Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-17 / 317. szám

1987. november 17., kedd Dunántúli napló 5 Füst, por, korom es bűz A fiatalok védőmaszkban tiltakoznak a levegőszennyezés ellen Fotó: Proksza László A kibontakozás lehetőségei Baranya é I e I m i sze r-gazd aságá ban (Folytatás az 1. oldalról) A legkorszerűbb tejtermé­keink négyötöde termékminő­ségben versenyképes, csoma­golásban azonban csak 45 szá­zaléka állja a versenyt a világ­ban. Dr. Szakály Sándor, a MTKI pécsi részlegvezetője az egyes iparok között konvertálható élelmiszerfeldolgozó és csoma­goló gépek beszerzésében és a stratégiai jelentőségű ún. adalék — termékstabilizáló — anyagok hazai gyártásának be­indításában látja a továbblé­pés útját. Intézetüknek, illetve a pécsi műhelynek egy sor újdonsága van a tarsolyban. Tervezik a zselatin emulgeáló szerek gyártását, a technoló-> gia kész, beruházót keresnek.: összefoglalójában dr. Geisz Mihály rámutatott: a párt és az állam nem hoz gazdasági dön­tést, csak közvetít, a kezdemé­nyező emberek felkarolását tartja fontosnak a pártbizott­ság. Baranya agrárágazatának szerkezetátalakítása sosem le­zárt tény, folyton igazodni kell a világhoz, hogy megfeleljünk a kor követelményeinek. — Rné — Tisztább levegőt! Pécsi egyetemisták környezet- védelmi demonstrációja Füst, por, korom, bűz fogad Pécsett, a belvárosban — a Széchenyi téren, a Bem utcában, Kossuth téren — nap mint nap idegent és városlakót egyaránt. S mi, akik évek óta ebben élünk, nem teszünk ellene semmit. Városunk közlekedési cso­mópontjaiban a szabad levegő nitrogén-dioxid-, korom-, szálló por- és ólomkoncentrációja a megengedett határérték 2-3-szo- rosa, a széndioxid ennek a 4-6-szorosa. Erre és a védekezés néhány lehetséges formájára — több gyaloglásra, kevesebb kényel­mes autózásra, a gépjárművek CO-jának rendszeres vizsgála­tára, piros jelzésnél az autó­motor leállítására - hívták fel tegnap szórólapok segítségé­vel a járókelők és autósok fi­gyelmét a pécsi egyetemisták. A városi KISZ-bizottság egye­temi és főiskolai tanácsa szer­vezésében több mint 50 lány és fiú öltött álarcot, gáz­maszkot, hogy ezzel is jelezzék tiltakozásukat: nem hajlandók ilyen szennyezett levegőjű vá­rosban élni. A maszk, ami a higiéniára — nálunk jóval többet adó országban egyáltalán nem idegen, tegnap többek­ből nevetést, értetlenséget vál­tott ki. — Az emberek érdek­telenek, gyanakodva fogadták el a szórólapokat — mondta Németh Anikó, aki utolsó éves biológia-földrajz szakos hall­gató. — Volt, aki megkérdez­te, mi értelme van ennek? Szerintünk igen is van. Leg­alább tájékoztatjuk az embe­reket, milyen veszélyt okoznak saját maguknak, s akkor ta­lán tesznek is valamit ellene. — Szinte az utolsó percek ezek, amikor el kellene gon­dolkodtatni az embereket — vélekedett Szabados Lajos harmadéves műszaki főiskolás. Biczó Gábort és Horváth At­tilát, két másodéves iskolatár­sát a járókelők között szólí­tottam meg. — Már vártunk egy hasonló megmozdulást — mondta Attila. — Én Tolná­ból jöttem, ott sem rózsás a helyzet, de itt Pécsett, a bel­városban szinte kibírhatatlan a levegő. Gábor egy Somogy megyei faluból származik, ne­ki még nehezebb volt meg­szokni. Mi különben többnyi­re biciklivel vagy gyalog köz­lekedünk. Miközben a tiszta levegőjű, parkokkal, fákkal, virágokkal teli városokra gondoltam, ahol még a város vezetői sem res­tellnek biciklivel közlekedni, a harmadéves biológia-technika szakosok kis csapata az autó­soknak osztogatta a tájékoz­tató papírokat. Páran, köztük Taskó János paksi lakatos, aki Wartburggal állt meg a Kos­suth téren, el is olvasta a fi­gyelmeztető sorokat. — Bevallom, az én autóm CO-ját is régen vizsgálták — mondta —, de megígérem, ha hazaérek, megnézetem. Va­lóban elgondolkodtatott, amit ezen a kis papíron olvastam. Ahogy hallgatom „füstölgé­sét", eszembe jut: vannak már környezetkímélő buszok, kapható ólommentes benzin, létezik bicikli és van lábunk is, amelyen többnyire közle­kedni is tudunk. Volna tehát néhány megoldás, mert hiába vonultak fel Szegeden egy hete az ottani egyetemisták, hiába járnak mától naponta felkötött gázmaszkkal többen Budapest utcáin, s hiába kis cso­portok bármilyen erőfeszítése, ha mi magunk nem teszünk mindannyian valamit saját környezetünk védelméért. Az egyetemisták egy jó példát és néhány javaslatot adtak, a többi rajtunk múlik .... Hámori A. Kísérleti sajtkrémgyártás üzemi körülmények között« a pécsi tejüzemben Nevet vár a baranyai sajtkrémcsalád A nyertes testsúlynyi terméket vihet haza Pár hónappal ezelőtt éppen lapunkat tájékoztatta első íz­ben Schalter Béla, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetője: sajtkrémet állítottak elő. Ami szenzáció: ilyen szerkezetű — gyártástechnológiájú — készít­ményt még sehol a világon nem gyártottak! E sajátos sajt­krém különbözik minden eddi­gitől, szakirodalom nem isme­ri. S ami még Baranya számá­ra jó hír: a találmány töme­ges gyártásának előkészületeit Pécsett, a Tejipari Vállalatnál kezdik meg. A termék így tájegységünkhöz kapcsolódik. A napokban újabb hírt kap­tunk: Balogh János, a Bara­nya Megyei Tejipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese kö­zölte, hogy a gyártástechnoló­giát összeállították üzemi szin­ten, a gyártó és adagoló gép­sor összeállt, folyik a próba- gyártás! A termékcsalád — mert hiszen arról van szó — több terméket jelent. Egyelő­re márványsajt — azaz rok- fortjellegű - alapból készí­tették el az elsőt, amit az ementálijellegű követ majd, s több, főleg jellegzetes, erős aromájú sajtok. A lényeg: a krémsajt összetételének 30 szá­zalékát adják ezek a sajtok, a többi egyéb adalékanyag, egyéb „tejtermék" — lényegét tekintve, technológiáját tekint­ve nyilván szabadalmi titok. Az újságíró szubjektív meg­jegyzése: a termék könnyen megjósolhatóan óriási siker lesz. (A Party-vajkrémek sikeréhez hasonló!) Balogh János sze­rint rövidesen megkezdhetik a tömeges gyártását; heti 10 tonna kapacitást biztosítottak a kezdeti időkben. Sajátos, hatszögletű tégelyben — és tubusban — fog megjelenni, formájában is reklámhordozó­ként. A tejipar kérése, lapunk olvasói segítsék a névadást, a keresztelőt. A sajtkrémcsalád egyelőre anonim. A gyártók pályázatot írtak ki, mely sze­rint a név pécsi-baranyai le­gyen, a sajtjellegre — eset­leg kenhetőségre utaljon, ugyanakkor tömör, figyelem fel­keltő, jól reklámozható legyen. Bárki jelentkezhet ötletével de­cember 15-ig a vállalat keres­kedelmi osztályán — Pécs, Tü­zér utca 15. —, s a nyertes névadószülő megfelelő hono- náriumban részesül. A válla­lat 70—80-féle terméke közül választhat — sajtot, vajat vagy éppen sajtkrémet — olyan mennyiségben, amennyit a test­súlya nyom, vagy 3000 forint értékben. S adott a kedvez­mény is: a nyereményt nem kell egyszerre elvinni, nehogy a nyertes nyakára rpipnoljon, hanem egy éven belül, bár­milyen tételenként. K. F. November 17.: dohányzás elleni világnep! Dohányzásról egy kicsit más szemszögből is Buszmegállóban álldogáltam a minap. Egyszer csak hango­san feljajdult egy nő, és esze­veszett módon kezdte lerán­gatni a lábáról rövidszálú csizmáját. E műveletet kísérő szitkaiból derült ki, hogy az előtte álló férfi, aki az imént távozott buszra szállt fel, a kezében lévő égő cigarettát a buszlépcsőre fellépve csak hátrodobta és az éppen mö­götte álló nő rövidszárú, a bokájától kissé elálló csizmá­jába pottyant. A nő harisnyá­ja kiégett, és a lábán is fájó nyomot hagyott. Az eset után elkezdtem figyelni a megálló­ban a dohányosok magatartá­sát. Sajnos, valamennyien egy­formán viselkedtek. Az autó­busz beérkezésekor még egy utolsó szippantás, s a csikket eloltás nélkül csak ledobták. Pedig volt a megállóban sze­métgyűjtő, de senki nem vette a fáradságot, hogy odáig el­menjen, és nem volt különb­ség férfiak és nők között. A tízperces várakozásom alatt legalább 15 darab füstölgő csikk került a járdára. így nem csoda, ha már délre a meg­állók szemetesek, tele vannak eldobált csikkekkel. Lelkes kis csoport határozta el, hogy megpróbálja füst- és utcákon elszórt cigarettacsik­kektől mentes körzetté kikiál­tani Kertváros legújabban fel­épült negyedét. Két szempont vezérelte az önkénteseket: az egészségvédelem és a környe­zetvédelem. Új városrész, jó­részt fiatal kisgyermekes la­kókkal, gondolták, ők fogéko­nyak lesznek a kezdeménye­zésre, meg lehet nyerni őket az ügynek. Kiküldött szóróla­pokon és autóbusz-megállókba kitett táblákon kérték fel őket az együttműködésre. Másnap a szerkesztőség ügyeleti tele­fonja ugyancsak sűrűn csen­gett, tucatnyian felháborodott hangon méltatlankodtak, mondván, hagyják őket békén ezzel a hülyeséggel, inkább a környezetét tenné rendbe az illetékes. (Talán épp a csikkszórók reklamáltak?) És pár nap múlva a táblákat le­szaggatták, eldobálták. (Több nyugati városban talaja lett hasonló kezdeményezésnek.) A dohányzás munkajogi szempontból: a jogalkotó a megelőzés szándékával félre- magyarázhatatlan szövegezés­sel fejtette ki a Munka Tör­vénykönyvben a munkáltatók és munkavállalók dohányzás­sal kapcsolatos teendőit: ,,A munkáltató köteles a munka megfelelő, egészséges feltéte­leit biztosítani." „Az egészsé­ges és biztonságos munka­végzés biztosítása a munkál­tató feladata." Mit kell ten­ni a munkavállalónak? A Mun­ka Törvénykönyv ezt is tartal­mazza: „A dolgozónak mun­katársaival együtt kell mű­ködnie, és munkáját úgy kell végeznie, olyan magatartást kell tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse." Tudomá­nyos eredmények már rég bizonyítják, a passzív dohány­zás is árt a szervezetnek, nem is kis mértékben. Az úgyneve­zett mellékfüsttel szennyezett levegő ugyanis 4—5-ször any- nyi benziprént és 40—50-szer annyi nitrozoamit tartalmaz, mint a fő füst. (Mindkettő rákkeltő anyag.) A nitrozo- amin olyan óriási mennyiség­ben keletkezik a cigaretta pa­razsában, hogy például egy füstös helyiségben a nem do­hányzó annyit szív be belőle, amennyit egy dohányzó 35 da­rab filteres cigarettával juttat saját szervezetébe. Részlet a Magyar Nemzet­ben megjelent, egy dohány­zásról szóló cikkből: „Az az érvelés, mely így hangzik: — A dohányzás tiltása a szemé­lyiség jogainak csorbítása — csak addig a határig fogad­ható el, amíg mások egészsé­gét nem károsítja. Saját egész­ségével mindenki szabadon rendelkezhet, ez igaz, de nem károsíthatja ugyanígy kénye- kedve szerint másokét!" Kedves Dohányosok! Leg­alább ezen a napon gondol­janak saját és munkatársaik egészségére, és tegyék füst­mentessé a napot. Sarok Zsuzsa T udományos ankét a PAB-on Gyógy­szerekkel a keringési és ér­betegségek ellen Tíz évvel ezelőtt kez­dett kibontakozni egy új tudományág, a hemoreo- lógia. Akkoriban figyeltek fel rá a kutatók, hogy a szív- és érrendszeri megbe­tegedések alakulását, illet­ve gyógyítását az érpá­lyákban folyó vér minősé­ge, sűrűsége is befolyá­solja. Fellendült az érvá­gás reneszánsza és a gyógyszergyárakban, klini­kákon, kutatóintézetekben elkezdődtek a hemoreoló- giai kutatások. Magyaror­szágon — elsőként és szer­vezett formában ma is egyedülállóan —, három év­vel ezelőtt alakult meg a Pécsi Akadémiai Bizottság klinikai hemoreológiai munkabizottsága, amely­ben nemcsak dél-dunán­túli, hanem az ország kü­lönböző részein dolgozó elméleti és gyakorlati szak­emberek, orvosok, kutatók is tevékenykednek. Éven­ként egy-két tudományos ülést tartanak, ahol meg­vitatják a legújabb kuta­tási és terápiás eredmé­nyeket. A PAB székházában tegnap kezdődött a negye­dik hemoreológiai ankét. A kétnapos tudományos ülés témája ezúttal a he­moreológiai támadáspon­tú külföldi és magyar gyógyszerek alkalmazása, eddigi tapasztalatainak ki­cserélése. A konferencián részt vesz a pécsiekkel kapcsolatban álló mün­cheni Hemoreológiai Kuta­tólaboratórium igazgatója, dr. Edzard Ernst profesz- szor, valamint egy nyugat­német gyógyszergyár és egy müncheni klinikofar- makológiai intézet képvi­selője is. — Szeretnénk bővíteni nemzetközi tudományos kapcsolatainkat. Itt Pécsett az orvosok viszonylag ko­rán felfigyeltek a hemore- ológia jelentőségére és több klinikán, kórházban folytatnak, folytatunk kuta­tásokat — mondta az an­két megnyitója, dr. Kiss Tibor egyetemi tanár, a POTE I. sz. Sebészeti Kli­nikájának . vezetője. - A hemoreológia fontossága nemcsak a perifériás ér­betegségekben jelentkezik, hanem a szívbetegségek­ben, az agyi keringésben, a szemészetben, bizonyos típusú újszülöttkori beteg­ségekben és a diabetes- ben is. Mostani ankétün­kön újabb hemoreológiai támadáspontú gyógyszerek alkalmázásáról lesz szó. Bizonyos betegségtípusok­ban önállóan, másokban kiegészítő gyógymódként alkamazhatók. Az ankéton elhangzott előadásokat, beszámolókat a későbbiekben írásos formában is megjelentetik. B. A. Megkezdődött a próbagyártás a pécsi tejüzemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom