Pécs Város Tanácsának elnöke el­mondta, a legjobb pályamun­kákat nemzetközi zsűri bírál­ta el — s ennek a zsűrinek nem volt könnyű dolga, hi­szen az egytől egyig jó mun­kák között is meg kellett ta­lálni a legjobbakat. Az elbí­ráláskor nagyon sok szem­pontot kellett figyelembe ven­ni, így természetesen az épí­tészeti megoldást, a gépésze­ti-műszaki megoldást, az üze­meltetési lehetőséget, a kar­bantarthatóságot, s a nap­energia hasznosítására ala­puló épületek környezetre gyakorolt hatását. A nemzet­közi zsűri két pályamunkát megvásárolt, hármat pedig külön díjazott. E díjakat teg­nap a pécsi Művészetek Há­zában adta át városunk ta­nácsának elnöke. A zsűri által megvásárolt pályaművek közül az egyik egy olasz tervezőcsoport al­kotása, a csoport vezetője Carlo Lazzareschi Belloni; a másik egy csehszlovákiai csoport munkája, vezetőjük Daniel Klein. Első díjat ka­pott egy magyar alkotó, az ARCH team építőipari terve­ző, szervező és szolgáltató* kisszövetkezet munkatársa, Deák Attila; második egy franciaországi team lett, egy lengyel és francia építészek­ből álló közösség, vezetőjük Zygmund Knyszewsky; végül a harmadik díjat egy ugyan­csak csehszlovákiai alkotó­gárda nyerte, vezetőjük liri Suchomel. A díjnyertes pá­lyamunkákat a közeljövőben bemutatják a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Köz­pontban; a jövőben megépí­tendő napház számára pedig a déli városrészben biztosíta­nak helyet. D. Cs. Szarvasmarha­telepi rekonstrukció Felvételi a két tannyelvű gimnáziumokba Az írásbeli felvételit írja a két tannyelvű gimnáziumi osztályokba jelentkező diákok egy csoport­ja Pécsett, a Kodály Gimnázium kémia előadójában. Fotó: Tóth László Továbbra is óriási az érdeklődés Országosan 6000 jelentkező Több tízmillió forintjába ke­rül a mozsgói termelőszövet­kezetnek a szarvasmarhatelep rekonstrukciója. Hogy miért kezdtek bele a másfél éves építkezésbe, arról Bálint Árpád állattenyésztési főágazatveze- tőt kérdezem.- Ha nem fejlesztünk, ak­kor néhány év múlva eljutunk odáig, hogy nem lesz munká­sunk a tehenészetben — mond­ja Bálint Árpád. — Ezt fel­ismerve, tulajdonképpen a kényszer vitte rá a tsz-t, hogy saját erőből, valamint az álla­mi hozzájárulással és az el­nyert hátrányos helyzetű térsé­gi támogatással együttesen több mint ötvenmillió forintos beruházásba fogjon. A tsz - mint általában a zselici gazdaságok - hagyo­mányosan állattenyésztő. A tehenészeti telepei jelenleg három helyen találhatók: So- mogyapótiban, Adorjánban és Szulimánban. összesen mint­egy négyszáz tehén adja a te­jet, évi átlagban 5300 litert. A tejtermelés jövedelmezőségé­nek javulásában, a piac stabi­lizálódásában reménykedve döntött a vezetőség a rekonst­rukció beindításáról. A már meglévő somogyapáti telep kí­nálkozott a legmegfelelőbb­nek a központosított telepfej­lesztés végrehajtására. A kö­tött tartás, egyedi almolás he­lyett kötetlen tartásra, mély­almos rendszerre térnek át, s másfél százzal megnövelik a tehénlétszámot. A tehéngondo­zók a nehéz fizikai munka he­lyett igényesebb, több tudást követelő feladatot kapnak. — A mostani huszonkét dol­gozó elegendő lesz a megnö­vekedett tehénállomány kiszol­gálására - tájékoztat Go/o- bics József telepvezető -, azonban az átképzés elkerül­hetetlen. A sajtáros fejőgép helyett központi fejőház lesz, itt fejőmesterek dolgoznak majd. A szakmunkásképzést a Taurina Szarvasmarha-tenyész­tő Közös Vállalat végzi, helybe jönnek oktatni. A karbantartó személyzet Pápán szerzi meg a szükséges ismereteket. A BOSCOOP és a kaposvári Agrober által kidolgozott szarvasmarhatartó telep alap- gondolata, hogy a Holstein- fríz hideget tűrő, ugyanakkor melegre érzékeny fajta, tehát az egy' oldalról nyitott, három­ról hullámpalával zárt, fedett épület, a kifutó az áMat kívá­nalmaihoz, szokásaihoz igazo­dik. Jászol nincs, csak etetőút. Ez könnyen tisztán tartható, a takarmányozás teljesen gépe­síthető. A mélyalom előnye, hogy a szarvasmarha szívesen fekszik rá, ugyanakkor nem ke­letkezik hígtrágya a termelő­istállóknál, azaz nem környe­zetszennyező megoldás, rá­adásul a képződő szerves trá- ava 400 hektár földterület táp­anyag-visszapótlására szolgál majd. A BOSFA típusú fedett felü­let négyzetméterenkénti építési költsége hatszáz forint, a ha­gyományos betonépítkezéssel ez a duplájába kerülne. A nagy­részt hazai faanyagú istálló­épületet könnyű szerelni. A tel­jes kivitelezést a tsz építő- ágazata — néhány alvállalko­zóval — végzi. A május végén kezdődött rekonstrukció miatt az építőágazatot felfejlesztet­ték harminc fősre, a fűrész­üzemből átjött tsz-tagok ács- brigádot alakítottak, s jó né­hány kőműves került az építő­ágazathoz egyéb munkaterü­letről. A leendő három istálló­ból már kettő vázszerkezete áll, a lefedés megtörtént; a feiőház technológiai szerelése mén ez évben befejeződik — tudom meg Gulyás Gábor épí­tésvezetőtől. A telep ötezer négyzetméter útfelületét szin­tén az építőágazat hozza lét­re. A gépesített - traktorral meqoldott - etetés, a környe­zeti tisztaság aszfalt- és be­tonútok építését követeli.- A betelepítés és a saját szaporulatból történő állat­állományi felfejlesztés jövő szeptemberben kezdődik — mondja Bólint Árpád. — Mivel Baranyában ez lesz az első BOSCOOP-típusú telep, nem zárkózunk el attól, hogy az ér­deklődőknek bemutassuk. Községi elöljárók népfőisko­lája nyílt meg tegnap Komlón, a Városi Tanács V. B. termé­ben. A Komló Városi Tanács művelődési osztálya és a Ba­ranya Megyei Művelődési Köz­pont szervezésében a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bi­zottsága és a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének Megyei Bizottságának támogatásával létrehívott iskola célja, hogy segítséget nyújtson a községi állami és társadalmi szerveze­teket érintő kérdésekben való eligazodásban, hozzájáruljon a közösségi élet megszervezésé­hez szükséges ismeretek elsa­játításához. Ebben az iskolában nincse­nek osztályzatok, nem lesz bi­zonyítványosztás. A résztvevő­ket országosan ismert előadók, A két tanítási nyelvű gim­náziumi osztályokba tegnap tartották a felvételi vizsgákat. Az országban öt helyen, köz­tük Pécsett is számot adhat­tak tudásukról az általános is­kolák nyolcadik osztályába já­ró és középiskolás éveikben az angollal, franciával, némettel, olasszal, orosszal és spanyollal az átlagosnál jóval intenzíveb­ben foglalkozni kívánó diákok. Budapest, Győr, Miskolc, Szol­nok és Nyíregyháza mellett Pécsett felvételizett tegnap a két tannyelvű gimnáziumi osz­tályokba országosan jelentke­ző több mint hatezer diák kö­zül 432. Pécsett — hasonlóan a többi helyszínhez — mate­matikai, szövegértési és -értel­foglalkozásvezetők, megyei szakemberek segítik a rájuk háruló feladatok átlátásában. Megismerkedhetnek a népes­ségmegtartás kérdéseivel, a közösségek alakításának lehe­tőségeivel, az aprófalvakban felmerülő egyéb problémák megoldásaival. A községi elöljárók népfőis­koláját Fischer János, a Ba­ranya Megyei Tanács művelő­dési ostzólyának vezetője nyi­totta meg tegnap. — Ez egy új kezdeményezés Baranya kulturális és közéle­tében. Népfőiskolák már a harmincas években voltak Ma­gyarországon. A háború el­pusztította addig kialakult in­tézményrendszerünket és a köz- művelődés e formája csak a BO-as években kezdett újjá­mezési, valamint logikai fel­adatokat kellett megoldaniuk a jelentkezőknek. A tavaly először indult két tanítási nyelvű gimnáziumi osz­tályok két nagy csoportra oszt­hatók. Az egyikben a képzés ötéves. Itt — az országban 11 intézményben — angolt, fran­ciát, németet, olaszt és spa­nyolt tanulhatnak a felvett diá­kok. Az első évben hetente húsz, alapozó nyelvórán vesz­nek részt, emellett magyarból, matematikából és oroszból he­tente egy órájuk van és a készséqtárqyakból is kapnak képzést. Másodiktól aztán a matematikát, a fizikát, a tör­ténelmet, a földrajzot és a biológiát az adott nyelven sa­éledni. Ez a népfőiskola az elöljárók sokszínű, sokirányú munkáját kívánja segíteni, hogy a település egészében gondolkodva segítsék a kultú­ra megerősödését ott, ahová a közművelődés más intézmé­nye nem jut el, hogy felélesz- szék a helyi öntevékenységet, felkarolják a jó kezdeménye­zéseket — mondta megnyitó gondolataiban Fischer János. Az ünnepélyes megnyitó után Hazafi József, a Baranya Me­gyei Tanács V. B. titkára tar­totta meg a népfőiskola első előadását Falu és közigazga­tás címmel. Az elsőt kéthe­tente további hat előadás kö­veti közművelődési, egészség- védelmi, helytörténeti és hon­ismereti, valamint különböző társadalmi témákban. játítják el. Baranyában — eb­ben a csoportban — a pécsi Kodály Gimnáziumban két olasz—magyar, a mohácsi Kis­faludy Gimnáziumban pedig egy francia—magyar két tan­nyelvű osztály indult és indul szeptembertől is. A másik csoportba tartozó osztályok az adott idegen nyelvből felkészültséget feltéte­leznek, itt a tanulmányi idő az orosz tannyelv esetében négy és fél, az angol esetében négy év. Baranyában a pécsi Leő- weyben indul orosz, az Apá- czay Nevelési Központban an­gol tanítási osztály. Valamennyi említett esetre a jelentkezési határidő október 15. volt (és lesz jövőre is). Va­lamennyi helyre többszörös túl­jelentkezés volt. Legnépsze­rűbbnek az angol két tannyel­vű gimnáziumi osztályok bizo­nyultak. Valamennyi jelentke­ző több iskolát és több nyel­vet is megjelölhetett. Tegnap a pécsi Kodály Gim­náziumban és a katonai kol­légium épületében felvételiztek írásban a Baranya. Somogy, Tolna és Zala megyéből bár­melyik nyelvű osztályokba je­lentkező általános iskolások. A néqy és a négy és fél éves képzésben résztvevők az emlí­tett, általános felkészültségre vonatkozó teszteken kívül ide­gen nyelvű feladatokat is meg­oldottak, számukra december elején szóbeli vizsga is lesz. A fel nem vett diákok más középfokú tanintézményekbe ugyanúgy jelentkezhetnek, mint társaik. A tavalyi premier után idén, ha lehet, még nagyobb sike­rük volt a két tannyelvű gim­náziumi osztályoknak. Bozsik L. Grazi vásári hívogató A beruházási javak és a fogyasztási cikkek bőséges nemzetközi termékválasztékát, a széles körű kereskedelmi és műszaki tájékozódást, az őszinte és nyílt gazdasági kapcsolatok felvételének lehe­tőségét kínálják az ausztriai Grazban megrendezett vásá­rok. Erről tartott tegnap tájé­koztatót dr. Gerd Novak, a gráci vásár igazgatója és Kari Robausch sajtófőnök, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága pécsi székházában, ahol megjelen­tek vállalataink és szövetkeze­teink képviselői. A találkozón dr. Kéri István titkár mindenekelőtt emlékez­tette a résztvevőket, a kamara dél-dunántúli bizottsága ez év tavaszán együttműködési szer­ződést kötött a stájerországi kamarával és annak export- fejlesztő intézetével, előirá­nyozva a kereskedelem fejlesz­tése mellett a termelési együttműködések előmozdítá­sát, az innováció segítését mindkét oldalon. Mindennek jó alkalmai lehetnek a Graz­ban megrendezett vásárok, melyekre a rendezők várják a dél-dunántúli gazdálkodókat is. A tavaszi általános áru­minta-vásárra a jövő év áp­rilis 30,—május 8. között kerül sor. Hatalmas, 180 ezer négy­zetméternyi területen, mely fedett, emeletes, mozgólépcsős csarnokokból áll. Itt a külföldi kiállítók és ide érkező külföl­di üzletemberek mellett talál­kozni lehet szinte az egész osztrák ipar cégeinek képvise­lőivel. A tavaszihoz hasonló általános seregszemlét ősszel is rendeznek, ezenkívül szak­vásárokat. Ezek közül kiemel­kedik a iövő év júniusában rendezendő Technová, melyre már több magyar céq beje­lentette részvételét. Ezenkívül márciusban zajlik a szokásos, a vakációs cikkek, december­ben az ajándékok és a kéz­műipari termékek vására, to­vábbá november végén az or- vosi-eqészségügyi technikai szakvásár. A grazi vásárok természete­sen nemcsak az üzletembere­ké, azokon évente több millió látogató — köztük több ezer magyar - is megfordul. Dr. Gerd Novak bejelentette — nyilván az idehaza készülőben levő útlevél- és utazási köny- nyitésekre is figyelemmel —, kedvezményt adnak, a magyar látogatónak a belépődíj ne­gyedét, ötven forintot kell fi­zetnie - forintban. A kamara ugyanakkor további tárgyalá­sokat ,|g^tat a graziakkal, hogy vasaraikon a magyar ki­állítók nemcsak bemutathas­sák, de a helyszínen árusít­hassák is termékeiket. M. Z. L. Cs. K. Elöljárók népfőiskolája

Next

/
Oldalképek
Tartalom