Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-26 / 326. szám

1987. november 26., csütörtök Dunántúli napló 5 Munkaerőmozgás Siklós körzetében A hatékonyabb ágazatok fe­lé a munkaerő vándorlása esetleges, gyakorlatilag a munkavállaló elhatározásától és nem a népgazdaság ér­dekeitől függ — állapította meg tegnap ülésén a Siklós Váro­si Népi Ellenőrzési Bizottság. Az 1984-ben végzett vizsgá­lat óta eltelt időben történt változásokat elemezte a sik­lósi NEB „A munkaerőhelyze­te a termelőágazatokban” cí­mű összefoglaló jelentésében. Többek között választ kerestek arra, hogy milyen feszültsége­ket és gondokat okoz a mun­kaerőpiacon a kereslet és kí­nálat kiegyensúlyozatlansága. Megállapították, hogy a gaz­dasági feltételek nehezedésé­vel a gazdasági egységek alapvető érdeke, hogy mun­kaerő tartalékaikat jobban ki­használják. Általánosan el­mondható, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókat a szövetkezetek, ipari üzemek igyekeznek könnyebb munka­körökbe helyezni. Egy esztendő alatt 37 százalékkal nőtt a teljesítmény Mától árusítják Tortákat, habosított kréme­ket és fagyasztott gyümölcsö­ket mutatott be tegnap a Ba­ranya Megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat. A vásárlók örömére a Magyar Hűtőipar bajai gyáregységének termék- bemutatójával azonos időben kóstolót is rendeztek. Lakner Lászlóné pécsi házi­asszony itt evett először sze­dertortát, egy fiatalember pe­dig a túrótortát ismerhette meg. Volt, aki régi kedven­ceiből, a szamócás és mál­nás habosított gyümölcskré­mekből, vagy éppen a két he­te forgalomba került ősziba­rackosból lakmározhatott ked­vére. Nagy sikere volt a pár hete kapható meggyes piskó­tának is. A gyártók és a kereskedők azért választották éppen most a mirelit torták, krémek bemu­tatását, hogy segítsenek azok­nak a háziasszonyoknak, akik az ünnepi asztalra édességet is szeretnének tenni, de ma­guk nem szívesen készítik el azokat. Gondoltak azokra is, akik szeretnek sütni, de nem tettek el gyümölcsöt télire. Ne­kik mirelitgyümölcsök - szilva, meggy — közül ajánlottak és ajánlanak még ma is. A kós­tolóval egybekötött termékbe­mutatók ma 12 órától a Vár- konyi Nándor utcai ABC-ben, 14 órától a Szliven, 15 órától a Szupermarket, hétfőn 10 órától pedig a Sarohin tábor­nok úti ABC-áruházakban foly­tatódnak. A mostani bemutató soroza­tot a gyártó és a kereskedő cég jó kapcsolata tette lehe­tővé. A bajaiak évek óta há­rom megyében kínálják termé­keiket, legnagyobb felvásárló­juk a Baranya Megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat. Ép­pen ezért termékbemutatókat is többnyire csak az üzleteik­ben tartanak. Tegnap két és félezer forint költségen hoz­tak ízelítőt az édes mireli­tekből. Ennek örültek is a vásárlók, annak viszont, hogy a bemuta­tott áruféleségekből egyet sem lehetett megvásárolni, már ke­vésbé. Mint azt a bajai gyár képviselőitől megtudtuk, a szállítmány sajnos késve érke­zett meg. Azt ígérték a mai helyszíneken már minden ter­mékük kapható lesz. H. A. Pályázói lehet a dollárexport nevelésére Az élelmiszergazdaság H88.évi export kilátásai Bemutató és vásár a Hunyorban Számítástechnika az autójavításban A szállítmány nem érkezett meg Termékbemutató mirelit édességekből Kissé javuló trend a tőkés piacokon - Tanácskozott a Kereskedelmi Kamara pécsi munkabizottsága — Rné — Vállalkozás - siker! Szerencsés évet zárt Tauber Ferenc Jószerencsét brigádja — A bemutató nagyszerű alkalmat teremt ahhoz, hogy a gyakorlati szakemberek, az eszközgyártók, a programírók kicseréljék tapasztalataikat. Igazi célját természetesen akkor éri el, ha a szolgálta­tások színvonala emelkedik, és az azokat igénybe vevő állampolgárok elégedettek — egyebek mellett e szavakkal nyitotta meg tegnap a Szá­mítástechnika az autójavító iparban című kiállítást Orosz Bertalan, az MSZMP Bara­nya Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályve­zetője. Pécsett a Hunyor Szálló­ban megnyílt bemutató — mely ma 8-tól 12 óráig a nagyközönség számára is lá­togatható — a maga nemé­ben példa nélkül álló vál­lalkozás. A szervezők, a pé­csi Pannonautó Autójavító Vállalat szakemberei hazánk­ban elsőként vállalkoztak ar­ra, hogy ilyen tematikájú szakkiállításra hívják a cé­gek képviselőit az ország szinte minden részéből. A vártnak megfelelően a kiál­lítók száma és összetétele színes kínálatot biztosít, és örvendetesen sok szakember érkezett vásárlási szándék­kal. S most néhány érdekesség: különösen sokat kínálnak a jövő évi szabályozókra fölké­szítő programot. Komplex autófenntartó-ipari rendsze­rét mutatja be az SZKI. Az Angyalföldi Autójavító a Mer­kur és Autóker garanciael­számolását segíti Commodo­re C-64-esre írt program- csomagjaival. A munkafelvé­teltől a számlázásig tartó fo­lyamat figyelésével, adatgyűj­tésével, raktári nyilvántartá­sával a HBM Autószerviz sa­ját fejlesztésű szoftvere fog­lalkozik. A pécsi, Szigeti úti Gépjárműjavító Kisvállalat számlázási, alkatrészhiány- nyilvántartási csomagjai ugyancsak figyelmet érdemel­nek. Az általános nyilvántar­tást könnyíti a Szüv „méretre igazítható", IBM XT-re írt új programja. Sz. Koncz I. Az élelmiszergazdaság 1988. évi export kilátásairól tanács­kozott tegnap Pécsett a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara dél­dunántúli mezőgazdasági és élelmiszeripari munkabizottság ga. A témában Vajda László, a MÉM kereskedelmi főosztály külkereskedelmi osztályvezető­je tartott tájékoztatást. Elöljáróban hangsúlyozta: a népgazdaság érdeke úgy kí­vánja, hogy 1988-ban az élei-* miszergazdaság exportját nöV vélni kell. Az ágazat idei ex­port-import egyenlege várha­tóan 600 millió dolláros pozi­tív szaldóval zárul, ami úgy jön ki, hogy a 630 millió dol-j láros import mellett az élel­miszergazdaság több, mint 1,2 milliárd dollár exportot produ­kál. A kivitel 55 százaléka dol­lár-, 45 százaléka rubelreláció­ba megy. így fordul az ágazat a kö­vetkező évre, amikor a nép­gazdaság külkereskedelmi egyensúlyának javítása érdeké­ben az agrár szektornak 700 millió dollár pozitív szaldót kell csinálnia. Mindezt olyan körülmények között, amikor az élelmiszer világpiac lanyha, kínálati jellegű, a készletek na­gyok, az arak nyomottak, ala­csonyak, s messze alatta ma­radnak a nemzetközileg indo­kolt ráfordításoknak. Jövőre nagyjából az idei trendek ér­vényesülnek, továbbra is ala­csony marad a baromfihús, a sertéshús, a növényolaj ára. Ja­vulás van a zöldség-gyümölcs! áraknál, ami az idei rossz nyu­gat-európai, termeléssel függ össze, az árfelfutás itt 40-50 százalékos volt. Ha nem is je­lentősen, de stabilan megmoz­dult a marhahúspiac. Ennél a terméknél némi áremelkedésre jövőre is számítani lehet. Az ágazatnak tehát 700 mil­lió dollár aktívumot kell letenni az asztalra - az ágazati im­port némi csökkenése mellett. Hoqy lehet ezt megcsinálni? Ar élelmiszeriparok abban az eset­ben, ha exportszaldó iavítását vállalnak, pótlólagos importle­hetőséget kapnak fejlesztéseik­hez. A meghirdetett pályázatra már eddiq 300 pályázat futott be, a KKM-be. ami 250 millió, dollár szaldójavulást hoz a' népgazdaságnak. A MÉM-be is 50 pályázat futott be, ebből 30 jó pályázat, ami újabb 30— 40 millió dollárt hoz. A keres-l kedelmi bankokhoz is fordul­hatnak a vállalatok, itt 20 000 dollár importhoz 100 000 dol­lár exportbővítést kell vállal­ni a devizahitelhez. Ez a konstrukció újabb mintegy; 100 millió dollár aktívumot hoz­hat az ágazatnak. 1988. január 1-jétől alanyi jo­gon lényegében valamennyi gazdálkodó szervezet végezhet önálló külkereskedést, konver­tibilis relációban. Ez automa­tikus iog, bárki megkérheti az; engedélyt, de a meaadásnak vannak személyi, tárgyi és egyéb feltételei, pl. a kiviteli listás termékek, és az, hogy a szervezet legalább eav éve be legyen jegvezve. tehát működ-i jön. A jogszabály még nem iött ki, most készül. Olyan elkép­zelés is van, hogy magánsze­mélyeknek is megadiák a kül- kereskedési jogot saiát anvaqi vaav szellemi termékeik kivi­telére. Ki korán kel ... A Vasas- bányai Tauber (JÓSZEREN­CSÉT) brigádra kétszeresen is jellemző a közmondás: a bá­nyászatban elsők között ala­kítottak 1987-ben autonóm: munkacsoportot, amelynek lé­nyege, hogy egy bizonyos ösz- szegért az üzem legfontosabb termelési feladatának megha­tározott hányadát teljesítik. Ennek eredményeként ez évi jö­vedelmük eddig is jóval maga­sabb, mint 1986-ban. Tegnap reggel (26 munkanappal ko­rábban) teljesítették 290 000 tonnás vállalásukat, az év hát-! ralevő munkanapjain még 30 000 tonna szenet akarnak kitermelni, melynek minden tonnájáért, mint eddig is, 117 forintot kapnak. A korán kelésről szólva: tegnap hajnalban az éjszakás és a reggeles műszak váltása­kor Mérei Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója köszönetét mondott Tauberék- nak a nagyszerű eredményért, beszédében azonban nagyobb hangsúlyt kapott az a törvény- szerűség — az önállóság, az önszerveződésen alapuló ösz- szefogás, a teljesítmény szerinti differenciált bérezés (azonos munkát végzők, azonos szak­mai képzettségűek között ha­vonta 7000 forint is lehet) • gyakorlati haszna, amely az üzem, a vállalat szempontjá­ból létkérdés volt! Ma is az. Az egyszerűbb megoldások, a szabadnapi termelés szaporítá­sa, a lengyel munkások számá­nak emelése, a folyamatos munkarend bevezetése mind, mind kétségtelenül könnyebb lett volna, azonban a vállalat eredményessége szempontjából sokkal több sikerrel nem ke­csegtettek, mint ez idáig. Tauber Ferenc csapatvezető vájár meghökkentő egyszerű­séggel magyarázza, miután a minden ünnepélyességet, hur­ráhangulatot nélkülöző mun­kásgyűlés véget ért, hogy a 37 százalékos teljesítmény nö­vekedésnek tulajdonképpen semmi titka nincs. Mint mond­ja: ő maga sosem hitt abban, hogy egy szakmunkás otthon minden munkát a legésszerűb­ben, legnagyobb tudása sze­rint el tud végezni, ugyanak­kor a vállalatnál egyszeriben „teddide-teddoda" lesz. A bri­gádban a teljesítmény szintet ahhoz igazították, amit a 180 fős csapat legalább havan százaléka el tud végezni. S nem azt akarták, hogy ez a többség megszakadjon, hanem azt, hogy a kisebbség is ezek teljesítményét elérje. Persze a hatvan százalék is egyre töb­bet adott ki magából, termé­szetesen a gyengék közül is többen „elhullottak" (rövid úton megszabadulnak a sem­mittevőktől, önmaguk csinál­tak normaemelést, amelyet a munkások mindig is ellensége­sen fogadnak.) Mint Deres Endre üzemve­zető mondja Vasasbánya ter­melésének döntő többségét (a 400 000 tonnából 290 000 ton­nát) Tauberék termelik. A ki­termelt szén elszállításáig azonban nagyon hosszú az út, nagyon sok ember szorgalmas munkája szükséges amíg a szénmosóba útnak indul a szén. Nem elégséges tehát, hogy az üzem termelésének három negyedét adó JÓSZE­RENCSÉT brigád érdekeltségi rendszere maximálisan a leg­nagyobb teljesítményt kénysze­rítse ki a bányászokból, a csatlakozó munkafolyamatok­ban is ugyanerre lesz szük- ség. Nem kerülhető ki a kérdés: mi lesz ezzel a jól működő munkaszervezettel, ha például tűz pusztítja munkahelyüket, miként az , üzem termelésének egyötödét adó 6-os telepi fej­tést érte. A tudósító közgazda- sági töltetű kérdésére a tudó­sítás első mondatára, a köz­mondás második felére utaló (aranyat lel) választ kapott: Ebben az érdekeltségi rend­szerben a teljesítmények nö­vekedésével hihetetlenül meg­gyorsult a fejtési sebesség. Ez a bányatűz elkerülésének leg­eredményesebb módszere. Me­nekülés előre! Lombosi Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom