Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-26 / 326. szám
1987. november 26., csütörtök Dunántúlt napló 3 Stop nincs! Meddig nőnek az árak? Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 5 százalékkal növekedtek. Idén a változás mértéke elérte a 9 százalékot. A gyártók áremelési törekvései különösen az utóbbi két hónapban erősödtek. A változások kötelező bejelentésétől a vásárlók valamiféle védelmet reméltek,' ám azt tapasztalják, hogy a boltok polcain sorakozó termékeken újabb és újabb árcédulák díszelegnek.- A köztudatban elterjedt, hogy árstop van, de ez nerr^ igaz — mondja Szőke Attilóné, a Baranya Megyei Tanács árcsoportjának vezetője. - A Minisztertanács rendelete szerint a termelő akkor emelheti árait, ha azt előzetesen bejelenti, jóváhagyatja. Az ármechanizmus, az árrendszer várható korszerűsítéséből eredő árvál< tozásokat igyekszünk visszatartani, nehogy az legyen, hog^ azért emeltek, mert manipulálni akarnak vele. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az indokolt, a tervezett áremelést nem lehet végrehajtani. Például, ha' megnőttek a faárak, az enyvek vagy a rétegelt lemezek árai és a változások érvényesítéséhez már megszerezték az engedélyt, akkor az alapanyagi módosulás terheit már nem az ipar fogja „lenyelni”. A kereskedelmi vállalatoktól kapott információk alapián mindenesetre tény, hogy a bútorgyárak jócskán éltek is a lehetőséggel. Szeptemberig harminc vállalat emelte árait átlagosan 5-10 százalékkal. A BUDIV például márciusban 7-20 százalékkal, áorilisban 5 százalékkal, augusztusban pedig 5-10 százalékkal változtatott egyes termékei árán. Szeptember 1-jétől a Bácska Bútoripari Vállalat, október 1-jétől pedig a Garzon Bútorgyár és a Szék- és Kárpitos Ipari Vállalat jelentett be 7,4, illetve 3 százalékos áremelést. Ha a kereskedelmi vállalat nem fogadja el a számára kedvezőtlen ár miatt a megrendelt terméket, a ayártó legközelebb szóba sem áll vele. így alakulhatott ki az a saiátos helvzet. hogy az áru időnként ár nélkül érkezik és sokszor napokat, vaay heteket tölt a raktárban.’ A kereskedelem és az ipari között jelenleg nem létezik ár-i alku, a feltételeket mindig a gyártó szabja. Kivétel legfeljebb egy-egy szezon végi kiárusítás amikor a forgalmazónak is sikerül valami engedményt, néhány százalékos árcsökkentést kierőszakolnia. Kedvezményt egyébként is főként azok kapnak, akik nagy tételben vásárolnak. Baranyai tapasztalatok szerint arra méa nem volt példa, hogy a kereskedők visszautasítottak, vagy ne fogadtak volna el valamilyen árat, árváltozást. Az ideihez hasonló tömeges áremelésre egyébként 1951 óta,, csak két alkalommal, 1979-ben és 1980-ban volt példa. Az ap- róbb-nagyobb változásokat szinte lehetetlen nyomon követni. Sokan úgy vélik, hogy a termelők a iövő évi árváltozásokról már jó előre biztos tippeket kaptak. Ezt látszik igazolni két kötöttárugyár áremelése: például a csecsemő kocsitakarók ára 108-ról 156 forintra, a gvermek kerti nadrágok ára 275-ről 303 forintra nőtt, a fiú> atléták árát 2 forinttal emeltékí A ma még költőinek tűnő kérdésre, hogy meddig nőnek az árak, egyelőre nemigen tudjuk a választ. Az viszont tény: Grósz Károly miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott összefoglalójában elmondotta, 15 500 árucikk ár- emelésének okát vizsgálták meg. Azt tapasztalták, hogy minden áremelésnél volt valamilyen valós ok, de sehol serpj volt indokolt akkora emelés, mint amekkorát tapasztaltak. F. D. Pécsbányatelepi tapasztalatok Pécsbányatelepi kórház Fotó: Proksza László Nem elfektetés a cél, hanem a kezelés Átadják a zárójelentést, egykét jó tanács, figyelmeztetés, aztán kitárul az ajtó. A kórházban eltöltött időből ez a legszebb pillanat. Pécsbányá- ról, a Megyei Tanács Kórházának geriátriai osztályáról sokan távoznak így. Talán olyan is akad közöttük, aki annak idején elhitte, amit az egyszerűség kedvéért, vagy ki tudja, mi okból híreszteltek erről az osztályról: ide viszik a súlyos beteg, idős embereket — meghalni. Ám ennek az osztálynak más a célja, s mióta létezik, a munkájával és az ehhez szükséges feltételek folyamatos kialakításával bizonyítja: gyógyítani akarja és tudja az idős betegeket. Bár az épület, amelyben helyet kapott, régi, funkcióját tekintve mégis ez a megye egyik legújabb kórházi osztálya. öt évvel ezelőtt nagyon jó érzékkel döntötték el a sorsát, kimondva, itt kezelik azokat az idős embereket, akik krónikus betegségben szenvednek, s állapotuk javítása hosszabb, komplex ellátást igényel. Ugyancsak hiányfunkció betöltésként felvállalták, hogy a város belosztályai- ra felvett, akut ellátás utáni betegeket itt szükség esetén utókezelik. Ezzel az elhatározással remélhetőleg hosszú időre eldőlt milyen gyógyító munka kap helyet ebben az épületben. Elődjét — a múlt század közepe táján építették 30 ágy- gyal. 1914-ben 40-re bővítették. Később — a volt bányász legényotthont alakították át 72 ágyas bányászkórházzá. 1950- től pedig tanácsi kórházzá. A ma 120 ágyas intézményben harminc ágy a sebészeté, 90 pedig a hosszabb ápolást igénylő idős — belgyógyászati panaszokkal küzdő — betegeké. 1982 őszén kezdődött az a munka, amelynek eredményeként ma egy felújított és megszépült épületben olyan tiszteletreméltó munka folyik, amely nemcsak fizikai erősítést, hanem emberi fogódzót is nyújt a betegeknek. Idős emberekről lévén szó, ez a kettő nem is különülhet el egymástól. Pécsbányán kezdettől arra törekedtek, hogy ne csak műszereket, eszközöket vásároljanak, hogy a nagy kórtermekből két-három ágyasakat alakítsanak ki, hanem arra is, hogy a korukból és egészségi állapotukból adódóan teljesen visszahúzódó, a tehetetlenségbe és reménytelenségbe már-már belenyugvó idős embereknek pszichológus, szociológus, szociális gondozó segítségével visszaadják a felerősödés reményét. Ez a speciális törődés egészíti ki a belgyógyászati alapellátást, illetve a szakkonzíliumokat. Pécs- bányónak ugyanis évek óta állandó szemész, urológus- rheumatológus, ideg-elmegyó- gyász konziliriánusa van, s újabban egy fiatal testnevelőtanár vállalkozott arra, hogy a nagyon fontos, nem fárasztó napi mozgást egyenként végigvegye az idős emberekkel. S, hogy ki, milyen érzésekkel, véleménnyel távozott erről □ z osztályról, arról hadd idézzünk egy levélből néhány sort, melyet a többivel együtt a A magánkereskedelem az alapellátásban alig vesz részt, de egyes keresett cikkek forgalmazásában jelentős a szerepe - állapította meg többek között hétfői ülésén a Pécs Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A magánkereskedelem szerepe a lakosság ellátásában címmel végeztek ellenőrzést Pécs és környéke magánkereskedőinek körében. Az ösz- szefoglaló jelentés megállapítja, a tanácsi szervek támogatják az ellátatlan területeken a kiskereskedők letelepedését. naplójukba ragasztva őriznek az itt dolgozók: „Tisztában vagyok azzal, hogy az intézmény tökéletesítése még sok időt, energiát és anyagiakat igényel. Most már az itt szerzett tapasztalatok alapján is úgy érzem kimondható és ki kell mondanom: egyetlen fillér sem felesleges beruházás, olyan nemes célt szolgál, ma Magyarországon még a gyógyító orvoslás külterülete.” Nos, a pécsbányatelepi geriátriai osztály fejlesztése nem fejeződött be. Dr. Hazafi Klára osztályvezető főorvostól hallottuk, hogy a további tervek között szerepel a gazdasági épület rendbetétele, ami egyben arra is lehetőséget ad, hogy az osztályon fekvő idős embereknek tornatermet, fizi- kotherápiás helyiséget alakítsanak ki. A nyitott intézménybe addig is szívesen látnak olyan társadalmi segítőket — Vöröskereszt-, népfront-aktívákat —, akik rendszeresen bejárnának az osztályra és beszélgetnének az ott lévő, legtöbbször nemcsak orvosi törődést igénylő, idős emberekkel. Török Éva Pécsett a kereskedelmi hatóság figyelembe veszi az engedélyek kiadásánál a tanácstagok véleményét, hogy adott körzetben milyen ellátási hiányosságok vannak. A magán- kereskedői engedélyek visszavonása nem gyakori, de a vizsgált egységeknél sok hiányosságot, szabálytalanságot tapasztaltak az ellenőrök. A korrekt kereskedelmi tevékenységet elősegítő ellenőrzések száma 'is messze elmarad a szükségestől. A kötelezően előírt könyvvezetési kötelezettség elmulasztása miatt egyes kereskedőknél a tényleges haszon nem állapítható meg. Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Lelki beszélgetések Saját álmaink értelmezése II. „Az álom az emlékek piaca” — írta Renard. Ami az álomképek összetevőit illeti, ez igaz, ám maga az álom sokkal több ennél: személyiségünk egyik legmélyebb, rejtett összefüggéseket kereső, alkotó megnyilvánulása. Hogyan keletkezik az álom és mit akar számomra mondani? Hogyan érthetem meg saját álmom tartalmát? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik dr. Klaus Thomas pszichiáter könyve a szerző 30 éves gyakorlatának tapasztalatai alapján. Saját álmaink megértéséhez ismernünk kell az elemzés útjának állomásait. Ezek a következők: © Maga az álom, amely önmagában kísérlet arra, hogy a tudatosan „meg nem emésztett" élményeket feldolgozza. @ Emlékezés az álomra. Gyakorlással el lehet érni, hogy egyre több dologra visszaemlékezzünk. © Az álom képeinek, eseményeinek mondatokká formálása. © Beszélgetés az álomról, ha erre megfelelő, megértő partner rendelkezésre áll. © Az álom tartalmának leírása. Az előbbiek után itt mór szemünkbe tűnnek a lényeges, fontos jegyek, történések, mozdulatok. © Mi jut eszembe az álomról? Ami ilyenkor, szabad gondolattársítás közben eszünkbe jut, meglepően gyakran az álom értelmét adja. © További kérdések megválaszolása után az álom jelentőségének, mondandójának felismerése. Ez azzal a belátással, gyakran mélyebb, de gyógyító megrázkódtatással jár, hogy valami fontosat felismert az ember önmagából vagy környezetéhez való viszonyából. ® Az utolsó állomás a végkövetkeztetés, amely mór cselekvésre, esetleges változtatásokra ösztönöz. Az álmok megfejtésénél nagy segítségünkre van azoknak az általános, töb- bé-kevésbé mindannyiunkra érvényes jelképek „lefordítható" értelme, amelyeket évezredek óta hordoz magában az emberiség (pl. anya, apa, ház, víz, tűz, színek, számok stb.). E jelképek értelmezése megfelelő kézikönyvekben, lexikonokban is hozzáférhető. Huzamos elemzés után kiderül, hogy mindannyiunknak vannak ún. „fő témakörei”, amelyekhez az álom gyakrabban visszatér, és amelyék az önismeret szem- poritjá,bóf különös jelentőségűek. Ilyenek lehetnek pl. bizonyos személyek, tárgyak, helyiségek vagy helyzetek. Klaus Thomas leírja, hogy eddigi hosszú gyakorlatában még sohasem találkozott senkivel, akinek kevesebb, mint kettő és több, mint tizenkét ilyen ismétlődő témaköre lett volna. A szerző kérdéscsoportokat is közöl, amelyek megválaszolása egy adott álommal kapcsolatban a megértéshez jelentősen hozzásegít. Néhány példa csupán: Miről van szó az álomban? Eszembe jutnak-e róla előző napi események? Hogyan képzelném el a befejezést, ha az álom befejezetlen maradt? Megnyugtatott, jó érzést váltott-e ki vagy szorongást, kínos érzéseket? Kik szerepeltek az álomban? Hogy néztek ki? Milyen szerepem volt az álomban nekem? Álmodtam-e mór ugyanarról a témáról? Átéltem-e már az életben valami hasonlót? Mit jelentenek az álom egyes összetevőinek jelképei? Mit akar az álom egésze mondani nekem? Milyen ösztönzést ad arra, hogy cselekvéseimen, személyiségemen változtassak? Hall, az; amerikai klinikai pszichológia egyik úttörője így ír: „Bárki, aki egyszerű szabályokhoz tudja tartani magát, megtanulhat álmot fejteni. Az álom jelentése nem valamelyik álomelméletben, hanem magában az álomban található." Nem szabad elfelejtenünk, hogy álmunk „rendezője” és „főszereplője" is mi magunk vagyunk és ezért az álom „mondanivalóját" mindenekelőtt magunkra kell hogy vonatkoztassuk. Az elemzés eredménye sokszor segít abban, hogy fel nem dolgozott élményeinkkel szembenézzünk és a gyakran nehezen elviselhető bűntudatot — amely többnyire erősebb, mint az elkövetett vétek nagysága — sikerüljön csökkenteni. Az álmokkal azonban kitartóan és rendszeresen kell foglalkozni, ha mélyebb önismeretre kívánunk szert tenni. A puszta kíváncsiskodónak nem hullik ölébe az eredmény. Dr. Zágony Rudolf Számítógép gyorsítja novembertől az ügyintézést A DÉDÍSZ-díjbeszedés döccenöi Hetente négyszáz panaszos fordul meg a DÉDÁSZ pécsi ügyfélforgalmi Irodájában. Sérelmezik a magas áramdíjat, az órák pontatlan leolvasását, a díjbeszedők munkáját és a be- és kiköltözések után félévet késő áramdíjakat. A legtöbb bejelentés jogos. — Nagy gondot okozott a Pécsi üzemigazgatóságnak, hogy szinte teljesen kicserélődtek a díjbeszedők — mondja Varga János igazgatóhelyettes. — Havonta egy-egy emberünk 2000 számlát fizettet ki é,s ennél jóval több órát olvas le. Ezek alapján készül el a számla, amit kéthavonta vehet minden fogyasztó a kezébe. Az igazán gyors ügyintézés azonban az lenne, ha díjbeszedő leolvasás után már ki is fizettetné a számlát. Ettől azonban még messze vagyunk. A DÉDÁSZ október óta már számítógépeken tartja nyilván az előfizetőket és a villanyórák adatait. Várhatóan ez után a már pontosabb számlák gyorsabban érnek a fogyasztókhoz — akik vagy fizetnek vagy nem. Sok gondot jelent, hogy a DÉDÁSZ éves áramdíjbevételének 30 százalékát teszik ki a hátralékok. Novembertől a DÉDÁSZ szigorúan jár el a nemfizetőkkel szemben. Utolsó felszólításként már a szerelők mennek ki. Ha a fogyasztó nem fizeti ki a számláját, kikötik az óráját. Kicsit embertelennek tűnik, de van több olyan fogyasztó, aki nyolc-tízezer forinttal tartozik. Az indokaik széles skálán mozognak: a díjbeszedő munkaidőben járt nála, alacsony a fizetése, nem tudja fizetni, de még a részleteket sem hajlandó törleszteni ...- Sokan közölték már velem — mondja Bertrám Ferencné díjbeszedő -, hogy hónap végén ne is vigyem a számlát, úgysem fizetnek. Általában minden hónapban 20-a után kapom meg a számlákat, hetente számolok el velük. Most a hónap elejére is jutott belőlük, bízom benne, hogy könnyebb lesz a dolgom, nem kell sok értesítést kitől - tenem. Délután öt órakor kezdjük a házakat járni a Kertvárosban. A legtöbb helyen már várnak bennünket, sokan a szomszéd számláját is kiegyenlítik. Egy magán fodrászüzletben már kevésbé vagyunk szívesen látott vendégek, de a hölgy hosszú idő után először azonnal fizetett, most nem kér pénzbefizetési csekket. * Az új lakásokba költözésnél hosszú a számlák átfutási ideje, van úgy, hogy csak félév elteltével kapja meg a fogyasztó az első értesítést. Ezen úgy kívánnak változtatni, hogy leolvasás nélkül táplálják be az adatokat a számítógépbe és a díjbeszedők már viszik magukkal a kapcsolási lapokat. Sz. K. Idős emberek gyógyítása