Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-21 / 321. szám
1987. november 21., szómból Dunántúlt napló 3 Mit tehet az ipar a stabilizációért? Felgyorsítani a felkészülést írta: Harsányt Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Az ipari vállalatok és ipari szövetkezetek a jövő évtől új körülmények között fognak dolgozni. A bevezetésre kerülő új ár- és adórendszer az eddigiektől teljesen eltérő gazdálkodási környezetet, új feltételeket teremt. Megszűnik az állami beavatkozások - elsősorban a támogatások —, eddigi rendszere. Más alapokon történik a vállalatoktól a megtermelt társadalmi tisztajövedelem elvonása, átláthatóbbá, egyértelműbbé, és összevet- hetőbbé válik a vállalati gazdálkodás. A nehéz helyzetben a vállalatok önálló kezdeményezései és helyzetüknek önerőből való stabilizálása igen fontossá válik. E belső feladatok igen sokrétűek ágazatonként, vállalatonként mások. Néhány közös és általános tennivalóra — amelyek ugyan nem újak, de nagyon időszerűek —, szükséges felhívni a figyelmet. Hazánkban 1986-ban a nemzeti jövedelem 881 milliárd forint volt és ennek 46 százalékát az ipari vállalatok és ipari szövetkezetek termelték meg. A nemzeti jövédelemből kell fedeznünk a lakosság, illetve a közösségi fogyasztás költségeit, törlesztenünk a külföldi adósságot, s persze, a nemzeti jövedelem a beruházások, fejlesztések pénzügyi forrása is. Mivel a külföldi adósság törlesztése és a fizetendő kamatok a megtermelt jövedelmet terhelik, ezért forrásaink szűkösek a többi, előbb felsorolt célokra. A vállalatoktól jövedelmünk növelését várja az ország. Jövedelem csak szellemi és fizikai munkából termelődik. A gazdaság hároméves stabilizációs programjában ezért minden vállalatnak és vállalati dolgozónak jól meghatározható szerepe van. Gondjainkon nem segít sem a csodavárás, sem a kapkodás. Egyedül a jól átgondolt, a piac igényeit kielé-t gitő és jövedelmező termelő- munka segit. A programban nemcsak egyes nagyvállalatokra és ágazatokra hárul feladat, hanem a legkisebb termelőegységtől a legnagyobbig, minden szervezetnek van tennivalója. A többség cselekvő részvétele nélkül a kormány stabilizációs programja neon valósítható meg. Minden vállalatnak, szövetkezetnek ajánlatos felülvizsgálnia termelését és termékeit, mérlegelnie, mennyire korszerűek azok, milyen költséggel állítják elő, mennyi azok hozama. A mérlégelés, ha hozzáértően történik, megmutatja, hogy a műszaki fejlesztést a termékre (gyártmányra), vagy az előállítási eljárásra (gyártásra), vagy mindkettőre kell irányozni. Az is kiderülhet, hogy egyes termékek gyártását le kell állítani. Állandó műszaki fejlesztés nélkül egyetlen vállalat sem tud gazdaságosan termelni. A piac-gazdaságokban — ahol az elért nyereség a fennmaradás egyetlen forrása a termék fejlesztése nélkül a vállalkozás tönkremegy. Ezért a fejlesztés a vállalati termelőmunka elválaszthatatlan és folyamatos része. Bizonyított tény, hogy azok a vállalatok tudnak a mai nehéz körülmények között is virágozni, amelyek állandóan fejlesztenek, nyomon követik a szükségletek változását, elébe mennek azoknak. A fejlesztésre nem áldozó, termékeit és gyártását nem korszerűsítő vállalat törvényszerűen tönkremegy. Különösén igaz ez 1988-tól, amikor is az új ár-' és adórendszer lehetetlenné teszi a rejtett és nyílt támogatásokat, a kijárást, az értékhalmozódásból származó előnyöket. Minden vállalat eredménye csak az általa létrehozott és a piac által elismert új érték alapján gyarapodhat. A vállalati fejlesztő munka egyben az ipar szerkezeti feszültségét is oldhatja mert az igazi szerkezetátalakítás nemcsak akaratunktól függ, ahhoz jelentős fejlesztési forrásokra —' pénzre, tőkére —, van szükség, s ennek ma hiányában vagyunk. Ezért a saját erőből való kisebb beruházásokat, ráfordításokat igénylő fejlesztéseknek is jelentősége van. A termékek minősége ugyancsak a vállalati közösség munkájától függ. A minőség- hibás termékek belföldön több milliárd forintra becsülhetők. A konvertibilis exportban az 1986. évi reklamációk értéke 250 -millió forintot tett kii E minőségi kifogások értékénél azonban sokkal nagyobb az a kár, ami a külkereskedelmi cserearányromlás miatt — vagyis az alacsony árszínvonal értékesítésekor, magas árszínvonal vásárlásakor —, ér bennünket. A cserearányromlás a termelési szerkezet korszerűtlenségét tükrözi, de tükrözi a termékek rossz minőségét is. Ez utóbbin csak a terméket előállitók tudnak javítani. Sok példa bizonyítja, hogy a világpiac kategorizál: akinek a technológiai és minősítési rendszere korszerű, annak termékárai mentesülnek az időszakos konjunkturális áresésektől. A forrásnövelésnek egyik nagy lehetősége az anyag- és energiatakarékosság. Évente 1500 milliárd forintot fordítunk a népgazdaságban a termelés anyag- és energiaigényére. Ennek 1 százaléka 15 milliárd forintot tesz ki, többet, mint amivel 1988-ban a lakossági fogyasztást csökkenteni tervezzük. Az eddigi takarékossági erőfeszítések alig hoztak eredményt, a javulás század és tized százalékokban mérhető. Érdemes végiggondolni, van-e olyan vállalat vagy szövetkezet Magyarországon, ahol az anyag- és energia- költségeket ne lehetne legalább 1 százalékkal csökkenteni? Túlnyomó többségénél ez egyáltalán nem lehetetlen. Az új keresetszabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalatok az anyagtakarékossógban a személyes érdekeltséget is megteremtsék. A vállalatok jelentős többségében a működéssel kapcsolatos rezsiköltségek, a fel nem osztott költségek igen magasak. Az elmúlt évtizedekben a vállalatok egy sor szükséges szociálpolitikai feladatot is magukra vállaltak. Kialakult egy párhuzamosság a vállalatok és a tanácsok között, egészségügyi, gyermekoktatási intézmények, továbbá sportlétesítmények fejlesztésében, fenntartásában. Néhány nagy- vállalat egy-egy város kommunális, szociális ellátásában vállalt magára nagy terheket. Emellett egyéb, más szolgáltató szervezetek is kialakultak a vállalatoknál. A vállalati szervezetek korszerűsítése már régen az igazgató és a vállalati tanácsok kezében van. Ajánlatos felülvizsgálni a felduzzadt vállalati „improduktív” létszámot, s megszüntetni a ma mór nem feltétlen szükséges szervezeteket. Az új kereseti szabályzat szerint a létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítást a vállalat maga hasznólhatia fel dolgozói keresetének növelésére. A kormányprogram nem szólhat részletesen a vállalatok és szövetkezetek tennivalóiról, mert azt a vállalatoknak, önálló gazdálkodásuk keretében, maguknak kell megkeresniük. Az 1988-as év gazdálkodási szbályzói lényegében mór ismertek. Ezek alapján gyorsuljon fel a felkészülés 1988-ra, és a következő évekre is. Keresni kell a nehéz helyzetből kivezető apró, praktikus lépéseket, melyek összegződve elvezethetnek egy új, jobb minőségi állapothoz is. A stabilizációs program valóra váltása mindnyájunkra feladatot ró. Gondolkodjunk tehát saját tennivalóinkról. Magas színvonalú stúdiótechnikai berendezések készülnek a Mech labor pécsi gyárában Elfogytak a városközponthoz közel eső telkek Kész lakásokat kínálnak Az idei őszre jellemző felvásárlási láz az építési telkeket is érintette. A városközponthoz közel eső szabad területek szinte mind elkeltek már, s a szó szoros értelmében parlagon heverő részeket is megvették. A Bokor utcai háztömb volt a legkapósabb, itt összesen hatvannégy lakás alakítható ki, részben családi házas beépítéssel, részben csoportházas megoldással. A családi házas telkek alapterülete 400—500 négyzetméter és egy négyzet- méter 900 forintba került. Ugyan 850 forintról indult, de az év eleje óta emelkedtek az ingatlanok órai. A csoporthó- zaknál 250—400 négyzetméterig terjed a telek nagysága, egy négyzetmétert 800 forintért kínáltak, de az elején ez is csupán 760 forint volt. Ezen a teljesen közművesített területen már minden szabad hely gazdára talált. A Magyarürögi út alsó szakasza mentén, az új Park utcában huszonnégy lakás építhető, lakásonként 200 000 forintért. Idáig ennek a felét vásárolták meg. A terület közművesített, csupán a gáz hiányzik, ami lakossági hozzájárulással oldható meg. A Pécsi Városi Tanács a Málomi részen is kínál még építési telkeket, a Veress János utcától délre. Ebből húsz telek kötvényes, azaz, ha valaki 200 000 forintos, vagy ennél nagyobb értékű kötvénnyel rendelkezik, az soron kivül kap területet. Természetesen az egyéni jelentkezőknek is marad néhány. Hogy pontosan mennyi, az attól függ, hányán igénylik a kötvényes megoldást. A fennmaradó részekre fogadnak el egyéni jelentkezéseket. várhatóan ez év végén, jövő év elején. Az emberek persze válogatósak: a városközponttól távol fekvő telkeket nem szívesen vásárolják meg. Ezért fordulhatott elő az. hogy Hird felé kötvényes és hagyományos ér- tékesitésű területek egyaránt rendelkezésre állnak. Pécs Mólom irányába terjeszkedik. A jövőben ezen a területen a városi tanács új módszerrel kíván értékesíteni. Ennek lényege, hogy nem telkeket, hanem lakásokat kínálnak. A Mólomtól keletre eső részen 450 lakás épül, és ennek egy része nem telekkínálatként, hanem közvetlen lakásértékesítésként fog jelentkezni. A tanács vállalkozóknak adja el az építési területeket, ők felépítik itt a házakat és megállapodástól függően vagy a vállalkozó, vagy a tanács vagy közösen értékesítik. Természetesen a vállalkozó dönti el, hogy milyen lakásokat épit, ehhez fel kell mérnie a lakossági igényeket. A BÉV-vel, mint vállalkozóval mór születtek megállapodások. Az Illyés Gyula utca mentén, a Fáy András,, a Pesti Barnabás, és a Gálovics György utcákban már lekötött építési területeket mértek ki erre a célra. A vállalkozó tulajdonképpen három lehetőség közül választhat. Egyrészt közművesített területen épít fel házakat és Így adja eí. Másrészt a tanács által juttatott telken közművesit, és csupán a területet értékesíti, de házat is felhúzhat rá. Harmadikként a vállalkozó saját maga vásárolja meg a telket, közművesit és házzal vagy anélkül adja el, A vállalkozási rendszertől függetlenül a tanács továbbra is folytatja a területelőkészítést és a kötvényes akció is tovább él. A tanács még ebben az évben dönt arról, hogy mely területeket adja el vállalkozóknak és melyek maradnak meg teleknek. Hogy emelkednek-e az árak? Erre a választ csak a jövő év adja meg. Ó. Zs. A szerencse nem gyógyszer! Kutyaharapás után Egy kisfiút megharapott egy gazdátlan kutya. A szülők és a gyermek kálváriájáról beszámoltunk: a KÖJÁL-nál azt tanácsolták — ismeretlen állatról volt szó —: a szülők keressék meg az ebet, hogy lehetővé váljék a megfigyelése, s bizonyosságot Szerezzenek, veszett-e vagy sem. A szülők felkutatták a kutyát, befogták, de mivel kertvárosi panelházban laknak, a megfigyelést 14 napon keresztül nem tudták megoldani. Felkeresték a városi állategészségügyi telepet, ahol szabadság miatt nem tudták fogadni a kutyát. .. * — Mi változatlanul azt szorgalmazzuk -r-, mint ennél a kisfiúnál is —, hogy az ismeretlen állatot a lehetőség szerint figyeljék meg. Az oltóanyaggal nagyon körültekintően járunk el, de kötelességünk kérni minden esetben a sérült, vagy ha kiskorúról van szó, a szülő oltáshoz való hozzájárulását - mondta dr. Ambrus Ilona, a Pécs Városi Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat vezető főorvosa. — Nem túlzott a vakcinával való óvatosság? — Egyáltalán nem. Dr. Ambrus Ilona elém teszi a Fertőző betegségek című könyvet, melyben a szerző azt írja, hogy a nálunk általánosan elterjedt és használt veszettség elleni oltóanyagot Hempt módszere szerint készítik. Ennek és a többi agyvelőből előállított vakcinának a hátránya, hogy oltási szövődmény léphet fel. — Véleménye szerint megoldott a városban lévő kóbor állatok belógása? — Mi a gonddal akkor találkozunk, ha sérülés történik. Tapasztalatunk szerint a kóbor állatok által történt harapások nem csökkennek. Talán ha ezeknek az állatoknak összeszedése rendszeresebb lenne, akkor ker vesebb sérülés történne. Ehhez azonban a városi állategészségügyi telep egyetlen dolgozója kevés. * — A Hempt-féle veszettség elleni oltóanyagot Magyarországon évtizedek óta alkalmazzák, s az eddigiek alapján száz százalékos védettséget biztosít — tájékoztat dr. Lontai Imre, az Országos Közegészségügyi Intézet vírusoltóanyag-ellen- őrző osztályának vezetője.’ — 1949 óta nem halt meg Magyarországon ember, miután teljes sorozat veszettség elleni oltásban részesült. Az azonban kétségtelen tény, hogy mivel az agyvelőkivonat —, juhok agyvelejéből nyerik —, így agyvelőgyulladást kiváltó hatása is előfordulhat. Alkalmazásakor — statisztikailag — 1600 esetből egynél léphet fel a tünet. Tehát ez egy bizonyitottan hatásos oltóanyag, de az említett veszély miatt különbséget kell tenni veszettségfertőzésre gyanús sérülés és egy egészséges kutya harapása között. Éppen ezért javasoljuk az állat megfigyelését, hogy feleslegesen még ezt a minimálisát se kockáztassuk. Megjegyezném azonban, hogy mindenféle orvosi, gyógyszeres beavatkozás járhat mellékhatásokkal. — Úgy tudom, létezik a Hempt-féle vakcinánál korszerűbb oltóanyag is. Miért nem azt alkalmazzák? — Valóban vannak ilyen készítmények: ezeket szövetkultúrán termelik, így az agyra nincsenek káros hatással. De egyelőre olyan drágák, hogy tömegméretekben sehol a világon nem használják. Egy bizonyos mennyiséggel mi is rendelkezünk, de ezt csak akkor alkalmazzuk, ha nagyon indokolt, például epilepsziás embereknél. Az kétségtelen, hogy ezeké a termékeké a jövő, de széles körű elterjedésének egyelőre az ára gátat szab. * A KÖJÁL bejelentése alapján eddig 114 esetben történt a pécsi állategészségügyi telepen veszettnek vélt kutya, macska kéthetes megfigyelése. Ez a körzeti állatorvosok feladata. Miután befogadta a telep azt a kutyát, amelyik a kisfiút megharapta, a kör réti állatorvos azzal hárította el a megfigyelését, hogy ez nem az ő körzetéhez tartozik. — Még egyszer nem fordulhat elő — hangsúlyozza dr. Perlaki Emil. városi fő- állatorvos. — Ezzel nem lehet játszani, hisz nálunk a veszettség az egyetlen, olyan állat által okozott fertőzés, mely az ember halálához vezethet. * A városi állategészségügyi telep a tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának irányításával működik. — A telepen egy dolgozónk van, feladata á gazdátlan, elhullott állatok begyűjtése, a dögkutak fenntartása, a kötelező védőoltások alól elvont kutyák elkobzása. Az ő munkáját segíti egy asszony, aki az állatokat gondozza, nyilvántartja —. mondta Orbán György osztályvezető. — Elegendő ez a létszám a munka maradéktalan ellátására? — Nem. De azt el kell mondanom, hogy tíz évvel ezelőtt még kerékpárral járt a gyepmester és hurokkal fogta be az állatokat, most pedig autóval dolgozik, s rendelkezik kábitófegyverrel. Szükség esetén segítséget kérhetünk az orvostudományi egyetemtől, az állatvédő egyesülettől, például az állatok begyűjtésekor. — Nyáron viszont, amikor a kisfiút megharapta a kutya, sem a befogásában, sem a befogadásában nem tudott a telep segítséget adni. ön szerint rendjén való, hogy szabadság miatt a telepen megáll az élet? — Arra sajnos nincs pénzünk, hogy a telep dolgozóinak létszámát bővítsük. Itt az osztályon ügyeletet tartottunk abban az időszakban is, amikor ez a sajnálatos eset történt, de hét-j végén nem dolgozunk, s bennünket akkor kerestek.) Az állandó helyettesítést anyagi erőforrások híján szintén nem tudjuk megöl- '■ dani a telepen. — Megoldásra viszont szükség van! — Ezzel teljesen egyetértek, éppen ezért kibővít- j jük az egyetemmel és a Humán állatvédő egyesülettel a megállapodásunkat, hogy a telep dolgozóinak távolléte esetén biztosítani tudjuk o befogott állatok megfigyelhetőségét. * A kisfiúnak szerencséje volt, a kutya nem volt veszett. Bízunk abban, hogy legközelebb hasonló esetben kisebb szerep jut a szerencsének. Roszprim Nándor
