Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-21 / 321. szám
A Tenkes technológiai fejlesztésre fordítja nyereségének legnagyobb részét Robot a bútorgyárban Sugár étkező tetszés szerint — Márciusban jön a Dorottya — Tv-fotel — Sarokgarnitúra jugoszláv együttműködésben A csiszolóval egybekapcsolt automata eszterga beüzemelése lázba hozta a siklósi Tenkes Bútorgyár dolgozóit: a tmk-sok október közepén kezdték az Olaszországból származó gép telepítését, s alig egy hónap elteltével lekerültek az első megmunkált bútoralkatrészek a robottal felszerelt berendezésről. — Gyors és pontos a gép — mondja az automatát kezelő Grünfelder János —, már az esztergálás után is igen finom felület képződik. A Tenkes Bútorgyár 1985-től —, ekkor lett a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyárából leányvállalat, —, a technológiai fejlesztésre fordítja nyereségének legnagyobb részét. Az automata eszterga és csiszoló mellett szintén lízingeléssel jutottak a tizenkét fejes furatkészítőhöz, a kétoldalas csapóiéhoz, a kétoldalas lapmegmunkálóhoz. A szerződő partner —, az olasz Delmac kereskedő cég — a közeljövőre ígérte a másoló maró és csiszoló szállítását. A másoló maró és csiszoló különösen az íves felületek kidolgozását könnyíti majd meg, hiszen mind ez ideig az ívelt szék- támla-alkatrészek kézi munkával készülnek a gyárban, több tízezres mennyiségben. — Minőségjavítás és termelésnövelés, valamint a külpiacon megmaradás műszaki fejlesztés nélkül nem megy — közli Császár István igazgató. — Gép nélkül, kisipari gyártással árban nem állnánk a versenyt. A fejlesztésekkel elértük, hogy egy szék előállítása négyről egy-másfél órára csökkent. A lízingelésen kívül egyéb lehetőségeket is kerestünk a gépbeszerzések megvalósítására, például a siklósi takarékszövetkezettől érdekeltségi alapot vettünk át, így képződött pénzügyi forrásunk a technika-technológia javítására. A MÁV anyagmozgatás-korszerűsítési pályázatával is éltünk. Ez utóbbi révén targoncákat, tehergépkocsikat szereztünk be, anyagtárolót építettünk. Évente saját erőből 7—8 millió forintot fordítottunk fejlesztésre. Az új gyár 1980-ban hat asztalossal kezdte a termelést, azóta megtízszereződött az asztaloslétszám! Ma már félszáz azoknak a száma, akik itt tanulták ki az asztalosmesterséget, s tizenhét évesen úgy döntöttek: maradnak. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a fiatalok nagy része továbbtanul. De mivel nincs Baranyában faipari szak- középiskola, ezért Budapestre kell járniuk. Évente három— négy kárpitost is beiskoláz a gyár. ők Mohácsra, a székgyárba iárnak oktatásra, s a gyakorlati képzésük történik Siklóson. A város központjából kitelepített gyár dolgozói létszáma 317 volt kezdetben. Ma sem sokkal több: 330. A termelés azonban megduplázódott, idén már túljutnak a kétszázmillió forinton. A százmilliós növekedésnek az egyharma- da származik árváltozásból, a többi a termelékenység emelkedéséből. — Van-e piaca a siklósi termékeknek? — vetődik fel a kérdés. — A Pécsi Ipari Vásáron jelentünk meg a Sugár étkezővel — mondja Császár István —, nagydíjat nyertünk vele. Aztán az őszi BNV-n is kiállítottuk, de ott díjra nem pályáztunk. A megrendelések egymás után érkeznek, s bár sötét és világos színben mutattuk be a Sugárt, meglepő módon többnyire fehérre festettet kérnek a kereskedők. Természetesen kívánság szerint szállítunk. A Hilda lux ülőgarnitúrának megszületett a továbbfejlesztett változata: a Dorottya. Ennek egyik eleme — a háromrészes —, fekvőhellyé alakítható, azaz több funkciós bútor. A Dorottya 1988 márciusában kerül a boltokba. Terveztek hozzá illő, ugyanolyan vonalvezetésű kiegészítő fotelágyat is. Ez a bútordarab a korábbi Siklós fotelógynál —, amelynek gyártását abbahagyták — jóval tetszetősebb és könnyű működtetésű. Vászon- és plüsshúzattal egyaránt készítik majd. Az őszi BNV kapcsolatteremtésre is lehetőséget adott: egy olasz vasalatgyártó cég ott mutatta be normál helyzetű és még két dőlésfokozatú, lábtámaszos tv-foteljét. Ezer darab működtető vasala- tot meg is rendeltek a siklósiak. Az eredeti mintafotel merész színű, ívelt — ezt a formát megtartják a Tenkes Bútorgyárban, de választék- bővítés céljából gondolkodnak a különböző variációkon. A tv- fotel kényelmes. Puha érzetet kelt az úgynevezett Sandler- anyag, a rugalmas, vattával bevont hab. A piros, sárga, kék, óarany színű tv-fotel Szundi nevet visel, gyártását a jövő év első felében kezdik. A másik BNV-s ismeretség a jugoszláv MÖBLO faipari céghez kötődik. Megállapodás született arról, hogy kooperációban sarokgarnitúrát készítenek: az állványt Siklóson gyártják, a kárpitos részt Sta- ra Moravicán. A forgalmazó a Domus Áruház lesz. A kárpitozásért a siklósiak készáruval, székkel fizetnek. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolódó kooperációs kapcsolat engedélyeztetése folyamatban van. Tervek szerint az első félévtől indulna az együttműködés. A népszerű Herkules étkező sarokgarnitúrához eddig nem tudtak szekrényt biztosítani, hazai gyártóra nem találtak, pedig a vevők igencsak keresték a tálalásra, tárolásra szolgáló berendezési tárgyakat. A qyárban megtervezték a tálalószekrényt, komódot, felső üveqezett szekrényt, s januártól indul a termelés — Siklóson. Az évi ötezer Herkules garnitúrához annyi szekrényt qyártanak, amennyit a kereskedelem igényel. Tőkés exportra az önállóság óta termel a Tenkes Bútorgyár. 1985-ben még csak félmillió forint értékű, tavaly már négy és fél, idén pedig tizenegymillió forintos exportot bonyolítanak le. Franciaországba szállítanak széket három típusban, ez évben tizenötezer darabot. S úgy tűnik, hogy egy belga partnerrel is sikerül megegyezniük. A siklósi bútorok négyötöde bükkfűrészáruból, egyötöde fenyőből készül. 1988. január elsejétől 35 százalékos áremelés lesz a bükknél. — Ezt a nagyfokú áremelést már nem lehet kigazdálkodni — mondja Császár István —, egy részét kénytelenek leszünk a vevőkre áthárítani. A termékár várhatóan öt—hat százalékkal nő. Hoav meg tudunk maradni a néhány százalékos áremelésnél, az annak köszönhető, hogy a kihozatalt javítjuk programozott szabászattal és a szabászok érdekeltségének megteremtésével. L. Cs. K. Kárpitozzák a székek ülörészét A Hungária Biztosító részt vesz a bánya- biztonsági kutatások finanszírozásában Nitrogénnel a tűz ellen Bányabiztonsági kutatásokra — mint ismeretes —, jelentős összegeket fordít a Mecseki Szénbányák. A VII. ötéves tervidőszakban megvalósuló kutatási program költségigénye 223 millió forint. Ehhez az Ipari Minisztérium és az Országos Műszai Fejlesztési Bizottság 59 millió forint támogatást ad. A fennmaradó ösz- szeg fedezetének biztosításához jelentős segítséget nyújt a Hungária Biztosítóval kialakított, és egyre szélesedő együttműködés. A Hungária 1986 óta vesz részt a kutatási munka finanszírozásában. Ennek jegyében tavaly két szerződést is aláírtak, ezek a bányatűz- és robbanásveszély elleni védekezés két súlyponti területét támogatták. Egyrészről a természeti körülmények miatt fenyegető, úgynevezett endogén eredetű tüzek megelőzéséről van szó, másrészről viszont a bányarobbanások elfojtásáról. Az első témakörben megvalósítási tanulmány született, mely elemzi és összefogja a nitrogénes tűzvédelemmel kapcsolatos vállalkozás elméleti, gazdasági és műszaki kérdéseit. A nitrogén koncentráció növelése ugyanis csökkenti a fajlagos oxigéntartalmat, meggátolja a gyulladást, robbanókeverék kialakulását. A tüzek lezárása mellett öngyulladásveszélyes területek nitrogénes átöblítése is új utakat nyithat. Amint már lapunkban is hírül adtuk, a zobáki diagonális légakna mellett a nitrogénigény kielégítésére előállítóüzemet létesítenek. A Hungária Biztosító a terv kidolgozására 850 000 forintot adott tavaly. A 200 millió forintos beruházás első lépcsőjének megvalósulását idén a HB ugyanekkora összeggel segíti. A jövőben ugyanis 500 köbméternyi folyékony nitrogént tudnak majd Zobáknál tárolni, s ez 350 000 köbméter gáznak felel meg. A kritikus területek csővezetéken át kapják az ellátást. Az első ütemben fölállítanak egy 25 köbméteres tartályt, illetve sor kerül egy olyan csille kialakítására, melybe a folyékony gáz lefejthető. A munkálatok, az előkészítés folyamatosan halad, a határidő ez év vége. A bányarobbantások elfojtó, sóra tavaly valamivel több, mint egymillió forintot biztosított a Hungária. Elkészült az elfojtásra szolgáló automatikus zár kísérleti példánya, és megkezdődött a részegységek — az érzékelő, a központi egység, a fojtószerkezet — laboratóriumi kipróbálása. A robbanások megelőzési módszereinek kutatásában megkezdődött a robbantási adatok számítógépes feldolgozása. Az idei feladatok szerves folytatását képezik a tavalyiaknak, és az erre szánt összegek is megegyeznek a tavalyiakkal. A váratlan kőzetdinamikai események megelőzése céljából szeizmoakusztikus kutatásokat is végez a pécsi Kutatási Központ. Ennek végső kifutása egy komplex előrejelzési technológia megvalósítása lesz. Az idei munka azt célozza, hogy rutinszerűvé váljék az egyes bányabeli munkahelyeken végzett védekezési eljárások minőségi megfigyelése. A HB és az MSZ között létrejött szerződés értelmében az ez évben folyósított összeg egymillió forint. Tűzvédelmi kutatásokra ebben a tervidőszakban 24 millió forintot, bányaveszély előrejelzésére 15 millió forintot fordít a szénbányák. A nemrégiben megkötött szerződések értelmében ehhez 5 millió forinttal járult hozzá a Hungária 1986—87-ben. Sz. Koncz I. Az alvókat a csődtörvény ébreszti? Számolnak a mezőgazdasági üzemek A november eleji számítások szerint azon mezőgazdasági üzemek, amelyek az árbevételre vetített nyereségben nem érik el a tíz százalékot, a januári új adóreform és szabályzóváltozások következtében veszteségessé válhatnak, sőt válnak. Egy sor szövetkezet, gazdaság időben megkezdte a felkészülést, mégha ehhez kevés konkrét adat állt is a rendelkezésre: a számvariánsok úgy változtak, ahogy gazdagodott a tervezhető kategóriák köre. De a földadóra, a keresetszabályozásra vonatkozó adatok közül még ma sem ismert minden, (november közepei információk alapján íródott e cikk), tehát kisebb mértékű eltérések még lehetnek. A számolás azonban már a nyáron megkezdődött, sokhelyütt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a szeptemberi országgyűlés a kibontakozási program részeként és érdekében jelentős hatású törvények megvitatására készül. A nyáron a minisztériumoktól kapott adatok azonban csak durva becslésre voltak alkalmasak, így például míg nyáron a személyi jövedelemadóval kapcsolatos bérbruttósítás 8—9 százalékos kiadási többletet jelzett a gazdaságoknak, addig a végleges adatok birtokában már 15—20 százaléknyi a közvetlen bérköltségtöbblet. A kétújfalui termelőszövetkezetben is időben megkezdték a számításokat, melyek legutóbbi variánsa szerint az eddig 30 milliós eredményre képes gazdaság nyeresége 40 százalékkal is csökkenhet. Hiszen kiderült, milliós nagyságrendű lesz az alaptevékenység után fizetendő műszaki fejlesztési alap, s hogy a részesedés után is fizetendő a társadalombiztosítás. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban is alapos számításokat végeztek a gyakran nem elégséges, vagy csak megbecsülhető adatok alapján. Természetesen ők is a kiadások-bevételek egyenlegéből indultak ki: azzal számolva, hogy a jövő évi árváltozások következtében (összefüggésben a hozzáadott értékadó hatásával), egy sor, általuk vásárolt termék ára hogyan változik. Ügy becsülték, a mezőgazdasági gépekért, alkatrészekért az eddigi kiadások 90— 93 százaléka kalkulálható, s a foszformütrágya kivételével csökken maid a műtrágyák, növényvédőszerek ára is. Jelentősen meqnőnek viszont a bérköltségek, várható a bankkamat emelkedése is. Számításaik szerint — melyek egvbeváqnak másokéval — az alaptevékenység részarányától füaaően a mező- qazdasáaban 10—40 százalékkal kevesebb nyereség képződik: azon üzemek járnak jobban, ahol a mező- gazdasági alaptevékenység nagyobb arányú. S noha még a nyár végén nem tűnt szükségesnek a forint idei újabb leértékelése, novemberben ez is megtörtént. A forintleértékelésből közvetlen eredmény azok számára jut, kiknek exportja jelentősebb az importnál. Valószínűsíthető, hogy az árfolyamváltozással a jövőben is számolni kell, hiszen mindenféle szabályzónál hatásosabb az árfolyampolitika az export-import alakítására. A csányoszrói termelőszövetkezettel, (mely kedvezőtlen adottságú), éppen akkor szakadt meg a telefon-' vonal, amikor arra kérdeztem, milyen konkrét' tennivalókat jelöltek meg maguk számára, hogy jövőre a csődöt elkerülhessék. Merthogy más gazdasághoz hasonlítható alaposabb számítást nem végeztek, mondván, nincs számítógépük, de jövőre vásárolni kívánnak az ilyesfajta gondok enyhítésére. Hiszen már a bérbruttósításnál elakadtak, nem tudván, hogy a teljesítménybér esetén az hogyan is történjen. (A teljesítménybér- bruttósítás egyébként mindenütt gondot okoz, elsősorban azért, mert nivelláló hatású, ha csak számszakilag tudják elvégezni.) A szintén nem a legjobb termőhelyi adottságú szent- lászlói termelőszövetkezetben főképpen abban reménykednek, hogy nem lesz jégkáruk, s méqinkább nem lesz olyan esőzés, mely milliós, (és senki által meg nem fizetett) eróziós károkat okoz. De a reményen kívül azért mást is terveznek, hiszen jelentős a melléküzemági tevékenységük —s emiatt a bérköltségek növekedése. Például birkát adnak ki fix összegért kistermelőknek, hogy költségeiket csökkenthessék, s hogy a nehezen megközelíthető helyeken is folyhasson a legeltetés, de ennél is többet várnak a szigorúbb bérszabályozástól,-ami az önelszámoló eqy- ségek felelősségének erősítését jelenti, s valószínűleg a szigorúbb létszámgazdálkodást kíván meg. Az ma már kétségtelen, hogy egy-két kivételtől eltekintve a mezőgazdasági üzemek nyeresége jövőre csökkenni foq, s az is, hogy többen átlépik visszafelé a jövedelmezőség határát. S ezzel eqyütt az is nvilvánvaló, hogy a gazdálkodás eddiqi módszerein, szemléletén alaposabban kell változtatni. Úgy tűnik azonban, ezzel még nem mindenütt számolnak megfelelően. S nem lenne jó, ha a csődtörvény alkalmazása döbbentene rá némelyeket, hogy nem tettek meg mindent idejében. B. L. Meghosszabbított szezon a téglagyárakban A nagy felvásárlás okozta gondok enyhítésére a Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatainál a szombat—vasárnapi pótműszakokon túl azzal is növelték a termelést, hogy a hagyományos gyárak téglaprései a szokásosnál majdnem három héttel tovább, a novemberi éjszakai fagyok beálltáig dolgoztak. Az így nyert félkésztermék- többletet most dolgozzák fel az égetőkemencék. A tröszt újabb intézkedésére az év utolsó hónapjaira tervezett nagyjavításokat is elhalasztják jövő év ele-J jére. Az iparág dolgozói azzal számolnak, hogy a termelés terven felüli növelésével az idei téglatöbblet meghaladja majd a 200 millió darabot, tetőcserépből pedig 9—10 millió darabbal több készül a tavalyinál. 1987. november 21., szombat HÉTVÉGE
