Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-03 / 303. szám
1987. november 3., kedd Dunántúlt napló 9 A „rózsadombon" Mondják rózsadombnak (talán a drága OTP-lakások sugallták az elnevezést?) és nevezik kínai negyednek is (ugyan miért?) Pécs eme — ez- idő szerint! — legdélebbi lakóterületét, ami egyébként a beruházási zsargonban a „Siklósi városrész 7-es szerkezeti egység" lebilincselő nevet viseli. Valójában ez is elszigetelődik a viszonylagos távolság miatt az „anyavárostól”, Lvov- Kertvárostól, mint az előzőleg épült „6-os szerkezeti egység". A 6-os Mólomtól nyugatra, a 7-es Mólomtól keletre terül el. A „különállást” jelzi az is, hogy a két lakóterületre csak a városrészen belüli átszállással lehet eljutni. Az utóbbi hetekben különösen a 7-esben lakók elégedetlenkedtek a közlekedéssel. Azóta átadták a rendeltetésének az Illyés Gyula út végén épített végleges buszfordulót, ez pedig nagy lépés a panaszok végleges és megnyugtató rendezése felé. Egy röpke vonulata ez Lvov-Kertváros eme újsütetű lakónegyedének az életében. Röpke, mert hamarabb rendeződött, mint a lakóterület sok egyéb problémája, pl. a kereskedelmi-szolgáltatási, az óvodai, iskolai ellátás, a parkosítás ... Talán a kereskedelem a legkellemetlenebb, természetesen az ott élők - lassan másfél esztendeje, hogy az első lakók beköltöztek - szempontjából, főleg azért, mert miközben a városból, vagy a lakóterület más részeiről való- cipekedés- re kényszerülnek, azt látják, hogy szép számmal vannak velük üresen, gúnyosan farkasszemet néző üzletek. Ki a hibás ebben? Emlékszünk, hogy a város már akkor (1984-ben!) meghirdette az üzleteket - tudván, hogy az állami vállalatok a korábban megszokott módon aligha jutnak üzletekhez —, amikor azoknak még hirük-hamvuk sem volt. Csodálatos volt az eredmény: soksok bisztrót, italboltot és hasonló egyebet nyitottak volna nagyon szívesen a pályázók,' de alapellátást szolgáló üzletet alig. Nos, azóta is tart a birkózás, bár a tanácstól kapott információ szerint folyamatban van több üzlet bérbeadásával kapcsolatban a szerződéskötés. A helyzet mindenképpen elgondolkodtató. Állami vállalatoknak nemigen vannak millióik új üzletekre, a magánkereskedőket pedig elég nehéz meggyőzni arról, hogy másmilyen üzletet kellene nyitni, mint amiben egyéni szempontból fantáziát látnak. Miközben egy folyamatosan gyarapodó lélekszámú lakónegyed tisztes kereskedelmi ellátás nélkül vegetál. Hogy a többiről ne is beszéljünk! Az iskola, az óvoda késik, szünetel az állandó orvosi rendelő épületének az építése (de rendelő legalább ideiglenes helyen lesz). És itt ejtsünk még szót a telefonról. Két nyilvános fülke van - ez minden. Ezeken át bonyolítja rendeléseit, és egyéb üzleti ügyeit az egyetlen élelmiszerbolt. Épületes lehet! Nem értjük, miért ne lehetne ilyenkor áthidaló megoldásként — CB-rádiót alkalmazni? Kétségtelen, hogy a lakóterület ma, 1987 vége felé nem utak, járdák építése jócskán elmarad a lakásépítéshez képest, a beköltöző lakók nem mindig jutnak (jutottak?) aszfaltozott, betonozott úton, járdán az új otthonukhoz, s a beköltözés után még hosszú ideig el kellett viselni a közműépítési munkákkal való együttélést. Nyilvánvaló, hogy itt nem csak az játszott közre, hogy a oly régóta szorgalmazott öntevékeny lakossági közreműködésnek a növények kiültetésében, gondozásában. * Viszont ami feltűnő: a negyedszázados pécsi panelépítés itt jutott el oda — a garzonházak és a nyugdíjasok háza (tehát a speciális célt szolgáló épületek) után -, hogy a szinte unalomig ismételt formákat követően valami új jelenjen meg. Az Illyés Gyula úton a magastetős házak állnak tetőtérbeli lakásokkal, a Hajas Imre utcában egyedi ház került a hagyományos panelépületek közé, helyet kapott az első panel sarokház, mellette öt, egymástól lépcsősen eltolt „kockaház" a megszokottól eltérő lakásokkal és a fogadószinten két-két üzlet- helyiséggel. És ezzel a sor korántsem zárult le, ezután még további egyedi panelépületek jelentkezése is várható. Az új házak természetesen új lakásokat is jelentenek. Pl.: az említett kockaházakban sikerült elhelyezni — túlzás nélkül mondva — a pécsi paneles építkezés legsikerültebb lakásait. Jártunk egy 2 szoba + 2 félszoba -f- hallos (!) lakásban, ahol külön kamra (!) van, a konyha jóval nagyobb a szqkásosnál, a loggia pedig a méreténél fogva szintén sokkal használhatóbb a korábbiaknál. Érdekesség, hogy a közös rendeltetésű helyiségeket elválasztották a hálóhelyiségektől, Így a lakás két, egymástól jól elkülönülő blokkot alkot. Az évtizedek után visz- szatért hall az étkezéstől kezdve a család sok közös programjának a színtere, egyben azonban előszoba-funkciót is ellát, hiszen itt van a lakás bajárati ajtaja. Ezeknél a házaknál kezdték alkalmazni hosszas huzavona után végre a 4,50 m-es fesztávot (a lehetőség eddig is megvolt erre), ami által - egy építész megfogalmazása szerint — ilyen gusztusos helyiségek jöttek létre. * Az új házak fölötti örömünket rontja, hogy a régiek között megismétlődött egy korábban sokszor elmarasztalt jelenség. Máig nem tudtunk (és talán soha nem is lehet) megbarátkozni a Szigeti úti irdatlan hosszú, hátsó felüket a főútvonal felé fordító házakkal. A 7-es szerkezeti egységben, a Hajas Imre utca a központi „gyalogos tengely", ami megérdemelte volna a megkülönböztetett színvonalú megjelenítést. Ezzel szemben mi van? A keleti oldal, ami a terepformából adódóan valamivel magasabban van, mozgalmas és látványos - itt van az üzletsor, az egyik említett egyedi épület, s a házak az „ünnepi”, azaz a loggiás felükkel néznek az utcára. A másik oldal pedig? Hosszú, sima homlokzat, amit egyetlen árva loggia nem bont meg. Nem igaz, hogy ne lehetett volna erre fordítani a házak „ünnepi" felét, s ne lehetett volna a fogadószintet néhány üzlethelyiséggel színesíteni. Akkor ez a sétautca lehetett volna valóban a lakónegyed „Váci utcája”. Hársfai István olyan képet mutat, mint amilyent megszokhattunk b közelmúlt években, sokkal inkább olyant, mint ami a 60-as évek elején - pl. Uránváros építésének a hőskorában - volt szokásos. No persze - legyünk azért igazságosak - nem any- nyira. De az tény, hogy az korábban megszokottnál gyorsabban készültek el a lakások, hanem — mint néhány hónapja már irtunk erről - a város szűkülő pénzügyi lehetőségei is a közműépítési ütem lassítását diktálták. S ugyanez okból vontatott a parkosítás is. Itt talán szerepe lehetne az t Szóvá tesszük Az érem két oldala Kapom a leveleket. Arra hívják fel a figyelmemet, ha már olyan sokat írok az egészségügyről, írjam meg azt is . .. a rendelőintézetben fölöslegesen küldözgettek valakit egyik helyről a másikra . .. Bár a rendelési idő 7-kor kezdődik, de az orvosnő csak 8-kor érkezett, és hiába látta, hogy tömve a folyosó betegekkel, előbb komótosan megkávézott. Hogy az üzemorvos az egyik betegnek — aki már délelőtt arra panaszkodott, hogy valahogy nagyon furcsán érzi magát, valami szorítja, fojtja a torkát ott lenn mélyen, ahol már a mellcsontja kezdődik — azt mondta: Maga szimulál! Bár én lennék ilyen egészséges, mint maga! Na, csak menjen vissza! Délután szirénázó mentő vitte az intenzív osztályra súlyos infarktussal . .. Hogy egy kilenc éves kislánynak a játszótéren eltört a bokája. Egy anyuka látta, hogy nem tud lábra állni, és hogy pillanatok alatt rádagadt a bokája a cipőjére, leállított egy autóst, akit ismeretlenül megkért, vigye el a számára ugyancsak ismeretlen gyereket valamelyik kórházba. Ott annak rendje és módja szerint a sérülést ellátták, lábát begipszelték. Mondták, üljön le, várjon, majd jön egy mentő, hazaviszi. A beteg- szállító mentősöknek azonban aznap épp nagyon sok vidéki szállításuk volt. Telt, múlt az idő, s a gyerek még este fél kilenckor is ott ült a folyosón. Senki meg nem kérdezte, tudják-e a szülei, hogy itt van. A szülők pedig otthon majd megőrültek, s miután végigtelefonálták az iskolát, barátnőket, az összes kórházakat, tudták meg, mi a helyzet. Végül ők vitték haza este kilenckor. Hasonlóképpen járt egy autóbalesetet szenvedett beteg, egy másik egészségügyi intézményben, akit ugyancsak a begipszelt lábával még délelőtt tolószékben kitoltak a folyosóra, de délután öt óráig senki meg nem kérdési?: éhes-e, szomjas-e? Ezek az esetek Így egymás után mellbevágóak. Szerencsére mégiscsak elvétve fordulhatnak plő. Rossz fényt vetnek arra a nagy többségre, akik becsületesen, lelki- ismeretesen dolgoznak rendelőintézetekben, kórházakban, akik életet mentenek, akik éjszaka is mennek, ha beteghez hívják őket, akik az éjszakát operációval, balesetet szenvedettek ellátásával, újszülöttek világra segítésével töltik, és utána a következő napot úgy dolgozzák végig, mintha kipihenték volna magukat. Épp tíz éve, 1977-ben alakult a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények Etikai Tanácsa. Feladata megvizsgálni azokat a lakossági panaszokat és jelzéseket, amelyeket a nem megfelelő ellátás miatt tesznek. Persze, nem mindenki ragad tollat az őt ért sérelem miatt, sokan csak családtagjaiknak és barátaiknak panaszolják azt. A közelmúltban tájékozódás végett az E. E. I. kérdőíveket adott ki Lvov- Kertváros lakóinak, amelyen több kérdés azt firtatta, mennyire elégedettek a városrészen működő felnőtt és gyermekorvosi rendelők munkájával? Talólkoztak-e, tapasztaltak-e orvosi mulasztást? Összesen 2600 kérdőívet küldtek szét, 980 érkezett vissza. A válaszokból nézzünk párat! Arra a kérdésre: mennyi várakozási idő után került be a beteg a rendelőbe, 64-en írták, hogy azonnal, 339-en, hogy fél órán belül, és 165- en jelöltek meg ennél hosszabb várakozási időt. Indokoltnak látta-e a várakozás időtartamát? 516-an válaszoltak igennel, csupán 25-en nemmel. Elégedett volt-e a kapott ellátással? Erre a kérdésre 560-an válaszoltak igennel és 12-en nemmel. Érdemes az Egyéb rovatban feljegyzettek közül megemlíteni néhány észrevételt: „Hiányzik a szakorvosi ellátás a Kertvárosban.” Főleg az EKG-rende- lésre való utazást nehezményezik, véleményük szerint erre a helyben lenne szükség. „A szellőztetés nem jó, télen kevés a fogas, a helyiségek szűkek.” „Hiányzik a pihenőhely a rosszulléteseknek." „összevont rendelés esetén nagy a zsúfoltság.” „Valahogy jelezni kellene a rendelőben, ki az orvos, ki az asz- szisztens." „Nem az orvossal voltam elégedetlen, hanem a rendelkezésre álló idővel. Futószalag rendszerű ellátás helyett valóban gyógyító-megelőző orvosi ellátást.” „Ennél rosszabb ne legyen!” „Nem tartom szerencsés dolognak, hogy a beteg személyes problémáit az orvosirnok és az asz- szisztens is végighallgatja.” Elgondolkodtató, hogy a visszaérkezett kérdőívek között több is volt, amely durva sértéseket is tartalmazott. Ilyen esetekben szokták kérdezni: tessék mondani, mi orvosok hova mehetünk panaszra? Igen, ez az érem másik oldala. Meggyőződésem, hogy az egészségügyet kevesebb jogos kritika érné, ha kevesebbek lennének a kirívó negativ esetek, amelyekből könnyen általánosíthatnak, vagyis ha még jobban és főként emberségesebben működne ez az egész rendszer, kevesebb panaszuk lenne az orvosoknak is. Sarok Zsuzsa Valuta- (bankjegy és és csekk) árfolyamok Érvényes november 3-tól Pénznem vételi eladási árf. 100 egységre Ft-ban Pénznem vételi eladási árf. 100 egységre Ft-ban angol font 7751,77 8231,27 norvég korona 689,42 732,06 ausztrál dollár 3036,00 3223,80 NSZK márka 2603,44 2764,48 belga frank 124,42 132,12 olasz líra (1000) 35,40 37,58 dán korona 673,99 715,69 osztrák schilling 369,61 392,47 finn márka 1058,47 1123,95 portugál escudo 32,21 34,21 francia frank 767,87 815,37 spanyol peseta 39,08 41,50 görög drachma a) 33,08 35,12 Svájci frank 3150,42 3345,30 holland forint 2312,89 2455,95 svéd korona 725,89 770,79 ír font 6915,46 7343,22 USA-dollár 4480,53 4757,67 japán yen (1000) jugo. dinár (1000) 324,91 43,68 345,01 46,38 ECU (közös piac) 5367,82 5699,86 kanadai dollár kuvaiti dinár 3404,14 16204,44 3614,70 17206,78 a) vásárolható legmagasabb bank- jegycimlet: 500-as.
