Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-21 / 321. szám

I-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­KÖZGAZDASÁGI ELET Kamarai hírek Új fejezet a határ menti gazdasági együtt­működésben? Magyar-horvót gazdasági megbeszéléseket tartottak kül­kereskedelmi miniszterhelyette­si szinten a közelmúltban Ka­posvárott.- A találkozóról ki­adott közleményben olvashat­tuk: különösen nagy figyelmet fordítottak a bővülő határ menti termelési-kereskedelmi kapcso­latok újabb területeinek kijelö­lésére. Miről volt szó? - erről tájékozódtunk dr. Kéri István­nál, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsá­ga titkáránál, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. Mindkét fél részéről megvan a szándék arra, hogy bővítsék a határ menti gazdasági együtt­működést, hosszabb távra szóló termelési szerződéseket is kös­senek, s hogy mindezt a szabá­lyozással is megkönnyítsék. E törekvések mindkét oldalon be­leillenek a határ menti terüle­tek gazdasági felzárkóztatásá­nak* programjaiba. A szabályo­zás kidolgozása folyamatban van. arról még az idén dönte­nek, jelentős könnyítések vár­hatók. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara dél-dunántúli bizottsága már eddig is közreműködött, s a jövőben is segít az újabb le­hetőségek felkutatásában, a partnerek összehozásában. Több dél-dunántúli vállalattól is begyűjtötték az elképzelése­ket, egyeztettek, közvetítettek. Elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építő­anyagipar területén kínálkoz­nak jó lehetőségek a termelési együttműködésre. Máris van három komoly, 10 millió dollár nagyságrenden felüli téma, ami a "jövő évben indulhatna, öt­éves termelési együttműködés keretében. Fölmerült két ma­gyar kisüzem létrehozásának gondolata is, jugoszláv munka­erő foglalkoztatósával. A ka­mara dél-dunántúli bizottsága mindemellett együttműködési szerződést kíván kötni az Eszé­ki Gazdasági Kamarával, ez is elősegíthetné az újabb le­hetőségek feltárását. Dr. Kéri István szerint a szabályozásban várható könnyítések új fejeze­tet nyithatnak a határ menti gazdasági együttműködésben. Előkészületek az osztrák szakmai napokra A kamara az idén szerződést kötött a Stájerországi Gazda­sági Kamarával. Az együttmű­ködés keretében többek között rendszeresen kicserélik szakmai tapasztalataikat, az élenjáró gazdasági és műszaki ismere­teket. A héten Pécsett a jövő évi rendezvények egyikéről tár­gyaltak H. D. Graf mérnökkel, az osztrák Festo cég képviselő­jével. A tervek szerint a jövő év márciusában esedékes ba­ranyai tudományos hetek kere­tében osztrák gazdasági napo­kat rendez a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezete és a kamara. A két napon bécsi és gráci szakemberek tartanak előadásokat és konzultációt. A tematika változatos, szó lesz egyebek mellett a marketingről, a robottechnikáról, az oktatás kérdéseiről. Könyvajánló Dr. Barakonyi Károly: Táblázatkezelő rendszerek így látják a Budapest Dank Vtt-nél Kötvénypiaci előrejelzés Melyik cég vállalja majd a 15—18 százalékos bruttó kamatot? A vállalatok és szövetkezetek fejlesztési-beruházási elképze­léseik megvalósításához a la­kossági megtakarításokat be­vonva, kötvények kibocsátásá­val is pénzhez juthatnak. A me­gyében elsőként, 1984-ben a Konzum Aruház jelentkezett la­kossági kötvénnyel, ennek gyors és pontos lebonyolítását bank­fiókunk végezte, elnyerve a gazdálkodók nagy részének bi­zalmát. Mindennek bizonyítéka, hogy a Budapest Bank Rt. pé­csi fiókja a vállalótok megbízá­sából egyre több kötvény for­galmazását bonyolítja, bonyo­lította 'e. A megyében az idén lakos­sági kötvényt bocsátott ki gé­pesítés-fejlesztésre a Mecsek- Fűszért (40 millió forint), gép- kocsiparkja korszerűsítésére a Pannon Volán (50 millió fo­rint), az üdítőital-gyártás kapa­citásának fejlesztésére a Pan- rronvin Borgazdasági Kombinát (50 millió forint és további 70 millió forint értékű kötvény, amit vállalati körben forgal­maznak). Tolna megyéből a Szekszárdi Városi Tonács és a Bonyhádi Városi Tanács bízta meg fiókunkat lakossági kötvé­nyek kibocsátásával, 49, illetve 30 millió forint értékben. Itt említeném, a lakossági kötvé­nyek forgalmazására bizomá­nyosi szerződést kötöttünk a Bonyhádi Völgységi Takarék­Ismét beindítja a szakköz­gazdászképzést a vállalati ter­vező-elemző szakon a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Tovább­képző Intézetének pécsi regio­nális bizottsága és a PJPTE Közgazdaságtudományi Kara. Marketing, számítástechnikai- statisztikai, és a tanácsi dol­gozók részére területi terve­zési, vezetési, mérlegelemzési alternáció indul. Először hir­detik meg a vállalati munka­ügyi és idegenforgalmi szakot. A tanévkezdés tervezett idő­pontja 1988 februárja. A kép­zési idő négy félév, melynek szövetkezettel. Hasonló szerző­désre készek vagyunk más ta­karékszövetkezetekkel is. A Pannonvinen kívül vállalati körben forgalmazható kötvényt adott még ki hálózatbővítésre a Pécsi Postaigazgatóság, 128 millió forint értékben. A Budapest Bank Rt. pécsi fiókja a kötvényforgalmazás teljes vertikumát ellátja, bele­értve az úgynevezett másodla­gos kötvényforgalmazást is, a mindenkori árfolyamon adjuk- vesszük az értékpapírokat. A kötvény bemutatóra szóló jelle­géből adódó veszélyek (elve­szik vagy megsemmisül) elke­rülésére vállalkozunk az érték­papírok megőrzésére is, letéti szerződés alapján. Az idei év első hónapjai a bizonytalanság jegyében teltek el. A másodlagos piacon egyre szaporodott az eladók száma, sokan szabadulni akartak köt­vényüktől, s az adózástól való félelem csökkentette az árfo­lyamokat. Minél pontosabb in­formációk láttak azonban nap­világot, annál jobban tisztult a kép, s egyértelmű helyzet ala­kult ki. Az eltelt hónapok alatt mindenki megértette, hogy nem a befektetett tőke, hanem csak kamata adózik, s ez az új sza­bály az 1988-tól kibocsátott ér­tékpapírokra vonatkozik majd. A számolgatást megkönnyítet­te, amikor eldőlt, a takarékbe­végén a hallgatók a szakdol­gozat elkészítése és a sikeres államvizsga után szakközgaz­dász oklevelet kapnak. A he­tente kötelező nyolcórás fog­lalkozásokat a pénteki napo­kon Pécsett tartják, az előadá­sokat az egyetem oktatói és neves vendég szakemberek tartják. A képzésben résztvevők­nek a rendeleteknek megfele­lően tanulmányi szabadság ad­ható. Az érdeklődők jelentke­zési lapot és bővebb felvilágo­sítást kaphatnak a PJPTE Köz­gazdaságtudományi Karának dékáni hivatalában. (Pécs, Rá­kóczi út 80. Telefon: 11-960, 11-044, a 165-ös melléken.) tét sem kerüli el az adóztatás e formáját: a két, egymással versengő megtakarítási forma azonos startvonalról indul a jövő esztendőben. Jövőre megváltoznak a köt­vénykibocsátás feltételei. Ha az előzetes elképzelések valóra válnak, akkor a 20 százalékos adót ellensúlyozandó, felsza­badítják a kamatmaximumokat, a megszűnő állami garanciát pedig a bankgarancia váltja fel. A Budapest Bank Rt. a maga részéről csak 100 száza­lékos, a legbiztosabb bankga­ranciával kíván jövőre kötvényt kibocsátani. A kötvénykibocsá­tás viszont attól függ, vajon hány cég képes vállalni 15—18 százalékos bruttó kamatot? Va­jon akad-e olyan befektetés, mely azt garantáltan hozza? A következő években a kötvé­nyeknek a megjelenő új érték­papírokkal, a vagyonjeggyel, az esetleges lakossági részvény jegyzési lehetőségével együtt kell szolgálnia a lakossági megtakarításoknak a termelés­ben történő felhasználását. A jövő évi várható 14—15 száza­lékos infláció mindenképpen nagyobb mozgásra fogja kény­szeríteni a piacot, s könnyen előfordulhat, a kötvénynél is inkább az árfolyamnyereségre, semmint a kamatra számítanak majd a vásárlók. Balázs Dezső Előadás­sorozat az adóról Adórendszer 1988. címmel előadássorozatot indított no­vember 4-én a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei szervezete. A sorozat következő előadását november 25-én, délután fél 3-kor tart­ják a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem aulájában, ahol Nagypál Imre, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal szakembere ismerteti a ma­gánszemélyek jövedelemadóját. Ezt követően — az előre meg­hirdetett időpontokban —, még két előadást tartanak, az egyiket a vállalati adózás rendjéről, a másikat az adó- igazgatási eljárásról. A tár­saság az elhangzott előadáso­kat videóra is felveszi, a ka­zettákat a vállalatok igényel­hetik. A téma rendkívül időszerű, tekintve a szoftverfejlesztés és a mikrogép-felhasználós jelen­legi hazai állapotát. Ezt szem előtt tartva adta ki az ISI Al­kalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat dr. Barakonyi Károly Táblázatkezelő rendszerek című könyvét. A szerző a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará­nak oktatója. A fejlett informatikájú orszá­gokban virágzásukat élik a ki­fejezetten felhasználóbarát, igen magas fokon integrált mikrogépes felhasználói szoft­verrendszerek: a kiindulópont­juk az, hogy a legtöbb irodai jellegű felhasználó komplex számtáblázatokat, szövegeket és bizonyos számításokat sze­retne egyszerre, egy gépen, le­hetőleg egy szoftverrel elvéqez- ni — és egyáltalán nem kíván meglévő szakmája mellé még programozásból is profivá vál­ni. Dr. Barakonyi Károly köny­vének célja éppen az, hogy az itthon . mindössze egy-két éve megjelent ilyen jellegű rendszerek használatát sokkal szélesebb körben lehessen megkezdeni. Ennek egyik lehe­tősége természetesen a termék megvétele, annak dokumentá­ciójával és esetleg hardverrel együtt. Ezt azonban a felhasz­nálóknak csak kis része hajlan­dó megtenni „rábeszélés" nél­kül: épp ez az a kör, melvnek van ugyan megfelelő hardver­je, de nem jutnak el hozzá ilyen jellegű „szakmai" infor­mációk. A könyv témaválasztá­sának ez a fő erénye: lehetővé teszi, hoav a jövőben felhasz­nálók széles köre egyszerre, összehasonlítható módon ismer­kedjen mea több rendszerrel. A várható eredmény ígv ket­tős: egyrészt azok, akiknek ki­A Prodinform Műszaki Ta­nácsadó Vállalat az „Időszerű gazdaságirányítási kérdések" sorozatában évente hat füzetet ad ki. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi Karának oktatói ez évben jelentős sikert értek el, mivel a kiadó zsűrijének döntése alapján a hat számból négyet írhattak meg. Ennek előzménye, hogy a kar oktatói 1981 óta' nyolc könyvet publi­káltak ebben a sorozatban, s ezek szakmai és piaci fogad- larása kedvező volt. A munkák többsége az elkészült vaqv elő­készületben levő kandidátusi értekezések kutatási eredmé­nyein alapult. használatlan (például jellem­zően C-64-es) kapacitásuk van, arra használhatják a mik- rogépet, amire az ténylegesen ki van találva: komplex dön­téselőkészítésre, elemzésre, in­tegrált adat- és szövegkezelés­re. Másrészt azok, akiknek ép­pen az ilyen összetett jellegű, „integrált problematikájú" fel­adatok képezik napi munkájuk legnagyobb részét, gép- és szoftvervásárlásra szánják el maaukat, megbízható informá­ciók alapján. A könyv hat rendszert tárgyal. Ezek kiválasztása a géptípus­sal kezdődött: a választás egy­értelműen helyeselhető. Óriási mennyiségű kihasználatlan C-64 gép hever a gazdálkodó, vagy éppen igazgatási szerve­zeteinknél, az IBM PC kompa­tibilis gépparkok pedig roham­léptekkel szaporodnak. A kivá­lasztott szoftvertermékek végül is lefedik azt a kört, amelyre 3 hazai forgalmazótól vagy más forrásból ma tipikusan hozzá lehet jutni, így az érdeklődők nagy többségének nem lehet hiányérzete néhány kisebb tel­jesítményű, vagy éppen vado­natúj rendszer elhagyása miatt: a vásárlási listák alapján a ki­választás helyeselhető. A kézi­könyv három-három Commo­dore 64-re és IBM PC-re írt rendszert mutat be, ezek: Cal- aula, Caloresult. MultiPlan, CalStar, Lotus 1.2.3., Frame­work. A Táblázatkezelő rendszerek című könyv - foglalja össze a lektori véleményt író dr. Do- bay Péter — hiánypótló, gon­dosan szerkesztett és részletei­ben aprólékosan kivitelezett, nagy lélegzetű munka, mely megfelelő felhasználói körben sikerre számíthat. A sorozat ez évi számai kö­zül az alábbi pécsi szerzők munkáiéra hívjuk fel a figyel­met: Hajdú Ottó egyetemi ad­junktus: Sokváltozós statisztikai módszerek gyakorlati alkalma­zása. IGK 1987. évi 1. szám. Bélyácz Ivón egyetemi docens, rektorhelyettes: Amortizáció, pótlás, korszerűsítés. IGK 1987. évi 2 3. szóm. Fojtik Janos egyetemi adjunktus: Az ipar- vállalati külpiaci marketing. IGK 1987. évi 5. szám (rövide­sen megjelenik). A kiadványok megrendelhetők a Prod nform kiadóosztályánál (1372 Buda­pest, V., Munkácsy M. u. 16. Pf. 453.). Szakközgazdász­képzés Pécsett Pécsi szerzők könyvei Adózási tanácsadó Számot kapnak a vállalkozók Fontos döntés előtt az adóalanyok A napokban kapták kézhez a kisiparosok, magánkereske­dők, szerződéses üzemeltetők és más érintettek a Baranya Megyei Adófelügyelőség által kitöltött „Nyilatkozat"-ot a mellékelt útmutatóval. A kitöl­tött nyilatkozatok a beérkezés után minden vállalkozó adó­számot kap. Mi ennek a jelen­tősége? Az adószámnak külö­nös jelentősége lesz január 1 -je után, mert az adóbefizeté­seket és a kiutalásokat csak az adószám feltüntetése alapján tudja majd az Adóelszámolás: Iroda kezelni. A nyilatkozat kitöltésénél mindenekelőtt a személyi ada­tokat kell ellenőrizni, és az esetleges változásokat (lakcím, telephely, a munkavégzés jel­lege) feltüntetni. Választania kell a vállalkozónak abban, hogy az általános forgalmi adó alanyaként bejelentkezik-e, avagy sem. Természetesen, ez a választási lehetőség csak azokat a vállalkozókat illeti meg, akiknek az éves árbevéte­le — bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység esetén — az 1 millió forintot, egyéb kisipari, szerződéses te­vékenység körében pedig a 250 ezer forintot várhatóan nem haladja meg. Amennyiben az 1987. évi, valamint az 1988. évi tervezett árbevétel ennél ma­gasabb, nincs választási lehe­tőség, a nyilatkozaton a „be­jelentkezem” jelölést kell alkal­mazni. Milyen következménnyel jár, ha a vállalkozó „bejelentke­zik"? Általános forgalmi adót kell fizetnie, de jogosult lesz arra is, hogy visszaigényelje a beszerzési számlákban felszá­mított és az általa kifizetett adót. Továbbá megválaszthatja az adófizetés módját is, ami döntést igényel, öt lehetőség áll rendelkezésre: Általános szabály, hogy az adókulcsként külön-külön gyűj­tött számlák alapján lehet megállapítani a fizetendő és az ebből levonható (visszaigényel­hető) adó összegét. Az adókulcsok megoszlása alapján a kiskereskedők álla­píthatják meg adóikat, amikor csak a beszerzési számlákat kell adókulcsonként gyűjteniük. A vendéglátóipari tevékeny­séget folytatók átlaqadókulcsot alkalmazhatnak. A bolti kiskereskedők és a vendéglátóiparos vállalkozók ezeken kívül átalányadózás mellett is dönthetnek. Ez eset­ben a bolt típusától, illetve az osztályba sorolástól függően mérsékelt adókulccsal adóznak az összforgalom alapján, de a beszerzést terhelő adó már nem vonható le. Az átalány­adózónál szempont az éves for­galom nagysága is, ami 1988- ban 8 millió forintig terjedhet. Az egyéb tevékenységet foly­tató vállalkozók, kisiparosok az általánostól eltérő, egyszerűbb adózási formát, az átlagkulcs használatát akkor alkalmazhat­ják, ha az éves forgalo/n az 1 millió forintot nem haladja meg. A nyilatkozat ezen részének kitöltéséhez elengedhetetlen a jogszabály ismerete, mert az adóalany csak ennek értelmé­ben döntheti el, mely formát válassza. A döntést év közben módosítani nem lehet. A kitöltéshez adott útmutató felhívja a figyelmet arra is, hogy az általános forgalmi adótól függetlenül az adószám­mal rendelkező vállalkozónak elszámolási számlát kell nyit­tatnia valamelyik pénzintéz­ménynél. Az átutalási betét­számla ezt nem pótolja. A Ba­ranya Megyei Adófelügyelőség ügyfélszolgálati irodái készsé­gesen adnak felvilágosítást a nyilatkozat kitöltéséhez, de jó alkalom nyílik a jogszabályok megismerésére az érdekképvi­seleti szervek által indított adó­ismereti előadássorozaton. Dr. Garomvölgyi Miklós Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN HÉTVÉGE 1987. november 21., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom