Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-08 / 308. szám

SIKER Civilben semmi feltűnő ben­ne. Fiatal, szőke, nem túl ma­gas hölgy, egyszerű öltözetben, smink nélkül. így pillantottam meg a komlói színház előcsar­nokában, amint egy bájos ó év körüli lófarkas szőke kislány, egy sportújságíró férj és egy idősebb hölgy kíséretében megérkezett. ,,A családom. A zongorakísérőm." — mutatja be őket. Egyszerű, természetes, közvetlen - ez első benyomá­som róla. Este a jubileumi műsor záró­számaként lépett a színpadra — egy egészen más valaki .. . Kitűnően megválasztott világos, mintás nagyestélyiben, kibon­tott hajjal, remekül sminkelve. És elhitető erővel: a Fővárosi Operettszínház primadonnája és szubrettje. Nagyon szép és nagyon kultúrált szopránja, tökéletes orgánummal, könnye­dén és természetesen szárnyalt a teremben, amikor József At­tila megzenésített Mama-ver­se után pályája néhány emlé­kezetes belépőjét, operettrész­letét kedvesen - és egy kicsit meghatottan - elénekelte. A Karádi Judit tapsból, a ráadásból érezhető volt: a komlói közönség nem­csak nagyon szereti, de bizo­nyára figyelemmel kísérte eddi­gi útját is. Amely ide s tova lassan két évtizede kezdődött, a Pécsi Nemzeti Színház kar-' dalosaként. Vagy még koráb­ban? .. . Elneveti magát:- Flát... Leírja, amit mon-! dók? Szüleim mesélték — egyébként Kökönyösön laktunk) —, hogy amikor a bimbin pi­tém, mindig dudorásztam közi ben. Később rájöttek a dalt lamra is: a Barkarola volt a Holtmann meséi bői, amit édes­anyámmal láttam moziban. S egyszercsak kijelentettem: „Én színésznő leszek. Vagy táncos­nő .. — Kacagott a család kis bo­hóságomon, de azután ez az „elhatározás” valahogy állan­dósult bennem diákkoromban is. Szavaltam, énekeltem, fő­leg mikor a zeneiskolában már éneket, zongorát is tanultam. Amikor a Kun Bélában érett-1 ségiztem, már bejártam Pécsre énekórákra, a szakiskolába. Zeneakadémiai vágyaim voltak, de apám 69-ben súlyosan meg­betegedett. Ezért a pécsi szín­ház kórusában helyezkedtem el. Négy év alatt, kis szerepekkel, rengeteget tanultam, így már gyakorlott énekesként végez­tem ‘77-ben a főiskola operett­musical tanszakán ... Tanárnője, a neves pedagó­gus, Érsek Mária a Kodályt Bartók-irányban terelgeti. Ének­versenyre indulna, de előtte meghal a tanárnő. Mással pe­dig - kedves tanárnője emlé­két őrizve - inkább nem in-l dúl .. . (Pedig érzésem szerint) lett volna keresnivalója a Tto-1 molyzenei pályán is . ..) Maradt a szakmája — és a színpad. Először Szegeden, ahol rengeteg prózai szerepet ját­szott. Majd ’82-től a Gyer­mekszínházban Mozart-kisope- rát énekel, s nem sokkal ké­sőbb a Luxenburg grófja Juiiet- te-iévei besorol a Fővárosi Operett jól „jegyzett” prima­donnái közé. A főszerepek —\ s jó néhány vidéki vendége meghívás is - most már meg­keresik . . . Anyaszínházában Stázi; Szolnokon Szilvia; Mis­kolcon Rolla, a Mágnás Mis- ká ban. Komlóra, ahogy a színpa­don is említette, hazajön ... Itt született. Édesapja itt volt! vájár, ide kötik az emlékek. Fájdalmát — szülei tavaly meghaltak — pedig enyhíti a formálódó városkép, az embe­rek mosolya, szeretete. Tekin­tetéből is ezt éreztem a műsor végén: jó hazajönni. .. W. E. A Mecsek Tourist St. Coronában, a Kager Villányban A lehetőségeink el vannak dugva Arany virág „Aranyvirág" — ezzel a cím­mel forgatnak új filmet a római televízióban. Egy olasz kémnőről szól, aki a máso­dik világháborúban Kairóban bárénekesnőként amerikai ké­meket gyilkol meg. Ehhez ké­pest túl szép és túl ártatlan a kémnőt alakító és képünkön látható Melisa Benedetti arca. Az eltűnt Hannibál-kép Háromszáz évvel ezelőtt el­tűnt Tiziano: Harcos című festménye. A Hannibál hadve­zért ábrázoló képet először 1973-ban látták viszont. Az Egyesült Államokban, most pe­dig Velencében Umberto Gi- nocchietti olasz műgyűjtő 80 millió forintnak megfelelő ösz- szegre verte fel az árát. A Pink Floyd basszusgitárosa Roger Waters, a Pink Floyd basszusgitárosa a kanadai To­rontóban Az évszak pillanat­nyi tévedése címmel nagyle­mezt jelentetett meg. Ha igazán szép idő van, s elszaladhat a tekintet a tiszta levegőben, Bécset is látni. Sőt — teszi hozzá Kager úr — még a Fertő-tót is. A vendéglővel szemben magas, szép hegyek, kitűnő siterepekkel. Ha valaki felkapaszkodik a csúcsokra, s lenéz, apró települést lát: Sankt Coronát, ezt a 350 la­kosú kis falucskát. Tiz család az itt élők közül vendéglátás­sal, turisták fogadásával, el­szállásolásával, étkeztetésük biztosításával, programjaik szervezésével foglalkozik. Ter­mészetesen saját panzióikban. Nagy hát a konkurenciája a Franz und Christi Kager vál­lalkozásnak. A St. Coronában tulajdonukban lévő kis szállo­dát üzemeltető házaspárt pén­teken este Villányban, az Oportó vendéglőben 240 ba­ranyai - szerte a megyéből jöttek - régi és jó ismerősként üdvözölt — hozzátehetem: őszinte — örömmel. Ebben az évben valamennyien vendégei voltak a Kager-házaspór St. Corona-i panziójának. A Me­csek Tourist szervezésében töl­töttek néhány szép napot Ausztriának ezen a határunk­hoz nagyon közeli, borátságos vidékén. — Panziónkban egyszerre 45 vendégnek tudunk helyet biz­tosítani - mondja Franz Ka­ger. — Tradíció nálunk már ez a tevékenység. Édesapámtól vettem át a szállodát, fiam pe­dig mór teljes felkészültség­gel intézi vállalkozásunk ügyes­bajos dolgait, foglalkozik a vendégekkel. Ma már ugyanis nálunk magas szintű és szigo­rú követelményeket támasztó képzés árán lehet valaki eb­ben az üzletágban vállalkozó. Rádió­híd Budapest és Moszkva között Pénteken tartották találkozójukat azok, kik idén a Mecsek-Tourist szervezésében csoportos auszt­riai kiránduláson vettek részt. Képünk a villányi Oportó vendéglőben, a közös vacsorán készült. Keresztes Zoltán felvétele — Hányán dolgoznak a szál­lodában? — Tízen, ebből négyen csa­ládtagok A panzió egész év­ben fogadja a vendégeket, ez bizony sok munkát kíván. Jó­magam napi 16—18 órát dol­gozom. De így vannak a töb­biek is a faluban. Azt kell mondjam: Et. Corona lakói tel­jes mértékben az idegenforga­lomra, a turisták fogadására rendezkedtek be.- Kager úr, most van har­madszor Baranyában. Gondo­lom, az idegenforgalmi szak­ember szemével is ránézett megyénkre. Mi a véleménye: vannak-e lehetőségeink az elő­relépésre, s kihasználjuk-e ezeket?- Az idegenforgalom terü­letén a világ minden részén van lehetőség az előrelépésre. Az valóban külön kérdés, hogy ezeket mindenütt kihasznál­ják-e . .. Ügy látom, az önök megyéje számos olyan tájegy­séggel rendelkezik, amely szin­te kívánja, hogy bekapcsolják a határon belüli és a nemzet­közi idegenforgalomba. Csak­hogy nem eléggé élnek a le- he'öségekkel. S ami különösen feltűnő: a már meglévő ven­dégfogadóhelyeket is eldug­ják, nem hívják fel erre a fi­gyelmet. Tudnék erre példát mondani, amikor véletlenül bukkantunk egy kitűnő ven­déglőre, mert semmi, de sem­mi sem hívta fel rá a figyel­met, holott ötven méterre volt a nagyforgalmú országúttól. Nálunk a legkisebb vendéglő­nek is van olyan reklámja, ami megállásra csábítja az utazó­kat. Vétekné Mihályi Emilia, a Mecsek Tourist munkatársa — cégének öt éve van jól mű­ködő kapcsolata a Franz und Christi Kager panzióval — többször volt már St. Coronó- ban. üzleti ügyben, csoportve- ze*őkénl és vendégként is. A péntek esti villányi sürgés­forgósban is ellágyul a mo­solya, amikor ottani élményei­ről kérdezem. Kifogástalan vendéglátás, figyelmesség, gyönyörű vidék.- Ez a mai este partnereik .endezvénye?- Nem, a Mecsek Tourist vendégei a meghívottak. Ezt egyébként minden évben meg­rendezzük. Mészáros Attila Eltűnt tízezrek Ebben a röpke történetben tényleg minden összejött... Egy vidéki lakos — foglalko­zására nézve mutatványos — úgy döntött: a november el­ső vasárnapján tartott pécsi vásárban bundát vesz. A bun­dák pedig köztudottan sokba kerülnek, ennek megfelelő ösz- szeg is volt a táskájában. Mégpedig olyan válltáskában, amelyet felül két oldalról fém­pántokkal lehetett becsukni. Érezte ugyan egy ízben, hogy mintha csúszna le a válláról a szíj, de különösebben nem törődött vele. Ám amikor elő akarta venni a pénzét — a táska nyitva volt, a 25 300 fo­rintnak hűlt helye . . . Régebben a zsebmetszés foglalkozás és „tudomány" volt, az erre „szakosodott" Mutatvány a mutatványossal családok a következő generá­ciók tagjait hosszan oktatták és gyakoroltatták a mesterség­beli fogások elsajátítására. Úgy tűnik, ma már éz nem így van. Nem mintha a „sza­kosodott” családok tűntek vol­na el, hanem a módszerek vál­toztak. Mert ha régebben va­laki azt érezte volna, hogy mintha csúszna le a válláról a táska szíja ... Nos, az ilyen zsebes odahaza kapott a fe­jére! Másrészt nem is kelle­nek kifinomult módszerek: a boltokban és máshol vásárlók kínálják a lehetőséget a zse- beseknek, hogy elemeljék a cucc tetejére rakott pénztár­cát, kivegyék a nyitva hagyott táskákból. Ami azt illeti, élnek is a lehetőséggel a „lenyúlok”. Ez utóbbiak azok, akiknek a fel­adata, hogy falazó társaik kí­séretében elemeljék a pénzt. Mint hallom: a pécsi vásárlók annyira könnyelműek, hogy a zsebeseknek még vidékről is érdemes a megyeszékhelye utazniuk ... A zsebesek első számú se­gítője tehát az utóbb káro­sultnak minősülök könnyelmű­sége. A másik: a tömeg. Akár buszon, akár a Konzumban, vagy más bevásárlóközpont­ban, akár a vásárcsarnokban, vagy éppen a havi vásárban. Mindezt csak azért említet­tük, mert közelegnek a nagy bevásárlásokkal terhes napok- hetek. Számíthatunk a tolon­gásra, a sorbanállásra. Csak jelezzük: beindulnak a zsebe­sek is. így ha valakit meg­löknek — csak úgy... —, azonnal nézzen a tárcája után. Talán még előkerül. Ha mór itt tartunk — és azzal kezdtük, hogy ebben a történetben tényleg minden összejött —: elképesztő, hogy mi mindent el nem tudnak rakni az áruházi tolvajok, a bolti szarkák. Említettük: mu­tatványossal művelték mutat­ványukat a zsebesek a pécsi vásárban, s a károsult bun­dát akart venni. Csakhogy a bundák is eltűnnek! Jómagam ugyan járatlan vagyok a szőr­meiparban, de azt feltételez­hetem, hogy egy róka-, vagy éppen nutriabunda nem kis csomag. Márpedig arra pa­naszkodott egy szőrmeárus a pécsi vásárban, hogy legutóbb egy rókabundájának veszett nyoma — ára 30 000 forint —, azt megelőzően nutriabunda tűnt el — 20 000 forint volt a kára .. . Ezeket ugyanis nem lehet csak úgy zsebrevágni táskába csúsztatni. A bőrszok­nyát, azt inkább! Mert az is kelendő az áruházakban. Sejthető persze, mindebből a vásárlási hetekre készülve a rendészeti szervek is „edzenek” már, fokozott figyelemmel lesz­nek a vásárlókra, megkárosí­tóikra. Ez azonban nem jelen­ti kizárólagos felelősségüket: a megelőzésben döntő szere­pe van a vásárlóknak. Ez a döntő szerep pedig abban merül ki — hogy jobban vi­gyáznak a pénzükre. Mészáros A. Tegnap szakmailag és poli­tikailag egyaránt bravúros rá­dióműsor született. Baráth Jó­zsef, a Magyar Rádió moszk­vai tudósítóia és Győrffy Mik­lós vezetésével a szovjetunió- beli megújulás szellemében sok millió ember hallgatott vé­gig egy egész napos, színes, sokoldalú műsort, melynek leg­főbb erénye a rendkívüli őszinteség volt. A közvélemény­kutatás természetszerűleg min­dig a műsorok után méri-be- csüli azok hatását. De a ha­tásnak, népszerűségnek van­nak azonnal megmutatkozó je­lei is. Ilyen volt tegnap a Magyar Rádióban a telefonok folyamatos csengése. Az így meqnyilvánult érdeklődés reg­geltől kezdve fokozatosan nőtt, és leqelőször már délelőtt 10- kor átszerkesztették a műsort. A legtöbb telefonáló ugyanis sürgette, hogy sugározzák Vla­gyimir Viszockij dalait. Hiszen éppen az adás kezdete előtt hozták nyilvánosságra, hogy Viszockij halála utáni elisme­résképpen megkapta az Álla­mi Díjat. A hallgatók kérését az átszerkesztés révén már délutánra teljesítették. Az egész napos izgalmas műsor hallgatótábora — a telefon­jelzések szerint — szinte órán­ként nőtt. A gazdasági témák közül a legnagyobb érdeklő­dést a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát és a kárpátal­jai péterfalvi kolhoz gazdál­kodásáról párhuzamosan ké­szült műsor váltotta ki. De az immár hárommilliónyira be­csült magyarországi popzenei közönség ugyancsak megmoz­dult. Maguk a popzenészek is érdeklődtek, hiszen eddig a műfaj magyarországi termésé­nek évenként változóan 30— 65 százalékát a szovjet pop­zenei piac vette át, hangle­mez, illetve élő hangverseny formájában. Most, miután a kötöttségek a Szovjetunióban is feloldódnak, s a blues mű­fajhoz hasonló, szövegközpon­tú, szomorkás, balalajkás pop­zene feltehetően világszerte tért hódít majd, igen sokan a magyarországi popzene meg­újulását, nemzetközi piacképes­ségének növelését tették szóvá. (Földessy) vasamapi Panoráma Konkurencia és szorgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom